Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-05-27 / 21-22. szám

0 Budapest. 1936 május 27. Eliszaposodott az iszapgázosftó berendezés Megvan a pénz, főváros és állam egyaránt elismerik az iszapgázositő szükségességét, mégsem indul meg a munka Közgazdasági és szociális szempontból egyaránt érthetetlen az a most már több mint egy esztendeje tartó húzavona, amely a fővárosi csatornák iszap- gázosítóberendezésének megvalósítását késlelteti. Mint ismeretes, 1934 végén hajtották végre a fő­város vegyvizsgálóintézetében azokat a kísérleteket, amelyek kiderítették, hogy a budapesti csatornák iszapjában értékes metángáz van, amely mennyiségénél fogva alkalmas lenne a köz­ponti csat or naszivatiyút elep gépi berendezésének motorikus hajtására. Az előzetes kalkulációk alap­ján azt is megállapították, hogy a létesítendő gyártelep mintegy hatszázezer pengős befektetési költségét a termelt gáz maximálisan négy év alatt amortizálná. Tőkebefektetés szempontjából tehát a legkitűnőbb elgondolásnak Ígérkezett az iszapgáizosítóberendezés létesítése, amely természetesen az amortizáció esz­tendei után hasznothajtó üzeme lett volnai a fővá­rosnak. Kiírták a versenytárgyalást, amelynek pá­lyázati ajánlatait a múlt esztendő március 5-én bon­tották fel. Az iszapgázosítóiberendezés létesítésére összesen hét ajánlat érkezett a következő Összegű sorrendben: Gazdaságfejlesztő és Építő Rt . . 512.689 P Ganz és Társa ..................... 596.093 „ Sk utetzky és Zboray 'mérnökök . 598.566 ,, Láng L. gépgyár................. 613.927 „ Rock István gépgyár........ 651.972 „ Fa rkasvölgyi Villamossági Rt. . . 669.928 „ Magyar Vegyipari Gépgyár Rt. . . 709.399 „ Itt kezdődött el az áldatlan huza-vona. Miután a főváros kereken 60.000 pengőben kontemplálta a gépi berendezésiekre szánt összeget, a versenytár­gyalást megsemmisítették, tekintve, hogy az aján­latok nagyrésze meghaladta ezt az összeget. 1935 április 9-éine tűzték ki az újabb versenytárgyalási napot, amikor is kiderült, hogy reális ajánlatával, 591.000 pengővel a leg" nagyobb ipari vállalat, a Ganz-gyár bizo­nyult legalkalmasabbnak a munka elvégzé­sére. Szendy Károly polgármester ki is adta a megbiza- . tást a Ganz-gyárnak, amikor azonban már szinte | hozzáfogtak a munkához, két kisebb cég fellebbezés­sel támadta meg a polgármesteri döntést. Kétségte­len, hogy a fellebbező cégek valamivel olcsóbb aján­latot nyújtottak be, mint a Ganz-gyár, a polgármesteri döntésnél azonban az volt az irányadó, hogy egyrészt a Ganz-gyár mű­szaki világhírneve, másrészt ugyanennek a cégnek hatalmas anyagi háttere a döntő akkor, amikor a fővárosnak egy szinte kísér" létszámba menő és elég tekintélye» összeget felemésztő újításáról van szó. Tudnivaló ugyanis, hOigy az iszap gázosiló berende­zést készítő cégnek garanciát kellett vállalnia arra nézve is, hogy a laboratóriumi kísérletek alapján feltételezett gázmennyiséget valóban ki is termeli az új berendezés. A fellebbezés olymódon a kereske­delmi minisztérium elé került, amely alaptalannak ítélte a fellebbezést, így tehát a múlt év szeptemberében azt lehetett hinni, hogy a munkálatnak annál kevésbé van akadályba, mert hiszen a pénzügyi fedezet is bizto­sítva volt. Ekkor jött az újabb gáncsvetés: egyszerre csak felvetették a problémát, hogy nem lenne-e helye­sebb külön versenytárgyaláson meghirdetni a gá- zosító berendezést és külön versenytárgyaláson a motorikus erőművek elkészítését. Ez az a pont, ameddig figyelemmel tudjuk kísérni 'ennek a kivá­lónak ígérkező újításnak történetét. A múlt év őszén merült fel ez a legutóbbi probléma, azóta azt sem lehet tudni: hol porosodnak az iszapelgázosító aktái? Tény az, hogy a fedezet változatlanul megvan, főváros és állam egyaránt elismerik, hogy a berendezésre szükség van, ennek ellenére érthetetlen módon mind a mai napig nem történt egyetlen lépés sem a megvalósítás érdekében. Ugylátszik, eliszaposodott az egész iszap- gázosító berendezés ügye és e pillanatban a leg­sürgősebb feladat: kitalálni azt a csodagépet, amely ebből az eliszaposodásból ki tudja emelni a kész és régen elfogadott kitűnő terveket. Ezt köve­telik a főváros anyagi érdekei és azok a szociális szempontok is, amelyek a munkanálküliség eny­hítését célozzák. Magánfürdők akadékoskodása miatt késik a városligeti artézi kút fúrása Miért nem kezdik meg a földgázkutató munkálatokat A Szóohenyi-gyógyfürdő második artézi kútjá­nak ügye pár héttel ezelőtt, látszólag, nyugvópontra jutott. Az új szűkebbkörű versenytárgyalás során kiadták a megbízást a kútfúró vállalkozóknak és eze'kután mindenki joggal hihette, hogy haladék nélkül megkezdődnek azok a munkálatok, amelyek­nek végső eredményeként a székesfőváros közönsége egyrészt megszabadul a Széchenyi-fürdőnél évről évre visszatérő deficittől, másrészt a Városliget le­vegőjét beszennyező füst is egyszersmindenkorrá eltűnik. A várakozások mindmostanáig nem váltak he. Bár a vállalatbaadás óta hetek múltak el, a kútfú­rás még mindig nem kezdődött meg. A késedelem oka állítólag az, hogy a székesfővárosban lévő ma­gánforrástulajdonosok óvással fordultak a bánya- kapitánysághoz, amelyben arra mutattak rá, hogy ;a tervbevett városligeti fúrás esetleg kedvezőtlenül fogja befolyásolni a Lukács- és Császár-fürdő forrá­sainak vízhozamát. A Fővárosi Hírlap munkatársa ezzel az üggyel kapcsolatban Becsey Antal törvényhatósági bizottsági taghoz, a forráskutatási ügyek alapos ismerőjéhez fordult. — Magam is hallottam arról, hogy a Széchenyi- fürdő forráskutató munkáját mindmostanáig nem lehetett elkezdeni. Megütközéssel vettem tudomásul az erre vonatkozó híreket, mert feltétlenül túlzás az, még pedig minden ala­pot nélkülöző túlzás, hogy a Városligetben, tehát a Lukács- és Császár-fürdő víznyerő területétől több kilométernyi távolságban Bakács Gyula oki, mérnök, építő- és kövezőmester Budapest, VI., Bajza-utca 44. Telefon: 20-4-37. I folyó munkálat bármilyen vonatkozásban is kedvezőtlenül befolyásolhassa a budai forrá­sok vízmennyiségét. — Felfogásom szerint a bányakapitányságnál benyújtott ez az észrevétel a legjobb bizonyíték arra, hogy a vízjogi szabályok reformjára haladék­talanul sort kell keríteni. Hogy mennyire nincs igazuk a magánfürdőérdekeltségeknek, azt hiszem, elég arra emlékeztetnem, hogy amikor pár éve a Rudas-fürdő parkjában végeztetett a székesfőváros fúrásokat, az úgyszólván közvetlen közelségben levő Ráez-fürdő forrásainak vízhozama egyetlen centiméterrel sem csökkent, sőt magának a Rudasnak forrásai sem mutattak apadást. — Ellenkezőleg, az volt a helyzet, hogy miután n Rudas régi forrásait a vízfeltörést eldugító hor­daléktól kitisztították, azok két-háromszor annyi vi- set szolgáltattak, mint annakelőtte. A Szécihenyi- fürdő fúrását mindenféle melléktekintet figyelmen- kívül hagyásával haladéktalanul meg kell kezdeni, nemcsak azért, mert ez az ügy már nyolc-kileno esztendeje húzódik, hanem azért is, mert a mintegy kétszázezer pengőt felemésztő munkálat négy esztendőn belül teljesen amortizálódik, tekintve, hogy ha a Széchenyi-fürdő forrásvízből lesz táplálható, akkor egy csapásra megszűnik az évről-évre visszatérő deficit. — Általában azt a megállapítást kell tennem, •hogy sem a forráskutatás, som a földgázikutatás torén nincsen meg az az elán, ami kívánatos lenne. — Nemrégiben a geológusokból álló szaktanács, amelynek tagjai a legelismertebb szakértőkből ke­rülnek ki, egyhangúan kimondotta, hogy szinte tel­jes bizonyossággal meg lehet kezdetni a földgázku­tató munkálatokat, ennek ellenére sem történt mindmáig ezen a téren sem\mi. Pedig itt mlég csak azt sem mondhatják, hogy a kellő anyagi eszközök nem állanak rendelkezésre, mert egyrészt a kormány, másrészt a székesfővá­ros, továbbá a GyOSz tekintélyes összegeket ajánlott fel a földgáílkutatások lebonyolítá­sára. — Valahogyan az a helyzet, hogy eXbnrokratizá- lódnak a székesfőváros és az államháztartás szem­pontjából egyaránt óriási jelentőségű ügyek. Miköz­ben vidéki közületek a legszebb eredményeket érik el a forráskutatás, de a földgáizkutatás terén is, ugyanakkor a székesfővárosban ezek az ügyek mind ráérőbbekké válnak. Általános közgazdasági szem­pontok szinte parancsolóan írják elő, hogy ezen a téren semmiféle késedelem, semmiféle tétovázás ne legyen, mert hiszen mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy az altalaj kincseinek feltárása beláthatatlan anyagi fellendülést és fejlődést nyithat meg. — A Városligetben éppen a napokban jártam kinn és láttam, bogy most kezdik állítgatni a fúró­állványokat, azt hiszem tehát, hogy ebből arra kö­vetkeztethetek, hogy végre mégis csak megkezdődik ezen a területen a munl&i. Hogy milyen összetételű vizet fogunk kapni, az természetesen előre meg nem jósolható, a körülmények azonban amellett szóla­nák, hogy a régi kúttal azonos összetételű hévvíz feltörésére számíthatunk. HÍREK — ' = A PÁRTBÓL Bessenyey Zénó és Szurday Róbert ünneplése. A NÉP XIII. kerületi szociális női csoportja Bes­senyey Zénó és Szurday Róbert országgyűlési képvi­selők tiszteletére vacsorát rendezett. Goál Istvánná kerületi elnöknő üdvözlő szavai után Demiányi Gynláné dr.-né, a központi propaganda elnöke mon­dott beszédet, amelyben azt hangoztatta, hogy Göm­bös Gyula valóra váltotta a régóta várt népi politi­kát a kispolgárság és a munkásság érdekében. Szur­day Róbert rámutatott azokra az eredményekre, amelyeket a Gömbös-kormány eddig elért. Pártélet a Józsefvárosban. A Nemzeti Egység pártja VIII. kerületi szervezetében élénk pártmunka folyik. A belső józsefvárosi körzetek titkárai érte­kezletet tartottak, amelyen a titkári kar tagjain kí­vül megjelent v. Tóth András, a kerület országgyű­lési képviselője, Gazdy Jenő és Katona János tör­vényhatósági bizottsági tagok, Bartucz Lajos dr. egyetemi tanár, Lieghardt ny. ezredes, Birgmayer Győző hitoktató, Muzsik István mérnök és még Bo­kán. Bólyos István dr., csoportvezető elnök tájékoz­tató beszéde után megbeszélték a belső-józsefvárosi pártszervezet teljes kiépítésére vonatkozó terveze­tet. A körzetvezető titkárok beszámoltak a legutóbb elért értékes eredményekről. — A külső-józsefvárosi vasutas-csoport május 26-án, kedden este, Smerczka Ferenc államvasútii főtanácsos elnöklete alatt érte­kezletet tartott a kerület bizottsági tagjainak, vala­mint Wagner Gyula dr. állam vasú ti tanácsos, he­lyettes csoportelinöfc részvételével. Az elnök és ia tit­károk beszámoltak a szervezési munkáról, majd megállapították a közelebbi munkaprogrammot. — A pártszervezet közép-józsefvárosi csoportja a Ko­szorú-utca 24. szám alatti Panácz-vendéglőben, Vaszary István dr. elnöklete alatt tisztikari cso- portértekezletiat tart a bizottsági tagok részvételé­vel. — A külső-józsefvárosi csoport pénteken este 8 órakor, a Leimeter-vendéglőben (Kálvária-tér és Kőris-utca sarok), Horváth István elnökletével tisztikari értekezletet tart. Még ebben a hőnapban megjelenik valamennyi szanálási rendelet Sipőcz Jenő főpolgármester május 27-től 29-ig mind a tíz szanálási rendeletet nyilvánosságra hozza, mert június 2-án lejár a szanálási törvény határ­ideje. Ettől az időponttól kezdve visszaszállnak az önkormányzatra azok a jogok, amelyeket a tör­vény a főváros pénzügyi helyzetének szanálására a főpolgármesterre ruházott. Ehhez képest gyors ütemben történik meg a szanálási rendeletek kormányhatósági jóváhagyása is. A közlekedési tarifák megállapításáról tulajdon­képpen már megtörtént a döntés a belügyminisz­tériumban lefolyt, tanácskozásokon. A villanyáram új tarifájának megállapítása tekintetében az iparügyi miniszter formális jóváhagyását kell kikérni. Mind a két tarifaügyben haladéktalanul aláírják a jóvá­hagyó leiratot, amelyek birtokában a főpolgármes­ter kiadja a konkrét rendeleteket. A státusrende­zésről szóló rendeletek kiadását a közérdekeltségekre felügyelő hatóság jóváhagyása előzi meg. Mindezek a formalitások a legközelebbi napokban megtörtén­nek, úgy hogy valamennyi szanáló rendelet még ebben a hónapban megjelenik. Travertin Kőutánzat burkolati lapok minden színben és struktúrával, valamint szobrászmunkAk DÁlfAC tvAhv&C* VII.. Szont Domonkos-n. 6. KHAVJ SZVOrasZ) TELEFON : 8S-0—37.

Next

/
Thumbnails
Contents