Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-05-27 / 21-22. szám
Budapest, 1936 május 27. 7 Közgyűlés elé kerülnek a frontharcos-kérdések A főváros üzemeinél is be kell vezetni a hadipótdíjaf A múltévi költségvetési vita kapcsán Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tag, az Országos Frontharcos Szövetség ügyvezető alelnöke többízben szóvá tette a székesfővárossal kapcsolatos frontharcos kérdéseket, amelyeket pártállásra való tekintet nélkül, nagy szimpátiával fogadott a főváros törvényhatósága. A Fővárosi Hírlap munkatársa megkérdezte Kertész Elemér törvényhatósági bizottsági tagot, hogy úgy az ő, mint a többi frontharcos bizottsági tag részéről elhangzott kérelmeknek és javaslatoknak mutatkozott-e eredménye. Kérdésünkre a következő választ kaptuk: — Kétségtelen, hogy Szendy Károly polgármestersége alatt a főváros szeretettel és megértéssel kezeli a frontharcos kérdéseket. A polgármester úr elé terjesztett frontharcos kérdések közül igen sok teljesedésbe ment és reméljük, hogy a közeljövő is újabb eredményeket fog hozni. —. Az eddig elért eredmények közül örömmel említem meg, hogy a polgármester úr a Kákóczi-út 27. szám alatt lévő Kis-Rókus épületének I. emeletét díjmentesen bocsátotta hivatalos helyiségek céljaira a Frontharcos Szövetség rendelkezésére, hogy ezzel is kifejezésre juttassa a főváros lakosságának háláját és elismerését a világháborús magyar frontharcosokkal szemben. — Ugyancsak örömmel és köszönettel vette tudomásul a magyar frontharcos társadalom, hogy Szendy Károly a vonatkozó belügyminiszteri rendelet alapján utasította a főváros összes hivatalait, intézményeit és üzemeit, hogy az Országos Frontharcos Szövetséget, mint érdekképviseleti szervet és annak tagjait úgy központi, mint kerületi vonatkozásban a legmesszebbmenő támogatásban részesítsék. Ezidőszerint a polgármester úrral a frontharcos kisiparosok megsegítése és a frontharcos-temetkezés bevezetése ügyében folytatok tárgyalásokat. Előreláthatólag ezek a tárgyalások is teljes eredményre vezetnek. — Ezeken az eredményeken túl azonban még sok frontharcoskérdés vár megoldásra, ami nagy megnyugvást és örömet jelentene az érdekelt frontharcosok között. így például sürgős orvoslásra vár az a visszás helyzet, hogy amikor a főváros közigazgatási státuszába tartozó alkalmazottak szabályszerűen megkapják az úgynevezett „hadipótdíj“-at, ami a volt tisztiállományú alkalmazottaknál havi 7.20, a volt legénységi és altiszti állományú akal- mazottaknál pedig 3.20 pengőt tesz ki, ugyanakkor a főváros közüzemeinél ezek a hadipótdíjak mind a mai napig nem kerülnek kifizetésre. Kivétel a Székesfőváros Vízmüvei, ahol a hadipótdíjat folyósítják azon az alapon, hogy a vízművek alkalmazottai a közigazgatási státusba soroltatnak — Ezen a visszás helyzeten, természetesen, változtatni kell. Meg kell adni minden frontharcos fővárosi alkalmazottnak a miniszteri rendelettel is megállapított hadipótdíjat, mert a főváros csak egyforma mértékkel mérhet alkalmazottai részére. De meg kell adni azon túl- menőleg is, mert a főváros szolgálatában álló, volt frontharcosok, szenvedéseikkel és háborús teljesítményeikkel feltétlenül reászolgáltak erre a nem is annyira anyagi, mint inkább erkölcsi elismerésre. — A múlt évi költségvetési vita kapcsán felvetettem, hogy a budapesti Hősök Emlékművét, az emlékkőnek érintetlenül hagyása mellett, miniatűr muzeum felállításával ünnepélyesebbé kell tenni. Erre vonatkozólag még semmi érdemleges nem történt, éppen úgy, mint semmi változást nem tapasztalok a főváros katonai ügyosztályaiban beosztott tisztviselők kiválogatását illetőleg. Történetesen szükségesnek tartottam és tartom, hogy a fővárosnak ezekben az ügyosztályaiban, ahol katonai, rokkant, frontharcos vagy vitézi ügyeket intéznek, elsősorban olyan tisztviselők és alkalmazottak teljesítsenek szolgálatot, akik maguk is katonák voltak és így megfelelő tájékozottsággal bírnak és közelebb esnek a katonai, vagy ezzel összefüggő ügyekben hozzájuk forduló katonaviselt fővárosi polgárokhoz. — Végül ki kellene térnem a véglegesítési, előléptetési, kinevezési kérdésekre, amelyek úgy anyagilag, mint lelkileg súlyosan érintik a főváros frontharcos alkalmazottait, azonban ezek a problémák külön tanulmányt igényelnek. — Mindenesetre a közeljövőben ismét a közgyűlés elé szándékozom vinni ezeket a kérdéseket, hogy megint reáirányítsam a törvényhatóság figyelmét ezekre a nagyfontosságú kérdésekre, amelyeket nemzetvédelmi vonatkozásban is igen jelentőseknek tartok. Frontharcosok közgyűlése A VIII. kerületi frontharcos főcsoport most tartotta meg évi rendes közgyűlését vitéz Tóth András dr., országgyűlési képviselő, elnök vezetése mellett. Az elnöki megnyitó, majd v. Cséka Ferenc vezetőtiszt, Zoltán István titkár, Jáky Nándor, Mezei István dr. jelentései után a közgyűlés egyhangú határozattal megadta a vezetőségnek a felmentvényt és elhatározta, hogy a főcsoport működését szélesebb alapokra helyezi. Éppen ezért megejtették a részleges tisztújítást és betöltötték a megüresedett tisztségeket. Ügyvezető társelnökké Füredy Lajost, az Asztalosmesterek Országos Szövetsége főtitkárát, pénztárnokká Nádassy Vidort, ellenőrré Villányi Bélát és Csákány Ferencet választották meg. Vitéz Dezséry (Bielek) Istvánt a közgyűlés tiszteletbeli elnökké választotta meg. A főcsoport a közgyűlés óta erőteljes működést fejt ki és főként az arra szoruló tagok szociális helyzetének megjavításával foglalkozik. : 1 > i ! Ml! Elmaradnak a Szent István-hétre tervezett szabadtéri előadások A Szent István heti ünnepségek kibővítése tárgyában a közelmúltban szakértőbizottság tett különböző javaslatokat a városgazdasági szakbizottságnak. A javaslatok közül egyik legérdekesebb az volt, amely aj Budapesten rendezendő szabadtéri játé- koikra vonatkozott. Félig-meddig már meg is jelölték azt a helyet, amelyen fel lehetne állítani a hatalmasméretű szabadtéri színpadot, a Gellérthegy déli részén lévő hajdani kőbánya területén. Ez a hely amfiteátrumszerű kiképzésével valószínűsíti azt az elképzelést, hogy aránylag a legkisebb költségekkel rendezhető be többezer személy elhelyezésére alkalmas arénává. A polgármester a szabadtéri rendezésre elhangzott óhajok megnyilvánulása után Kovácsházy Vilmos tanácsnokot tanulmányútra küldötte Salzburgba. Ottani tapasztalatairól a múlt heti tanácsnoki értekezleten számolt be Kovácsházy és amidőn rendkívül részletes, minden szóbaj öhető szempontra kiterjedő jelentését benyújtotta, közölte azt a megállapítását is, hogy Budapesten szabadtéri játékok a rentabilitás reményével nem rendezhetők. A tervnek elsősorban ellene szól az, hogy a főváros időjárása augusztus második felében meglehetősen szeszélyes és abban az esetben, ha egy hirtelen támadó zivatar jön, a szabadtéri arénában összegyülekező közönséget nem lehet valamilyen más, fedett helyiségbe átterelni, ahol az előadás lebonyolítható lenne. További baj az, hogy bár a Gellérthegy kiszemelt részén ténylegesen meg lehet valósítani a szabadtéri aréna építkezését, a közvetlen környéken nincsen olyan térség, amelyen parkolóhelyet lehetne biztosítani a közönséget szállító gépkocsik számára. Nem kedvez a tervnek az sem, hogy a szóbanforg'ó terület a város különböző részeiből csak nehezen közelíthető meg, már pedig a szabadtéri játékrendezésnek egyik előfeltétele, hogy a közönség fáradság és késedelem nélkül juthasson a produkció helyére. Súlyos kérdés az is, ki adná a játékokon résztvevő, világhíres művészek részére a nagyösszegű honoráriumokat, amelyeket természetesen iákkor is meg kell fizetni, ha egyetlen fillér haszon sem mutatkozik. A székes- főváros a|múgy is szűkösen megállapított ünnepség- rendezési budgetjét a mostani összegnek legalább nyolc-tizszeresére kellene felemelni ebből a célból. De akkor is fennmarad azonban még a probléma, lehet-e augusztus végére egyáltalán összehozni egy olyan művészteamet, amelynek szerepeltetése a külföld részére is különleges vonzóerőt gyakorol. A tanácsnoki értekezlet a legbehatóbb módon foglalkozott a kérdéssel és végső konklúzió gyanánt megállapította, hogy a szabadtéri játékok tervét egyelőre el kell ejteni. Ehelyett inkább arra kell súlyt vetni, hogy a Gyöngyösbokrétának az évről-évre idesiereglő idegenek tetszését nagy mértékben megnyerő produkcióit bővítsék és ennek a tipikusan magyar jellegű bemutatónak még az eddiginél is nagyobb, szélesebb körű propagandát csináljanak. A lényeg ugyanis, a tanácsnoki értekezleten kialakult egyhangú vélemény szerint az, hogy az idegenforgalmi főszezonban Budapestre érkező külföldieknek valami egészen különleges, határozottan magyar, a nép ősi kultúrájában igaz fényt vető látványosságot nyújtsanak, mert csak abban az esettben remélhető az idegenforgalom örvendetesen kifejlődő kereteinek fönntartása illetőleg tágítása, ha a hosszú utat meg- tévő világvándorok olyan élményekre tehetnek szert, amelyeket a magyar fővároson kívül sehol másutt meg nem találnak. Ezen a nyáron a Gyöngyösbokréta már sokkal több előadást tart, mint a múltban, emellett pedig gondoskodás történt abban az irányban is, hogy a Gyöngyösbokréta keretében bemutatásra kerülő táncok, népszokások is nagyobb számú szereplővel, változatosabban kerüljenek a Városi Szinliáz hatalmas épületében a közönség elé. Megmaradnak természetesen a Szent István-hét alkalmából évről-évre megszokott többi rendezések is, hogy pedig az idegen vendégeknek magyar területen való tartózkodási idejét minél inkább meghosszabbítsák, tervbevették, hogy olesóárú, egésznapos kirándulásokat szerveznek az ország természeti szépségekben, vagy folklorisztikus látványosságokban bővelkedő különböző vidékeire is. Elsősorban a Balaton meglátogatása kerül sorra, de bemutatják természetesen Mezőkövesdet, Boldogot, meg a többi olyan falvakat, ahol a népviselet, vagy népművészet eredeti, ősi formájában megmaradt. TÖRVÉNY ELŐTT A FŐVÁROS Ne ugorjunk le a mozgó villamosról Özv. Cigány Gábornó takarítónő kártérítési pert indított a BESZKÄRT ellen és keresetében arra kérte a törvényszéket, hogy kiét éven át havi 180 pengő, további két év folyama alatt havi 135 pengő, majd ennek eltelte után élete végéig havi 90 pengő életjáradékot, mint baleseti kártérítést ítéljen meg az alperessel szemben. Ezt a követelését abból származtatja, hogy tavaly ősszel az Apponyi-téren le akart szállni a villamoskocsiró], de a vezető idő előtt és váratlanul megindította a kocsit, ennek folytán a perronról kizuhant és igen súlyos sérüléseket szenvedett, úgy hogy két éven át teljesen munkaképtelen lett, de ennek eltelte után is csökkent maradt a keresőképessége. A BESZKÁRT jogi képviselője a kereset elutasítását kérte és azt adta elő, hogy a felperes kizárólagos hibája és gondatlansága eredményezte a balesetet, tehát iá BESZKÁRT kártérítéssel nem tartozik. Bejelentette a BESZKÁRT ügyvédje, hogy a villamoskalauz kifejezetten figyelmeztette és felszólította a felperesnőt, aki leszállásra készülődött, hogy maradjon a villamoson. A figyelmeztetés hiába volt, mert az asszony mégis leugrott a villamos első perronjáról akkor, amikor a kocsi körülbelül öt métert haladt előre. Ez okozta a balesetet ésl felperes sérüléseit. A törvényszék által lefolytatott bizonyítási eljárás teljes mértékben igazolta a BESZKÁRT védekezését, ennekfolytán a bíróság a felperest keresetével elutasította. I agyos hidegben nem szabad a középületek folyosóit felmosatni, Grünfeld Andor dr. ügyvéd- jelölt hivatalos ügyben a főváros egyik kerületi előljárósági épületében járt, az egyik folyósón megcsúszott, elesett és hosszabb időn át gyógyuló sérüléseket szenvedett. Kártérítési perrel támadta meg Budapest Székesfőváros közönségét, mint az elöljáró- sági épület tulajdonosát. Keresetében azt adta elő, hogy balesetének időpontjában szigorú tél volt, ennek ellenére a takarítónők nyitott ablakok mellett mosták fel a padlózatot. Ennek folytán a véltony vízréteg hirtelen megfagyott, a padlózat szokatlanul síkossá vált, emiatt esett el, ezért következett be a sérülése. Ebben az ügyben a budapesti kir. ítélőtábla közbenszóló ítéletet hozott, amelyben megállapította a főváros kártérítési kötelezettségét. Az ítélet indokolása kimondja, hogy aki a közönség által látogatott helyen fagypont alatt mélyen álló erős téli időben a sima folyósót felmosatja és ezáltal a fagy következtében a folyósót síkossá teszi, az kártérítéssel tartozik, amennyiben valaki a fagyos folyósón elesik és megsérül. AKÁCSÜVEG Kartellen kívül. TAKÁCS IMRE tűblaiivegszaklizlete Budapest, II., Msigmond-utca 24. szám Telefon: 60-6-00 — Sürgönyeim : Üvegeentrum
