Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-04-08 / 14-15. szám

4 Budapest, 1936 április 8. Halaszthatatlan a Józsefvárosi személypályaudvar megnyitása írta: CiAZÖY JEN© törvényhatósági bizottsági tag Alig néhány hete írtam a Fővárosi Hírlap ha­sábjain arról, hogy a Józsefvárosi személypályaudvar újból való megnyitása az egyedüli posszibilis terv a halálsorompók régóta vajúdó kérdésének megoldására. Rámutattam az ügy nagy jelentőségére úgy a közlekedés általános szempontjaiból, mint a József­város elhanyagolt fejlődéséinek érdekéből. Rámutat­tam különösen a cselekvés sürgősségére, amelynek elmulasztása állandó életveszélyt jelent a főváros közönségére és gátlásokat a jövő fejlődés szem­pontjaiból. Alig néhány hete. Es íme végzetszerű tanúság- tételül megtörtént közben az újabb katasztrófa a Kerepesi-úti átjárónál. Félelmetes újabb mementó a csigalassúsággal járó bürokrácia felé, amely sokszor azt hiszi, hogy kint az életben is mély fenekű fió­kokba lehet helyezni a problémákat, mint azokat az aktákat, amelyek azután maguktól intéződnek el. Az élet problémáinak feszítő hatása azonban rombol ott, ahol idejében el nem készítjük a le­vezetőcsatornákat és mint a gleccserek vizének le­zuhanó árja, utat tör magának hegyeken és völ­gyeken át. Sokszor halljuk, hogy a mai idők nem alkalma­sak jelentősebb problémáknak a megoldására. Ez azonban nagy tévedés. Minden idő alkalmas a maga problémáinak megoldására és minden idő meg is kell hogy oldja a maga problémáit. A különbség csak az, hogy boldogabb időkben játszi könnyűség­gel végezhető el az, amihez máskor megfeszített erő és tudás szükséges. Jártam Németországban, amikor a legnagyobb gazdasági és politikai nyomás alatt vérzett. A ha­talmas alkotások azonban egy pillanatra sem szüne­teltek. A német nép dolgozott, mint a hangya, amely a saját súlyánál1 nagyobb terhet cipel árkon- bokron, minden akadályon át. Helyesen mondta Gömbös Gyula miniszterelnök úr egyik beszédében: ,,nines megállás“. Nem szabad tehát megtorpannunk egy olyan feladat előtt, amely immár évek óta bebizonyítottan előtérben áll, mely­nek megoldását úgyszólván az egész főváros közön­sége egyértelmüleg kívánja és szükségesnek tartja. A Máv. most nem helyezkedhetik a q ide te non rnovére álláspontjára, amikor kész tervek állnak rendelkezésre és ezek között a legjobbnak azt a ter­vet találták, amely a Józsefvárosi személypálya­udvar újból való megnyitásával kapcsolatos. Tudomásom szerint ez a terv be is van állítva a Máv. hároméves beruhá­zási programmjába és így csak arról lehet szó, hogy más programmal szemben előnyben részesítenék. Ezt az elsőbbséget pedig az eddig történtek mindenképpen indokolják. örömmel állapíthatom meg, hogy ebben az ügy­ben a Fővárosi Hírlap hasábjain megindított ak­cióm a legszélesebb körökben talált visszhangra, úgy a Józsefváros, mint a szintén igen érdekelt Kőbánya polgársága körében is. A Józsefvárosi személypályaudvar megnyitása nemcsak a halálsorompók kérdését oldja meg, nem­csak a Máv.-ra jelent közlekedési szempontból is előnyöket, de a Józsefváros és Kőbánya gazdasági fejlődésére is olyan kilátást nyújt, amely méltán keltette fel a tőkeerős gazdasági körök érdeklődését is. Bizonyíték ez arra, hogy azok a gondolatok, amelyeket ezzel a problémával kapcsolatban meg­előző cikkeimben kifejtettem, nem járnak sztratosz- ferikus magasságokban, mint ahogy a bátortalan gondolkozók képzelik, hanem igenis fogható reali­tások, amelyeknek előbb-utóbb meg kell valósulniok. Jó jelnek veszem azt is, hogy a polgármester úr — a kőbányai szükséglakások kérdésével kapcso­latban — újból foglalkozott ezzel a kérdéssel és éppen ezért a Józsefvárosban máris mozgalom in­dult meg, hogy az ünnepek után a Józsefváros minden rétegéből alakult kül­döttség útján kérjük ennek az ügynek sür­gős napirendre tűzését és a polgármester­nek erélyes közbelépését az illetékes ténye­zőknél. Bizton reményiem, hogy a Józsefváros és Kő­bánya polgárságának erőteljes összefogása végre eredményesen fogja elintézéshez juttatni ezt a kér­dést, amely egyéb közlekedési problémákkal való összefüggésénél fogva is, immár halaszhatatlan megoldást kíván. saBiniBiiiBoeaiBssiiiiiaosiaKcaissBiBBiKBEeisKSBii = A PÁRTBÓL Pedagógusok estéle Nagyszabású italálkozót tartottak csütörtökön este a főváros pedagógusai. A Nemzeti Egység Rántja VII. kerületi tanügyi szervezete a Metro- pol külön termében vacsorát rendezett, amely a nagy számban megjelent pedagógusok és előkelő vendégek révén jelentős eseménnyé szélesült és amelynek nemes tartalmat adtak az értékes felszóla­lások. Zsitvay Tibor dr.-t, a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének elnökét ősz Béla székesfő­városi szakfelügyelő képviselte a vacsorán, amelyre üdvözlő sürgönyt küldött Bessenyei Zénó dr., a Közmunkatanács elnöke és Szurday Róbert tör­vényhatósági bizottsági tag. A résztvevők között volt Usetty Béla dr. országgyűlési képviselő, De- ményi Aladár dr., Juhász Jenő dr., Hegedűs Berta­lan dr., Kertész Elemér, Vályi Lajos dr. törvényható­sági bizottsági tagok, a tanügyi szervezet vezetősége részéről Dávid Antal dr. elnök, Bernáth István ügyvezető igazgató, aki egyúttal a VII. kerületi tanügyi szervezet elnöke és Miklós Béla főtitkár. Megjelent De Sgardellj Cézár a VU. kerületi párt- szervezet elnöke, Hell Ferenc dr alelnök, Szende Dezső kormányfőtanácsoő és még sok vendég. Bernáth István üdvözölte a megjelenteket és a pedagógusok feladatáról, valamint sérelméről be­szélt. Aramy Sándor a VII. kér tanügyi szervezetének ügyvezető elnöke, a szervezetnek a jövőben kifej­tendő munkásságát vázolta. De Sgardelli Cézár kerületi pártelnök annak a megbecsülésnek volt tolmácsolója, amely a VII. kerület pártszervezeti életében a. pedagógusok munkáját kíséri. Usetty Béla országgyűlési képviselő lelkes be­TUNGSRAM autolámpa Fehér fávfény, sárga közelfény. szedőben a pedagógusok nemzetnevelő munkájáról szólott. Deményi Aladár dr. törvényhatósági bizottsági tag mondott ezután mély hatású beszédet a peda­gógusok belső felkészültségének szükségességéről a jövő munkájára, vonatkozólag. Juhász Jenő dr. törvényhatósági bizottsági tag arra a kérdésre adott nagy ügyelem közepette vá­laszt, hogy mit kell kifejteni a tanügyi szervezet­nek, hogy kívánságai teljesüljenek, valamint hogy mi a szerepe a tanügyi szervezetnek a kerületben és a fővárosban. Fogadóórák és előadások a kerületekben óráig T e r b ó c z Imre országgyűlési képviselő, minden sózrdán d. u. 6 órajkor Hívért Dezső dr. üv. alelnök. — /5-én este háromnegyed 7-kor G 1 a jcwsky Alán elő­adása a botanikáról. — 16-án d. u. 6 órakor Felkay Fe- renc dr. tanácsnok előadása a tanügyi közigazgatásról. IV. kerület. Fogadónapok: 15-én este 7—8-óg Nagy Ferenc bizottsági tag. — 29-én Sándor László , kér. alelnök. — 18-án este 8 órakor vacsora a Sas- ■Korben. t V,„xkeLÜI.et' Fogadónapok a pártirodában (Hold- utca 9): 28-an d. u. fél 6-tól fél 8-ig II ess e n y o y Zenó V'' * Közmunkatanács elnöke, minden szerdán d. u. 6— 7-ig Krompaszky Miksa kér. pártelnök, minden pén­teken d. n, 6-8-ig Fábián dr. alelnök, minden hétfőn d.n. 6—8-ig V a r a n n a i István dr. alelnök, továbbá minden hétfőn d. u. 6—8-ig Báthory-utca 5. sz. irodájá­ban D é s y Géza törvényhatósági bizottsági tag. ’ — 17-én este fél 7 órakor a tisztviselői szakcsoport érte­kezlete. — 21-én este 7 órakor az iparos szakcsoport érte­kezlete. , , VI. kerület. Fogadóórák: minden kedden d. n. 6 oratol bchoopflin Lajos kér. elnök, 15-én este 5 órá- tol ea 28-án este 7 órától Sárkány Ferenc th. biz. logö 26-án d .e. 11 órától Veress Gábor th. biz! tag. — 21-én Tarján Nándor előadása: A mai magyar iro­dalom. VIII. kerület. F ogad ó ór ák: Minden pénteken este 7—8 óráig Usetty Béla dr. és v. Tóth András dr. országfpyűlési kéip viselőik, G -a z d y Jenő. Hajnóczy Béla dr., Katona János th. biz. tagok. — Minden va­sárnap este 7 órakor a dalárda előadása és táncestje. — 16-án este háromnegyed 8 órakor Károlyi Ferenc dr. vetített képes előadása: Az osztrák Alpok. — 18-án este tv 9 órakor Magyar Est a Józsefvárosi Kaszinóban (Jó­zsef-körút 65.) Kállay János előadásával Ady Endre ről. — 20-án este fél 8 órakor Mérey István előadása: Valutakérdések és a NÉP programja, Húsvéti szünet a központban. A Nemzeti Egy­ség Pártja fővárosi szervezetének központjában áp­rilis 7-én húsvéti szünet kezdődött, amely április 14-ig tart. Idegenforgalmi előadás-sorozat. A múlt év vé­gén tartott városrendezési előadások mintájára a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezetének köz­pontjában husvét után előadás-sorozatot tartanak az idegenforgalomról. Az előadások április TS-á/n, 23-án és 30-án lesznek a csütörtöki klubvacsorák előtt. Pártélet Kőbányán. A Nemzeti Egység Pártja X. kerületi szervezete népes körzeti gyűlést tartott Köszeghy István elnöklésével. Jelen voltak a gyű­lésen Halter Károly, Dongó Orbán körzeti elnök, törvényhatósági bizottsági tagok, a társaskörzetek képviseletében Vida Jenő, továbbá a MÁV északi főműhely és Nemzeti Munkaközpont kiküldöttei. Az elnöki megnyitó után Halter Károly beszámolt arról, hogy a sertésszállások ügyében a közeljövőben kedvező döntés várható, amennyiben a belügymi­nisztérium elhatározta a sertésszállások, kitelepíté­sét. Dongó Orbán bejelentette, hogy a népligeti mu­tatványosok adójának méltányos megállapítása cél­jából bizottság kiküldetését sikerült kieszközölnie. Lengyel József, a Nemzeti Munkaközpont képvise­lője, a magyar munkásság nemzeti alapra való helyezkedésének szükség-eségét hangoztatta. Felhívta a munkáság figyelmét Gömbös Gyula ismételten hangoztatott kijelentésére, amely szerint a magyar munkásság helye a Nemzeti Egység Pártjában van A gyűlést vacsora követte, amelyen lelkes hangulat­ban sokáig együtt maradtak az egybegyűltek. Betón, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRKOMP RESSORT IiISKA JENŐ oki. gépészmérnök, kompressor-bérbeadő Budmgesrt^XL^Izüret-utcaJj>£J^TeIefonjJ5*^^^9^ OETLANTAL vasöntöde ös gépgyár részvénytársaság Budapest, X., Asztalos Sándorját 9. szán Telefon: 46—1—09.

Next

/
Thumbnails
Contents