Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-08 / 14-15. szám
Budapest, 1936 április 8. w 9 SZENDY KÁROLY polgármester húsvéti üzenetképen a Fővárosi Hírlap útján részletesen beszámol azokról az időszerű körülményekről, amelyek a városigazgatás kerületén a boldogulás útját kiegyensúlyozzák Túljutottunk a gazdasági válság mélypontján, állapítja meg megnyugtatásul a polgármesttr A főváros felügyeleti hatósága, a belügyminisztérium az elmúlt hónap utolsó napján küldötte le a városházára a főváros 1936. évi költségvetésének jóváhagyására vonatkozó rendeletet. A leírat megérkezésével nyomban megszűnt az a bizonytalanság, amely egészen a legutóbbi időkig megülte a városházát és az elfogadott budget alapján most már megindulhatnak azok a nagyjelenőségű beruházási munkálatok, amelyeknek fedezetéről a törvényhatósági bizottság a folyó bevételek terhére gondoskodott. A Fővárosi Hírlap munkatársának alkalma nyi- lott arra, hogy egyrészt a költségvetési jóváhagyást tartalmazó belügyminiszteri leiratról, másrészt a városháza legidőszerűbb ügyeiről beszélgetést folytasson Szendy Károly polgármesterre aki a következő nyilatkozatot tette: — A belügyminiszter úr már a költség- vetés jóváhagyását megelőző tárgyalásaink alkalmával is a legnagyobbfokú megértést tanúsította a székesfőváros közönsége iránt és ha bizonyos kisebb módosításokra sor került is a beterjesztett tervezeten, ezek nem a székes- főváros érdekei ellen valók. Az a körülmény, hogy költségvetésünket a miniszter úr végeredményben 1.-6S3M0 pengős deficittel hagyta jóvá, semmiféle zavaró jelenséget nem okoz. Én, mint azt már a múlt év őszén megtartott pénzügyi expozémben is hangoztattam, a deficitet a gazdasági válság szükség- szerű következményének tartom és ha visszatekintek a város történelmének elmúlt időszakaira, megállapíthatom, hogy a gazdasági válságokat 1872 óta a főváros háztartásában mindig deficit követte. Az 1870-es évek utolján, majd 1897-ben és 1898-ban, azután az annexio idején, végül a háború alatt, 1915- től egészen 1919-ig, mindig deficites költségvetést voltunk kénytelenek összeállítani, katasztrófa azonban ebből sohasem származott. Költségvetésünk többszázmilliós tételei mellett a másfélmillió pengőt meghaladó hiány szinte jelentéktelennek mondható és az, hogy ennél nagyobb deficittel számolnunk nem keli, természetes következménye annak a gondos gazdálkodásnak, amelyet ' a polgármesteri székben hivatali elődöm, Sipőcz Jenő dr. főpolgármester úr inaugurált. — Most már a legközelebbi heteidben nagyarányú munkálatokat indítunk meg, amelyeknek mindegyike kettős célt szolgál. Az egyik az, hogy a a székesfőváros fejlődésében stagnálás be ne következzék, a másik pedig az, hogy a még mindig jelentős mértékben fennálló munkanélküliség áldozatainak számát csökkenteni tudjuk. Az OTI-kölcsön terhére elvégzendő beruházások ütemes lebonyolítása most van folyamatban. A legutóbbi napokban már be tudtuk mutatni a sajtó képviselőinek a Balatonhoz vezető új út fővárosi szakaszának építkezését, megindultak az előmunkálatok a VI. és a XIII. Első Magyar Beépíthető kismotor üzem KOVÁCS JÁNOS Budapest, XI., Fadru8z-utca 2. Telofon : 69—3—16. MIKA TIVADAR fémön tődé és rézárugyár Budapest, VII., Kazinczy-utca 47. Telefon: 42-8-27. THERMOLUX VILLAMOSSÁGI VÁLLALAT Kft. Felvonók készítése, javítása és karbantartása. Mindennemű elektro- mos világítási és erőátviteli berendezés tervezése és készítése. Budapest, VIII., Práter-utca 8. Telefon: 38—3—38. FÉNYMÁSOLÓ-INTÉZET renumásolú és másolópapíron MAfiYAB VEGYKÉSZITMÉNYÜ PAPÍRGYÁR OSERJAKAB BUDAPEST, VI-, 6-UTCA 49. SZ. TBUSFON i 13-8-10. Alapíttutott. lass. kerület csatornázási hálózatának elkészítésére nézve is, ezenkívül azonban folyamatban vannak egyéb, jelentőségükben szintén nem lebecsülendő közmunkák. A fővárosi kertészet munkás-hadserege az idő megenyhülte óta a Gellérthegy északi lejtőjét lepi el, mert mindaddig, amíg a Tabán felépítésére sor nem kerülhet, s hogy ez mikor következik el, ezidő- szerint meg nem állapítható, a hatalmas területet legalább kertészetileg kívánjuk elfogadhatóvá tenni. A törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűlésén adta meg nekem a felhatalmazást az új szükséglakás-telepek felépítésére. Ezer hajléktalan családnak fogunk fedelet biztosítani és én bízom abban, hogy valamennyi szükséglakás elkészül az ősz elejére. Teljes üzemben vannak az évrőjéévre visz- szatérő, költségvetési fedezettel bíró munkálatok is, elsősorban az útépítések, a csatornázások, valamint a meglévő út- és csatornahálózat karbantartási munkálatai. Hosszas megfontolás után a legrövidesebben sor kerül ezenkívül a ltudas-gyógyfürdő mellett létesülő polgári gyógyszálló felépítésére, valamint a fürdő öreg épületének felfrissítésére. — Idegenforgalmi szempontból páratlan jelentősége van annak, hogy a Szent Gellért- fürdő mellett és annak szinte közvetlen közelségében a polgári igényű közönségnek is rendelkezésére álljon egy olyan intézmény, amelynek igénybevétle útján a fővárosi gyógyforrások áldásait biztosíthatja a maga számára. Az idegenforgalom páratlan gazdasági jelentősége ma már mindenki előtt ismeretes és én egyik legfőbb kötelességemnek tartom, hogy necsak az eddigi keretek között folytassam tovább a Budapestet felkereső idegen vendégek létszámának szaporítására irányuló törekvéseket, hanem utakat és módokat keressek arra nézve is, hogy az eddigi tekintélyes eredményeket újabbakkal gyarapítbassuk. Nemcsak mi, budapestiek, hanem a külföld idegenforgalmi gócpontjaiban működő szakemberek állapítják meg, hogy a magyar főváros előtt még széleskörű lehetőségek állanak idegenforgalmi téren. Ebben _ az esztendőben világjelentőségű esemény emlékezetének megünneplésére ezer és ezerszámra fognak fővárosunkba seregleni a külföld fiai. Eddigi megállapításaink szerint az 1936. esztendőben minden eddigi eredményt felülmúló rekordforgalomra számíthatunk és májustól, a Nemzetközi Vásár megnyitásának időpontjától kezdve késő őszig nem fogunk kifogyni az idegenforgalmi eseményekből. A Vásár vezetőségéhez az onnan nyert információk szerint óriási számú érdeklődés érkezett, júniusban a Kultúrhét megrendezése fog vonzani nagyobbszámú látogatót, augusztusban a Szent István-hét, majd szeptember legelején Budavár felszabadításának emlékünnepe. Csak a legfőbb mozzanatokat ragadtam most ki, mert hiszen ezeken kívül egész sereg nemzetközi kongresszus, nagygyűlés, társasutazás megrendezésére is sor kerül. — Amilyen örvendetes gazdasági szempontból és nemzeti szemszögből a külföld irántunk tanúsított érdeklődése, annyi gondót is okoz ez nekünk. Nem szabad ugyanis elfelednünk. hogy Budapesten az utóbbi évtizedekben egyetlen egy modern szálloda sem épült és ha rendelkezünk is egypár nagy befogadó- képességű és elsőrendű színvonalon álló hotellel, azon is kell gondolkodnunk, hogy a kisebb igényű és kevesebb anyagi lehetőséggel rendelkező turistáskodó vendégeket megfelelően tudjuk elhelyezni. Ez nem hatósági feladat, hanem a vendéglátó ipar teendője. Mi nem csinálhatunk konkurrenciát szállodák építésével a magániparnak, ezt még akkor sem tehet- nők meg, ha anyagi eszközeink megengednék. Férőhely meglehetősen sok van Budapesten. A baj azonban csak az, hogy ezek javarésze nem felel meg azoknak az igényeknek, amelyeket a világot járó túristák még a legszerényebb társadalmi osztályok részéről is támasztanak és amelyeket más országokban, természetszerűen, ki is tudnak elégíteni. A mi teendőnk elsősorban az lenne, hogy azokat a kisebb hoteleket c« panziókat, amelyekben külföldi vendégek helyezhetők el, a tulajdonosaik sürgősen modernizálják, esetleg bővítik, mindenekfelett pedig gondoskodjanak arról, hogy az árak sehol túlzottak ne legyenek. Nem az a fontos, hogy egy-egy angol, francia, vagy más nemzet fia egyszer jöjjön el Budapestre, hanem az, hogy aki először fordult meg nálunk, annak búcsúszava ez legyen: a viszontlátásra! Tudom, jól, hogy a szállodák nagyobb- mértékű bővítésének legfőbb akadálya a pénzhiány, egészen bizonyos azonban, hogy kellő megszervezéssel lehetne hatalmas magántőkéket mobilizálni erre a célra. — Ezekután azt hiszem, nem lesz érdektelen, ha rátérek a szanálással összefüggő problémák egynémelyikére is. Minthogy a szanálási feladatok megoldása nem az én hatáskörömbe tartozik, senki se várja tőlem természetesen, hogy részletekre adjak felvilágosításokat. Amit én mondani kívánok ezzel az üggyel kapcsolatban, csupán annyi, hogy a székesfőváros közönségének nem szabad az egyre-tnuásra felröppentett, beavatottnak látszó információknak felülnie. A szanáló főpolgármester úr és a szanálási munkáknál neki segédkező üzempolitikai bizottság egyetlen tagja sem arra törekszik, hogy méltánytalanul újabb terhekkel halmozza el a székesfőváros közönségét, hanem fáradságot nem ismerő munkájuknak egyetlen célja az, hogy éppen a polgárság érdekében egyensúlyozzák ki a székesfővárosi közigazgatást, az üzemek és általában a város helyzetét. Lehetséges, hogy bizonyos tarifamódosíiások szükségessé válnak. Sor fog kerülni arra is, hogy egyes alkalmazottakat kényszernyugdíjazni kell, a megteendő intézkedések között azonban egyetlen egy sincs olyan, amely ne lenne kellőképpen megindokolva és ne lenne a jobb boldogulás szempontjából szükségszerű. A kényszernyugdíjazásokról rémhírek terjedtek el, holott a valóságban nincs másról szó, csupán arról, hogy mintegy ötven közigazgatási alkalmazott és kétszázötven tanerő kerül nyugállományba, vagy azért, mert szolgálatképtelen, vagy annál az oknál fogva, mivel megfelelően nem használhatók. A közgyűlés által kiküldött bizottságok egyébként a legalaposabban mérlegelni fognak minden olyan körülményt, amely a kényszernyugdíjazások elrendelésének szükségességét indokolttá teszi. A főváros egyetlen olyan alkalmazottját sem fogja elküldeni, aki munkakészségével és munkaképességével hasznos alkotórésze a város életének. — Mielőtt befejezném mondanivalómat, még egyetlen egy körülményre akarom a figyelmet felhívni. Ez az, hogy a gazdasági javulás észrevehető jeleit tapasztaljuk. A munkanélküliek száma az utóbbi év folyamán nagyon jelentékenyen csökkent és ennek hatásaként szociálpoplitikai akciónk keretei is megszükültek. A most folyó év első három hó- papjában 15.000 ebéddel kevesebbet kellett elkészíttetnünk, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. A polgárság egyedei még csak alig észrevehetően tapasztalják a gazdasági regenerálódás hatásait, én azonban, akit polgártársaim bizalma a főváros kormányrúdja mellé állított, egyre növekvő bizakodással és megnyugvással tapasztalom, hogy túljutottunk a gazdasági válság mélypontján. A hullámvölgyből lassan-lassan felfelé halad hajónk és ha továbbra is folytatjuk azt az óvatos gazdasági politikát, amely gesztióinkat a legutóbbi évek során át mindékor jellemezte, nem sok idő elteltével újból deficitmentes költségvetést adhatunk az új fejlődésnek lendülő székesfőváros közönségének. „Eternit FAL- ÉS 3ÚTOR3URKOLÁSOK BEMUTATÓHELYISÉGE V!., Ó-UTCA 4.
