Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-04-01 / 13. szám
4 Budapest, 1936 április 1. Hogyan egészítse kl az autóbusz a villamos forgalmát A közlekedésügyi szakbizottságban Hajnóczy Béla, a NÉP pártszakbizottságában pedig Gazdy Jenő törvényhatósági bizottsági tagok az autóbuszjáratok új beosztása miatt felszólaltak és a Józsefváros polgársága érdekében az új irányvonal helyett a régi vonal visszaállítását kérték. Ebben az ügyben kérdéssel fordultunk Gazdy Jenő törvényhatósági bizottsági taghoz, aki az aktuális eset köré az autobusz-forgalom feladatáról érdekes megjegyzéseket fűzve, a következőket mondta: — Valóban igaz, hogy a 14-es autóbuszjárat irányvonalának megváltoztatására vonatkozó terv kellemetlen visszhangot keltett a Józsefvárosban. Amint Hajnóczy Béla bizottsági tagtársam a közlekedési szakbizottság ülésén, úgy magam is a párt szakbizottságában hangoztattuk ennek a tervnek indokolatlan és a Józsefváros lakosságára sérelmes voltát. Általán véve nem vagyok elragadtatva attól a közlekedési politikától, amely a villamossal ikráiéi járatok útján arra használja fel az autóbuszokat, hogy a villamosról szedje le az utasokat és így a villamos kontójára igyekszik az Autóbuszüzem költségvetését egyensúlyban tartani. Sokkal inkább szeretném az új autóbuszokat arra felhasználni, hogy az egymástól távoleső villamosvonalak közötti útvonalakon ás a sűrűbben lakott városrészeken transzverzális irányban nyissanak új közlekedési lehetőségeket. Mint gyiijtőjáratok, keresztül-kasul hatolva a városon, szedjék fel azt a publikumot, amely szívesen fizeti meg az autóbusz magasabb tarifáját is, csakhogy ne legyen kénytelen a távolabb eső villamos megállókhoz gyalogolni. így szaporíthatjuk az utazó közönség számát. — De megértem azt is, ha olyan útvonalakon, ameillyek már annyira forgalmasak, hogy a villamos csak nehézkesen és így lassan tudja a forgalmat lebonyolítani, parallel autóbuszjáratokat indítanak, mint a Nagykörúton és most ai Rákóczi-úton. A Baross-utcának a Nagykoréit és a Kálvin-tér ícö- zötti részén azonban erre igazán nincsen szükség. Most mégis azt akarják, hogy a 14-es autóbusz, amely eddig helyesen a Práter-utcán és innen, csak éppen érintve a Nagykörutat, a József-utca sarkától a Rákóczi-út végéig transzverzális irányban vonult át a belső Józsefvároson, ezt az irányt elhagyva, a Körút érintése után, a Baross-utcán át a Kálvin-térre menjen és onnan a Kecskeméti-utcán át tovább, így az a helyzet áll elő, hogy a Körút sarkától a Baross-utcán a meglévő négy villamosjárat mellett teljesen feleslegesen autóbusz is fog járni, a Józsefvárosnak a József-utca és Rákóczi-út közötti hatalmas területe pedig elveszti a transzverzális autóbusz járatát. Eltekintve attól, hogy az ilyen már megszokott járatoknak pótlás nélküli elvétele mindenkor kellemetlen panaszokra és jogos elégü- letlenségre ad okot, ebben az esetben tényleg semmiféle elfogadható indokát sem látom ennek az irány- változtatásnak. Csak mosolyra késztetheti az embert az az indok, hogy ekként a ll-es autóbuszjárat mintegy 500 méterrel megrövidül, mert hiszen ha egyáltalán megszüntetnék, akkor még több nyereség volna ebben az irányban elérhető. De nem indok az sem, hogy a Rákóczi-úton meginduló 7-es autóbusz mellett felesleges még egy autóbuszjárat, mert a 14-es autóbusz csak a Rákóczi-út végén szükségből kanyarodik ki a Józsefvárosból és a Rákóczi-út bizonyára sokkal könnyebben felveszi ezentúl is, mint a Kecskeméti- és Egyetem-utca, amelyen a 15-ös és 9-es autóbuszjáratok is közlekednek. Egyáltalában csodálatos dolog a Rákóczi-úton meginduló autóbuszjárat ügyét összefüggésbe hozni a 14-es autóbuszjárat kérdésével, amelyhez semmi kapcsolat sem fűzi. A Józsefváros közönsége azt kívánja, hogy a ll-es autóbuszjárat maradjon úgy, ahogy van és reméljük, hogy a polgármester úr ennek a kívánságnak indokolt és jogos voltát be fogja látni. HÍREK = A PÁRTBÓL Gömbös Gyula jó magyarjai A Nemzeti Egyeség Pártja fővárosi tanügyi szervezete nagy buzgalommal folytatja mindenfelé kultúrmunkáját. Legutóbb a VIII. kerületi szervezet tartott érdekes előadó ülést. Bolyos István elnök ismertette a kerületi szervezetek szerepét a párt szempontjából, majd a szervezet kultúrmunkájáról szóló Gazdy Jenő törvényhatósági bizottsági tag emelte ki az oktatóknak a nemzetnevelésben való nagy szerepét és hangsúlyozta szeretetét, amellyel mindig az oktatók mellé állt. Raith Tivadar nagyérdekű előadása következett ezután. Az előadó Mária Terézia ismert mondásából indult ki: „Az iskola politikum“. Mária Terézia ezalatt azt értette, hogy az iskola célja állampolgárok nevelése és így az iskola nem magánügy, hanem közügy. Az oktatói rend az iskola feladatát mindig így is fogta fel, arra törekedett, hogy az ifjúságot a nemzet egységének a szellemében nevelje. Idézte Gömbös Gyula miniszterelnök emlékezetes mondását: „Azt akarom, hogy az iskola jó magyarokat neveljen.“ Ez a meghatározása az iskolának ugyanabból a gondolatkörből származik, mint Mária Teréziáé, mert az iskola célját a jó magyar állampolgár nevelésében látja. A magyar oktató rend örömmel fogadta vezérének, Gömbös Gyulának útmutató szavait, mert ezek megerősítették abban a felfogásában, amelyet eddig is vallott, hogy az oktató működésében ne parciális részérdekeket szolgáljon, hanem a nemzet egységének gondolatát, amely az egyedüli méltó program arra, hogy az iskola célját el is érhesse. Előadása végén annak a reményének adott kifejezést, hogy azok az oktatók, akik eddig a nemzeti gondolatot kifejező nemzeti egység zászlója alá nem tömörültek, rövidesen csatlakozni fognak és a tanítói rend nagy teljességében szolgálhatja a nemzeti egység magasztos gondolatait. LIEBHARD BÉLA ÉPÍTŐMESTER BUDAPEST, ÜLLÖMJT 64 TELEFON: 88-8-06 r KŐSZÉNBÁNYA ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) KLOTILD-UTCA 3. 18-5—35 ém 23—5—56 BUDAPEST, V., Telefonnám i 23—5—36, ! Szabó Imre igazgató tolmácsolta a jelenlevők teljes egyetértését és hűségét a nemzeti gondolattal szemben. Károly Ferenc dr. tanár, a VIII. kerület tanügyi szervezetének titkára beszámolt a kerületben folyó munka eredményéről. Miklós Béla központi titkár ismertette ezután a fővárosi tanügyi szervezet munkáját és a következőkben megoldandó feladatait. Dávid Antal dr. egyetemi tanár, a fővárosi tanügyi szervezet elnöke hosszabb beszédben vázolta a szervezet feladatait a nemzeti egység keretében. majd rámutatott arra, hogy milyen fontos az oktatók munkája az új embertípus kialakulásában. Kőbánya nagy kérdései. A Kőbányai Iparosok Köre a Kőbányai Kaszinóban nagygyűlést tartott, amelyen résztvettek a déli kerület országgyűlési képviselői, bizottsági tagjai, politikusai, társadalmi vezetői pártkülönbség nélkül. A gyűlést, amelynek tárgya Kőbánya több közérdekű sérelme volt, Reit- hauser Róbert iparoskor! elnök vezette. A NÉP fővárosi szervezete részéről Usetty Béla, Pösel István országgyűlési képviselők, Halter Károly, Dongó Orbán bizottsági tagok voltak jelen. Előadók az elnökön kívül Kutasy Jenő kereskedő és Pleschner József építész voltak. A napirenden szerepeltek: a sertésszállások kitelepítése, a halálsorompó kérdése, az óhegyi és a Horthy Miklós-kertváros építése, leány- gimnázium létesítése. A közlekedés javítására autó- buszjárat megindítását sürgették a város központjáig. Usetty Béla beszédében hivatkozott arra, hogy napokkal azelőtt ankét volt a belügyminisztériumban a sertésszállások ügyében. A kormányzatnak, a város vezetőségével együtt, komoly törekvése az ügy rendezése, mert városfejlesztés szempontjából is fontos a minélelőbb való megoldás. Halter Károly beszámolt arról, hogy az autóbuszjárat megoldására, a villamos közlekedés megjavítására biztos Ígéretet kapott. Többek felszólalása után a gyűlés javaslatot fogadott el, hogy ezeknek a kérdéseknek állandó napirenden tartása céljából pártközi szervezetet létesít a különböző politikai pártok, társadalmi egyesületek bevonásával, hogy várospolitikai kérdésekben egyöntetű kőbányai frontot képviselhessenek. A tanügyi szervezet megalakulása az Erzsébetvárosban. Népes gyűlés keretében, iinnepies formák között alakult meg a NÉP tanügyi szervezetének yil. kerületi csoportja. Az alakulógyűlésen megjelent a fővárosi szervezet részéről vitéz Juhász Jenő gazdasági főtanácsos, törvényhatósági bizottsági tag, Dávid Antal dr. egyet. m. tanár, Bernáth István dr., az országos tanügyi szervezet ügyvezető igazgatója, Héli Ferenc dr., kerületi elnök. Bernáth István dr. ügyvezető igazgató elnöki megnyitója után megválasztották a tisztikart. Elnök lett: Bernáth István dr., ügyvezető elnök: Arany Sándor, polg. isk. tanár, alelnökök: Vásáry Dániel dr., áll. reál- gimn. tanár, Heigl László dr., kér. isk. tanár, Kégl György, íov. el. isk. igazgató, főtitkár: Ónody József polg. isk. tanár, titkárok: Römer Camillo, áll. gimn. tanár, Serényi Andor és Szalóky Dezső, polg. isk. tanárok, jegyző: Kocsárd Mária főv. tanítónő, Bernáth István dr. elnök székfoglalójában hangsúlyozta, hogy a pedagógusok a párt keretében az összetartó erő szerepét vigyék és hűen tartsanak ki a nemzeti egység történelmi gondolatának megvalósítása mellett. Kiemelt^ a pedagógusok régi kívánságát, mely szerint ők is a többi társadalmi rétegekhez hasonlóan, képviseletet kívánnak. Utána vitéz Juhász Jenő törvényhatósági bizottsági tag tolmácsolta a párt központjának jókívánságait, majd Hell Ferenc dr. a VII. kerület elnöke üdvözölte a megalakulást. Ezután Dávid Antal dr., mint a fővárosi tanügyi szervezet elnöke, jóváhagyta a tisztikar megválasztását. Végül Bernáth István elnök javaslatára elhatározták, hogy április 2-án a Metropol éttermében nagyobbszabású vacsorát rendeznek, amelyre Zsitvay Tibort, a kerület országgyűlési képviselőit és bizottsági tagjait is meghívják. Pártélet a X. kerületben. A Kada-utcai körzet elnöki értekezletet tartott, amelyen jelen volt vitéz Tóth András országgyűlési képviselő, Dongó Orbán kerületi elnök, Halter Károly bizottsági tagok. Tóth András beszédében összefogásra kérte a megjelenteket. Dongó Orbán bizottsági tag beszámolt a környék részéről szorgalmazott ügyek állásáról. Eljárt egy újabb rendőrőrszoba felállítása, valamint a Pet- rőczy- és Alkér-utcák kinyitása ügyében illetékes tényezőknél. A gyűlésen felszólalt még Halter Károly bizottsági tag és Bognár János dr. körzeti elnök is. Tanügyi tea. A tanügyi szervezet II. kerületi csoportja tanügyi teáját, amelyet a pártközpontban tart meg, április 16-ára halasztotta. Az összejövetelen az oktatók körében meg fog jelenni Felkay Ferenc dr. tanácsnok, a közoktatásügyi ügyosztály vezetője is. Teljes harmónia a Saskör igazgatósági ülésén A Saskör igazgatósága március 28-án igazgató- sági ülést tartott a kör különhelyiségében. A nagyszámban megjelent igazgatósági és választmányi tagok között ott volt Usetty Bóla dr., Terbócz Imre, l'özel István dr. és a belvárosi polgárok színe-java. Nagy Ferenc ügyvezető-elnök megnyitó szavai utáni, a Saskör tagjainak egy töredéke megbízásából 84 aláírással ívet nyújtottak be, melyben különböző „szabálytalanságokra“ hivatkozva, bejelentik, hogy a kör tagjai közül kilépnek. Tekintve, hogy a Saskör 700-nál több tagot magában foglaló egyesület, minden különösebb megrázkódtatás nélkül vette tudomásul az igazgatóság a kilépéseket, sőt bizonyos meglepetéssel fogadta, hogy a hetek óta tartó nagy agitációnak ilyen csekély eredménye van. Érdekes, hogy a kilépettek közül számosam jelen voltaki az ülést követő vacsorán, sült olyan nyilatkozatok is hangzottak el, hogy többen rövidesien visszatérnek a kör kebelébe. Az igazgatóság és választmány ülésén erélyesen vlszántásttolták a minden komoly alapot nélkülöző vádakat. Tiltakoztak a kijelentések ellen, hogy az igazgatóság az alapszabályokat nem tartja be és megállapították a rendelkezésre álló postai feladóvevényekből, hogy hány darab meghívó ment ki mindenkor a tagokhoz. „A kör vagyonának megmentésére“ vonatkozó vádat illetőleg nagy megelégedéssel állapították meg, hogy ia javarészt kispolgárokból álló tagok tagdíjfizetéséből, nemcsak hogy a kör vagyona megvan, hanem a mai nehéz viszonyok között még hasznot is mutatott ki a legutóbbi közgyűlés:.. A gyűlésen megjelent ellenzéki töredék kiküldöttei megállapíthatták, hogy lelkes' és egységes front nyilatkozik meg az elnökség munkája mellett és hogy a vádak önmagukban összeomlottak. Soós profeszor a víznélküli gyümölcsfürdőről A Budapest Fürdőváros Egyesület József Ferenc királyi herceg elnöklésével tovább folytatta ankétsorozatát, aminek során Soós Aladár dr. professzor a gyümölcskúrák és a nyerskoszt értékéről tartott figyelemreméltó előadást. Rámutatva a kérdés történeti távlatára, megállapította, hogy mér a, görögök is tudták, hogy mindennap megbetegszünk és mindennap meggyógyulunk. Ismertette a dietikus gyógymódokat, majd beszélt Lahmann professzor diagnózis nélküli betegeiről: a kultúra betegeiről, akik többnyire ötvenéves koruk után álmatlanságban, fáradtságban szenvednek. Ezek főleg szellemi foglalkozású emberek, akiknél Lahmann professzor bámulatos eredményeket, ért el a miliőváltozással. Soós professzor meglepő megállapítása szerint a fürdő elképzelhető víz nélkül is. Ilyen a gyümölcs fürdő a Mátrában, kúra a gyöngyösi görögdinnyével, szőlővel, stb. Végül annak a véleményének adott kifejezést, hogy a diétás gyógyítást a tudomány szintjére kell emelni, mert ez a gyógymód éppen olyan gyógytényező, mint bármely elismert gyógyító eljárás. Az előadáshoz Szviezsényi Zoltán dr., Szabó Arthur, Nékám Lajos és Benczúr Gyula professzor szólt hozzá. |ZOLLER FERENC és mázoló I I Budapest II., Margit-körút 2. Telefon: 55-2-47 BECHT JÓZSEF építészmérnök, építőmester Budapest, IV., Kecskeméti-utca 4 Tol*font 84-1-97
