Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1936-01-15 / 2. szám
jelleg érvényesül, vannak viszont olyanok, amelyeknél a gyakorlati vonatkozások kerülnek inkább előtérbe. Az elvont kérdések az általánosabb jellegűek, a gyakorlati kérdések a szűkebb területre korlátozottak, az üzemeknek kisebb területeit érintik. — Azok az üzemi bizottságok, amelyek az elmúlt években működtek, az üzemi gazdálkodásnak a területét eléggé meghatározták. Az üzemi területnek rendezésére, egységes elveknek megállapítására és életbeléptetésére, valamint az üzemvitel egész területén a gazdaságosság követelményeinek okos érvényesítésére van szükség és főként arra, hogy az üzemi gazdálkodás terén minden ötlet- szerűség helyébe tervszerűség lépjen, amely a gazdaságosság szempontjaival a szociális szempontokat és a nagyközönség jogos érdekeit mindenkor összeegyezteti. — Hogy bizottságunk munkáját minél hasznosabbá tegyük, véleményein szerint, először a kon\'étebb, gyakorlatibb jellegű kérdéseket kell összefoglalni és az egyes üzemekkel kapcsolatban ezekkel a kérdésekkel foglalkozni. A nagyüzemek — A székesfőváros üzemi gazdálkodásának a leglényegesebb részét a nagyüzemek alkotják. — Munkánkat tehát elsősorban a nagyüzemeknek a tárgyalásával, tanulmányozásával kellene megkezdenünk. Az Elektromos Művek egymaga is a kérdések egész sorozatára utal. Az üzemek számadásai alapján mindenekelőtt meg kellene állapítani annak pénzügyi helyzetét, bevételeinek ás kiadásainak alakulását. Meg kellene állapítani, hogy milyen lehetőségek adódnak az üzemek műszaki, szervezeti és gazdasági vonatkozásban való racionalizálására, csak azután kerülne a sor a tarifális rendszer kialakítására, melyben a financiális szempontok érvényesülése a szükségszerű mértékét, közérdekű üzemnél Túl nem lépheti, de azon alul sem maradhat. Vannak ezeken kívül különleges, de nagy fontosságú kérdések, amelyek szintén lényegesen kihatnak az üzem politikájának a megszabásánál. Állandóan halljuk, hogy a gazdasági helyzet alakulása hovatovább indokolttá teszi letárgyalásához megfelelő előkészítés, mélyreható tanulmányozás kívánatos. — De ebben a kérdésben, amint egyetlen kérdésben sem kötheti ezt a bizottságot semmilyen előzetes álláspont és a bizottsági állásfoglalásnak az előtte lefolytatott szakértői meg- Ihallgatások és kifejezésre juttatott szakszerű és közérdekű észrevételek meggyőző erejének közvetlen és pártszempontokból nem befolyásolt tárgyilagos hatása alatt kell kialakulnia. — A Vízműveknél a közelmúltban befejezett rekonstrukciós munkálatok, folyamatban lévő beruházások és a jövőnek még megoldásra váró feladatai, az ezekkel járó kiadásokkal, terhekkel lényegesen befolyásolják az üzem pénzügyi helyzetének a kialakulását és szükségessé teszik annak tanulmányozását, hogy a növekedő kiadásoknak, terheknek a pénzügyi fedezetét az önkormányzat mi módon teremtse elő. — Mindezeknek a szempontoknak az érvényesítése után lehet csak állást foglalni abban a kérdésben, hogy a víz egységárát illetően az önkormányzat milyen álláspontot tegyen magáévá. A közlekedési politika — A BESZKÁRT, a HÉV, az Autóbusz- üzem, általában a székesfőváros egész közlekedési politikája a maga kihatásaiban annyira szerteágazó s oly mértékben befolyásolja a székesfővárosnak és környékének kiépülését, hogy az idetartozó kérdéseknek részletesebb felsorolását most mellőzöm. Az idevágó kérdéseknek helyes összefoglalását a nagyüzemek tárgyalása alatt vélem kialakíthatóknak. Ha a három nagyüzemmel — Elektromos-, Gáz- és Vízművekkel — kapcsolatos kérdéseket már letárgyaltuk, foglalkozhatunk mindazokkal a problémákkal, amelyek a BESZKÁRT-hoz, illetve általában a közlekedési vállalatainkhoz fűződnek. — Vannak és lesznek kérdések, amelyeket a bizottság csak akkor tudna kellő alapossággal letárgyalni és azokban megfelelő határozottsággal állást foglalni, ha munkájában szakértők közreműködése is támogatja. Ezért helyesnek tartanám, ha a bizottság egyes, általunk közösen megállapítható kérdésekben szakértőket is meghallgatna, őket a tárgyalásokba bevonná és az egyes üzemek vezetőségével közösen lefolytatott megbeszéléseken az előtérbe került szempontoknak és a. kifejtett véleményeknek az egybevetésével kialakulna a leghelyesebb, legéletrevalóbb állás- foglalás. ^ — Nagy örömömre szolgált, hogy elgondolásaimat az üzempolitikai bizottság első ülésén teljes egészében magáévá tette. Megelégedéssel állapítottam meg, hogy a bizottság minden egyes tagja, tekintet nélkül arra, hogy milyen párthoz tartozik, nemcsak a bizottság jogosultságát, missziós hivatását ismerte el, hanem ritkán látott lelkesedéssel vállalta a munkát s tette magáévá az egyelőre nagy kontúrokban előterjesztett,, de mégis az egész bizottsági munka céljait kidomborító programot. Hogy mindjárt az első ülésen a sorrend kérdésében is sikerült megegyezésre jutnunk, bíztató jel arra, hogy munkánk üteme gyors lesz. És erre szükség is van, mert a feladat, amit vállaltunk s ha ezt lelkiismeretesen akarjuk megoldani, rendkívül nagy terjedelmű és ehhez képest rendkívüli munkát, kitartást és áldozatot ró mindenkire, aki ebben a munkában részt- vesz. — Bízom benne, hogy a bizottság lelkes munkakedve nem fog lankadni s mindenki jutalomnak tekinti majd az eredményeket, amelyeket fővárosunk javára el fogunk érni, különösen akkor, ha az együttműködés harmóniáját sem párt, sem egyéb tekintetektől megzavarni nem engedjük. Ügy látom, minden készség és jószándék megvan arra, hogy ez így is I fog történni. Tormay Géza államtitkár az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatal első elnöke újabb áramtermelő telepnek a létesítését. Közhasználatú elektromos mű létesítésének, szűkreszabott határaikon belül, olyan fontos közgazdasági jelentősége van, hogy ennek a kérdésnek eldöntése a lokális szempontok figyelembevételén kívül, országos érdekek mérlegelését is megkívánja. A meglevő tartaléktelepeknek miként való hasznosítása, a Révész-utcai telepnek az áram- termelésbe való beiktatása, a bánhidai áramfejlesztőteleppel váló együttműködés, mind olyan nagyfontosságú kérdések, amelyekkel behatóan foglalkoznunk és a közérdekre legmegfelelőbb álláspontok elfoglalására törekednünk kell. Tanulmányozást igényel az üzem belső megszervezettsége, okosan, észszerűen kiépített adminisztráció, amely egyrészt a közönség érdekeit is eredményesen szolgálja, kevesebb panaszra szolgáltat okot, az üzemvitelben is számottevőbb eredményekre vezethet, anélkül, hogy alkalmazottakat kellene elbocsátani, életlehetőségeket kellene megvonni. — A Gázműveknél a pénzügyi helyzetnek az előbb vázolt módon való megállapítása után ugyancsak foglalkoznunk kellene a jövő nagyobb kérdéseivel. A gáztermelés és a gázhasználat a további evolúció állapotát mutatja. A barnaszénből való gázgyártás gazdaságos megoldása új perspektívát tárhat fel, a gáz hasznosítására újabb területeket kell felkutatni, a fogyasztás újabb lehetőségeit kell megvalósítani, külföldön máris biztató eredményeket látunk a barnaszén elgázosításában, a sűrített gáznak a használatában. A Gázművek bérleti akciója a rentabilitás szempontjából ugyancsak beható tanulmányozást igényel. Párhuzamos fejlődés és egységesítés — Ezenkívül rendezésre váró kérdés az Elektromos Műveknek és a Gázmüveknek párhuzamos fejlődése. — Ehhez kapcsolódik a két üzem egyesítésének már régen kisértő gondolata is. Két ilyen nagyüzem egyesítésének a megvalósítása olyan tömeges és nagyhorderejű kérdéseknek az elintézését teszik szükségessé, amely kérdéseknek a A Fővárosi Hírlap karácsonyi számában elsőnek közöltük Winchkler István dr. kereskedelmi miniszter nyilatkozatát az idegenforgalom racionalizálásáról. Mint emlékezetes, a miniszter megállapította a Fővárosi Hírlapban közölt nyilatkozatában, hogy a magyar idegenforgalom eddigi eredményei a legnagyobb megelégedéssel töltik el, sajnos azonban, mindezideig nem volt központosítva az idegenforgalom irányításai és bár az egyes szervek, elsősorban a főváros idegenforgalmi szervezete, amelynek élén Kovács- házy Vilmos tanácsnok kiváló érdemeket szerzett, különösen a bécsi iroda megszervezésével, kitünően töltötték be hivatásukat, mindazáltal szükségesnek látszott olyan centrális szerv létesítése, amely magában foglalja az eddig szétágazó intézmények és idegenforgalmi szervek működését. A hivatalos lap vasárnapi számában jelent meg a kormányrendelet, amely ennek az intézménynek, az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalnak felállitásáról intézkedik. A legfőbb ügyelet természetesen továbbra is a kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter feladata lesz, mert az új szabályozás célja: az idegenforgalom igazgatásának racionalizálása. Eddig tudvalévőén a kormányakciókkal párhuzamosan kiváló és — mondhatnánk — úttörő munkát végeztek az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács mellett a székesfőváros idegenforgalmi szervei és a Máv. igazgatósága. Ehhez a munkához csatlakozott és pedig igen eredményesen, az elmúlt év elején a Gyógyhelyi Bizottság, amelynek igazgatója Szvie- zsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsos. Nem szabad megfeledkeznünk a Balatoni Intéző Bizottság, a vidéki városok és vármegyék, a menetjegyirodák, az IBUSz, az érdekképviseletek, ezek közt a kamarák, végül, de nem utolsó sorban a Baross Szövetség idegenforgalmi szervezetének eredményes és minden elismerést megérdemlő nagyszerű munkájáról. A fejlődés és az előtérbe nyomuló problémák sokasága tette szükségessé, hogy a bürokratikus hosszadalmasságok elkerülésével a most felsorolt szervek működése összhangba legyen hozható, ami által lehetővé válik a szabadabb és szélesebb- köril mozgás. Figyelemreméltó, hogy a rendelet eleve gondoskodik arról, hogy az intézmény személyi organizációja az eddigi kereteket túl ne lépjék, a központi létszám szaporításáról tehát szó sem lehet. Miután pedig a közpénzek felhasználásával működő idegenforgalmi szervek központi ellenőrzés alá tartoznak, lehetővé válik az egyes átütő erejű propaganda-ötletek gyors megvalósítása és megszűnnek az esetleg fölösleges kiadásokat okozó párhuzamos akciók. A hivatal élén a minisztertanács hozzájárulásával kinevezett elnök áll, akit a vezetésben két alelnök támogat. Az új hivatal első elnöke Tormay Géza államtitkár, aki hosszú idő óta vezeti már az idegenforgalmi ügyeket s akinek tapasztalatai, rátermettsége és az a lelkessége, amellyel a magyar idegenforgalom érdekeit eddig is szolgálta, garancia arra, hogy az új hivatal munkája a kormány elgondolásának teljes mértékben meg fog felelni. A hivatal tisztikara az idegenforgalom terén már eddig is kiválóan bevált egyénekből fog állani, végül pedig az Idegenforgalmi Tanács, miként eddig, úgy a jövőben is, mint értékes véleményező szaktestület fogja támogatni az idegenforgalom ügyét. Üj tisztségében Tormay Géza államtitkár sajtó- nyilatkozatban kijelentette, hogy az Idegenforgalmi Hivatal a kereskedelmi minisztérium VIII. osztályává alakult meg: ez az ügyosztály beolvadt az új intézménybe. Az új hivatal elsőrendű feladata: idegenforgalmunk gazdasági értékének növelése. Minthogy pedig a társasutazásoknál sokkal jövedelmezőbb a kongresszusok résztvevőinek látogatása, továbbá a gazdag magánosok ittartózkodása, éppen ezért erre vetik a fősúlyt, tehát a kongresszusok rendezésén kívül a sportnak és a vadászatnak, mint idegenforgalmi attrakciónak kultiválására. Az új intézmény szervezeti szabályzata már elkészült és amint visszaérkezik Berlinből Winchkler István kereskedelmi miniszter, a szabályzat meg is jelenik a hivatalos lapban. Ugyanígy a miniszter hazaérkezése után döntenek a két alelnök személyére vonatkozóan. Az eddigi megállapodásak szerint Válkay Bertalan dr. miniszteri tanácsos és Bogsch Aladár dr. helyettes MÁV igazgató lesznek aa alelnökök.
