Fővárosi Hírlap, 1936 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1936-01-15 / 2. szám

Budapest, 1936 január 13. s Változatlan kitartással folytatta munkáját a NÉP fővárosi szervezete Gömbös Gyula miniszterelnök nyilatkozata végleg lezárta az ellenzéki kombinációk sorát Az elmúlt héten ellenzéki oldalról koncentrikus támadás indult meg a Nemzeti Egység Pártja ellen. Ez a pergőtűz a párt egész felületére irá­nyult, annak nem csupán valamennyi szervezete ellen, hanem célba vették a: párt legtöbb vezető funkcionáriusát is. Ehelyütt nem kívánunk most foglalkozni az országos szervezetet ért támadások­kal, amelyek alaptalanságát és légből kapott mivoltát végérvényesen leleplezte és tisztázta Göm­bös Gyula miniszterelnök rövid, de minden félre­értést kizáró nyilatkozata. A támadások azonban a nagy komplexus ke­retében nem kerülték ki természetesen a fővárosi szervezetet sem, amellyel kapcsolatban ugyancsak a legkülönbözőbb kombinációkat röpítették világgá. Annak ellenére, hogy a kormányzó párt kebelén belül ezeknek a támadásoknak és kombinációknak semmi jelentőséget nem tulajdonítanak, a Fővárosi Hírlap munkatársa jónak látta, hogy a legautentikusabb helyeken szerezze be információit a párt állásfoglalására vonatkozóan. A Fővárosi Hírlap munkatársa sok oldalról, de kizárólag beavatott helyekről származó értesülése alapján a következőkben számol be a politikai helyzetről. A támadások egyik komplexuma a városházi kinevezésekkel kapcsolatban érte a Nemzeti Egység Pártjának fővárosi szervezetét. Zsitvay Tibor és Wolff Károly az aktualitás idején ujságnyilatko- zatokban már megadta ezekre a támadásokra a kellő választ. Amikor Gömbös Gyula miniszterelnök nyilat­kozata után végérvényesen lehetetlenné váltak az országos szervezettel kapcsolatos légből kapott kombinációk, az ellenzéki sajtó hirtelen fordulattal rávetette magát a NÉP fővárosi szervezetére. A háttérben természetesen itt is ugyanaz az elkese­redés fütötte az ellenzéki kedélyeket, mint ami az országos szervezet elleni támadásokat irányította. A fővárosi szervezet túlságosan jól végezte feladatát és a titkos választásoknál mutat­kozott meg, hogy milyen hatalmas töme­geket hódított el nemcsupán a különböző liberális polgári kottériák- tól, hanem a szocialistáktól is. így tehát az ellenzéki sajtóhadjárat most a fővárosi szervezet felrobbantását tűzte ki céljául. Az első rosszul elsült petárda az volt,, hogy állító­lag a szervezést illetően differenciák merültek fel Ivády Béla országos pártelnök és Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke között. Gömbös Gyula miniszterelnök nyilatkozata azonban ezt a kérdést ECKHAÜ&T BITVAN ácsmester, építési vállalkozó BUDAPEST# VIS*# NEFELEJTS-U*$8* TELEFON: 32-3-87. Tenczer József Budap2st,\m, elektrotechnikai vállalata © Horánszky-u. 2 Telefon: 433-61 ESELGÉ léi SZELLŐZŐ BERENDEZÉSEK SCIUIDAUER FERENC MAGANMÉRNÖK BUDAPEST, III., FÖLD-U. 51. Telefon: 62-2-06. LACZKÓ ISTVÁN Iggfé&Sl BUDAPEST, VI, HORN EDE-UTCA 12. SZ. ■ TELEFON . 10-5-23. — Mindennemű papír, lör és faipari gépkése1', /emez- _______’’ ollók, szerszámok gyártása, röszö'li/ése _______ eg észen frappánsan tisztázta, amennyiben a miniszterelnök erre a kombinációra, mint szóra sem érdemesre, nem is válaszolt. Ezzel végeszakadt annak a kombinációnak is, amely az országos központ és a fővárosi szervezet közé vélt éket verni. Aki egyébként valamennyire is ismeri a NÉP szervezkedésének céltudatos és rendszeres munkáját, amelynek alaptétele a centrá­lis irányítás, nyomban tisztában volt azzal, hogy ez a kombináció nem lehetett más, mint egy ellenzéki vágyálom. A Fővárosi Hírlap munkatársa azonban illetékes helyről nyert információ alapján is közölheti, hogy semmiféle szervezeti változásról szó nincs, a fővárosi frakció továbbra is a megkez­dett úton folytatja tovább működését, amelynek pompás eredményeit az elmúlt esztendő három választása dokumentálja a legjobban. Megegyezés a lakbér­szabályrendelet kérdésében A liftpénz s szabad megállapodás tárgya ■» Még nincs döntés a Segítőalap új üdülöházának helyéröl és építéséről Liber Endre alpolgármester nyilatkozata Az új esztendő eddig még nem vetett fel új problémákat, ezzel szemben folyamatban van az elintézetlen ügyek egész serege, amely a legköze­lebbi jövőben egyrészt a törvényhatósági bizottsá­got, másrészt a közigazgatás szerveit foglalkoz­tatja. Számos aktuális probléma közt is elsősorban érdekli a főváros közönségét a lakbérszabályren­delet, amely kerek nyolc esztendeje várja a végle­ges megoldást. Mint emlékezetes, a törvényható­sági bizottság decemberi közgyűlésén újabb észre­vételek merültek fel, emiatt aztán a szabályrende­let tárgyalását akkor levették a napirendről. Érte­sülésünk szerint Liber Endre alpolgármester a pol­gármester megbízása folytán tételről-tételröl ha­ladva, beható tárgyalásokat folytatott a pártok ve­zető tagjaival. A Fővárosi Hírlap munkatársa ép­pen ezért felkereste Liber Endre alpolgármestert, aki a tárgyalások eredményéről a következőket mondotta: — Az eddigi megbeszélések után a liftpénz kérdésében már leszűrt vélemény alakult ki. Az új felfogás szerint a szabályrendeletnek azt a kikötést kell tartalmaznia, bogy a lakó szaba­don egyezhetik meg bérleménye elfog­lalásakor a háziúrral a liftpénz kér­désében, vagyis jelentős mértékben enyhült az a feszült­ség, amely eddig élesen szembeállította a bérlőt és a háziurat. — Nekünk ebben az esetben is az arany középúton kell járnunk, — folytatta Liber al­polgármester —, mert nemcsak a bérlőközönsé­get kell a lehetőségig mentesítenünk minden túlzott és jogtalan követeléstől, hanem ügyel­nünk kell arra is, hogy a házbirtok, amely adó­zási rendszerünk jelentékeny komponense, meg­találja a maga számítását. A törvényhatósági bizottsági pártok által kívánt módosítások, amelyek az utóbbi időben felmerültek, nem is annyira lényegbevágó kérdésekre, mint inkább formai változtatásokra vonatkoznak. Mivel ez a helyzet, készséggel teszünk eleget a javasla­toknak és én máris kijelenthetem, hogy azon a közgyűlésen, amelyet előreláthatóan még ja­nuár utolsó hetében megtartunk és amelynek egyetlen tárgya a lakbérleti szabályrendelet végleges szövege tekintetében hozandó határo­zat lesz, a beterjesztett javaslatokat a legna­gyobb részükben elfogadom. Most különben nem fontos az, hogy a szabály- rendelet jóváhagyása februárban történik-e meg, vagy csak márciusban, mert ma már nem a régi, évnegyedes állapot van, hanem a havi lakbérfizetési rendszer lépett életbe. Nem kell tehát arra várnunk, hogy májusban, augusztus­ban vagy novemberben váljék joghatályossá az új szabályrendelet, mert azt bármelyik hónap elején minden zökkenő nélkül életbeléptethetjük. Kérdést intéztünk Liber Endre alpolgár­mesterhez arra vonatkozóan is, igazak-e a hí­rek, hogy a szanálással összefüggő intézkedé­sek életbeléptetésére rövidesen sor kerül. — Minthogy a szanálási intézkedések meg­tétele kizárólag a főpolgármester úr feladata, erről a kérdésről én semmiféle részletre vonat­kozóan nem nyilatkozhatom. Csupán annyit ál­lapítok meg, hogy értesülésem szerint úgyszólván vala­mennyi tervbevett javaslat teljesen el­készült már és a főpolgármester úr rö­videsen ülésre hívja össze a tizenhét­tagú, úgynevezett szanálási bizott­ságot, amely a törvény értelmében tanácsadó jelleggel bír. Szóbahoztuk azokat a híreszteléseket is, amelyek arra vonatkoznak, hogy a Székesfővá­rosi Alkalmazottak Segítő Alapja által tervbe­vett új szanatórium-építkezés elé akadályok gördültek. — Tény az, — mondotta az alpolgármes­ter, — hogy az újhutai építkezésről le kellett mondanunk. Ennek oka kettős. Az egyik az, hogy ott a vízellátás kérdései nem voltak meg­nyugtató módon rendezve, másrészt a kincstár nem bocsátotta rendelkezé­sünkre azt az erdős területet, amely feltétlenül szükséges lett volna szá­munkra. Ezidőszerint több irányban 1 tapogatódzunk. Egyrészt a Dobogókő területén keresünk he­lyet, másrészt az ország egyéb hegyes vidékein. A Dobogókő a székesfővároshoz való közelsége folytán nagyon előnyös lenne számunkra, itt azonban ugyanaz a baj van, ami Ujhután lett volna: nincsen víz. Időnk mindenesetre van, mert mindaddig, amíg a státusrendezés meg nem történik, arra nem kerülhet a sor, hogy a székesfőváros üzemi al­kalmazottai is bekapcsolódjanak a Segítőalapba. Amíg erre sor kerül, hónapok telhetnek el, márpedig elhamarkodott lépés lenne részünkről addig dönteni új intézetünk felépítését és an­nak méreteit illetően, amíg a gyakorlatból nem tudjuk megállapítani, hogy az üzemi alkalma­zottak csatlakozása milyen méretű szükséglet­bővülést eredményez. Érdekesnek tartom külön­ben annak felemlítését, hogy a vidék legkülönbözőbb helyein milyen nagy érdeklődéssel kísérik a Segítő- alap építkezési szándékát. Több város és község fordult hozzánk, _ azt kérve, hogy szálljon ki területére az intézőbizott­ság és válasszon ki megfelelő területet, amelyet a közület teljesen díjmentesen, némely helyen közművekkel is ellátva, bocsát tulajdonunkba. Az ajánlattevők között volt többek ^ között_ a gyógyforrásáról híres Hajduszoboszlo, a hegységben Budapesthez egész közel elterülő Csobánka község, Sopron városa és több más város és község.' Ajánlatokban tehát nincs hiány. Mi azonban egyelőre várunk, éppen a fentebb elmondott okoknál fogva. Könnyen lehetséges, hogy mielőtt az új üdülőtelepet felepitenok, előbb Balatonkenesén építkezünk. Hovatovább ugyanis az a helyzet, hogy a balatonkenesei fő­városi üdülőtelep nem képes befogadni a mind nagyobb számban jelentkező tagokat, mivel pe­dig ottani területünk bőségesen elegendő meg egy szállodaépület létesítésére, ezzel a tervunk- kell behatóan foglalkozunk és mihelyt cmk le­het, ezt az elgondolásunkat meg is valósítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents