Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-06 / 10. szám
Budapest, 1935 március 6. ssasEasLTXssspr 5 <0V/I/?O-\7 Ji/fV/Pf» Teljesen bizonytalan a tanács notiváiasztáseredménye Döntés az utolsó pillanatban várható PESTI KIRAKAT /í pesti kirakat Ma a pesti kirakatról szól a PESTI KIRAKAT, mert bizony nem ártana, ha néha-napjárn mi is, de főleg maguk között a kereskedők is beszélnének erről a nagyon hasznos t&máról. Hogy mennyire hasznos, az beigazolódott most, a walesi herceg látogatása alkalmával. Általában hallatlanul érdekes, hogy ennek a kivételes egyéniségnek budapesti útja annyi tanulságot termel, hogy igazán könyvet lehetne írni róla. Az is bizonyos, hogyha fél Budapestet külföldre küldtük volna tanulmányútra, maga fél Budapest nem tanulhatott volna annyit, mint amennyit egész Budapest egyetlen embernek a látogatásától tanult. Levonhatták « tanulságokat a hatóságok, a szállodások, a fürdők, az éttermek, maga a nagy- közönség, de talán legesleginkább Budapest tiszteletreméltó, a fejlődés, a tökéletesedés érdekében mindent elkövető derék pesti keresksdövilág. Tökéletesen igaza van annak a megállapításnak, amelyik ezt a kérdést rövidesen úgy fejezte ki, hogy a walesi herceg személyében Európa, állott meg a pesti kirakatok előtt, üljenek össze ezek a kereskedők és a maguk érdekében összegezzenek mindent, ami tapasztalatot a walesi herceg látogatása után nyertek, üljenek össze és a legtökéletesebb nyiltszívüséggél, eddig talán nem is gyakorolt őszinteséggel cseréljék ki egymással a tapasztalataikat. Mondja el mindegyikük, hogy milyen tanulságokat szűrt le, mondja el, akinek üzletébe bement a herceg, de mondja el az is, akinek üzlete előtt szenvtelen arccal, érdeklődés nélkül haladt el. Beszéljenek azok, akiknél sokat vásárolt és tegyenek vallomást azok is, akiknél csak a forma kedvéért vett valamit. Mindennek rengeteg tanulsága lehet. Európával álltak szemben, Európa legkényesebb vásárlója nyitott be a boltjukba vagy kerülte el azt messziről. Mireánk ezek a részletek nem tartoznak, ezek nagy kereskedői érdekek, amelyeket a budo,pesti kerreskedelerane k céhbeli módon kell elintéznie. A budapesti kereskedők céhe állapítsa meg, • hogy hogyan kellett bánni, hogyan kellett beszélni Európa legkényesebb vevőjével és a budapesti kereskedők a jövőben a legkevésbé kényes vásárlóval is úgy bánjanak, mint közülük a legügyesebb, a legeurópaibb bánt a walesi herceggel. A mi feladatunk' annak a megelégedettségnek és örömnek a hirdetése, hogy Európának ez a legkényesebb ízlésű vásétrlója, a brit birodalom elkényeztetett trónörököse tömegével talál Pesten boltokat, ahova érdemesnek tartotta, hogy benyisson és ahol érdemesnek tartja bőségesen vásárolni. A kirakatok ízléses, művészi elrendezettsége ma a kereskedő legfőbb eszköze, amely a legfinnyásabb vásárlót is az első pillanatra meghódítja. A kereskedőnek tehát művésznek kell lennie, ormikor kirakatát megcsinálja, de áldozatkésznek is kell bizonyulnia, mert semmit sem ér a legművészibb kirakat sem, ha annak kerete nem művészi, hanem ízléstelen vagy szegényes. Kiderült a walesi herceg látogatása alkalmával az is, hogy Budapest a legszebb, legmüvészibb, a leggazdagabb portálék városa, amelyeknek megalkotása nemcsak a kereskedők áldozatkészségére, de a müvészlelkű tervezőkre is jó világot vet. Másik igen fontos mondanivalónk Budapest közönségéhez szól. Ahhoz a közönséghez, amely talán nem is tudta azt, hogy milyen nagyszerű, milyen elsőrendű kereskedő világa van Budapestnek. Ahogy a budapestiek észrevették, hogy a walesi hercegnek ízlik a kecskeméti barack- pálinka és ahogy ezt a kedvtelését ma lépten- nyomon utánozzák, vegyék végre észre azokat a művészi kirakatokat is, azokat a gazdag lceres- kedelmi házakat, amelyek a müveit, törekvő magyar kereskedő nagyszerű alkotásai és amelyeket talán évtizedeken át egyikük sem vett észre, hanem, ha vásárolnivalója akadt, rohant a külföldre. Mi nem kérkedünk azzal, hogy amit a walesi herceg Budapesten vásárolt, az mind magyar áru volt, de igenis nagyrészt, igen nagyrészt a magyar iparnak jár ki az érdemrend azért, hogy a budapesti kereskedők a walesi herceg ízlését és igényét magyar áruval tudták kielégíteni. De ha vett is külföldi árut a ivalesi herceg, akkor ez a budapesti kereskedelemnek külön érdeme, mert elmondhatjuk, hogy Budapesten mindent meg lehet vásárolni, ami Európa többi világvárosában kapható. Ezt fontolja meg az a közönség, amely eddig nem ismerte Budapest kereskedőit és a magyar ipáért, vagy valamelyik nem hitt, mert nem akart hinni ebben az ipa.rbam és ebben a kereskedelemben. Tudják meg végre, hogy 1935 februárjában ez a magyar ipar és magyar kereskedelem Európa előtt kitüntetéssel vizsgázott. Március 7»én és lo-én délután fél 3 érakor • • Ugetőverseny Sipöcz Jenő főpolgármester péntek délutánra összehívta a törvényhatósági bizottságot, ahol számos nagyfontosságú napirendi tárgy letárgyalásá- val egyidejűleg négy új fötisztviselőt is választanak. A megüresedett tanácsnoki állásokra 42 komoly pályázó jelentkezett és ezért nehéz feladott előtt áll a kijelölő választmány és a közgyűlés, amikor a sok kitűnő jelentkező közül betölti a tanácsnoki pozíciókat. Az elmúlt napokban sűrű megbeszélések folytak a személyi kérdésekről Sipöcz Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármester és a pártok vezetői között, ám e pillanatban még mindig az a helyset, hogy az ilyenkor szokásos előzetes megállapodás elmaradt. A főváros vezetőinek és a pártoknak megvannak a maguk jelöltjei, a kívánságok é3 követelések Összeegyeztetése azonban csak az utolsó pillanatban fog bekövetkezni. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint a négy tanácsnoki állásra egy az elöljáróságon működő főjegyzőt és 3 városházi ügyosztályban működő főjegyzőt fognak megválasztani. A városházi tisztviselő-társadalom érthető türelmetlenséggel várja a tanácsnoki állások betöltését. A végleges helyzetben ugyanis tisztázódik az ügyosztályok vezetése és sor kerülhet a bejelen_ tett áthelyezésekre. A Fővárosi Hírlap hetekkel ezelőtt már közölte, hogy a pénzügyi osztályban Szendy Károly polgármester még aipclgármes- tersége alatt utasította a városrendezési ügyosztályt, hogy fogjon hozzá a Szent István-bazilika, a Deák-tér és az Erzsébet-tér által határolt telektömb rendezési terveinek elkészítéséhez és foglalkozzon olyan megoldással is, amely esetleg egészen a Kálvin-térig terjedően átformálná a Belvárosnak ezt az exponált részét. A terveket rövidesen kell készíteni, mert addig a szóbanforgó területre nem adhatnak ki építési engedélyt. Már pedig máris akadt jelentkező. A gróf Nemes-család tulajdonában levő Deák-tér 1. számú ingatlanon új bérpalotát akarnak emelni, de a főváros a kérelem kiadását a tervek elkészültéig megtagadta. Most, hogy a polgármester a magasépítési ügyosztályt is utasította, hogy foglalkozzon a Városháza Károly-körúti szárnyának felépítésével, kétszeres indokoltsággal lépett előtérbe a feladat aktualitása, amelyről KEMPELEN ÁGOSTON ) műszaki főtanácsos, a városrendezési és magánépítési ügyosztály vezetője a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő felvilágosítást adta: — Budapestnek — más nagyvárosokkal ellentétben — igazi központja nincsen. Pedig akad a fővárosnak több olyan belső területe, amely alkalmas lenne a nagyszabású városi központ kialakítására. Ilyen volna elsősorban a belső körútnak a lipótÜgyszóiván liónapról-hónapra jobban fokozódó » problémája a főváros vezetőségének, hogyan és hol helyezze el az eredetileg amúgy is más célra készült központi városháza helyiségeiben a rohamosan fejlődő adminisztráció hivatalait. A városgazdasági ügyosztály, a középítési osztály és a gondnoki hivatal tagjai hosszasan tanácskoztak a legalkalmasabb megoldásról. Több ötlet merült fel. Ezek között a városházutcai főszárny harmadik emeletének teljes átépítését találták a legelfogadhatóbbnak és amellett ez a megoldás, amint a számításokból kiderült, aránylag igen olcsón megvalósítható. A közeli hónapokban sorra kerülő nagyszabású átalakításról illetékes helyen ezekben tájékoztatták a Fővárosi Hírlap munkatársát: — A mai heiyiséghiány megoldására a legalkalmasabb megoldási mód az, hogy a Városház-utcai szárny harmadik emeletén a folyosót megszüntetjük és hivatali helyiségekké alakítjuk át. Ilymódon ideális, világos, a hivatali szobák egész sora keletkezik. A jelenlegi előszobasorból folyosót létesítünk és ennek két oldalára nyílnak majd az új hivatali szobák. A középre áthelyezett folyosó részBódy László, a közlekedési ügyosztályban Ba- barczy István báró, a tanügyi osztályban pedig Felkay Ferenc tanácsnok veszi át a legfőbb vezetést. A tanácsnoki állások betöltése ugyanekkor lehetővé teszi az előléptetések és kinevezések eszközlését. A tanácsnoki állások betöltése ugyanekkor lehetővé teszi az előléptetések és kinevezések eszközlését, amiért oly sóvárogva reménykednek az alsóbb kategóriákban. 220 előléptetés, illetve kinevezés közvetlen a tanácsnokok megválasztása után megtörténik é3 ezzel, úgylátszik, hosszú ülőre megszűnnek a tisztviselők előmeneteli lehetőségei. Szendy Károly polgármester végleges elhatározása, hogy a kerületi elöljáróságok élére főjegyzői rangban levő főtisztviselöket állít. A polgármester a közelmúltban megszüntette az elöljáró- tanácsnoki címet és a kerületek vezetői ily módon a régi elöljárói címet használják. Csupán néhány tanácsnoki rangban levő fötisztviselő marad a külső közigazgatásban és mint a X. kerületbe elöljárónak kirendelt Vigyázó Géza dr. főjegyző beosztása is inutatja: a kerületi ügyeket a főjegyzők fogják vezetni. Más szervezeti változások egyelőre nem történnek a székesfőváros igazgatásában és a tanácsnokválasztások, valamint a kinevezések megtörténte remélhetőleg nyugalmi állapotot teremt a közigazgatás egész vonalán. városi bazilikánál kezdődő, a Deák-tértől a Dohányutcáig Kitáguló, onnan ismét beszűkülő és a Kál- vin-térrel lezáródó része. Ezen a területen sorrendben a következő városépítési problémák várnak megoldásra: 1. a Bazilika kiszabadítása a gyűrűként övező épületek közül és a tér bővítése; 2. az Andrássy-út torkolatának átépítése és a Tisza Istváyi-úttal való összekapcsolása; 3. az Erzsébet-tér kibővítése egészen a Vilmos császár-útig; Jj. a Deák-téri evangélikus templom átépítése; 5. a Deák-tér rendezése; 6. az új városháza; 7. a Madách Imre- sugárút szemben az új városházával; 8. az új Nemzeti Színház elhelyezése a Rákóczi-út és a Kossuth Lajos-utca torkolatának átalakításával. — Hosszú, évtizedekre szóló városrendezési feladatokról van szó, mert a körvonalazott területbe nemcsak az összes belső főútvonalak ágaznak be, hanem a véletlen folytán négy vallás főtemplomának, (Bazilika, a Deák-téri evangélikus templom, a Dohány-utcai zsinagóga és a Cálvin-téri templom), továbbá az új városháza, a Nemzeti Színház, az egyetemi épület és a Nemzeti Muzeum problémáit is meg kell oldani. A tervek elkészítéséhez legalább egy évre lesz szükség. A nagy munkát már előkészítik az ügyosztály mérnökei és a részletkérdéseknél szoros együttműködést fogunk keresni egyrészt a Közmunka Tanáccsal, másrészt a magasépítési ügyosztállyal. * ben a tejüveges ajtókon kap világosságot, részben mesterségesen világítjuk. Az átalakítással mindössze 88.750 pengőbe kerül, 23 új hivatali helyiséget nyelünk. Az építkezést főleg a foszámvevö egyik előterjesztése tette sürgőssé. A foszámvevö ugyanis közölte a polgár- mesterrel, hegy a központi számvevőség egyes osztályai elszórtan vannak elhelyezve, ami az ügymenet gyorsasága és a felek kényelme szempontjából nagyon hátrányos. Különösen késlelteti az ügymenetet a számvevőségnél, hogy a Hitelnyiiváníartó és a Műszaki Érvényesítő osztályok a Gerlőczy-utcai szárny földszintjén vannak, távol azoktól a hivataloktól, amelyekkel állandóan érintkezésben állanak. Ennek a hátrányos helyzetnek most vége lesz. A Gerlóczy-utcai földszinti helyiségekbe a számvevőség Vl/a osztálya kerül, amelyet eddig bérházban helyeztek el. Ennek az egyetlen számvevőségi osztálynak a bérmegtakarításával 7 év alatt le- törlesztik az átalakítási költségeket, amely ilyenformán a fővárosnak semmibe sem kerül. 1 Mapesti „Fériif t ere® i váreiriiffffzÉsi ügyosztály a BazíSíMátvmtér között eltetlö álmai reiMeiísi terveit u év végéig elkészíti Átépítik a központi városháza harmadik emeletét 1 központi városházán a foíyéséka! átalakítják Etsvalali helyiségekké
