Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-02-20 / 8. szám
Budapest, 1935 február 20. a Közlekedési reformtervek és üzemi tarifarevízió a szanálási bizottság előtt Szendy Károly polgármester nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a pénzügyminisztériumban folytatott fontos tanácskozásokról A szegényház és a gyárkémény Lamotte Károiy alpolgármester beiktatása Szei'dán este ütmepe volt a székesfőváros törvényhatósági bizottságának. Éspedig családi ünnepe. Lamotte Károlyt iktatták be a polgármesteri székbe. Más fötisztviselök is ott nevelkednek a főváros portáján, a többieknek is mindnek szerető gyámolítója a törvényhatóság; de Lamotte Károlyt valahogy külön gonddal, külön ambícióval, a kiválasztott tehetségnek kijáró figyelemmel nevelte a kommunitás. Ha valaha akadt fiatal tisztviselő a városházán, akiről kimondták a próféciát, hogy valaki lesz belőle, akkor az legelsösorban Lamotte Károly volt. Egészen fiatal, kezdő tisztviselő korában már mindenki úgy beszélt róla, hogy: ja, Lamotte, az más, Lamotte nagy jövő előtt áll. Hogy miért volt ez, igen köny- nyii rá megfelelni és legelsősorban Sipöcz Jenő főpolgármester felelt meg rá, alpolgármesteri beiktató beszédében. Lamotte Károly volt évtizedeken át a városházán az, aki a speciális tudás, a kivételes tehetség és az európai műveltség tekintetében szinte verseny nélkül állott. Ezért mondhatta a főpolgármester, hogy Lamotte olyan férfiú, „aki a pénzügyi és gazdasági szaktudást európai gondolkodással és a külfölddel való érintkezés feltételeivel tudja összekapcsolni!” Lamotte Károly azonban nemcsak a p&azügyek és a gazdasági kérdések nagyszerű specialistája, benne nincs meg a legkiválób gazdasági szakemberekek az a szinte általános egyoldalúsága, amely akárhányszor nagy nemzeti érdekek kerékkötője szokott lenni. Ahogy a főpolgármester jellemezte, ö nem tisztán rideg pénzügyi szaktekintély, hanem olyan férfiú, akinek szive van a nemzet kulturális kérdései iránt és azok iránt a szociális feladatok iránt is, amelyek egyre jobban behatoltak és még ma is behatolnak a főváros életébe. Mindezt peőÁg a kultúrember nemes szerénységével, a kivételes műveltség sima nyelvén maga Lamotte Károly is kénytelen volt elmondani önmagáról. Annak a bemutatkozó beszédnek, amelyet a múlt szerdán \mondott a közgyűlés színié előtt, van egy mondata, amelyet a legridegebb gazdaságpolitikus is nyugodtan aláírhatna, de amelyen át mégis az igazi kultúrember jelentkezik. — Az én ideálom — mondotta Lamotte Károly, — nem cl tízezerágyas szegényház, hanem a füstölgő gyárkémények és a saját erejükből megélni tudó munkások és polgárok. Tudatában vagyok annak, hogy nagy célokat nem délibábos politikával, hanem nyugodt és kitartó munkával lehet csak elérni. Hiszek egy nagy és hatalmas Budapestben. Aki ezeket elmondotta, annak joga van hinni a nagy és hatalmas Budapestben, amelynek megvalósítását csak az önálló egzisztenciák szaporítása, a nemzetközi viszonyok és nemzeti célok összhangba hozása, a termelési ágak, közületek, érdekeltségek és egyének jogos érvényesülése hozhatja meg. Lamotte Károlynak joga van hinni abban, hogy munkásságával nagyban hozzájárul ennek a hatalmas Btidapestnek kiépítéséhez, mert ha nem a tízezerágyas szegényház is az ideálja, de egész leikével és egész szeretetével azon lesz, hogy a gazdasági fölemelkedés eljöveteléig is tiszteletreméltó szociális viszonyok és magas kultúra jellemezzék továbbra is a magyar székesfővárost. Mérhetetlen szerencse egy világváros számára, ha gazdasági ügyeinek legfőbb intézője nemcsak az ország határain túl is ismert nevű kiváló szakember, de egyben nagyműveltségű kultúrember is, aki Budapest kul- túrfölényét minden rendelkezésre álló eszközzel teljes erejéből igyekszik majd kiépíteni. «BHIIIIIBHHIBSCfllBHIHUHHHHHIIIIIIIBHHIHII llkoyils 1. Budapest központi fűtés- és vízvezetéki váfiialata fJÓZSEF-TÉRlI. TELEFON: 811-54 A szanálási művelet ellenőrzésére hivatott 17-es bizottság a legközelebbi napokban folytatja a legutóbbi ülés ra.pirendjére felvett rendelet-tervezetek tál gyalását. E szanálási művelet egyes részleteinek előkészítése ügyében Sipöcz Jenő főpolgármester a legutóbbi napokban beható tanácskozásokat folytatott Szendy Károly polgármesterrel és e tanácskozások során ismertette azokat az intenciókat, amelyeket a rendelet-tervezetek kidolgozásánál érvényesíteni óhajt. SZENDY KÁROLY ár. polgármester, a szanálási művelet további fázisairól a következőket mondotta, a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Mindenekelőtt azzal a beállítással kell harcba szállnom, amely szerint nem rendelkezünk komoly szanálási teimekkel. A főpolgármester úr az új törvényben biztosított hatáskörében egész sereg szanálási előterjesztés kidolgozására adott utasítást. E szanálási előterjesztések tekintélyes része már el is készült. Összesen nyolc ilyen szanálási rendelettervezetet tűztünk ki a legutóbbi 17-es bizottsági ülésnek a napirendjére. E nyolc szanálási előterjesztés közül csak négynek a megvitatására jutott idő. A főpolgármester úr természetesen a kisebb jelentőségű szanálási előterjesztéseket tűzte napirendre és most fokozatosan jönnek egymásután a súlyosabbnál-súlyosabb problémák. Ezek közé tartozik a különböző tisztviselői kedvezmények megvonásáról szóló javaslat, amely körül előre láthatóan élénk vita fog kifejlődni. Éppen azoknak a szempontoknak a jelentőségére való tekintettel, amelyeket a tisztviselői kedvezmények megvonásával feltétlenül mérlegelni kell, halasztottuk későbbi időpontra ezeket az inkriminiált rendelet-tervezeteket. A legközelebbi ülésen azonban már napirendre kerül úgy az üzemi tisztviselők helyett teljesített adófizetés megszüntetéséről szóló előterjesztés, mint a gáz- és villanykedvezmény megvonásáról szóló rendeletnek a tervezete is. A főpolgármester úr — tudomásom szerint — meghallgatni óhajtja az összes ellenvetéseket. A különböző ügyosztályokban egyébként más olyan előterjesztések is készülnek, amelyek szoros összefüggésben vannak a szanálással. Ma tulajdonképpen nincs is olyan elhatározás a városházi (adminisztráció körében, amelynél ne kellene figyelemmel lenni a szanálásra. A konkrét szanálási jellegű és most még előkészítés alatt álló intézkedések közül már is megemlíthetem a közlekedési reformtervek és az üzemi tarifarevizió kidolgozására adott utasításokat. Ezeket az előterjesztéseket most sürgősen elkészítjük, ami azt jelenti, hogy a 17-es bizottságnak hosszú ideig igen komoly és felelősségteljes munkája lesz. Szendy Károly polgármester és Lamotte Károly alpolgármester hétfőn, délelőtt beható tanácskozásokat folytattak a pénzügyminisztériumban a költségvetés jóváhagyásáról és a beruházási kölcsönről. A tanácskozás után a polgármester a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő nyilatkozatot tette: — A költségvetés pénzügytechnikai átvizsgálását már nagyjából befejezték a pénzügyminisztérium illetékes főosztályában és most már nincs akadálya annak, hogy a főváros gazdálkodásának ezévi kerete a belügyminiszter elé kerüljön. Tudomásunk szerint jelentőségükben nem fontos változtatások történnek a törvényhatóság költségvetésén és erősen közeledik az az időpont, amikor a belügyminiszter jóváhagyó leiratát a fővároshoz eljuttatja, — Valószínű, hogy a költségvetési leiratot egy másik belügyminiszteri leirat fogja megelőzni, amelyik hozzájárul a 20 millió pengős kölcsön felvételéhez. Az erre vonatkozó előkészítő munkálatok részünkről befejezést nyertek és most már csak az szükséges, hogy az OTI és a MABI a maguk felügyeleti hatóságától, ugyancsak a belügyminisztériumtól, a szükséges jóváhagyásokat megnyerjék. A beruházó kölcsönből létesítendő munkálatok sorrendjét összeállítottam és azokat a pénzügyi szakbizottság ülésén bemutatom. Meggyőződésem szerint a 20 millió pengő a munkaalkalmak egész tömegét juttatja a budapesti építőiparnak, gyáriparnak és vállalkozásnak. A polgármester nyilatkozata jogos bizakodással tölti el azokat az érdeketségeket, amelyek nagy várakozással tekintenek a tavaszi munka- alkalmak felé. Tudomásunk szerint a munkálatok vállalatbaadása nyomban a kölcsön felvétele után megkezdődik és így már most biztosítottnak tekinthető, hogy a legközelebbi hetekben nagy versenytárgyalási mozgalmasság lesz a városházán. Glücksthal Samu a főváros és a kereskedelem egymásrautaltságáról Ha a kereskedelem visszaesik, csökken a főváros életereje Nagyérdekességü előadást tartott a múlt héten a Fővárosi Kereskedők Egyesületében Glücksthal Samu dr. felsőházi tag, a főváros ügyeinek egyik legalaposabb tudósa. Előadásában arra utalt, hogy a főváros háztartását csak úgy lehet rendbehozni, ha a kereskedelmet és az ipart felvirágoztatjuk. Sajnálkozásának adott kifejezést, hogy itt-ott még mindig felüti fejét a kereskedelemellenes hangulat, amelyik azt okozta, hogy a magyar gabonakereskedelem szinte teljesen elpusztult. A lipótvárosi City egyre szükebb körre szorítkozik és a Belváros virágzó kereskedelmének hanyatlását régi patinás cégek sorozatos bukásai jelzik. Párhuzamot vont a kereskedelem összezsugorodása és a főváros pénzügyi helyzete között, kimutatva, hogy a főváros bevételei öt év alatt 208 millióról 142 millióra csökkentek. A községi közszolgáltatások 110 millióról 76 millióra, a forgalmi adó bevétel 14 millióról 4 millióra, a községi pótadó 30 millióról 20 millióra és az általános kereseti adó 7 millióról 4 millióra esett vissza. A bevételek csökkenésének arányában nem lehetett apasztani a kiadásokat és ily módon keletkezett a deficit. A kormány különböző jövedelmeket elvont az állam részére a fővárostól, ami ugyancsak súlyos veszteségeket okozott. Kifejtette, hogy új üzemi politikára van szükség, mert azok túl vannak adminisztrálva. Az üzemekbe 500 millió pengőt fektetett a főváros, a jövedelmek azonban 8 millió pengőre rúgnak. Sürgette a kereskedelmi szellem érvényesülését és a reformok végrehajtását. Szembeszállóit a túlhajtott takarékossággal, mert a főváros ebben az esetben nem tud megfelelni azoknak a követelményeidnek, amelyet egy nagy világváros iránt joggal támaszthatunk. Ne álljon meg a gazdasági élet, hanem eszmékkel, komoly hitelorgani- záeióval és helyes adózási politikával teremtsen munkaalkalmakat. Glücksthal Samu dr. nagysikerű előadásának az a konklúziója, hogy a kereskedelem felvirágoztatása a főváros boldogulását fogja előidézni. Február 22-én és 24aén délután fél 3 érakor Ügetőverseny STREBEL-STRECO-KAZÁN hazsi o.csó da^aszenek gazdaságos, egyszerű, füstmentes tüzelésére. üTfSEBfLMiiUEK Budapest, V., Alkotmany-u. 16. Tel. : 16-5-65. Gyárteleo - Moson.
