Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-12-04 / 49. szám
Budapest, 1935 december 4. 'Jmrizaú'tfjwAP A Rokkantegyiei és a Hermes biztosító fúziójának kuliszatitkai A bíróság 12.000 SM átélt mei a tranzakció közvetítéséért A Magyar Rokkantsegélyzö és Nyugdíjegylet vezetőségének kebelében már régebben felvetődött az a gondolat, hogy az intézmény nagy üzleti állományát biztosítási alapra helyezik. A tervbevett átszervezés dolgában a Rokkantegylet vezetői mint régi, kiváló szakembert, felkeresték Villányi Nándor ny. vezérigazgatót, hogy kikérjék tanácsait. Villányi azt a javaslatot tette Bárdos Ferencnek, a Rokkantegylet vezérigazgatójának, hogy az intézet önmaga rendezkedjék be biztosítási alapon. Ajánlotta még, hogy a Rokkantegylet szerezzen magának egy nemműködö biztosítási vállalatot és azt reaktiválva, azon keresztül valósítsa meg célját. Bárdos vezérigazgató erre megkérte Villányi Nándort, kerítsen a Rokkantegylet számára egy ilyen biztosítási vállalatkeretet. Villányi rövid idő múlva a Prudentia biztosító intézet keretét ajánlotta fel megvételre, ami azonban meghiúsult. Bárdos ezal- kalommal, de a későbbiek során is nyomatékosan figyelmeztette Villányi Nándort, hogy a Rokkantegylet nevét eljárásai során sehol ne említse. Utóbb Villányi a Hermes biztosító megvételét ajánlotta Bárdosnak. Ez a tranzakció beható tárgyalások után meg is történt. Ezt követően Villányi egy éven át tartó működéséért és szakszerű tanácsaiért 12 ezer pengő honoráriumot követelt. Amikor követelésének elismerését kívánta és erre vonatkozólag írást kért, Bárdos Ferenc ezt megtagadta azzal, hogy írást nem ad, mert a szava is elégséges, és Villányi igényeit, ha azok nem túlzottak, ki fogja egyenlíteni. Hosszabb időn át hiába várakozott tiszteletdíjának kiegyenlítésére Villányi, végül beperelte 12 ezer pengő és járulekai iránt a Magyar Rokkantsegélyzö és Nyugdíjegyletet. A per során a Rokkantegylet fővédekezése az volt, hogy tulajdonképpen nem is ő áll jogviszonyban a felperessel, hanem Bárdos Ferenc vezérigazgató a maga személyében. A bíróság kihallgatta a felperest és Bárdos Ferencet és több más tanút. Végül a törvényszék Vülányi vallomása alapján megállapította, hogy Bárdos Ferenc a felperes számára a megbízásokat a Rokkantegylet nevében adta. Most hozott a törvényszék ítéletet, melyben kötelezte az alperest, hogy 12 ezer pengő tökét, ennek kamatait, további 1100 pengő perköltséget 15 nap alatt fizessen a felperesnek. Umesistes tett a tépi ^év éta feiyéímf&i&tmm 4 Mm & m§f£úmiUís Mikii, f&tuUát cdttfÜUe » feéttemuek A Vásárpénztár intézménye, mint megírtuk, a Községi Takarékpénztár ügyvezetése alatt január elsejével új életre támad. A likvidálás alatt álló régi Vásárpénztár viharos múltjának aktái azonban még mindig nem záródtak le. Most is napirendre került a Kúria ítélete kapcsán a régi ügyek közül egy bonyodalmas per, amelyben öt év után mondta ki a legfelsőbb bíróság az utolsó szót. Egy nagyobb kiterjedésű zalamegyei ingatlan tulajdonosa hosszabb időn át küzdött a folyvást erösbödö gazdasági bajokkal és hitelezőivel. Egyik legnagyobb hitelezője volt a Budapest Székesfővárosi Vásárpénztár r.-t., amelynek követelését rátáblá.ztatta ingatlanára. A hitelezők végül is árverést kéziek az ingatlanra, amelyet öt esztendővel ezelőtt megtartottak. Gárdony Andor föld- birtokos vette meg az elárverezett birtokot 251 ezer pengőért. A vételárat a bíróság a hitelezők között a követelések rangsora szerint osztotta fel. Ekkor érdekes komplikáció keletkezett. Az ingatlannak volt egy része, 55 holdnyi terület, amelyet még az árverés előtt megváltási eljárás alá fogtak. A telekkönyvben fel is jegyezték ezt a megváltási eljárást, de az árverés időpontjában maga a megváltás még foganatosítva nem volt. Az árverés után a hitelezők és ezek élén a Vásárpénztár, felvetették azt a kérdést: kié ez a megváltás alá fogott 55 hold? A Vásárpénztár azt az álláspontot foglalta el, hogy ez az 55 holdas birtokrész nem kerülhetett árverés alá, tehát az, mint különálló birtoktest, a hitelezők követelésének újabb fedezésére használható fel. Ezzel szemben Gárdony Andor árverési vevő az 55 holdas birtokrészt is a maga számára követelte. Miután a hitelezőkkel nem tudott megegyezni, pert indított valamennyi jelzálogos hitelező, tehát a Vásárpénztár ellen is. A per során Gárdony azzal érvelt, hogy a telekkönyvbe foglalt egy jószágtestet vásárolt meg az árverésen, a bíróság az egész ingatlanra tűzte ki az árverést és az általa kifizetett 251 ezer pengő árverési - vételárban benne van az 55 hold birtokrész ára is. Mivel ezt az összeget a hitelezők között felosztották, a felperes szerint a jelzálogos hitelezőknek a birtokkal kapcsolatban semmi követelnivalójuk nincs. A törvényszék és a kir. ítélőtábla a felperes álláspontjára helyezkedett, de a Budapest Székes- fővárosi Vásárpénztár az alsóbíróságok ítéletét felülvizsgálati kérelemmel támadta meg és így került az ügy a Kúria elé. »HUNGÁRIA«®““"" Cégtulajdonos: Baka Ferenc BUDAPEST IUm OLASZFAKOR 1 Telefonhlvó 4 7— 7. ÍT; má- ^ .....-min öt esztendő óta folyik a per az 55 holdas birtokparcella körül, amíg most a Kúria végítélettel befejezte ezt a hosszú pereskedést. A legfelsőbb bíróság, a felülvizsgálati kérelem elutasításával, szintén helyt adott a keresetnek és a vitás 55 holdas birtokot a felperes Gárdony Andojmak ítélte meg. Szendy Károly polgármester a Nemzetközi Vásár elnöke & Kamara, a OYOSZ és a főváros együttesen vesz részt a rendezésben A Fővárosi Hírlap megírta már a Budapesti Nemzetközi Vásár történetében új fejezetet jelentő tervet, amely szerint a vásár rendezésében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a vele két év óta együtt működő Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége mellett a székesfőváros is résztvesz. Ebben az ügyben a fővárossal hosz- szabb idő óta tárgyalások folytak, az elvi megállapodás már létre is jött, amelynek értelmében a hármas rendezésre vontakozólag három évre szóló megállapodást fognak kötni. A vásár elnöke Sz&ndy Károly polgármester lesz, aki mellett mint társelnökök a GyOSz részéről Chorin Ferenc dr., a Kamara részéről pedig Székács Antal felsőházi tagok fognak helyet foglalni a vezetőségben. A vásár ügyvezetése személyi tekintetben változatlan marad. A vezérigazgatói teendőket továbbra is Hallóssy István dr. kamarai titkár fogja ellátni, aki mellett Vértes Emil ügyvezetö-alelnök és Lengyel Géza, a GyOSz titkára vesznek részt a vásár igazgatásában. A vásár adminisztrációs helyiségei továbbra, is a Kamarában maradnak. A mintegy 300.000 pengőt kitevő forgó tökét továbbra is a Kamara fogja rendelkezésre bocsátani. De amíg a múltban ezt kamat nélkül tette, a jövőben a mindenkori bank-kamatláb mellett fogja a vásárnak juttatni. Éber Antal, a Kamara elnöke kijelentette, hogy ezek a tárgyalások csak általánosságban bonyolódtak még le, a részletekre nézve azonban továbbra is folyamatban vannak. A maga részéről ezeknek az elvi kérdéseknek elintézése mellett a vásár jövőjét biztosítottnak látja, abban az értelemben is, hogy a vásár rendezésében az ősz- szes tényezők a le (/nagyobb megértéssel kooperálhassanak egymással és a vásár ne legyen olyan terület, ahol gazdaságpolitikai nézeteltérések ennek a fontos intézménynek a fejlődését akadályozhatnák. Import-felár és árdrágítás Egész furcsa alkalomszerüségböl és egész furcsa megokolással tapasztalunk néhány nap óta árdrágítási kísérleteit. Mint ismeretes, az osztrák forgalomban bevezetik a 13%-os importfelárat, három más viszonylatban pedig növelik a már érvényben levő fe.árat. Bizonyos ipari és kereskedelmi érdekeltségek nyomban jóslásokba bocsátkoztak, hogy ezek az import felárak drágulást fognak előidézni. De gondoskodtak arról is, hogy jóslatuk beváljon: egyre-másra kezdték bejelenteni bizonyos cikkek megdrágítását. Ebben a manőverben különösképp elöljárt a papírszakma, amely vásárlóival szemben a legridegebb módszereket alkalmazta. Figyelemreméltó egyébként, hogy ez a magyar viszonylatban egészen fiatal és új szakmai ág tudvalévőén a legesleg- nagyobb fokú állami privilégiumokkal terjeszkedik, az iparfejlesztő politika legsúlyosabb védelmi eszközeivel fejlődik és az érdekében hozott vámvédelem már valósággal prohibiciós jellegű. Mondani sem kell talán, hogy az állam nem fogja tűrni a különböző oldalról megindított árdrágítási kísérleteket, mert az Arelemzö Bizottság révén módjában van betekintenie a drágítások kalkulációjába és megállapítania, hogy például a 13%-os osztrák importfelár mennyiben járul hozzá bizonyos itt, Magyarországon elkészített iparcikkek drágulásához. Az bizonyos, hogy a készárukat nem tekintve, a 13%-os importfelárat nem lehet felhasználni 13%-os lineáris árdrágítás alátámasztására. Szerdán megalakul az új Vásárpénztár. Multheti számában megírta a Fővárosi Hírlap, hogy aa új vásárpénztár a Községi Takarékpénztár égisze alatt január 1-én megkezdi működését. Az 500.000 pengő alaptőkét a Községi Takarék bocsátja az új intézmény rendelkezésére, amely Budapest Székesfővárosi Állatvásár Pénzforgalmi Részvénytársasága cég alatt fog működni és alakuló közgyűlését szerdán, e hó 4-én tartja meg. Smirnai és várnai polgármester a budapesti Nemzetközi Vásárt tanulmányozza. Érdekes vendége volt szombattól hétfőig Budapestnek. Behcet Usbey, Smirna fővárosának főpolgármestere és a smirnai árumintavásár elnöke kereste fel a magyar fővárost, kizárólag abból a célból, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár intézményét, elhelyezését és szervezetét tanulmányozza. Rövid pár hét alatt ez a második látogatás, amelyet a Budapesti Nemzetközi Vásár a Keletről kap, mert alig egy hónapja Bulgáriából Várna városának főpolgármestere, az ottani kereskedelmi és iparkamara elnöke és a vásár vezetője hasonló célzattal tanulmányozták a budapesti árumintavásárt. A BESZKART vezetősége minden közösséget megtagad az alakuló BESZKART szövetkezettel. A kereskedelem védelme érdekében a Fővárosi Hírlap több ízben felhívta a figyelmet arra a szövetkezeti tervre, amelyet egy hármas érdekcsoport akar megalapítani a BESZKART alkalmazottainak szövetkezetbe tömörítése céljából, azzal a merész kívánsággal, hogy a hitelre vásárolt árukért a BESZKART az alkalmazottak fizetéséből hivatalból vonja le a részleteket. A kereskedelmi érdek- képviseletek természetesen élénken tiltakoznak a terv ellen, amely ebben a formában nem is valósulhat meg. A BESZKART igazgatósága legutóbbi ülésén foglalkozott ezzel a szövetkezeti tervvel és kimondta, hogy a szövetkezetét nem tekinti a BESZKART alkalmazottai körében megalakult intézménynek, mert tagjai nemcsak a BESZKART - alkalmazottak lehetnek és mert az alapítók a BESZKART szolgálati szabályzat 38. §-ában kifejezett rendelkezése ellenére a kereskedelemügyi miniszter előzetes engedélye nélkül alapították. Ebből az okból kifolyólag az igazgatóság úgy határozott, hogy a hozzá a kereskedelemügyi miniszterhez való felterjesztés végett benyújtott alapszabályok tekintetében állást nem foglal és bejelenti a miniszternek, hogy a szövetkezetnek azt a kívánságát, hogy követeléseit az alkalmazottak illetményeiből hivatalból vonja le, nem teljesítheti. A Dreher—Haggenmacher—Első Magyar Rész- vényserfőződe Rt. a napokban tartotta meg Metzler Jenő dr. elnöklete alatt rendes évi közgyűlését a Magyar Országos Központi Takarékpénztár tanácstermében. A közgyűlés a zárszámadások megállapítása után 3.60 pengő osztalék kifizetését határozta el és a szelvények folyó hó 5-töl kezdve a MOKTAR-nál és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál váltatnak be. Tísztítórongy és TextÜhulladék kft« Budapest, XIV., Fraucía-út 46, Tisztítórongyok legjobb kivitelben ! Az elegáns világ fogasa egyedárusítója DIŐSY JÁNOS Budapest, VII., Rákóczi-út 24«
