Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-01-30 / 5. szám

PESTI KIRAKAT HjgjgBilEBHHfllBlHMMSMBHgStHgmiíiKaBMtBBBiWBMMHM5MSÍ Posse l Száli omnib usza Túladuncti ember, aki pár évtized előtt elszárma­zott a szülcebb pátriájából, csodálkozva dörzsöli meg a szemét, mikor azt olvassa, hogy Komárom vár­megye kisgyűlése Duna-Almást üdülőhellyé nyilvá­nította és a frissen sült üdülőhely felszólítja a buda- pesti vállalatokat, hogy a dunaalmási padokon tel­jes gőzzel hirdessenek. Uramisten, hát ilyen retten­tően vágtató világban vagyunk, mert mi még arra emlékezünk, amikor Duna-Almást Possel Száli om­nibusza tette naggyá. Ma pedig Duna-Almás már üdülőhely és úgy érzi, hogy Budapest fürdőváros meg sem tud moccomni, ha a dunaalmási zöld pa­dokon nem hirdet. Pedig furcsa, öreg, rozoga alkot­mány volt a Possel Száli omnibusza, ütött- kopott jószág, igazi Noé-bárkája, félszázad előtt is divatból kiment intézmény. Ez az öreg Noé-bárkája, amelyen a vénleánysorba jutott Száli maga látta el a kalauzi teendőket, azokat a tatatóvárosiakat szál­lította Duna-Almásra, akik hajón — a Budapest— bécsi vasúti vonal, amely Tatatóvároson megy ke­resztül, még nem épült meg — vagy a magyar, vagy az osztrák fővárosba akartak eljutni. A duna- almásiak valószínűleg még azóta ilyen büszkék, merthogy a nagyszerűen haladó életű, nemes vitali- tású, bájos Tatatóvárosnak nem volt még vasút­állomása, de nekik, dunaalmásiaknak volt egy hajó- ügynökségük. De hol vagyunk már Possel Száli omnibuszától és hogy legaloppozta azóta már Tata- tóváros a tiszteletreméltó, de talán túlbuzgó Duna- Almást. Azért nein lehet megtagadni, hogy az egyesí­tett Komárom- és Esztergom vármegyék kisgyülé- sének nemes szíve van. Erre vall, hogy adoőkozó jókedvében üdülőhellyé ütötte a kis Duna-Almást, amely bizony Possel Száli autóbusza óta nem igen mozdult meg, ma is a régi kisközség, semmivel sem különb a többi dunamelléki, de kevésbé ambiciózus községnél. Most egyszerre nagyra tör, amihez joga van és amiben igazat is kell adnunk neki. Annál könnyebben tehetjük ezt, mert Budapest fürdőváros­nak még hosszú ideig nem lesz komoly konkurrense a kis dumamenti falucska, amelynek ma már az a nevezetessége sincs meg, hogy valaha rajta kellett keresztül menni a világhírű bortermő Neszmélyre, amelynek szőlőjét azonban már évtizedek előtt ki­ölte a filoxera. Budapest tehát nem fél a konkur- renciától, de az üdülőhellyé fejlődő kis falucskának jó lenne egy kicsit logikát és egy kicsit szerénységet tanulni. Mert mégis csak az a természetesebb, ha ö hirdet Budapesten, ő vár Budapesttől vendégeket és nem képzeli, hogy a világjáró amerikaiak és an­golok a dunaalmási padokról fogják tudomásul venni, hogy valahol Magyarország szívében él és virágzik egy gyönyörű város, amelyet Budapestnek hívnak. yf világvárosok Budapesten Igazán nem lehet mást csinálni, mint örömmel üdvözölni a tervet, amely szerint a világvárosok kongresszusát Budapesten tartanák meg és üdvö­zölni Sipöcz Jenő főpolgármestert, aki igazán ter­mészetszerűen karolta föl ezt az ötletet. Hát a sajtó dicséri is a tervet, imitt-amott azonban megcsúszik a toll és akadnak, akik hamarosan Londont és Pá­rizst vágják a fejünkhöz és gáncsolják azt a fővá­rosi adminisztrációt, amelyet nem is ismernek. Bele­rúgnak a villamosközlekedésbe, amelyt a kisszaka- szos rndszerrel együtt éppen most tanulmányoz itt az amsterdami villamosvasúti vezérigazgató. Mon­danunk sem kell, hogy ebből az alkalomból tökéle­tesen igazságtalan minden támadás, mert Budapest nem fogja szégyelleni magát, ha majd a világváro­sok kongresszusának zsűrije előtt elhalad. Lehet, hogy egy kicsi hamupipőkék vagyunk velük szem­ben, de ennek a szegénységünk és trianoni nyomo­runk az oka, nem pedig az, hogy Budapestben nem lenne ambíció, energia és tehetség a fejlődésre, hogy ennek a városnak az igazgatásában nem érvé­nyesülne a tudás és a rátermettség. Nekük az a vé­leményünk, hogy ha a világvárosok ide akarnak jönni és megnéznek bennüket, akkor ezeket a szép­ségeket, amelyek igenis, megvannak, nem ócsá­rolni, hanem dicsérni kötelességünk. SALGÓTARJÁNI KŐSZEN3ÁNYA R. T. építőanyag ipara: Budapest, V., Sas-utca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban ... évi telj. kép. 12.000 v. Slészgyárak: Lábatlanban ... „ ,, „ 5.000 ,, Dorogon.................................... ,, 3.000 „ Téglagyárak: Buda-Ujlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak ,, ,, ,, 8,000.000 drb. Ilfcovils 1. Budapest központi fűtés- és vízvezetéki váSSalata V.,JÓZSEF-TÉR11. TELEFON: 811-54 Keresztes-FischerFerenc belügyminiszter véliozíaiás nélkül jóváhagyja a főváros költségvetéséi Nagy érdehlődéssei várják a Íeiraíot A törvényhatóság figyelme az elmúlt na- j pokben Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ternek Sipöcz Jenő főpolgármesterrel, Szendy Ká- I roly polgármesterrel és Lamotte Károly alpol­gármesterrel lefolytatott, több mint háromórás tanácskozása felé irányult, amelyen a főváros legközelebbi jövőjére döntői'ontosságú ügyeket tárgyaltak. A tárgyalások anyagáról és azok eredményei­ről természetszerűleg a városházi tényezők köz­lésekbe nem bocsátkoztak és ezért a kombiná­ciók arra szorítkoztak, hogy a megbeszélés ki­zárólag a szanálás anyagára vonatkozott. A Fővárosi Hirlap megbízható és teljesen tájékozott helyről szerzett értesülése szerint a belügyminiszternél történt tanácskozás három főbb kérdést vetett fel: a költségvetés jóváhagyását, a zár­számadás kialakítását és a szanálási intézkedéseket. A belügyminiszter mindenekelőtt meghallgatta a főváros vezetőinek tájékoztatásait, majd tü­zetesen megvitatta a polgármester részéről elő­terjesztett rendelettervezeteket, amelyek a leg­közelebbi napokban a 17-es bizottság elé kerül­nek. A főpolgármester felsorakoztatta a leg­sürgősebb teendőket és számszerűleg bebizonyította a várható megtakarításokat. A zárszámadások ügyét érdemben nem tárgyal­ták, mert ez a hatalmas munka még nem ké­szült el és valószínűleg március közepe az az időpont, amilcor a múlt évi gazdálkodás tényle­ges eredményei nyilvánosságra kerülnek. A belügyminiszternél folytatott tanácsko­zás legfontosabb eredménye, hogy Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter közölte állás­pontját a hozzá felterjesztett ezévj költségvetés jóváhagyásáról. A miniszter kijelentette, hogy csupán lényegtelen észrevételei vannak és ezért a költségvetést a mai formájában jóváhagyja. Ez a hozzájárulás egyúttal azt is jelenti, hogy a belügyminiszter helyesnek tartja a közgyű­lésnek a költségvetés vitája során elfogadott nagyfontosságú határozatait, amelyek tudva­levőleg a budget egyensúlyba hozására vonat­koztak. Értesülésünk szerint Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter az erre vonatkozó le­iratát még február folyamán eljutatja a főpol­gármester útján a városházára, ahol gondos­kodnak annak törvényszerű alkalmazásáról. Amennyiben a belügyminiszter változatlanul jóváhagyja a költségvetést, úgy ezt a tényt a főpolgármester a törvény- hatósági bizottságnak egyszerű formá­ban bejelenti, ha azonban módosításokat rendel a leirat, úgy a közgyűlés külön előterjesztésben tűzi napi­rendre a változtatások beiktatását. A Fővárosi Hirlap legmegbízhatóbb hely­ről szerzett értesülése tehát megcáfolja mind­azokat a jóslásokat, amelyek azt hangoztatták, hogy a kormányhatóság a főváros költségveté­sét nem fogja jóváhagyni. Béstsr László pénzügyi, üabarczy István közlekedési, Felkay Ferenc közoktatásügyi tanácsnok A polgármester a fövő héten intézkedik az áthelyezésekről Valószínűleg február Jf-én, hétfőn tartja leg­közelebbi ülését a törvényhatósági bizottság, amelynek kiemelkedő eseménye Lamotte Károly dr. alpolgármester eskütétele és beiktatása lesz. Az új alpolgármester kipróbált munkásságától és len­dületes akaraterejétől nagy eredményeket várnak a törvényhatóság összes pártjai és bizonyosra veszik, hogy a városvezetők új garnitúrája messze­menő eredményeket produkál a legközelebbi jövő­ben. Lamotte Károly alpolgármesterré történt vá­lasztásával gazdátlanná válik az igazgatás leg­fontosabb ágazata: a pénzügyi osztály tanácsnoki pozíciója, amelynek betöltéséről az elmúlt napok­ban beható tanácskozások folytak Sipöcz Jenő főpolgármester, Szendy Károly polgármes­ter, Liber Endre és Lamotte Károly al­polgármesterek között. A Fővárosi Hirlap-nak módjában van az új tanácsnoki beosztás érdekes részleteit közölni, amelyek bizonyára feltűnést keltenek úgy a város- politika, mint a nagyközönség körében. Beavatott forrásból szerzett értesülésünk szerint a pénzügyi osztály vezetője Bódy László dr. tanácsnok, aki több mint egy évtizedet töltött ebben az ügy­osztályban és mint a költségvetés előadója, töké­letes áttekintést nyert a pénzügyi irányítás minden részletéről és a községi háztartás valamennyi ága­zatáról. Annakidején kizárólag, mint gazdasági szakember jutott a közlekedési ügyosztály élére és nagyszerű energiával rendbenozta a közlekedési vállalatok bonyolult ügyeit. Sokmilliós értékek fölött diszponált éveken keresztül Bódy László közlekedésügyi tanácsnok és ha a pénzügyi osztályban csak mint adminisztrá­tor tűnt ki vüágos okfejtéseivel és mindent átfogó áttekintésével, a közlekedési ügyosztályban, mint ennek a kérdésnek kitűnő szakértője vonta magái a az elismerő figyelmet. A legjobb megoldás, hogy Bódy Lászlót a pénzügyi osztály vezetésével meg­bízzák, mert így minden biztosíték meg van ahhoz, hogy a mai nehéz gazad sági viszonyok között a tanácsnoki kar legkiválóbb szakembere veszi kezébe a községi háztartás ügyeinek rendben- tartását. Bizonyára meglepetést kelt a polgármester toyábbi intézkedése, amely dr. Babarczy István báró tanácsnokot a közlekedésügyi ügyosztály élére állítja. Babarczy István eddig a közoktatási ügyosztály vezetője volt, ahová Szendy Károly alpolgár­mesterré történt választása után jutott. Elsősorban ennek az ügyosztálynak a neveltje Babarczy István báró és univerzális képességeit akkor ismerte meg a törvényhatóság, amikor tanács­nokká történt megválasztásakor a közgazdasági ügyosztály vezetésére kapott megbízást. Ebben a reszortban bebizonyította, hogy a tehetséges köz- tisztviselő minden pozícióban megállja a helyét és ezért nem. kétséges, hogy a közlekedési ügyosztály­ban is méltóan fogja betölteni Bódy László örök­ségét. A tanügyi osztály új tanácsnoka Felkay Ferenc dr., aki a közgazdasági ügyosztály éléről került a köz- oktatásügy irányító pozíciójába. Felkay Ferenc egyik legkitűnőbb főtisztviselöje az önkormányzat­nak, aki működése során túlnyomórésszt az elnöki ügyosztályban dolgozott és általános megbecsülést szerzett alapos tudásával és példás felkészültségé­vel. Egyideig az elnöki ügyosztály vezetője volt, majd a racionalizálással összefüggő komplikált ügyek kerültek a resszortjába és ebben a nehéz ügykörben messzemenő tájékozottságról és mindenre kiterjedő szakismeretről tett tanúságot. Felkay Ferenc a legkitűnőbb adminisztrátorok közé tartozik és a közoktatási intézmények sze­rencséjének mondható, hogy az új tanácsnokban a legkitűnőbb főnökhöz jutnak. A közgazdasági ügyosztály vezetését a leg­közelebb megválasztandó új tanácsnokok egyiké­vel fogják betölteni, a fenti áthelyezések azonban már a jövő héten megtörténnek. tZŐNYI IMRE ^ ■ __n To ko szorús órásmester Vif., Cseagery-utca 7. Tel.: 44-5-42. Több fővárosi és állami intézet órása és szál ítőja_

Next

/
Thumbnails
Contents