Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-10-16 / 42. szám
Kfi Megszüntetik a ceglédi vasút városligeti szakaszát Eltűnik három halálsorompó és nem kellenek aluljárók - Szeaady Károly polgármester személyesen tárgyal az Államvasútakkal A főváros egyik legégetőbb és évtizedek óta állandóan napirenden tartott, de eddig megoldatlan problémája, az úgynevezett „halálsorompók” kérdése, a jelek szerint most már rövidesen és véglegesen megoldódik. A halálsorompók eltüntetésének szükségszerűsége az új XIV. kerület felállításával még inkább fokozódott, mert ebben a fiatal városrészben a fejlődés és az építkezés a közeljövőben előreláthatóan igen nagy méreteket ölt. A főváros közönségének állandó kifakadásait és panaszát most már átérzi és megértéssel kezeli az Államvasutak igazgatósága is. Ennek jele az az átirat, amely a közelmúlt napokban érkezett a városházára a Máv. igazgatóságától és amelynek nyomán Szendy Károly polgámester a költségvetési vita terhes napjaiban is időt szakított magának, hogy erről a pciratlan jelentőségű városrendezési kérdésről közvetlenül tárgyaljon a minisztérium és a vasút illetékes tényezőivel. A Máv. elgondolásáról és a fővárossal folytatott, egyelőre informatív jellegű megbeszélésekről, beavatott helyen a következőket közölték a Fővárosi Hírlap mukatársával:-—■ Ha az eddigi jelekből következtethetünk, úgy valószínű, hogy a Városliget környékét kettészelő ceglédi vonal, s ezzel a sokat felpanaszolt halál- sorompó-probléma már a jövő évben megszűnik. Az Államvasutak igazgatósága nemrégiben közölte a főváros vezetőségével úgynevezett hároméves programját, amelynek egyik sarkalatos pontja, a ceglédi vasútvonal. A közelmúlt napokban az átiratot bizalmas eszmecsere követte, amelyen a főváros képviseletében Szendy Károly polgármester személyesen vett részt.-— A polgármester a legmelegebben támogatja az Államvasutaknak azt az elgondolását, hogy a ceglédi vonalnak a kőbányai sertéshizlaló és a Nyugati pályaudvar között levő szakaszát teljesen megszünteti és a forgalmat a körvasútőn át bonyolítják le. A ceglédi vasút vonatjai az átépített Józsefvárosi pályaudvarra futnának be, ^ többi helyi vonattal együtt, a távolsági vonatod pedig arányosan oszlanak majd meg a tehermentesített Keleti és Nyugati között. A vonalrész megszüntetésével kapcsolatos városrendezési problémákról még nem indultak meg részletekbe ható megbeszélések, de kézenfekvőnek látszik az a megoldás, hogy a Kőbánya és a Nyugati p. u. között felszabaduló területeket a főváros veszi át az államtól, helyette pedig olyan objektumokat ad át, amelyekre a vasútnak új pályaudvarok létesítéséhez és a további fejlesztéshez szüksége lesz: A ceglédi vonal megszűnése esetén a. vasútvonal mentén ma. vakon végződő összes utcákat megnyitják és a szükséges városszabályozási munkák után fennmaradó területeket parcellázó:<3 útján értékesítik, Ez esetben a Városliget határán egészséges település indulhat meg, kellemes, üde villanegyed épülhet a belső városrészek közvetlen közelében. inHHUB! Magyarország legrégibb IhT* és legnagyobb faiskolája Budaoesti iroda IV.,VeresPálné-u.8.félem. Te!.88-3-31 Sürgősen rendeljen, rövidesen szállít. Kérjen árjegyzéket. — A ceglédi vasútvonal megszüntetésével egy- idöben a legkomolyabban foglalkozik a Máv. a Déli pályaudvar megszüntetésével is, mert ez sem közlekedési, sem idegenforgalmi szempontból nem kielégítő, nem méltó a magyar fővároshoz. A Déli pályaudvar helyett a Lenke-tér mellett épífik fel az új budai állomást, amelynek „Budapest-8zent Imre város” lesz a neve. Az új pályaudvar megnyitása után a Kelenföldi csak teher- és rendező- pályaudvar marad. A Mán.-val folytatott tárgyalásokról még a következőket mondották: — A polgármester úr személyes tárgyalásai során merült fel az a megoldás, hogy a ceglédi vasút belső szakaszát teljesen megszünteti a Máv. és akkor egycsapásra eltűnik mind a három halálsorompó, nem lesz szükség költségesen épített aluljárókra vagy felüljárókra. — Mindenesetre van a problémának egy igen komoly nehézsége és ez a pénzügyi rész. Előrelátható ugyanis, hogy a főváros részéről jelentős áldozatokra lesz szükség. Hogy ez milyen mértékű lesz s hogyan lesz megoldható, azt e pillanatban még tudni nem lehet. A halálsorompó, illetve a ceglédi vonal megszüntetése, általában az egész nagyvasúti kérdéskomplexum, a pályaudvarok átépítése, az új pályaudvarok elhelyezése, stb. a közeli hetekben a városfejlesztési bizottság előtt is szőnyegre kerül. A városfejlesztési bizottság szempontjairól informátorunk a kővetkezőket mondotta: — A városfejlesztési bizottságnak először állást kell foglalnia olyan elvi megfontolások mellett, amelyekre a városfejlesztési program készítése kötelezett, tekintettel természetesen az Államvasutak elképzeléseire. Arra vonatkozóan, hogy a felszabaduló terület helyett milyen ingatlanokra reflektál az állam, illetve milyen kompenzációt kíván, még nem történt nyilatkozat. De reméljük, hogy a megindult tárgyalások eredményesek lesznek és ebben az esetben már a jövő esztendőben eltün- hetik a főváros testéből a sokat kifogásolt és halálsorompókkal szegett vasútvonal, felszabadulhat a Zugló környéke és a VII. kerületnek ezen az egészséges részén megindulhat az építkezés. Már csak Soroksárpéterín »gmlberáljiakcc Jelentés a köztisztaságról A köztisztasági ügyosztály most készítette el jelentését a főváros köztisztasági szolgálatának elmúlt esztendejéről. A jelentés érdekesebb adatai a következők: A köztisztasági hivatal az elmúlt évben 7,232.000 négyzetméter nagyságú útterület állandó tisztántartásáról gondoskodott. Az öntözöautók 454.350 kocsikilométert futottak az előző évi 432.079 kocsikilométerrel szemben. A lóvontatású kocsik fuvarteljesítménye 20.309 kocsikilométer volt. Az utak pormentesítésére felhasznált a köztisztasági hivatal l,587.9Jfl köbméter vizet. Az előző télen a hóréteg átlagos magassága egy méter volt, a köz- tisztasági hivatalnak tehát 7232 köbméternyi hótömeg gyors eltakarításáról kellett gondoskodni. A hókotró munkásoknak 246.604 pengő napszámot I fizettek ki. A köztisztasági hivatal 67 gépkocsija 392.265 liter motalkót, illetve nyersolajat, továbbá 13.631 kg motorolajat fogyasztott. A köztisztasági szolgálat motorizálása meglehetősen lassan halad előre, mert a fuvartelepen még mindig 598 ló állott a köztisztaság szolgálatában. A lóállomány elfogyasztott az elmúlt évben 14.530 mázsa zabot, 13.660 mázsa szénát, 11.561 mázsa szalmát, továbbá 1670* mázisa melaszt. A pestszentlőrinci régi szemétdombokon, az úgynevezett „Cséri-koksz” kitermelése megszűnt, mivel Kispest inségmunka keretében a szeméthegyeket elhordatta és téglagyári gödrök töltésére használta fel. A Soroksárpéteri határában lévő szeméthegyeken még folyik az úgynevezett „guberálás”, a szemétválogatás. A házi szemétből összegyűjtött, iparilag felhasználható és értékesíthető hulladékokért a köztisztasági hivatal pénztárához a múlt évben 52.543 pengő folyt be, az eladott trágyáért pedig 11.632 pengőt kapott iaz intézet. A fuvartelep a főváros területéről elszállított az elmúlt évben 259,520.300 kg szemetet, vagyis több mint negyeamilliárd kilogrammot. HIBEK = =A PÁRTBÓL A főváros központi választmánya VicZián István ny. államtitkárt választotta meg a déli kerület választási bizottságának elnökévé, a királyi tábla teljes ülése pedig Leitner Emil tanácselnököt delegálta a jövő szombaton és vasárnap lezajló ’kerületi képviselőválasztás választási főbiztosává. Október 24-éig mindenkinek kézbesítik jaz új szavazóigazolványt, azok pedig, akik bármely oknál fogva nem kapják kézhez, a kerületi elöljáróságokon vehetik át. Az utolsó agitációs héten a Nemzeti Egység valamennyi déli kerületi szervezete a lelkes hangulatú, népes választói gyűlések egész sorát renck^zte meg, amelyen az egybesereglett polgárság tüntető Ovációban részesítette a NÉP megjelent képviselőit, Usetty Bélát, Pözel Istvánt és vitéz Tóth Andrást. A gyűléseken lelkesen tüntettek a Nemzeti Egység, Gömbös Gyula miniszterelnök és a kormány mellett, a társadalom minden rétegét képviselő felszólalók pedig a déli kerület polgárságának hűségéről és ragaszkodásáról biztosították a jelölteket és hangoztatták, hogy mindent elkövetnek a tavaszi választási siker megismétlésére, hogy ezúttal is fölényesen, legtöbb szavazattal vonuljanak be a párt képviselői a törvényhozás házába. Usetty Béla nagyhatású beszédében sorra vette azokat a szólamokat és jelszavakat, amellyel hasztalan igyekeznek hangulatot kelteni a kormányt támogató párt ellen, majd méltatta azokat az érdemeket, amelyeket Gömbös Gyula a nemzetnek a pesszimista közhangulatból és tespedésböl való felruházásával, a gazdasági leromlás megállapításával és nagyarányú invesztíciókkal szerzett. A mai nyomasztó külpolitikai légkörben félre kell tenni a pártpolitikai, világnézeti és személyi ellentéteket, hogy fölemelkedésünket irigy szemmel néző ellenfeleinknek ne adjunk alkalmat a belső harcaink fölött érzett kárörömre. Pőzel István aktuális gazdasági, pénzügyi és szociális kérdésekkel, a nép széles rétegeinek javát szolgáló reformtervekkel, kultúrális és idegen- forgalmi problémákkal foglalkozott, majd vitéz Tóth András, a. nagygyűlések közönségének élénk tetszése mellett, többi közt ezeket mondotta: — Mint jó katolikus, a templomon kívül is a legnagyobb tiszteletet adom meg az Isten szolgáinak. A reverenda azonban nemcsak megkülönböztetett megbecsülést biztosít a papnak, hanem azzal a kötelezettség gél is jár, hogy viselője tartózkodjék még választási küzdelemben is a személyes élű, durvahangú támadásoktól, kormány- férfaik és ellenjelöltek lepocskondiázásától. Politikámat élesen bírálhatják, de ahhoz még a legitimista apátplébánosnak sincs joga, hogy a jó- ízlést sértő, a valóságot elferdítő módon nekirontson azoknak, akik nincsenek vele egy politikai véleményen. A rendkívül lelkes hangulatú gyűléseken Gazdy Jenő, Szentesi József, Katona János, vitéz Hajnóczy Béla, Zupka Lajos dr., Gödé Jenő, Ni- kelszky Zoltán, Hellner Péter, Tamás Miklós, Boly os István, Pozsgay István dr., Dongó Orbán, Reuthauser Róbert dr. és mások szólaltak fel. A szombat esti nagygyűlésen Usetty Béla, beszédében külpolitikai kérdésekkel is foglalkozott, hangoztatva, hogy a meggyőződés, a helyesnek felismert út követése tiszteletet követel, még a velünk nem baráti viszonyban álló országokban is, Gömbös Gyula és kormánya számára. A déli kerületi ,választási mozgalom vasárnap tetőfokára ért. A nap folyamán a Nemzeti Egység kerületi szervezetei öt nagygyűlést tartottak, amelyeken Hóman Bálint kultuszminiszter, Zsitvay Tibor, a NÉP fővárosi szervezetének elnöke, Usetty Bélái, Pözel István, vitéz Tóth András szólották a nagy számban egybesereglett választópolgársághoz és kifejtették a Nemzeti Egység célkitűzéseit. A belvárosi nagygyűlés színhelye a régi Saskör nagyterme. az építőmesterek székházénak helyisége volt, amelyet zsúfolásig megtöltött a IV. kerület intelligens polgársága. A józsefvárosi nagygyűlést a Józsefvárosi Filmpalotában rendezték kétezer ember részvételével. A ferencvárosi szervezet nagygyűlése a Ráday-utcai Ráday-mozgóban volt, a XIV. kerületi, az új rákosvárosi gyűlés ia Hermina-úti Ho- meros-mozgó hatalmas csarnokában zajlott le, míg a kőbányai választőpolgárság az ottani kaszinó óriási színháztermét (töltötte meg. Az összes nagygyűlések termeit gazdagon feldíszítették a Nemzeti Egység jelvényeivel, címerpojzsokkal, nemzeti színű drapériákkal és az egyes szervezetek zászlaival. Több nagygyűlésen énekkarok és zenekarok szerepeltek, s'a gyűlések bevezetéséül mindenütt elénekelték a Magyar Hiszekegyet. Hóman Bálint, Zsitvay Tibor, Usetty Béla, Pözel István, vitéz Tóth András, Nagy Antal, Gaár Vilmos, Pavlik Ferenc kir. tanácsos, Gazdy Jenő, Katona János, vitéz Hajnóczy Béla, Dongó Orbán, GáiSpár Béla református lelkész, Gödé Jenő, Szentcsy József, Gündisch Guidó voltak az egyes gyűlések szónokai., A kultuszminisztert és Zsitvay Tibort, akik Terbócz Imre ország- gyűlési képviselő és Kauser István pártigazgató kíséretében járták be isu kerületeket, mindenütt lelkes és szűnni nem akaró ovációban részesítettek.
