Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-09-25 / 39. szám

/,7g" "I vry/r*-'­Budapest, 1935 szeptember 25. Hogyan lesz humusz a pesti szemétből Szikes földeket akarnak megjavítani a ren­geteg hulladékkkal, amelynek nincs helye A közegészségügyi- és köztisztasági ügyosztály behatóan foglalkozik olyan program kidolgozásával, amely Budapest köztisztaságában az összes hiányo­kat és kívánalmakat kielégítené, Beavatott hely­ről kapott értesülésünk szerint Balló Alfréd, >a köz- tisztasági hivatal igazgatója, a Németországban tartott idei nemzetközi köztisztasági kongresszus­ról hazatérve és ottszerzett tapasztalatait értéke­sítve, máris kidolgozott egy nagyszabású és min­denre kiterjedő rekonstrukciós programot, amelyet e héten nyújtott át Salamon Géza tanácsnoknak, a közegészségi- és köztisztasági ügyosztály vezető­jének. A tervezet részleteit egyelőre bizalmasan kezelik és mindennek előtt Szendy Károly polgár- mesternek fogják bemutatni, azután kerül majd az ősz folyamán az illetékes szakbizottságok elé. A Fővárosi Hírlap munkatársának mindazáltal sike­rült beavatott helyről •a tervezet néhány olyan érdekes részletét meg­ismerni, amely újszerű elgondolásainál fogva feltét­lenül figyelmet érdemel:-— A főváros köztisztasági szolgálatának pro­blémája két főcsoportra oszlik. Az egyik az utcák tisztántartása és a szemétgyűjtés. A másik az óriási tömegű szemét, a milliós város hulladékának alkalmas elhelyezése. Ami az utcák tisztántartását illeti, e téren elég kielégítő a helyzet, mert hiszen ezidöszerint már 14 benzines seprőgép, két villamos seprőgép, 92 lóüzemü, 40 autós locsolőkocsi, továbbá két motoros és két lófogatú aszfaltmosógép végzi a munkát. Más a helyzet a szemétgyűjtésnél, ahol még mindig a régi kezdetleges lófogatú szemét­gyűjtő kocsik vannak alkalmazásban és mindössze 4 szemétgyűjtő automobil 1700 vasbádogtartánnyal a pormentes házi- szemét gyűjtéshez. A szemétgyűjtés mai módja nemcsak közegészségi- és köztisztasági szempontból hiányos, hanem drága is. A pormentes háziszemét-gyüjtésre való áttérés gyorsabb munkát és kevesebb költséget jelentene. .— Még nehezebb a szemételhelyezés. A milliós­nál nagyobb Budapest területén az elmúlt évben 259,520.307 kg szemét gyűlt össze. Ebből a gigászi tömegből 208 millió kg volt a háziszemét, 48 millió kg az utcai hullandék, 3 millió kg pedig a vásár- csarnokokban gyűlt össze. A szeméttömegek leg­nagyobb részét a legutóbbi időkig, mint tudjuk, Pestszentlörinc határá-ba szállították, de a környék egyre jobban benépesedik és a környező városok egyre élénkebben és hangosabban sürgetik a kelle­metlenné vált szomszédság megszüntetését. A fővárosi üzemek esztendők sora óta nagy­mértékben járulnak hozzá, hogy Budapest lakos­ságának nem kellett elviselnie a közterhek feleme­lését. A jól vezetett, rentábilis intézmények évröl- évre beszolgáltatják tiszta nyereségüket a községi háztartásnál, s hogy ez a hozzájárulás milyen te­kintélyes összegű, igazolja a költségvetés, amely szerint 1936-ban közel 8 és háromnegyed millió pengőt Szállítanak be az üzemek, kétmillió­val többet, mint a folyó esztendőben. Legelsösorban természetesen a három nagy­üzem: az Elektromos-, Gáz- és Vízmüvek jönnek e szempontból figyelembe, s éppen ezért nem ér­dektelen e három intézmény helyzetével közelebb­ről megismerkedni. Az Elektromosmüvek tovább haladnak az ör­vendetes fejlődés útján és a Plósz Pál vezérigaz­gató által inaugurált mintaszerű gazdálkodás leg­szebb dicsérete, hogy ugyanakkor, amikor majd kétmillió pengő­vel több bevételre számítanak, mintegy 600.000 pengővel tudják Csökkenteni a ki­adási tételek végösszegét. Pedig az intézkedések a legcsekélyebb mértékben sem mennek a szolgáltatások, vagy a beruházások rovására, mert ha az üzem költségvetését alapo­sabban átnézzük, megállapíthatjuk, hogy mindkét tétel meghaladja a folyó év számadatait. Bevételi többletnek és kiadási csökkenésnek egyetlen oka az, hogy az üzem vezetősége racionalizálj intézke­déseket foganatosított az igazgatásban, anélkül azonban, hogy ezek az alkalmazotti kart sújtot­ták volna. A Gázmüvek helyzete már nem ilyen rózsás, — bár ez az üzem Is nyereséges vállalkozás. Ennél a fővárosi vállalkozásnál ugyanis különle­ges szempontok is közrejátszanak az üzleti ered­mény kialakulásában. A gázgyártáshoz magas ka- lóriájú külföldi szeneket fogyasztanak, aminek be­szerzése meglehetősen megdrágítja az előállítást, emellett azonban a gáz használata sem olyan ki­terjedt, mint a villamos áramé. A propaganda ugyan erőteljes, átütő sikere mégis csak akkor lehet, ha olcsóbb tarifákat léptetnének életbe. ■—• Jelenleg az a terv, hogy a főváros szemét- és hulladék tömegeit talaj nemesítésre, talajjavításra fogják felhasználni. A fővárosi szemét néhány év alatt elkorhad, kitűnő humusszá változik és kiválóan alkalmasnak látszik eddig végzett kísérletek alapján, szikes ta­lajok humusszá való átváltoztatására. Ebben az ügyben a főváros köztisztasági szakértői a közeljövőben beható megbeszéléseket folytatnak a Földtani Intézettel, amely ki fogja jelölni azokat a területeket, amelyek ebből a szempontból első­sorban tekintetbe jöhetnének. Ügy tudjuk, hogy már ezidöszerint is több oldalról érdeklődnek igen élén­ken a főváros elgondolása iránt és nincs kizárva, hogy önként fognak felajánlani nagyobb területei szemétlerakásra. A főváros számára előnyösebb lenne, ha maga vásárolna ma úgyszólván értéket- len, mező gazdasági termelés szempontjából silány földeket, amelyeket aztán, később feljavítva, na­gyobb áron lehetne értékesíteni. Egy szerencsés ötlet folytán erre valószínűleg minden különösebb áldozat nélkül is meg lesz ia fedezet. Kispest vá­rosa tudvalévőén a télen inségmunka keretében a fővárosi szeméthegyek egy részét lehordatta, a terü­letet planiroztatta és az elhordott anyaggal a szom­szédos téglagyárak agyaggödreit feltöltette. A fő­város ezért a szolgálatért a felszabadított és ter­mővé tett földek egy részét Kispest váro­sának juttatta, de önmaga is közei 80 holdnyi értékes ingatlanhoz jutott, amelyet rövidesen parcellázás útján értékesítenek és ennek az áréiból akarják az új szemétlerakó helyet valahol az alföldi szikes területeken megvásárolni. A fővárosnak legnagyobb problémája a vasúti szál­lítás, de kilátás van arra, hogy a MÁV a főváros tervét, különleges kedvezményes tarifa megszabásával, lehetővé fogja tenni. Ma már a szemét egy részét belterületen levő mé­lyebb helyek töltésére használják fel mind a budai, mind a pesti oldalon, de ezt, úgylátszik, hamaro­san be kell szüntetni, mert a környező utcák lakói erősen panaszkodnak a patkányok és férgek el­szaporodása miatt. A bűzre vonatkozó panaszok megszűntek, mert a szemétlerakásnál új módszert alkalmaznak, a hulladékot állandóan öntözik, úgy­hogy a kellemetlen szagot árasztó öngyulladás most már sem Szentlörincen, sem a Vizafogónál, sem pedig Budán nem fordul elő. Ennek viszont első következménye a bevétel meg- szükülése, s a kiadások szaporodása, mert az ár- leszállítást nyomon követő többfogyasztás csak fokozatosan következik be, vagyis a meghozandó áldozat későbbi időben termi meg gyümölcsét. A felmerülő sok-sok probléma megoldását illetően mindenesetre nyugodtak lehetünk, a gázmüvek ve­zérkara, élen a kitűnő Eéssa Ede vezérigazgató­val, a szakemberek alaposságával végzik könnyű­nek éppen nem mondható feladatukat, de egészen bizonyos, hogy az üzem további izmosodása, fejlő­dése mihamarabb bekövetkezik. Vízmüveink is a modern fejlődés töretlen útját járják. A nagymértékben elöhaladt bővítési mun­kálatoknak konkrét eredményei máris mutatkoz­nak, s ezek visszatükröződnek a költségvetés­ben is: félmillió pengó'vel több bevételre számít Pap Ferenc vezérigazgató, s az üzleti helyzet to­vábbi javulását helyezi kilátásba arra az esetre, ha a folyamatos üzemfejlesztési munkálatok be­fejeződnek. A kisebb üzemek közül kedvező a Községi Élelmiszer árusító üzem és a Hirdet öv áltálat hely­zete, ezzel szemben forgalmi visszaesés mutatko­zik a Községi kenyérgyárnál és a Lóhúsüzemnél. Javuló tendencia nyilvánul meg a székes­fővárosi fürdőknél is, mert bár költségvetésük de­ficites, a hiány előirányzat a negyedét sem teszi ki annak az összegnek, amely az 1985. évi deficitet jelezte. A Temetkezési Intézet bevétele 144.0G0 pen­gővel csökkent, s ennek megfelelően mintegy 20.000 pengővel kisebb feleslegre számítanak. A BESZKÁRT költségvetését nyereség és vesz­teség nélkül állították össze, az előirányzott be­vétel 54,227.000 pengőre rúg. A HÉV a jövő évben Is deficites marad, költségvetési hiánya 832.000 pengő. A főváros két pénzintézetének helyzete ked­vező. A Községi Takarékpénztár új vezérigazga­tója, Liptay Lajos ugyanazt a körültekintő, óvatos politikát folytatja, amelyet előde, s ennek köszön­hető, hogy 174.664 pengő tiszta felesleggel szá­molnak. Hasonlóan szilárd a Kisipari Hitelintézet helyzete is, amelynek gondos és óvatos vezetése Szél Jenő dr. kiváló és pénzügyi körökben álta­lánosan elismert szaktudását dicséri. Vúlmlicoms Versenytárgyalási megbízások A múlt héten tartott nyilvános és szűkkörű verseny- tárgyalások alapján a különböző közmunkákat és közszállításokat a következő cégek kapták: Arokboltozási munkát a Németvölgyi ároknál: Kiss J. Jenő 8898 pengőért. Földrendezési munkát a Bécsi-uti városi házak mögött: Szabó Endre 5880 pengőért. Ütrendezési munkát a Külső Jászberényi-út és a MÁV. keresztezésénél: Magyar Aszfalt rt. 67.547 pengőért. Benzinszállítást: Magyar Petroleumipar 100 kg-ként 46.23 pengőért. Pergamenpapír-szállítást: Neményi Testvérek 38.955 pengőért. Papírszállítást: Diósgyőri papírgyár 2756, Hazai papír­gyár 21.493 pengőért. Toldalék építést a Vágány-utcai kertészeti igazgatósági épületnél: Markó Elek 4937 pengőért. elrendezést a Branyiszkó-utcánál: Spányi Ernő 11.100 pengőért. Ütrendezést a Szüret-utcánál: Hajnal Imre 8015, Ma­gyar Aszfalt rt. 3485 pengőért. ütrendezést a Szebeny Antal-téren: Grózs Frigyes 9742 pengőért. Ütrendezést a Törökbálinti-úton: Borlay Károly 24.967 pengőért. Ütrendezést a Pacsirtamező-utcában: Heverdle Károly 9394 pengőért. Központi fütőberendezési munkát*a Váli-uti iskolánál: Ecser és Vaska 6749 pengőért. Kőmíves- és ácsmunkát a Reáltanoda-utcai iskolánál: Csengery Árpád 3956 pengőért. Kőmíves munkát a Szinyei Merse-utcai iskolánál: Be- regszászy M. Dezső 4321 pengőért. Föld-, kőműves- és elhelyező munkát a Bakáts-téri rádium-kórháznál: Pruschka József 11.746 pengőért. Burkoló munkát a Ploránszky-utcai iskolánál: Sós La­jos 2474 pengőért. Kőmíves munkát a Mahunka-gyermekotthon kibővíté­sénél : Hegyi Sándor 15.218 pengőért. Kazánfalazási munkát az Uj Szent János-kórháznál: Heinicke H. R. 3600 pengőért. Villanyszerelési munkát a Margit-kórháznál: Szma- tana József 2622 pengőért. Víz-, gáz- és csatornaberendezési munkát ugyanott: Ecser és Vaska 4033 pengőért. Kőmíves munkát a Gömb-utcai iskolánál: Bodor Antal 2629 pengőért. Uj versenytárgyalási kiírások megtalálhatók a mai számunkban megjelent ver­senytárgyalási hirdetményekben. Beérkezett ajánlatok A múlt héten tartott versenytárgyalásokon a külön­böző közmunkákra és közszállításokra a következő cégek pályáztak: A marhaközvágóhidi épület ácsmunkáira pályáztak: Erdei Lajos 2401, Hartmann József 2463, Ekhárí József 2496, Tőke György 2546, Érti József 2585, Feuerstein Gyula 2682, Pásztor József 3054, Szász Imre 3309, Horváth Lajos 3597. Tolnai Eleímér 3657 pengőért. Ugyanitt bádogos munkára: Kardos Lipót 3764, Fliegl Mihály 3971, Harsányi Testvérek 4277, Orcsó Gyula 4328, Bus Gyula 4735, Berecz Pál 5112, Kriesner József 5133, Guth József 5865, Fort Oszkár 5482 pengővel. .Ugyanitt facementfedési munkára pályáztak: Biehn József 9482, Helvey Tivadar 11.024, Gosztonyi 11.208, Korek E. 11.994, Posnánsky és Strelitz 12.016 pengővel. Ugyanitt üvegtető munkára pályáztak: Surányi István 4600, Skolkay Mátyás 5100, Kellner és Sándor 5254, Galam­bos jenő 5260, Hodos Andor 6158, Polgár Károly 7020 pengővel. 5 Ugyanitt mázoló munkára pályáztak: Balogh Ferenc 2707. Ludwig János 3143, Remsey Elemér 3365„ Roskai Ernő 3372, Tomi Lajos 3541, Rácz Márton 4984, Mátéffy Já.nos 5897, Szűcs József 6417 pengővel. A Vámház-körúti vásárcsarnok bádogos és szerelő mun­káira pályáztak: Szekér Gyula 5287, Horváth József 5841, Fürst Lajos 7880, Erményi Antal 7867, Juhász József 7119, Mönich István 8174, Thury Antal 7692, Ferber Géza 7614, Schreill János 8109, Szabó Lajos 8016, Fligl József 6725 pengővel. A Reáltanoda-utcai reáliskola kőmíves- és burkoló­munkáira pályáztak: Varsa János 2764, Breuer Lajos 3082, Eísler Nándor 3099, Gát Ödön 3246, Poros István 3355, Fá­bián István 3987, Réhling Alajos 6371, Piros Béla 4344, Somogyi Béla 2098, Cristofoli Vince 2171, Januschek Béla 2241, Barcza Dezső 2288, Strasser Géza 2306, Pozsgay Dezső 2308, Neuhauser Miksa 2551 pengővel. Ugyanitt linóleum munkára pályáztak: Urbán Ferenc 7038, Császár Imre 7260, Elsingei- M. J. 7383, Magyar As­best padlógyár 7764, Plöki Nándor 8097 pengővel. A Hernád-u. iskola víz- és gázberendezés! munkáira pályáztak: Frank Ödön 5395, Fekete Jenő 5633, Fliegl Mi­hály 5678, Oláh József 5838, Szentgyörgyi és társa 6074, Mittermayer István 6026, Valent Sándor 7037, Kulcsár Kál­mán 6137 pengővel. A Budai Vigadó épületén szükséges lcőmíves és állvá­nyozási munkára pályáztak: Dreicker Ödön 7581, Nekolny Antal 7979, Boghen György, Gavora Zsigmond 8946, Fónagy Béla 10.600, Makovszky László 2415, Marton László 2518, Szilágyi Lajos 2587, Horváth Lajos 2622 pengővel. Az Orbánhegyi-árok Németvölgi-út és Nárcisz-u. között lévő szakaszának átrendezési munkáira pályáztak: Böhm Gyula 9814, Vértes Albert 9905, Székely Kálmán 12.353, Handl Gyula 12.875, Csató Pál 13.158, Kis Jenő 13.601, Hol­lós Ferenc 14.188, Gattyán Pál 14.599, Kimberger Géza 14.892, Eisler Nándor 14.909, Koffer és Preisich 14.985 pengővel. A Bakáts-téri kórház automata telefonberendezésének munkáira pályáztak: Ericcson vili. rt. 5500, Müller Jenő 7400, Erőátviteli és vili. rt. 7500, Thermolux 7500, Alexy György 7500, Barta Károly 7810, Szánthó Károly 7970, Diai telefonkeresk. rt. 8730, Eliwes Priteg rt. 8940, Standard 9400 pengővel. 50 drb. amperórás ólomakkumulátor szállítására pá­lyáztak: Barta Károly, Pólus Sirius Müvek, Hajós és Szánthó, Hopeke, Wohl Gyula. mozalMangyára és épüésl anyagtelepe Budapest, II!., Lajos-utca 89. és Rupp Imre-utca 46. Telefon: 62-9-06. Üzemek és Intézmények a szélnek tükrében

Next

/
Thumbnails
Contents