Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-07 / 32-33. szám
6 » Művészi és egyéb szempontokból mindig lehet vitatkozni egy-egy orfeum, varieté-vállalkozás létesítésénél, csak az nem< vitatható, hogy egy világvárosnak szüksége van rá. Ez úgy hozzátartozik az általános világvárosi képhez, mint akár a (hideg-melegvíz szolgáltatás a szállókban, a sima modorú és udvarias pincér a vendéglőkben, autó, fürdő és minden más. Budapestnek, a még csak gyermekcipőkben járó világváros jelöltnek meg volt a maga varieté színháza, a Waldmann-mulató és később a Fővárosi Orfeum. Az operettszínházá lett épületben októbertől kezdve ismét varieté lesz, még pedig, az előjelek szerint olyan, amilyen Magyarországon még nem volt, amilyen Párisban a Folies Bergéres. A varieté létesülése feltűnően nagy hullámokat keltett nemcsak színiházi körökben, hanem a fővárosnál is, ahová deputációk mentek az operett- irodalom megmentése érdekében. Nem kívánunk beleszólni a művészi vitába, még akkor sem, ha az volna a véleményünk, hogy az operett válságát magának az operettirodalomnak elsekélyedése okozta, csak arra akarunk rámutatni, hogy a főváros szempontjából sokkal hasznosabb egy élő és virágzó, előkelő nívójú varieté, mint egy bezárt operettszínház. Nem szólunk arról, hogy sem a varieté vállalkozás jelentkezése előtt, sem utána, egyetlen olyan komoly anyagi erővel rendelkező színházigazgató sem akadt, aki csak némi garanciával szolgálhatott volna egyetlen szezon zavartalan végigküzdéséhez. Filléres igazgatók csináltak ott már hosszú idő óta filléres színházat és a hozzánk érkező idegen még magát a színháznak gyönyörű belsejét sem láthatta, ^nert nemcsak Budapestnek, hanem Európának ez az egyik legszebb színháza zárva volt. Ehrental Teddy karrierje Amióta befejezett ténnyé vált a színháznak verieté célokra szolgáló bérbeadása, annyit beszélnek a vállalkozás igazgatójáról, Ehrental Teddy- röl, mint valami ekzótikus idegenről. Pedig Ehren- tal Teddy budapesti fiatalember. Szüleinek két nagy mozijuk volt a békeidőben, ma is moziengedélyesek. Fiúk, Teddy ia,rtistának ment és olyan szédületes karriert futott be, hogy ma Párisban neki van a legnagyobb és legtekintélyesebb artistaügynöksége. Artista körökben nemcsak nagy tisztelettel, hanem szeretettel is beszélnek róla, mert még nem került hozzá magyar artista, akinek kenyeret ne szerzett volna. Vagyona? Nem állnak rendelkezésünkre számadatok, csak az az egyetlenegy, ami viszont teljesen hiteles, hogy nagy revüjének kifizetett díszletei negyedmillió frankot érnek. ügynökségének hitelére pedig eléggé jellemző az a körülmény, hogy a budapesti bárok, amióta Ehren- tai Teddy irodája küld nekik egy-egy számot, zsúfolva vannak. A bárok előre még azt sem kérdezik, hogy mit és kit kapnak, mennyit fognak fizetni értük. Vakon bíznak meg benne. Krajcároskodást nem ismer. Nem vesz fel óvadékos alkalmazottat, nem adja bérbe a ruhatár jövedelmét s még a jegyirodáknak ajánlatát is elhárította a jövendő üzlet reményében, amikor hatvanezer pengőt ajánlottak fel. Budapesten még nem volt ilyen varieté Maga Ehrental Teddy vállalkozásáról a következőket mondotta: — Talán nem kell hangsúlyoznom, hogy nekem nem volt szükségem erre a vállalkozásra. Főképpen azért csinálom, mert itthon is szeretnék, dolgozni s szeretnék olyasmit létesíteni Budapesten, amilyen még nem volt.' — Budapest napról-napra örvendetesebb mértékben hódítja meg az idegeneket. A város szépsége világhírű, fürdői ugyancsak s mégis, az itt időző idegennek kevés alkalma nyílik a szórakozásra. Nyelvünket nem értik, nem élvezhetik tehát ragyogó színházkulturánkat, legjobb esetben is csak halvány fogalmat alkothat róla s filmszínházaink külföldi FUMEX mindenütt bevált legolcsóbb beton KÉMÉNYFEJ n N DREG cementárugyár V., Tátra-utca 26 Telefon: 92-0-37 műsorát még otthon látta. Nem marad más hátra számukra, mint a bárok látogatása, ahová azonban akkor is elmennek, ha előbb máshol töltötték estéjüket. — A világ minden városában talál az idegen nemzetközi műsorral szolgáló varietét, csak nálunk nem. Az is igaz, hogy világvárosi műsorral szolgálni nem könnyű, mert ennek a kedves, de rendkívül szigorú kritikájú Budapestnek csak olyan attrakcióval lehet szolgálni, amely óriás összegbe kerül. Budapest igényeiben messze túlszárnyalja Bécset. Az osztrák fővárosban sikerrel szereplő artisták közül itt nem egy megbukott. Párisi ügynökségem lehetővé teszi, hogy a világ legszebb artistaszámaival szórakoztathassam a főváros közönségét és az idegeneket. — Elhatározott szándékom, hogy minden műsorban kétszer annyi magyar művészt szerepeltetek, Három esztendővel ezelőtt a Fővárosi Köz- vágü'hidak igazgatósága jelentést tett Budapest székesfőváros VIII-ik ügyosztályának, hogy kilenc borjún a megejtett hatósági húsvizsgálat erőszakos túlitatást állapított meg. E jelentés alapján sürgős vizsgálatot tartottak, amelynek kezdetén megállapították, hogy a mészáros, aki a túlitatott borjúkat a közvágóhídon levágatta, ezeket az állatokat Steiner Dezső Örkényi kereskedőtől vásárolta. Kétségtelen bizonyossággal megállapította a hatósági vizsgálat azt is, hogy Steiner Dezső a szopós borjukat mesterséges súlygyarapodás elérésének nyilvánvaló célzatával és erőszakos módon itatta túl. Ez a cselekmény állatkínzásnak minősül és ezt Steiner terhére az ügyosztály a vizsgálat befejezése után meg is állapította. De kiderült az is, hogy a borjúk marhaleveleire Steiner hamis nevet íratott. Az ügyosztály véghatározatot hozott, amely Steiner Dezső kereskedőt a budapesti átlat- vásárok területéről egyévi időtartamra kitiltotta. Az ügyosztály külön intézkedett, hogy a tiszti ügyészség tegyen a marhalevelek meghamisítása miatt bűnvádi eljárást folyamatba Steiner ellen közokirathamisítás címén, úidítasson eljárást a kihágási rendőrkapitányságon állatkínzás miatt. Az okirathamisítási bünpörben Steinert vád alá helyezték, de a bíróság fölmentő ítéletet hozott, mert nem volt elegendő bizonyíték. Az állatkínzásért a kerületi kapitányság rend. őri büntető bírája 100 pengő pénzbüntetéssel sújtotta Steinert, aki föllebbezéssel élt és a főkapitány, mint másodfokú rendőri büntetöbíró áttette a kihágási ügyet érdemleges elbírálás okából a I büntető járásbírósághoz. Itt az ügyészi megbízott elejtette a vádat, úgyhogy, a kihágási ügyben is Steiner lett pernyertes, mert bűncselekmény hiánya címén megszüntették ellene az eljárást. Ezekután Steiner lépett föl a főváros ellen. A budapesti királyi törvényszék előtt 30.000 pengős kártérítési pert indított Budapest székesfőváros ellen. Keresetében előadta, hogy a VIII-ik ügyosztály véghatározatának a rendelkező része, amely öt az állatvásárok területéről kitiltotta, jogtalan, az indokolása pedig merőben alaptalan. Friedrich Péter budapesti kir. törvényszéki bíró tűzte ki a tárgyalást a kártérítési pörben. A tiszti ügyészség a főváros képviseletében a kereset elutasítását kérte és a következő jogi védekezést terjesztette elő. Steiner Dezső felperes az általa sérelmesnek tartott véghatározat ellen jogorvoslattal nem élt. Az 1930. évi 18-ik törvénycikk úgy intézkedik, hogy a kártokozó önkormányzati tisztviselő ellen csak akkor lehet kártérítéssel fellépni, ha a tisztviselő sérelmesnek vélt intézkedésével szemben az ügyfél az összes jogorvoslati lehetőségeket kimerítette. Miután Steiner elmulasztotta a kitiltó határozat ellen a fellebbezés benyújtását, ezzel a véghatározatból eredő esetleges káráról lemondottnak kell öt tekinteni. De különben sem fordulhat perrel Budapest székesfőváros közönsége ellen, mert a | sortartás rendje szerint először azok ellen az ön- ' Budapest, 1935 augusztus 7. mint amennyi idegent, de bemutatom a külföldön világhírre jutott magyar artisták produkcióját is. — Bemutató revünket Párisban állítottam össze s a zürichi Corso Theater-ben mutattam be állandó táblás házak mellett. A bemutató nyomán az ösz- szes nagyvárosok varieté színháza lekötötte. Augusztus 31-én mutatja be a bécsi Ronacher. Erre a bemutatóra készséggel meghívom és elviszem a magyar sajtó képviselőit. — A színház épületét teljesen felfrissítettem, harminctagú zenekart szerződtetek. A műsor magyar részére vonatkozólag tárgyalok mindazokkal, akik a magyar kabaré életben márkát jelentenek, de természetesen nagyon szívesen adok teret új magyar tehetségeknek is. •— Gazdasági igazgatóm, Németh Nándor, akit külföldön ismertem meg. Téves az az állítás, mintha anyagiakban is társam lenne. Nekem csak kitűnő szaktudására és agilitására van szükségem. — A varieté színház —- fejezte be nyilatkozatát — nem filléres színház lesz. A dolog természetéből folyik, hogy filléres alapon a rendkívül nagy költségeket jelentő artista számokat nem mutathatnám be. A szegényebb osztály számára, természetesen gondoskodunk olcsóbb helyekről is. A színház renoválási munkái a jövő héten megkezdődnek. Legtöbb átalakítási munkára a színpadnak van szüksége, amelyet teljesen új világítással látok el, forgó színpadot szereltetek rá s alkalmassá teszem vizi- és tűzijátékok számára, röviden technikailag olyan tökéletesen kívánom felszerelni, ami nélkül a budapesti Folies Bergéres nem felelhetne meg kitűzött programomnak. kormányzati tisztviselők ellen kell fordulnia, akik állítólag hivatali kötelességük vétkes megsértésével okoztak neki kárt. Ha a bíróság az önkormányzati tisztviselő vétkességét megállapítja és kártérítés fizetésére kötelezi, úgy a felperes az elmarasztalt köztisztviselőkön behajthatja a megítélt követelését. Ha igazolja, hogy ezeken a tisztviselőkön a bíróság által megítélt követelés vagyontalansági vagy más egyéb ok miatt be nem hajtható, akkor léphet fel a károsult a székesfőváros közönsége ellen. A királyi törvényszék teljes egészében magáévá tette a tiszti ügyészség jogi védekezését, Steiner Dezső felperest keresetével elutasította és kötelezte, hogy a főváros számára hatszáz pengő perköltséget fizessen. Az elutasító ítélet ellen a felperes fellebbezéssel élt, úgyhogy ezzel az üggyel a királyi ítélőtábla a törvénykezési szünet eltelte után foglalkozik. Földváry Ernő oki. gépészmérnök precíziós mechanikai üzeme Budapest, VII., Tábornok-utca 20. — Telefon : 97—1—65 Precíziós gépalkatrészek és gépek készítése és javítása Gavora oki. mérnök, építőmester Bpest, 1., Enyedy-u. 12. Telefon 562-47 TAMASSY EMIL építőmester Budapest, Vf., Eőtvös-utca 43. szám. Telefon: 14—5—80. HEINICKE H» R* Gyárkéményépités, ka/ánbefalazás, kemenceépítés, hőszigetelés BUDAPEST. V» AKADÉMIA-U# <5 Telefon : 22—6—20 ZÖLD JÓZSEF kazánkovács mester. Budapest, VI., Szent László-utca 4/b. Telefon : 91-2-39 ICÓczít • Boilereket, viztartányokat, gőz-, melegvíz- és enge- TVCSZll, délymentes kazánokat, ellenáramú készülékeket stb VIDÁSI IIHU mozalulapgyára és ^pltésl_anyagtelepe Budapest, III., Lajos-utca 89. és Rnpp Imrc-utca 46. Telefon: 62-9-06. KOVÁCS A. ÖDÖN “ Budapest, VIII., Bezerédy-utca 8. Telefonszám: 38-2-93, 40-8-78. Közp. fűtés-, vízvezeték-, csatornafelszerelési vállalata Túlitatásért, állatkínzásért kihágási és közigazgatási eljárás Utána bünper felmentéssel, majd 30.000 pengős kártérítési per a főváros ellen
