Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-07 / 32-33. szám
Budapest, 1935 augusztus 7. 7 A JÁNOSHEGY „ A BÜKK ELLEN Irta: Pogány A Fővárosi Hírlap, majd utána a Budapesti Hírlap, a Magyarság és több más napilap is megemlékezett arról, hogy a Fővárosi Alkalmazottak Sccítöalapja új üdülőhelyet szándékozik teremteni a beleg, vagy üdülésre szoruló fővárosi tisztviselők r'i.má’-a. A. balatonkenesei üdülőtelep kitünően bevélt. nagyszerű vezetéssel, modern kényelemmel, tökéletesen szolgálja célját. Ez a cél azonban nem merit ki mindent. A mai orvostudomány, de az egészségével törődő laikus ember is) tökéletesen tisztában van azzal, hogy a síkföldi, a víz mellett való üdülés csak bizonyos embereknek, csak bizonyos betegségeknek való, csak bizonyos szempontok szerint való üdülést szolgál. Sajnos, a gyöngélkedő és üdülésre szoruló emberiség nagyobbik fele nem találja meg a kívánt fölfrissülést, vagy gyógyulást a síkföldi, vagy vízmenti üdülőhelyeken. Bizonyos kor elérése után, ha az emberi ,test kissé meg akar újulni, föl akar frissülni, akkor hegyi levegőre van szüksége. De fiataloknál is a légiszervek megbetegedéseit csak a hegyi levegő gyógyítja. Egy olyan hatalmas intézménynek tehát, mint a Fővárosi Alkalmazottak Segítöalapja, erre is gondolni kellett. Gondoltak is rá. Liber Endre alpolgármester egy bizottsággal az élén bejárta az ország hegyvidékeit, amelyek alkalmasnak látszottak arra, hogy a subalpin levegővel gyógyítsák a fővárosi alkalmazottakat. Akik ismerjük ezt a megmaradt kis csonka országot, tudjuk, hogy ezekben a helyekben nincs hiány. Legelsösorban ott van a Mátra, amely tíz esztendő alatt a maga egészében az üdülőközönség szolgálatába állott és hatalmas virulásnak indult. hacsak a barátokról és rokonokról volna szó: sokkal valószínűbb, hogy a hivatali főnökök és az ügyfelek is napi jelentkezők lennének a Jánoshegyen, vagy a Hármashatárhegyen. Sokkal fontosabb azonban az, hogy a négyszázegynehányméter magas Jánoshegy, vagy Hármashatárhegy, nem hogy nem subalpin-levegöjü, de tulajdonképpen nem is magaslat. Hat-hétszázméternél kezdődik az a levegő, amely gyógyít és üdít. Sajnos, a megcsonkított Magyarországban ezer méternél magasabb helyünk nincs. Az ezerméteres Kékes és a néhány méterrel alacsonyabb Gallyatető után kétségkívül kizárólagosan üjhutára lehet gondolni. Mindig örülünk, ha baráti hang'okat hallunk Budapestről. Boldogok vagyunk, ha budapesti lélek megnyilatkozásával találkozunk, de éppen úgy sze- íetjük ennek a csonka országnak más gyönyörű vidékeit is, amelyekből csodálatos szépségű kultúr- helyeket lehet varázsolni. És ez ás feladatai közé tartozik a magyar székesfővárosnak. Népesítsük mi be iái Jánoshegyet és a Hármashatárhegyet külföldiekkel, a tisztviselőinket pedig, akiket ki akarunk &ARBOMPAPIR TITÄHStf *!STEMajRPIR kapcsolni a mindennapi élet (forgatagából, akikhek bronhitisét ki akarjuk kúrálni, akiknek öregedő tüdejét ki akarjuk szellőztetni, ezeket vigyük, — ahogy Liber Endre szándékozik — a Bükkbe, Üj- hutára, ahol hitünk szerint egy kis tót faluból egy évtized alatt országoshírii üdülőt lehet varázsolni. VILLANYFÉNYBEN SZIKRÁZÓ tündérváros lesz Budapest a Szent istván-héten Ma is terjeszkednek itt, mert hiszen Mátraháza, a mátraházai Tiszti-üdülő, a mátraházai állami szanatórium, a kékesi lukszusszálló, az alacsonyabban fekvő enyhe Mátrafíired és az ugyancsak idetartozó Parádfíirdö mellett most ja Gallyatetön szándékoznak üdülőhelyeket létesíteni. A Mátrában azonban egyelőre a főváros nem igen tudja elhelyezni üdülőtelepét, mert előbb föl kell emelni vízzáró-gátak emelésével az elfogyasztható vízmennyiséget, ami bizony rengeteg pénzbe kerül. De nyugodtan lehet gondolni ilyen üdülőtelep megvalósításánál a Mecsekre is, ahol van már egy Turista-szálló, ahol ott van Harkányfürdö és Sikondafürdö. Ezek azonban alacsonyabb fekvésüek. A Börzsöny-hegység már nehezebben volna alkalmasamért hiszen még alig tett egy pár kapavágást az emberi kultúra, bár itt is épén most igyekeznek igen komoly terveket megvalósítani. A főváros kutató deputáciőja tehát a Bükk-hegységben találta a legalkalmasabb helyet, nem messze Csonka- magyarország felvidékének székvárosától, Miskolc- tól, valamivel Lillafüred fölött. Liber Endre alpolgármester nem egyszer hangoztatta, hogy a fővárosi üdülőtelep számára legalkalmasabb hely Erjhuta község, amely Magyarország legmagasabban fekvő községe. (Körülbelül elhatározott dolog az is, hogy a Fővárosi SegítÖalap magaslati üdülőtelepét itt létesítik, amennyiben Borbély-Maczky Emil főispán jóvoltából már arra is ígérete van a fővárosnak, hogy az üdülőtelepet a vármegye kellő meny- nyiségü vízzel fogja ellátni. Hogy milyen tökéletes volt ez a választása (az alpolgármesternek, semmi sem bizonyítja jobban, mint hogy azóta már számos magánvállalkozó jelentkezett, hogy szanatóriumot, üdülőtelepet, penziót létesítenek üjhután, amely egyébként már ma is igen keresett nyaralóhelye a budapesti közönségnek. Szinte meglepetésszerűen és meglehetősen agresszív módon támad néhány epés sorban a főváros alkalmazottainak magaslati üdülőtelepe, illetve annak újhutai megoldása ellen Rassay Károly estilapja. Az összefüggést nem nagyon nehéz megkeresni, mert hiszen e sorok szerény írója folytatott már személyes vitát Kabakovics József bizottsági taggal, aki legalább olyan jőbarátja Rassay Károly estilapjának, (mint a fővárosi tisztviselőknek. Tiszteletreméltó és tekintélyes szerepet játszik a Segítő Alapnál, ahol a magaslati üdülőtelepnek Budapest határában való elhelyezését szorgalmazza., Egészen bizonyos, hogy ez az ő álláspontja keresett most nyomtatott sorokban is nyilvánosságot, aminek viszont valószínűleg az az oka, hogy nem sok híve lehet a Segítő Alapnál a Kabakovics-féle megoldásnak. Kabakovics friss, egészséges ember, akinek a turisztikához sem igen van köze és aki (jólmenö ügyvédi irodájának ablakából nézi a világot. Ezért születhetett ,meg ez a gondolata, amelyről, ha nagyon jót akarunk mondani, akkor mint fél megoldást kezeljük. Bár meggyőződésünk az is, hogy a semmittevési is többet ér a fél megoldásoknál. Kabakovics a Jánoshegyen, vagy a Hármashatárhegyen képzeli a magaslati üdülőt. De engedje meg nekünk azt, hogy mi, akik vele együtt rajongunk ezért a szép Budapestért és akik regiment számra szeretnénk a külföldieket ideterelni, a fővárosi tisztviselők magaslati üdülőtelepét el sem tudjuk képzelni Budapest határában. Orvosi véleményt sem kell kikérni arról, hogy a pihenésnek első feltétele a megszokottból, a mindennapi munkából, az állandó környezetből való kikapcsolódás. Hogy kapcsolódik ki azonban mindennapi robotjából, környezetéből az a fővárosi tisztviselő, aki a, Jánoshegyen üdül és akit rokonai, barátai minden negyedórában zaklathatnak. De még *--------------------------------------------* JUBI LÁL A BUDAPESTI DISZK!ViLÁGITÁS A Dunapart díszkivilágítása az idén jubilál. Szent István hetében lesz tíz esztendeje, hogy a jánoshegyi Erzsébet királyné kilátótorony épületének körvonalait villanykörte füzérekkel övezték át és a langyos nyári éjszakában ragyogón kigyulladtak a torony körül az első villanylámpák. Annak idején ámulatbaejtö attrakció volt a kivilágított Erzsébet kilátó, amely a lombos hegytetőt mint valami gyémánt diadém koronázta. Az utána következő években sorra egymásután valósították meg, előbb kezdetleges eszközökkel, majd a nagy siker láttán végleges berendezéssel a Citadella, a a Halászbástya, a Mátyás-templomi, a Szent Annatemplom és a helyőrségi templom megvilágítását, majd hosszabb stagnálás következett, jóllehet mindenki tudta, hogy az esti kivilágítás olyan látványossággal szolgál, amilyennel a világ egyetlen nagyvárosa sem tud bennünket utánozni. Szendy Károly polgármester alkotó kedvének köszönhető, hogy a díszkivilágítás az idei jubileumi esztendőben, új, hatalmas lendületet kapott. A polgármester szándékainak megvalósítására Szaszovszky Ottó, az Elektromos Müvek új helyettes vezérigazgatója vállalkozott, aki , nem mérlegelte bürokratikus fontoskodással, hogy milyen műszaki feladatot jelent az Elektromos Műveknek a világítás, hogyan lehet a kábeleket, vagy a fényszóró- lámpákat kicserélni, hanem azt tekintette egyedül, hogy miiyen nagy érték a magyar főváros szépségeinek kidomborítására a díszkivilágítás tündéri látványossága. Felkerestük —. Augusztus 15-ére lebontják a Mátyás-templom újjáépített tornyának állványait, úgyhogy Szent István hetére ezt is újból megvilágíthatjuk. A hatás kétségtelenül szebb lesz, mint eddig volt), mert az új torony fehér kövei a reflektorok fényében úgy tündökölnek, mintha az egészet hóból, vagy cukorból faragták volna. — Az utóbbi időben sok bírálat hangzott el pro és kontra a pesti Dunaparton felszerelt ünnepi füzér-világítással kapcsolatban. Félreértések és további eszmecserék elkerülése érdekében Bzükség^esneK tartom a pesti Dunapart füzérvilágítása alkalmi jellegű, nem végleges. Csupán a Szent István-hét alatt alkalmazzuk, azért, hogy az ünnepségek idején a városkép élénkségét ezzel is fokozzuk. ._ Különböző ötletek és javaslatok hangzottak el olyan irányban is, hogy a díszkivilágítás fokozására egyszínű világítás helyett különböző fényforrásokat kellene alkalmazni. Az eire Irányuló kísérletek azonban nem váltak be, illetve az ilyen világítást is csak alkalomszerűen lehet alkalmazni, de mint állandó díszvilágítás ez a mód nem kívánatos és tényleg nem illenék abba cs fenséges, ünnepi panorámába, amelyet a fehér fénnyel való világítás a Dunapartokon teremt. Általában nap- ról-napra rengeteg levél és propozíció érkezik hozzánk, * ami mind arra mutat, hogy a közönség mennyire szereti a kivilágítást, mennyire érdeklődik annak további lehetőségei iránt. A füzérvilági- tásssal szemben Szaszovszky Ottó helyettes vezérigazgatót, aki a kivilágítások fejlődéséről és további terveiről a Fővárosi Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A jánoshegyi kilátótorony megvilágításával kezdődött tulajdonképen a mai díszkivilágítás. Azt megelőzően alkalomszerű, ideiglenes kivilágítások voltak, amelyek sikere is igen mérsékelt volt. A jánoshegyi kilátó körvonalait 457 lámpával világították meg és az izzó gyöngysorként ragyogó távoli torony szépsége adott tulajdonképen impulzust a további kísérletekre. Rá három évre, 1929-ben került sor a Citadella megvilágítására 89 reflektorral. Néhány hónappal később készült el a Gellért- szobor, a Halászbástya és a Mátyás-templom megvilágítása s rá egy évre szerelték fel a budai Szent Anna-templom és a Várban lévő helyőrségi templom reflektorait. Régi és sok oldalról megnyilvánult kívánságot teljesített Szendy Károly polgármester, amikor elrendelte a budai Várpalota középső kupolájának megvilágítását, miután ahhoz előzőleg legfelsőbb engedélyét adta a Kormányzó úr is. Ez a megvilágítás különösen hatásos„ A Várpalota patinás bronzkupolája, csúcsán a magyar szent koronával, úgy tündöklik az éjszakában, mint valami izzó drágakő, mint egy hatalmas smaragd diadém. Abban a kérdésben, hogy a Várpalota ki- vüágítása megmarad-e mostani formájáéban, vagy kiterjesztjük az oldalszárnyakra is, még nem történt végleges döntés. A mai megoldás hatása inti- mebb, talán művészibb, a má,sik megoldás pedig kétségtelenül grandiózusabb. Türelmes próbák fogják eldönteni, hogy melyik mellett maradunk. állandó marad a Parlament kivilágítása, amely a Halászbástyához és a Citadellához hasonlóan szintén nagy fényerősségű feher fényű reflektorokkal történik. A múlt héten tartottuk meg az errevönatkozó próbákat. A Parlament kozepso nagy kupolája lesz egyelőre kivilágítva. Bármennyire igyekszünk is, ez a kép nem lesz olyan hatásos, mint a királyi palotáé, mert kupoláját csak részben borítja vörösréz, viszont az alapborítás nem érvényesül eléggé. A Parlament három Dunára néző árkádsora is díszkivilágítást kap. A földszinti, északi és déli es az emeleti középső árkádok belső világítást kapnak, rejtett fényforrásokból. A világításnak ez a módja. erősen kirajzolja az épület körvonalait és igen festőién érvényesül a kivilágított Par__A Szent István-hetében próbaképen díszvilágítást kap a Hősök Emlékműve, illetve a Millenniumi emlék és fényszórókkal világítják a Keleti p. u. főhomlokzatát. Általában azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a kivilágítást nem kell és nem lehet túlzásba vinni és nem minden objektum alkalmas a megvilágításra. A túlzott kivüágítás egyhangúvá válna, egyik a mcisiknak a szépségét rontaná le. Amit megvilágítunk, az körülbelül éppen az a mérték, amit be kell tartani. így is olyat nyújt a főváros látogatóinak, külföldi vendégeinek, amit más városok utánozhatnak, de amihez hasonlót fővárosunk páratlanul szép fekvésénél és természetadta lehetőségénél fogva produkálni úgy sem tud.
