Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-07 / 32-33. szám
Budapest, 1935 augusztus 7. Jjovdixtáliimar* 5 Lamotíe Károly alpolgármester az építkezés! lendületről, a Szent Islván- hétről, a sportcsarnok visszautasításáról és az új hídépítkezésekről Hatalmas munkateljesítménye után Szendy Károly polgármester nyári szabadságát élvezi, Liber Endre alpolgármester pedig augusztus elsején utazott üdülésre. A főváros ügyeinek legfőbb vezetője e pillanatban Lamotte Károly dr. alpolgármester, aki a városháza sokrétű feladatkörében megteszi a szükséges intézkedéseket. Magától értetődik, hogy Lamotte Károly alpolgármester figyelemmel kíséri az összes jelenségeket, amelyek a főváros szempontjából érdeklődésre tarthatnak számot és szükség esetén sietteti a teendőket. Az alpolgármester felügyelete alá tartoznak az összes építkezési ügyek és ebből a szempontból rendkívül örvendetes, hogy a budai és pesti oldalon váratlanul megélénkült az építőipari tevékenység. Ennek a jelenségnek a hátteréről kérdést intéztünk Lamotte Károly dr. alpolgármesterhez, aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Véleményein szerint a jól csoportosított és területileg kitünően beosztott adó- kedvezmények éreztetik a hatásukat, ami különösen megnyilvánul a régi Víziváros telkein. Gyors egymásutánban tűnnek el a Tabánra emlékeztető viskók és helyükbe modern bérpaloták nőnek ki a főidből, meglepő gyorsasággal. Az építtető közönség most már teljesen tisztában van, hogy befektetése meghozza a remélt gyümölcsöző hasznokat és ezért a budai oldalon említett területek újjáépítése modern (városrészt és szép városképet ígér. Ugyancsak erőteljes építkezés folyik a pesti oldal perifériáin: Zuglóban, Kőbányán és Angyalföldön. A főváros lakosságának szempontjából rendkívül kedvező ez a lendület, mert az iparosság és a munkásság végre komoly munkaalkalomhoz jut. Megemlítettük az alpolgármester előtt a közelgő Szent István-hét iráhti érdeklődést, ami arra mutat, hogy a méretek és az idegenforgalom felülmúlja a múlt év kereteit. — Az előjelek szerint — mondotta Lamotte Károly alpolgármester — valóban nagystílű idegenforgalom színhelye lesz Budapest. Az idegenforgalmi hivatal kellő időben tájékoztatta a külföldet és az ország lakosságát a Szent István-hét nagy eseményeiről és az érdeklődés már most érezhető. A polgármester úrnak az volt a terve, hogy a Szent István-ünnepségeket még nagyobb Májusban ivette át vitéz Tóth András dr. országgyűlési képviselő az Egyesült Piaci és Vásáros Iparcikkereskedök Ipartársulatának vezetését. Rövid idő alatt az országos vásárok kereskedőinek tekintélyes részét megnyerte a mozgalom számára, most pedig néhány napja a budapesti élelmiszerkereskedők is csatlakoztak az Ipartársulathoz. Különös jelentőséget kölcsönöz ennek a megmozdulásnak a fővárosi piacokon mutatkozó drágaság. |Az Egyesült Piaci- és Vásáros Iparcikkereskedök Ipartársulatának célkitűzései között ugyanis több olyan pont szerepel, amely a vásárosok és élelmiszerkereskedők tisztes hírnevének megóvását célozza. Az Ipartestület nagy gonddal és meglehetősen szigorúan ellenőrzi tagjait, hogy így is növelje meg- becsültetésüket. a CSÁSZÁRFÜRDŐ thermál uszodái megnyíltak. Egész nap nyitva külső fénnyel és látványosságszámba menő kivilágítással kell fokozni, ezt a törekvést azonban az idén csak részben tudjuk megvalósítani. Az idő rövidsége miatt ugyanis lehetetlen a nagyobb előkészületeket igénylő világítási effektusokat felszerelni, azonban így is megkapó és tündéri fényárban fog úszni a dumaparti panoráma. Nagy meglepetést keltett, hogy az Országos Testnevelési Tanács nem reflektál a Batthyányién vásárcsarnokra, ahová az évek óta annyiszor sürgetett fedett sportcsarnok került volna elhelyezésre. A váratlan állásfoglalásról Lamotte Károly alpolgármester így nyilatkozott: — Ha a Testnevelési Tanácsnak az az álláspontja, hogy a főváros részéről felajánlott épületet nem fogadja él, akkor nincs más hátra, minthogy a polgármester úr az ügyet újból a közgyűlés elé vigye. A fővárosi törvényhatóság a sport szerete- tétől áthatva tette meg ajánlatát, amelyet, ha az OTT kedvezőtlennek minősít, úgy azon a módosításokat csupán a közgyűlés fóruma hajthatja végre. Végül érdeklődtünk a hídépítkezésekről és érmek kapcsán arról, hogy az óbudai tervezett híd helyett két parallel alagút építésére gondolnak, amely a Duna medre alatt nyújtana lehetőséget a személy, a közúti és egyéb jármüvek forgalmának lebonyolítására. — A helyzet ma az, — úgymond — hogy egyelőre az óbudai Őbuda—Hungária- körút közötti híd költségfedezete sem áll rendelkezésre és nyilvánvalóan komoly feladatot igényel majd a költségek biztosítása. A Horthy Miklós-híd munkában van, a Margit-hidat is szélesítik és amíg mindezek teljes befejezést nem nyernek, addig az óbudai lúd építésének terminusa bizonytalan marad. A magam részéről nem tudom elképzelni, hogy az óbudai híd helyett alagút épüljön a Duna alatt, mert ez három-négy szer többe kerül, mint a felépítményes híd építése. ¥ A folyamatban lévő hídépítkezések költségei teljesen tisztázódtak. A, kereskedelmi minisztérium a felemelt ingatlanátírási illeték bevételeire kölcsönt vett igénybe a Pénzintézeti Központtól és abból folyósítja a munkálatok kiadásait. A mozgalom ismertetése végett és különösen ennek fővárosi jelentősége szempontjából a Fővárosi Hírlap munkatársa fölkereste vitéz Tóth András dr. országgyűlési képviselőt, az Egyesült Piaci- és Vásáros Iparcikkereskedök Ipartársulatának országos elnökét, aki a következőket mondotta: ' — Magyarországon megközelítően hetvenezer azoknak a száma, akik a vásárokból és piacokból élnek. Ezzel (Szemben mindössze körülbelül kétezer vásári- és piaci kereskedő tagja valamilyen testületnek. A többi rengeteg vásárból élő : ember ezer városban, községben, faluban szerte-szórva soha, semmiféle módon nem szólhat bele sorsának intézésébe és nem tud hangot adiü kívánságainak és panaszainak. — Ez a kétezer — a vásárosok óriási tömegeihez mérten elenyészően kis: számú — egyesületekbe tömörült piaci kereskedő és vásáros képtelen kellő eréllyel képviselni kartársai érdekeit. Ez a kétezer szervezett vásáros is mintegy nyolc különböző egyesületben oszlik el. Mi mind a hetvenezer embert egységes érdek- képviseleti szervezetbe kívánjuk tömöríteni. —■ Amikor a vásározóki ügyét magamévá tettem es amikor elhatároztam, hogy minden rendelkezésemre álló eszközzel segítségükre sietek, akkor azt abban a meggyőződésben) tettem, hogy a falusi milliók évszázados üzleti kapcsolatait a vásározók sorsának alakulásától elválasztani nem lehet. A vásári kereskedők évszázadok erős hagyományai alapján a magyar falu gazdasági életének legjobb ismerői, a falusi közvélemény legközvetlenebb be- folyásolói, alakítói és így az ö rossz, vagy jó sorsuk, bizakodó wagy elkeseredett hangulatuk észrevétlenül átragad, rátapad a falu lelkére és gondolkozás-módjára. Országos érdek tehát, hogy minél több, sorsával elégedett vásározón keresztül érezzék meg a falusi milliók, hogy a mai kormány szivén viseli a kisemberek bajait és minden tőle telhetőt megtesz a bajok enyhítésére. — De nemcsak ezek vezettek, amikor elvállaltam az Egyesült Piaci- esi Vásáros Iparcikkereskedök Ipartársulatának elnöki tisztségét. A főváros közönségének érdekét is szolgálja ;az, ha a most ellenőrzés nélkül való élelmiszerkereskedök helyett egy ipartársulat ellenőrzése és védelme alatt álló kereskedötársadalomtól szerezheti be napi szükségleteit. így elejét vehetjük esetleges újabb lelkiismeretlen árdrágításnak és biztosíthatjuk a piacokat, hogy csak hivatásos és hivatásuk magaslatán álló kereskedők foglalnak majd ott helyet. — Jelenleg a vásárosok a vasúton személy- poggyászonkint 40 kg-nyi árut vihetnek magukkal, többi poggyászuk pedig 50 százalékos fuvardíjkedvezményben részesül. Az élelmiszerkereskedök ezekben nem részesülnek. Az Államvasutak csak 25 kg élelmiszer szállítását engedik meg és sem a hajó- társulatok, sem a MATEOSz, sem pedig a MÁV nem ad az élelmiszerszállításra fuvarkedvezményt. — Az élelmiszerkereskedök számára elsősorban a kedvezményes szállítási lehetőséget kívánjuk biztosítani. Természetesen ebben a kedvezményben csak az Egyesült Piaci- és Vásáros Iparcikkereskedök Ipartársulatának tagjai részesülnek majd. —i Közvetett úton ezzel is a főváros közönségének érdekét szolgáljuk, olcsóbbá tesszük az élelmiszerek fölszállítását és így lehetőséget nyújtunk arra, hogy a (fogyasztók olcsóbb áron juthassanak hozzá. Szent István hetében mintegy negyvenezer vásározó kisiparos, kiskereskedő és élelmiszerkereskedő panasznapot tart Budapesten. Ezen a panasznapon megjelenik Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter úr is, vagy ha ö akadályoztatva volna,, úgy |a képviselője. Azt hiszem, a kereskedelmi miniszter úr személyében megértő pártfogóra találunk, úgy, hogy rövidesen Budapest piacait megszervezett és az érdekképviselet felügyelete alatt álló élelmiszerkereskedök látják el. Augusztus 8,13 és 22-én délután Sél 3 órakor Ügetőverseny mm Vásározók hangulatának tükörképe a faluk milliómak gondolkozása „A mai kormány szívén viseli a kisemberek bajasí“ — A kereskedőkön át keit rendszabályozni az élelmiszer-árak alakulását
