Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-08-07 / 32-33. szám

% waeza Budapest, 1935 augusztus 1. lehet és kell a bajokon segíteni. Ebben az irány­ban lehet várni még fokozottabb ütemet, hogy a szociális kérdések nyugvó­pontra jussanak, mert amíg ez nem történik meg, a nagyobb al­kotások nem kezdődhetnek el. — Egy irány mégis kínálkozik, amelyben késedelem nélkül fejleszteni lehet a fővárost, s ez az idegenforgalom. A befektetést ugyanis nyomban gyümölcsözővé teszi. Példa a múltévi idegenforgalom, amely harmincmillió pengő be­vételt eredményezett. Amint mezőgazdasági té­ren többtermelésre és exportra kell törekedni, fővárosi viszonylatban — noha ez az országra is vonatkozik — mentői nagyobb idegenforgalom el­érése a cél. Budapést-Fürdőváros frázis, de mingyárt nem frázis ha valóra válik. Ebben van fantázia és gyakorlati városfejlesztés. — Mégis itt is, mint mindenütt, az a vezér­elv, hogy először és mindenek felett, a lakosság megélhetésének biztosítása és azután a pompázó épületek és közintézmények. Egész elgondolá­som erre vonatkozólag az, hogy csakis szociális kérdések vannak, többi minden más ennek alárendeltje.- A közlekedési és közgazdasági bizottság­ban mégis fokozott tevékenység indul. Hiszen a közlekedési problémák megoldása ilyen nagy vá­rosban alapfontosságú. Mert a főváros jó közle­kedése úgy a személy-, mint a teheráruforgalom szempontjából közgazdasági tényező. A közle­kedési forgalom szabályozása és rendbentartása annyira közgazdasági probléma, mint az út, a járda, a közlekedési rendőrség, az útadó. S eb­ben a bizottságban, amelybe még az iparügyek is tartoznak, elgondolható, milyen állandó el­foglaltsággal kell az ügyeket vinni. — Az iparos és főleg a kisiparos hely­zetének felkarolása a második legfon­tosabb közgazdasági probléma, amely már majdnem a szociális kérdés kom­plexumába tartozik, hiszen annyira nehéz hely­zetben vannak kisiparosaink. A nemzeti poli­tikának pedig, főleg, ha a kormánypártban van az ember, a legszélesebb rétegekre kell vetítenie a figyelmét. Mert nem lokális s nem egyes kate­góriák érdekének szemszögéből kell nézni a dolgokat s nem ilyen értelemben folytatni tevé­kenységet, hanem az összesség szempontjából, ebben az esetben pedig a menetrend mindig úgy szól, hogy az alsóbb rétegeket kell felkarolni és meg­erősíteni, mert azok szorulnak rá az államhatalom támo­gatására. — De ezt írja elő a keresztény világnézlet is, amely a szolidarizmust a legerősebb formá­ban akarja keresztülvinni. A puffogó, nagy­hangú, régi liberális jelszavak helyett a puszta, egyszerű, de igazi felebaráti szeretet zászlajával indul mindenfelé a közéleti tevékenység. Eddig a programvallomás, amely után egy­szerre érthetővé lesz, hegy miért keresik fel olyan sokan életgondjaikkal Bűben Miklós dr.-t. Gazdy Jenő: Az idegenforgalom és a külföldi kultúrába való bekapcsoló­dás a legnagyobb érdekünk Gazdy Jenő nyugalmazott postaföigazgatő neve nem ismeretlen a közéletben. Hivatalos mű­ködése a postavezérigazgatóságnál jóval túlnőtt az iroda zárt keretén, s egyenrangú volt hatáskör­ben a diplomatákéval, akik a nemzetközi fórumok előtt dolgoznak hazájuk érdemeiért. S mint a nyugdíjas postások egyesületének elnöke, a múlt­ban is és ma is hatalmas tömeg életérdekét, szociá­lis jólétét gondozta és a postástábor helyzetének sok vívmánya fűződik a nevéhez. Imponáló események sorakoznak fel, amint hivatalos működésére visszatekint: A postavezér- igazgatóságnál a nemzetközi távíró, telefon- és rádióügyosztály vezetője volt, s ebben a minőségé­ben hat nemzetközi konferencián vett részt. Mint a Dunabizottság tagja, megjelent a bukaresti ta­nácskozáson. Nevezetes az a gazdasági konferen­cia, amely Portoroseba hívta,. Ez volt az első ta­nácskozás a háború után a nemzetközi forgalom újból való felvételére, aminek azután a gyakorlati keresztülvitele rendkívüli munka volt. Legutóbb a párizsi világkonferencián a Távíró Unióban szere­pelt hetvenkét nemzet kiküldöttjével egyetemben. Tizennyolc állam megalakította a kisebbségi cso­portot, amelynek elnökévé választották. A párizsi telefónvilágkonfe.rencián már ebben a minőségében vett részt. Varsóban az első egyezményt azután ő kötötte meg. Amikor erről a nagyvonalú és széleskörű hi­vatali és közéleti szerepléséről beszélünk, szeré­nyen mondja:-— Mindezeket azért tartom szükségesnek fölemlíteni, mert azon a területen, ahova a fő­város polgárságának bizalma küldött, hasznát tudom venni külföldi tapasz­talataimnak. Sokat láttam a világvárosokban, s nem voltam felületes szemlélő, mert mindenben a kapcsolato­kat, az analógiákat kerestem Budapesttel. Mint a városgazdasági bizottság tagjának, úgy ér­zem, most módom lesz tanulmányaimat haszonra váltani. — Szinte természetes, hogy mindenekfelett az idegenforgalom ér­dekel. Rendkívüli jelentőséget látok az egyre jobban lendülő idegenforgalomban úgy a főváros, mint az ország szempontjából. Nemcsak a kézenfekvő anyagi haszon adja ezt a nagy jelentőséget, ha­nem a kulturális és civilizációs mozgalmakba való bekapcsolódás is. ■— A városgazdasági ügyosztály hatáskö­rébe tartoznak a sporttelepek és ide tartoznak a gyógyfürdők. Mind a kettőnek megvan a kap­csolata az idegenforgalommal is. A gyógyfürdők kifejlesztése terén nagyszerű tervek kínálkoz­nak és sok munka vár a fővárosra, ha mint für­dőváros akar szerepelni a világversenyben. — Tagja vagyok az elnöki bizottságnak is, amely előtt a státusrendezés van előtérben. A kérdés kora ősszel fogja foglalkoztatni a bi­zottságot. örülök, hogy ezekben a munkákban résztvelietek, s mindazt, amit hivatali működé­sem alatt gyűjtöttem: a külföldi tapasztalato­kat most felhasználhatom Magyarország és a főváros javára. Minden érzésem, minden gondo­latom Budapesthez fűz. Itt születtem, az apám is Budapesten volt ügyvéd, ide köt minden sze­retet Budapestemhez. Még elmondta Gazdy Jenő, hogy a főváros legközelebb egy monumentális, szép épülettel gaz­dagodik. ősszel megkezdik a Szent Domokos- utcában a nyugdíjas postások otthonának építé­sét. A pasaréti templom építőjének, Rimanóczy műépítésznek pályanyertes terve szerint épül az otthon a postajóléti alapítvány által engedélyezett 350.000 pengőből. Sárkány Ferenc: Szeretefet és megértést kér Budapesttől a hadigondozottak számára Sárkány Ferenc, régi vegyi ipari üzem társ- tulajdonosa, bár a neve jól ismert a szakmában, mint a Magyar Vegyipari Szövetség társelnökéé, a mindennapi foglalkozása mellett külön élethivatást választott magának, amelyről lelkesen és meggyő­zően beszél. Egy nagy gondolatnak agitátorává sze­gődött, amikor orszá,gos alapító társelnöke lett a HONSz-nak s .mint maga is háborús nyomokat vi­selő emléklapos főhadnagy, jó szelleme lett a hadi­rokkantaknak, özvegyek- és árvák ügyének. Az út­törők közül való, aki abból az alantas nívóból, melyben a hadirokkant mint alkalmatlan kéregetö, munkakerülő és elégedetlen elem szerepelt, ki­emelte ezt a társadalmat. Küzdelmes munkájában két malomkő közé került, mert lefelé a tömeg elé­gedetlenségével, felfelé pedig azzal a látszattal kel­őiéit megbirkózni, hogy szítani akarja az elégedet­lenséget. Sok taktikával, gazdasági tudással kellett a megindult lavinában rendet teremteni s a társa­dalom figyelmét a hadirokkantakon kívül, az addig figyelemre alig méltatott hadiözvegyekre és hadi­árvákra is ráterelni. A nagy munka —. bár sok feladat vár még megoldásra — sikerült és Sárkány Ferenc az országos társelnökségen kívül a legna­gyobb HONSz-tábort, a budapesti VI. kerületét is, mint elnök vezeti. Ezen a téren kapcsolódott be legerősebben a közéletbe, bár mint a Statisztika és Értékmegálla­pító Bizottság szakértője, az OTI budapesti választ­mányi tag'ja és a Vegyipari Szövetség társelnöke és sokágú munkása volt e közérdeknek. Nála iga­zán adva van az út, amelyen a legtöbbet fog járni új pályáján, a főváros törvényhatósági bizottságá­ban. S csakugyan a várt hangot üti me? amikor az új működési területről ezeket mondja — Az autonómia őszi munkájától igen so­kat vár Budapest közönsége. A közelmúltban le- zajlott választási harcok alatt a ma már aktív városatyák, pártpolitikai különbség nélkül, oly megdönthetetlen érvekkel és bölcs meglátással tárták fel a polgárság előtt a mindennapi élet bajait, ostorozták a hibákat, csillogtatták meg a szebb magyar jövőbe vetett bizalom remény­sugarát és tettek ígéretet a középosztály és a kisemberek javára szolgáló önzetlen, egyéni és pártpolitikai munkásságukat illetőleg, hogy, sze­rény véleményem szerint, a legerőteljesebb albizottsági és köz­gyűlési tevékenységre lesz szükség, hog^ egy részt a közelgő tél nehézsé­gein Budapest népét átmentsük, más­részt az autonómia alkotó munkájának eredményét biztosíthassuk. —, Örömömre szolgál, hogy mindkét al­bizottság, úgy a közélelmezési, mint a szociál­politikai, alkalmat fog részemre nyújtani, hogy hosszú éveken át folytatott társadalmi tevé­kenységem tapasztalatait munkásságomba bele- vigyem. A gazdasági élet forgatagában élek és így teljes mértékben átérzem mindazokat a ne­hézségeket és panaszokat, amelyekkel a mai kor dolgozó emberének meg kell küzdenie. — Alapjában véve kettős minőségben kívá­nom munkásságomat kifejteni a főváros parla­mentjében. Az egyik Budapest és polgártársaim érdekeinek szolgálata minden vonatkozásban, a másik, amit már nyolc éve csinálok, a magyar hadigondozott társadalomi helyzetének megjaví­tása és jogainak tnegvédése. — Vezérem,^ a magyar miniszterelnök, bár a legnehezebb időben, megalkotta a hadirok­kant-törvényt. Saját szavait idézem akkor, ami­dőn azt mondom, hogy a hadirokkant-törvény csak az alapját rakta le annak a nagy nemzeti hálának, amely a hadigondozattakat megilleti. A törvény paragrafusainak betartása, azok jóin­dulatú végrehajtása, már nem a kormányzat dolga, hanem a hatóságok és a magyar társada­lom erkölcsi kötelessége. —- Sipőcz Jenő dr., Budapest székesfőváros főpolgármestere, az ő meleg szívével és őszinte, megértő lélekkel állott már évekkel ezelőtt a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák tá­bora mellé és bölcs rendelkezései még a hadi­rokkant-törvény megszületése előtt is lehetővé tették, hogy bajtársaim és bajtársnőim a fővá­ros üzemeinél kenyérhez jussanak. — A súlyos gazdasági viszonyok és a mun-' kanélküliség következtében azonban valahogy úgy adódott a helyzet, hogy mint a HONSZ or­szágos társelnöke kénytelen vagyok megállapí­tani, miszerint sem a főváros, sem pedig Budapest polgári társadalma nem érzi át olyan mértékben a hadigondozott ügy rend­kívüli fontosságát, mint ahogy azt egyes vidéki városaink teszik. — Bizton remélem és hiszem, hogy Szendy Károly polgármester, akiben a hadigondozott társadalom szintén megértő barátot ismert meg, meleg megértéssel fog azzal a nemzetvédelmi üggyel is foglalkozni, amelyhez semmi más nem kell, mint szeretet, szív és megértő lélek. KARDOS JENŐ EGÉSZSÉGÜGYI BERENDEZŐ, KÖZPONTI FŰTÉS, VÍZVEZETÉK ÉS CSATORNÁZÁSI VÁLLALATA Budapest, VB., Ó-u. 31. Tel.: 17-9-05 ADAMITZ LÁSZLÓ központi fűtés, melegvízberendezés, gáz, vízvezeték, csatornázás és épületbádogos munkák vállalata Budapest, 81., Halász-utca 2. Tel. s 51-7-34. WAH L+FERENC S VAS ÉS FÉMIPARI VÁLLALATA = Budapest, VIII. Víg-utca 39. Telefon : 318-45 SALGÓTARJÁNI KŐSZÉNBÁNYA R. T. építőanyag ipara: Budapest, V,, Sas-ntca 25. szám. Telefon: 23-0-71, 10-3-59, 14-1-52 Cementgyár: Lábatlanban . . . évi telj. kép. 12.000 v. Mészgyárak: Lábatlanban................ (> it 5 000 Dorogon ......................... ” ” 3^00 ” Té glagyárak; Buda-Ujlak, Kőbánya Nyergesujfalu évi telj. kép. 60,000.000 drb. Cserépgyár: Buda-Ujlak ,, ,, ,, 8,000.000 drb.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents