Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-08-07 / 32-33. szám
Budapest, 1935 augusztus 7. 3 Vályi Lajos dr.: Magyarságunkban keli testvéri megoldást találni minden problémának és ellentétnek X nrwíjow Vályi Lajos dr. ügyvéd irodájának polcáról egy kis könyvecskét vett le. Válasz volt ez a kérdésünkre, hogy az elmúlt időkben miképen kapcsolódott be a közéleti mozgalmakba. Magyar Világnézet a kis könyv címe, a tartalma pedig a Sol Club hitvallása. „A Sol Club célja a történelmi erejű nemzeti öntudat megteremtése és fejlesztése a magyar lelkekben” — mondja a hitvallás, amely kijelenti, hogy ez az egyesülés se nem párt, se nem frakció, hanem a történelmi rajongók tábora, amelynek hite az-egész magyar faj múltja és jövője, 1930-ban jelent meg ez a hitvallás, amely szinte költői megsejtése volt a Nemzeti Egységnek, amely azóta meg is született s meg is hódította a nemzetet. Szinte természetesen adódott az út, amely Vályi Lajos dr.-t, aki ennek a hitvalló társaságnak egyik alapítója és oszlopa, a Nemzeti Egység táborába vezette. Megelőzően a II. kerületi Keresztény Nemzeti Párt titkára volt, s így a politikai életben is részt vett, de igazi működési területe az egész magyar egységet átfogó nemzeti társadalom szervezése. ügy a Sol Clubban, amelynek választmányi tagja, mint a Reformszövetségben, amelynek, mint igazgató, igazságügyi szakosztályát vezeti, nemkülönben irodalmi munkássága körében bőven talált eszményének hirdetésére alkalmat. Választmányi tagja az ügyvédi Kamarának, társelnöke és a jog- politikai és sajtóbizottságban elnöke a Magyar Ügyvédek Nemzeti Szövetségének s ügyvezető alelnöke az Ügyvédszövetség budapesti osztályának. Jogi és szociális problémák mellett gazdasági kérdésekkel is foglalkozik s most új területen, a főváros törvényhatósági bizottságában érvényesíti tehetségét. Mint jogászt, a közegészségügyi bizottságba választották be, de ez nem jelenti nála azt, hogy csak mint résztvevő fogja a bizottság munkáját nézni. Itt következő nyilatkozata elárulja, hogy kész, gazdag programmal indul neki a bizottsági munkának. — A nemzeti egység számomra nem jel- szói mondja Vályi Lajos dr. — hanem hosz- szú éveken át, még politikai jelentőségének felismerése előtt tanulmányozott és átérzett szükségesség és a magyar sors jobbrafordulásának egyedüli záloga. Megvalósulni azonban csak akkor valósulhat meg, ha belső feltételei is adva vannak, azaz, ha meg lehet találni azt az alapot, amelyben minden becsületes magyar törekvés és érdek összhangba kerül. Ez a mindé- nekfelett való magyarság, amely másodlagossá, vagy tizedrangúvá degradálja azokat az ellentéteket, amely minden nemzeti lelkületű magyar embert elválaszt. Először legyünk magyarok és azután legitimisták, vagy nem legitimisták, katolikusok vagy protestánsok, a magyarságunkban kell természetes testvéri megoldást találni a szociális problémáknak és kiegyenlítődni minden ellentétnek. — A véletlen úgy hozta magával, hogy a törvényhatósági bizottság a közegészségügyi szakbizottságba választott be és bár jogász vagyok, mégis erősen ambicionálom, hogy ebben a beosztásomban érdemleges munkát végezzek. Régi meggyőződésem, hogy a magyar faj sorsának egyik legfontosabb alapja a közegészség- ügy, a nép egészségének a biztosítása, amelyik számos olyan problémát vet fel, amihez nemcsak orvosok, hanem szociálpolitikusok is hozzászólhatnak. Még mielőtt székesfővárosi törvény- hatósági bizottsági tag lettem volna, már intézőbizottsági tagjává választott az Egészségpolitikai Társaság is, ami legjobban jellemzi, hogy fentebb ismertetett álláspontom nem mai keletű. Általában a preventív rendszabályoknak és elsősorban a népélelmezés megfelelő biztosításának vagyok a híve. — De érdekel a közegészségügyi probléma a kerületem, a Szent /mre-város szempontjából Két héttel ezelőtt egyik baloldali lapról a ,má- sikra futótűzként terjedt át a hír, hogy a főváros nagyarányú kényszernyugdíjazásokra készül. Mindezeknek a híreknek más alapja nem volt, minthogy az 1934. évi I. törvénycikk intézkedéseinek végrehajtását, amely már több, mint egy esztendeje folyik, politikai célokra használják ki. Liber Endre alpolgármester sietett ezt a rémhírterjesztést az igazság megismerésével lokalizálni. A Fővárosi Hírlap mai vezércikkében foglalkozik a kérdéssel és megvilágítja azt a mesterkedést, amelyet Még ma, de legkésőbb holnap kísérelje meg a jó Kathreiner malátakávét és a Franck kávé• pótlékot. Rögtön megérti, hogy miért is kedvelik annyian már évtizedek óta. is. Ez a hatalmas ívben fejlődő, nagyszerű kerület ugyanakkor, amikor a világhírű gyógyvizek termőtalaja, közegészségügyi szempontból erősen el van hanyagolva. Nincs a kerületben egy szülőotthon, nincs közkórház, sőt, ami igazán csak egy bosszantó apróság, jóformán egyáltalában nincsenek a kerületben nyilvános illemhelyek. — Általában az az érzésem, hogy önzetlen jóakarattal mindenütt munkát, tennivalót és észszerű racionalizálási alkalmat fog találni az a nemzedék, amely most a helyes és a nemzet érdekében álló reformok szükségességének a hitével lépett be a fővárosi közéletbe. a politikai boszorkánykonyha szakácsai hetek óta végeznek. Ezek a rémhírkotyvasztók nem átallották még Liber Endre alpolgármester bölcs nyilatkozatát is arra felhasználni, hogy a fővárosi tisztviselők között nyugtalanságot keltsenek. Igen átlátszó mesterkedés volt azonban |ez, mert a fővárosi tisztviselők természetszerűen tisztában vannak azzal, hogy érvényben lévő törvényeket végre kell hajtani. A fővárosi tisztviselők megnyugtatására azonban módunkban volt a szabadságát egy napra megszakító polgármesterhez Szendy Károly fordulni, aki a Fővárosi Hírlap útján a következő megnyugtató kijelentéseket hozza nyilvánosságra: __ Nekem, mint polgármesternek egyénileg semmiféle nyugdíjazásokra irányuló szándékom nincsen, a vonatkozó kormányrendeletet azonban végre kell és végre fogjuk hajtani. Megnyugtatok azonban minden tisztviseió't és alkalmazottat, hogy ez a művelet a legmesz- szebbmenö méltányosság és igazságosság alapján fog történni. SZ ENDY KAROLY: Megnyugtatok minden tisztviselőt... A polgármester megcáfolja a tömeges kényszer- nyugdíjazásokról terjesztett politikai rémhíreket HÚSZEZER FIX PONTJA lesz az újonnan felniért fővárosnak Közmunka!anácsi feladat most már a Madácta Imre-űi megnyitása — Elkészült Óbuda városrendezési terve — Gyakorlatilag minden dolgozni akaró magyar embernek munkával és kenyérrel való ellátását tartom a legfontosabb és legelsőbb- rendű feladatnak. Egy körülzárt várban vagyunk, amelyben ki kell tartani, erre pedig csak akkor lehet remény, ha minden katonának megvan a mindennapi fejadagja. Egység is csak akkor lehetséges, ha különböző érdekek és jogos igények összhangba kerülnek, tehát a mindennapi munka és a mindennapi kenyér általános megnyugvást hozhat létre. — Végtelen volna ezen a téren a gondolkodni és tennivaló. S természetes, hogy nemcsak országos viszonylatban, hanem a fővárosi közéletben is nem lehetne eléggé kidomborítani a befektetésjelleg ű közmunkák fontosságát és azt, hogy ezeket mindenekelőtt és mindenáron meg kell és meg is lehet valósítani. • — Rendkívül érdekel e tárgykörben a félbemaradt intelligens fiatalság probléinája. Azoknak a reménytelen, szerencsétlen fiatal testvéreinknek a sorsa, akik a középiskola befejezése után sem tanulmányaikat folytatni, sem álláshoz jutni nem tudta.k. A munkáskérdés a maga természetes súlyával, helyesen állandóan előtérben van és közfigyelemben részesül. Az állástalan diplomások is meg vannak szervezve és hovatovább reájuk is tekintettel vannak. De hiányzik a megfelelő gondoskodás az általam említett fiatalok sorsa fölött, akik ezen az úton csak a kétségbeesés és a pusztulás útjára kerülhetnek. ÜVEGCENTKUM TAKÁCS IMRE TÁBLAÜVEG=SZAKÜZEET BUDAPEST, II., ZS1GMOND.UTCA 24. SZ. SÜRGÖNyCIM: ŰVEGCENTRLIM. TEEEFON: óoó-oo. A Fővárosi (Hírlapban megírtuk, hogy a főváros nagyszabású, világraszóló ünnepségekkel szeretné megülni Budavára visszafoglalásának jövő évi kétszázötven éves jubileumát. A nagyszabású ünnepségek hatását fokozná az az elgondolás, hogy részvételre hívják fel mindazokat a nemzeteket, amelyek fiai a nagy ostrom alatt a magyar csapatokkal együtt harcoltak és véreztek Buda falai alatt. A főváros vezetősége már a multj évben utasította a közművelődési ügyosztályt megfelelő programtervezet kidolgozására, amely már el is készült, de mielőtt letár- gyalásra került volna, máris sokban egyszerűsíteni kellett a főváros és az ország jelenlegi helyzetére való tekintettel. Az ünnepségek azonban a maguk méltóságteljes egyszerűségűkben is feltétlenül nagyméretűek és nagyhatásúak lesznek. A felszabadulás kétszázötven éves évfordulóját méltóképpen akarja emlékezetessé tenni a fővárosi közmunkák tanácsa is azzal, hogy elhatározta a félig-meddig még fent- maradt bécsi kapu újjáépítését, amelyet ötven évvel ezelőtt romboltak le. A gondolat annál rokonszenvesebb, mert a Vár többi kapujának még a helyét sem lehet jóformán megtalálni, annyira tekintet nélkül voltak a korábbi városrendezők a Várban végrehajtott építkezések kijelölésénél. A főváros városrendezési bizottsága hétfőn tárgyalta a bécsi kapu újjáépítésének ügyét és Lechner Jenő műépítész terveit kisebb módosításokkal elfogadta, az építési engedélyt pedig kedden a polgármester kiadta. A városrendezési bizottság előzőleg kikérte a közlekedési ügyosztály véleményét, ami helyesnek is bizonyult, mert kiderült, hogy az eredetileg öt és fél méter szélesre tervezett vá,rkapun nem lehetne lebonyolítani a meglehetősen sűrű közlekedést, annál kevésbé, mert a bécsi kapun át járnak a 16-os autóbuszok is. A terveket tehát úgy módosították, hogy a kocsiút hat és negyed méter lesz, a gyalogjáró két oldalt 1.30 méter széles lesz. Ez a méret elegendő ahhoz, hogy a forgalmat biztonságosan bonyolíthassák le. A bécsi kaput mészkőből építik. Pontosan a régi rajzok alapján történik a Restaurálás. A kapu három ívre tagozódik, a középső alatt fut a kocsiút, oldalt a két kisebb boltozaton át vezetik a gyalogjárót. A kapu fölött lapos bástya lesz, amely később a Primásbástyát fogja összekötni a tervbevett florthy Miklós-bástyával. A Közmunkatanács már korábban versenytárgyalást hirdetett az építkezés végrehajtására, a megbízást is kiadták, úgyhogy a munkát e héten már elkezdik. Az ügyosztályban Kempelen Ágoston vezető főtanácsosnál érdeklődtünk a városfelmérési munkák előrehaladása iránt is, mire az alábbi felvilágosítást kaptuk: — A városfelmérés háromszögelési alapmunkái a helyszínen elkészültek. Most az irodákban történő számítások vannak hátra. A szintezési munkálatok első része e héten ugyancsak elkészül. A másodrendű magassági pontok megállapítása még tart és valószínűleg ez év végére lesz készen. Még az ősz folyamán hozzálátnak a mérnökök a sokszög elés
