Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-24 / 30-31. szám
Budapest, 1935 július 24. A megfejelt Károly-kaszárnya Üj „központi” városházáról utoljára B ár c z y István polgármestersége idején ábrándoztunk. Káprázatosán szép terveket tártak elénk. Aztán megint minden feledésbe merült, mígnem most megint új terv merült föl, a — megfejelt Károly- kaszárnya terve. Nem írunk valami nagy elragadtatással erről a gondolatról, amely — ha kegyele- tes is, most az invalidusok házónak Városház, utcai részét műemléknek is hagyja meg — csak egy fronton ad új városházát a világvárossá lett Budapestnek. Alig lehet hinni, hogy a Friednch- féle terv, amelynek művészi részéhez nem is szolunk hozzá, megvalósuljon. Ez a megoldás túlságosan hasonlít a kommün „félpofájú” bunkóihoz: a milliós Budapest megérdemelné, hogy olyan városházat kapjon, amely elöl is városháza, meg hátul is. Talán inkább várjuk meg, amíg ilyet építhetünk. De talán érdemes egy kicsit körülnézni a pesti városházák körül. Városházák: így, amikor vég. eredményben egy sincs. % A pesti városházépítési léiz ott kezdődött, hogy 18 48 júliusában a „Spiegel” című lap biztos forrásból jelentette, hogy Pesten városházát akarnak építeni nagy tanácskozóteremmel. A városház helyéül már ki is tűzték a telket az alsó Duna- soron, a plébánia-templom közelében. Az üres te. lek a város tulajdona. Az új, épületet nagyon díszesnek tervezik, s azt akarják, hogy Pestnek egyik ékessége legyen. Pedig akkor még egészen fiatal volt az az 1844-ben Kasselik Ferenc által épített városháza is, amelynek negyvennégy méter magas tornya egyik jellegzetessége volt a régi Pestnek. Itt volt a Városház-tér, amelyet 1848-ban, a márciusi események hatása alatt, Petőfi indítványára, egyideig „Szabadság-tér”’-nek neveztek. Ez a tér ott volt, ahol később a piaristák új székháza épült fel. A mai Eskü-út felé nézett a tornyos városháza és erre a térre torkollott a Kígyó-utca, mellette, a mai Haris-köz helyén, a Haris-bazár átjáróház. A tér ma már teljesen a múlté, de amíg élt, az egész nagy térséget ellepték a bódék, amelyekben gyümölcsöt, zöldséget, virágot, húst, halat, hentesholmit, baromfit és kenyeret árultak. Közben megtörtént a három város egyesítése.. amikor' is hamarosan kiderült, hogy a hivatalok nem Jérmek el a városháza épületében. Fölépítették hát (1876) a Lipót-utcában az úgynevezett „Üj városházát”, amely azonban nem hozta meg a réginek kellő tehermentesítését, és csak úgy lehettek tető alatt az összes hivatalok, hogy azokat egy csomó magánházban helyezték el. 1889-ben elhatározta tehát a közgyűlés a Károly-kaszárnya megvételét és a városháza hivatalainak ott leendő elhelyezését. 1897-ben kezdődött meg a hivatalok elvándorlása a Károly-kaszárnyába, míg végül megtartották a régi városházán az utolsó tanácsülést (1900 február 8.), amely után a tanács is átvonult a Károly-kaszárnyába. Pór hónap múlva le is bontották a régi városházát, mert az Esküién híd (ma Erzsébet-hid) felé vivő útvonal szabályozása ezt szükségessé tette. * Az „Üj városháza” is régi* ma mór. Amikor megépült (1867—1875), a Váci-utcát még Lipót. utcának hívták. 1867-ben mondta ki Pestváros közgyűlése, hogy a Lipót- (ma Váci)-utcai Sorház-kaszárnya és a mellette lévő Sponner-telken díszes palotát épít a hivatalok elhelyezésére. Ere. detileg a fenyitötör vény széket és a rendör'séget akarták ide be szállásolni, de közben államosították a törvénykezést és így közigazgatási hivatalok és a közgyűlési terem került az új palotába. Az építkezést, amelynek pazar volta és lassúsága miatt a sajtóban éles támadások jelentek meg, a Szentkirályi Mór elnöklése alatt álló bizottság vezette. Az első közgyűlést 1875 március 24-én tartották a mai közgyűlési teremben. A kora reneszánsz-ízlésű épületet, amelyben ötágú vasszerkezetű főlépcső vezet, Steindl Imre építette. Két eme. let magas, imponáló közgyűlési terem, amelynek egyik ékessége a kötartókon nyugvó márványkarzat, akusztikáját néhány év előtt megafonnal javították meg. A közgyűlési teremben vannak Lotz Károly freskói: az igazságosság, ipar és kereskedelem allegóriái. Az „invalidusok házót", a „Károly-kaszár. nyát", ma „Központi városházának" hívják. Ez az elnevezés 1900-ból származik, amikor a Károly- kaszárnya egykori épületében levő „ideiglenes városházát" jelölték meg vele. Amikor a régi, tor. nyos városháza lebontása szükségessé vált, a régi Károly-kaszárnya épületét vette meg az államtól K1RCHEECHNER kertépítő Budapest, 11., Julla-xitca 2. (Iludakeszi-ut sarok) Kertépítő iroda telefonja 6K—8—53 szám ________________ 5, 600.000 forintért a főváros, hogy itt a hivatalokat „ideiglenesen” elhelyezze. Azonnal hozzáláttak a végleges városház-épület megtervezéséhez, született is sok szép terv, de Budapest világváros voltát reprezentáló pompás városháza építésére mindmáig nem jutott pénz. 1897-től 1900-ig tartott a városi hivataloknak a régi városházáról a ?,központi” városházába való átköltözése. A hatalmas Károly-kaszárnyát különben III. Károly, Savoyai Jenő herceg kívánságára, Kollonich és Széchényi György érsekek nagy anyagi támogatásával, Martinéin Anton Erhard császári építőmester tervei szerint, 1716—28-ban négyezer személyre, a török háborúban megrokkantak kórházának építtette. Középső főkapuja oromzatában a világegyetemet hordó Atlasz szobra áll. A tetőpcirkányon helyezték el azokat a szobrokat, amelyeket a régi városházáról hoztak át. 1785—1817-ig gránátos laktanya volt, majd 1842-ig ismét invalidusok háza lett. 181/2-töl Károly-kaszárnya néven laktanya céljaira szolgált, egészen 1894-ig. Amikor a főváros az államtól a kaszánya- épületet megvette, Hegedűs Ármin építész tervei szerint alakították át, hogy a városháza céljait szolgálja. Ennek az épületnek II. emelet 241. számú szobájában született 1804 november 18-án A fővárosi törvény előírja, hogy a költség- vetés tervezetének október 15-ig teljesen készen kell állania, hogy a felügyeleti hatóságoknak idejük legyen az alapos áttanulmányozásra és az észrevételek megtételére. A főváros minden évben komoly igyekezettel törekszik a terminusok betartására és ezért a nyári szünetet használja fel a pénzügyi osztály a költségvetés összeállítására. Az összes ügyosztályok, hivatalok és üzemek már befejezték jövö évi költségelőirányzatuk megszerkesztését és a hatalmas füzetek napról-napra sokasodnak a pénzügyi osztály hivatalos szobáiban. A költségvetés vezérfonala ezúttal is a takarékosság, azonban lényegbevágó eltérések mutatkoznak a múlttal szemben, aminek magyarázata a legutóbbi zárószámadás kedvező eredményeiben rejlik. Szendy Károly polgármester fokozott takarékosságra intette az összes ügyosztályokat, ezen túlmenően azonban mellőzte a kiadásoknál évek óta szokásban tíz százalékos zárolást, ami örvendetesen meglepő esemény a főváros gazdálkodásánál. A zárolás mellőzése azért is feltűnő, mert a 21 millió pengős beruházás kapcsán új tételek kerülnek a költségvetés kiadási oldalaira. Elég csak utalni arra, hogy a kölcsön kamatszolgálata önmagában közel félmillió pengő és új kidásokat igényel maga a beruházás ténye is, mert a létesítendő új iskolák, kórházak és egyéb építmények a múlttal szemben új fenntartási költségeket is kívánnak. Mindezek ellenére a zárolást mellőzi a polgármester, mert joggal számít az adóbevételek stabilitására, ami az elmúlt év tényleges eredményeiben is állandósultnak van feltüntetve. A közterhek jövedelme tehát nem csökken a városházi vezetőség számítása szerint és ezért a legtávolabbról sem kerül kombinációba olyan elgondolás, amelyik egyes adónemek felemelésére vonatkozna. Nagy sikere a főváros pénzügyi irányításának, hogy az évek óta érezhető gazdasági nehézségek sem késztették az adók súlyosbítására, mert a mindenkori takarékosság kitünően ellensúlyozta a bevételek visszaesését. A városi vámoknál esetleg várható bizonyos eltérés, itt is azonban a főváros rovására, mert a polgármester elhatározása szerint a környék kívánságainak megfelelően bizonyos kívánságokat honorálnak, a kiesés azonban nem olyan méretű, hogy annak ellensúlyozására adók vagy illetékek felemeléséhez nyúlnának. A pestkörnyéknek szánt kedvezményes tarifák kizárólag a gazdák és a kis Klauzál Gábor, amely eseményt emléktáblával örökítették meg. A Központi városháza a három nagy udvarral együtt 45.259 négyzetméter. A Károly király-útra nyíló frontja, amelyet most akarnak átépíteni, 1868-ban, középső templom- szárnya pedig (a mai házinyomda) 1735 után épült. # Már 1908-ban elkészítette Heuffel középítési igazgató az új Központi városháza terveit, de azt anyagi okok miatt három évtized alatt sem lehetett megépíteni. Azóta is foldoz gat ás okkal dolgoznak, A leg. nagyobb ilyen foldozás az volt, amikor a háború alatt a magánlakásokat át akartéik adni liivató- suknak, a fővárosi hivatalokat, amelyek eddig bérházakban nyertek elhelyezést, a Károly-kaszárnyában három barakpavillont építettek, amelyek még ma is ezt a hivatásukat töltik be. 1914-ben készült el a nagy előterjesztés, amely sezrint az új Központi városhózát vagy az Er- zsébet-téren, vagy a mai helyén, vagy a Károly- körúton akarták elhelyezni. Az egész kérdést akkor kapcsolatba hozták részben az Erzsébet. ,sugárút (ma Madách Imre-út) kiépítésével, részben az Andrássy-út meghosszabbításának tervé- | vei. Emlékszem, hogy még a középítési bizottság is letárgyalta ezt az alternatív tervet és amellett foglalt állást, hogy az új városházát a Károly-kör- úton, a mai épülettel szemben, kell felépíteni. Most eljutottunk a nagyszabású, nyolcmilliós kaszárnya-megfejelési tervhez, amelyben aztán megvan minden, amire csak szükségünk lehet: tizennégy emeletes torony, árkád és Rathauskeller. iparosok előnyét szolgálja és megkönnyíti számukra a Budapesten való boldogulást. A többletkiadások fedezetéről azonban már most gondoskodni kell és a legkézenfekvőbb megoldásnak kínálkoz-ik az üzemi tarifák megváltoztatása. Tagadhatatlan, hogy a főváros az üzemektől nagyobb hozzájárulást igényel és ennek alapjául szolgál az üzemi tarifák revíziója olyan alapon, hogy a fogyasztás méretei növekedjenek. Ehhez az szükséges, hogy a közönséget a nagyobb igénybevételre kedvezményes tarifával ösztönözzék és amint az eddigi tervek mutatják, a gáz- és villanynál komoly törekvések vannak előtérben. A 17-es szanálási bizottság szeptember első napjaiban ülést tart és ott tűzi napirendre a világítási üzemek javaslatait, valamint a közlekedési viteldíjak egységesítését. Magától értetődik, hogy ezek a kardinális tételek pontos beillesztést kívánnak a költségvetésbe, amely tehát mindaddig nem ölthet végleges formát, amíg ezek a fontos kérdések az összes fórumokat meg nem járták. A főváros vezetőségének számítása szerint október első napjaira teljesen kialakul az üzemi tarifák sorsa, úgyhogy ezt követőleg megindulhat a költségvetés közgyűlési vitája. A közgyűlési kampány ezidén különösen érdekesnek ígérkezik, mert az új pártok és új emberek teszik meg észrevételeiket a főváros gazdálkodásáról. Mihálka és Társai beszélő- és szerszámáru iparvállalat k. f. t. Budapest, V., Zápolya-ulca 34. Telelőn: 92-4-98. Az elegáns világ fogasa egyedárusátója DIŐSY JÁNOS Budapest, VII., Rákóczi-út 24. a CSÁSZÁRFÜRDÖ t li e r m á 1 uszodái megnyíltak. Egész nap nyitva A LECKEDVESEBB PESTI HELY AZ ANOOL PARK Uj tarka élet és nagy meglepetések. A nyár művészi életének szenzációi. Minden csütörtökön hazai és nemzetközi művészekkel nagy elite-esték. A m. kir. Operaház tagjaiból alakult zenekar hangversenyei. A Budapesti Szimfonikus zenekar koncertjei. Berkes Béla 50 tagú cigányzenekarával és kedvenc művészekkel nagy magyar esték. The Great Melody Band monstre jazz tarka műsorai. Katonazene a rendörzenekarral. Gyermekdélutánok. A ma emberének szórakozóhelye! POGÁNY BÉLA Teljes erővel készíti az áj költségvetést a főváros adminisztrációja Megszűnik a kiadási tételek tíz százalékos zárolása. — A budget-tervezet az új tarifákon épül fel
