Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-24 / 30-31. szám
"DT TI .% A 1P17QTT Poléárság 126 millió O *LJ ÜLI -L^O X X munkásság 7 millió évi adót fizet A háztulajdonosok fizetik a polgárság adójának 58%-át. Kik fizetnek legtöbb adót, kik a legmódosabb emberek Budapesten? — Az egyes polgári foglalkozások jövedelmi viszonyai az adóstatiszíika tükrében Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatalának kiadásában hatalmas munka hagyta el mostanában a sajtót A kiadványt a hivatal kitűnő igazgatója, Illyefalvi I. Lajos dr. szerkesztette mintegy a budapesti munkásosztály szociális viszonyairól néhány évvel ezelőtt kiadott nagy feltűnést keltő munkájának párjaként. A mostani kiadvány címe és tárgya: A főváros polgári népességének gazdasági és szociális viszonyai. Benne a főváros polgárságához tartozó különböző rétegek szociális helyzete mellett a könyv dicséretes gonddal és szakértelemmel szerkesztett részében rendkívül értékes adatokat találunk a polgárság adózási viszonyairól is. Megtudjuk, hogy az 1932. évben 232.869 polgári osztályhoz tartozó adózója volt a fővárosnak (a jogi személyeket figyelmen kívül hagyva). A nem polgári foglalkozású (fizikai munkás stb.) adófizetők száma kereken 154.000. Ez a két társadalmi réteg összesen 133 millió pengő adót fizetett 1932-ben. Ebből csak 7.2 millió pengő a munkásosztály által viselt adóteher, 126 millió a polgári osztály adóinak összege. A kiadvány bőséges részletezéssel közli foglalkozási csoportonkint is a polgári adófizetők számát és az általuk fizetett adók összegét. Ezek az adatok bizonyára nemcsak érdeklődést, hanem feltűnést is fognak kelteni a főváros adózó polgársága körében. Az adóstatisztikát minden oldalról állandóan sürgetik. Ennek ellenére is aránylag ritkán van módja az adófizető közönségnek megbízható, részletes adóstatisztikai összesítésbe beletekinteni. Igazságos, helyes adórendszer mellett az adózás mértéke az adózók jövedelmi helyzetéről, vagyoni viszonyairól a legjellemzőbb — ha nem is a legpontosabb — felvilágosítással szolgál. Ha foglalko- zásonkint vizsgáljuk a budapesti adózók adóterhét, Illyefalvi I. Lajos dr. kitűnő kiadványából a következő áttekintést nyerjük: Foglalkozási csoport időzök száma Évi összes adó (1932) inon p Fejenkénti átlagos évi adó I. őstermelés ................................................ 11 95 1327 1118 P II. Bányászat és kohászat........................... 109 9 1 838 „ III. Ipar ........................................................... A) önállók................................................ 29.847 9047 303 „ B) Tisztviselők ..................................... 16.4 63 4665 240 „ VI. Kereskedelem és hitel........................... A) önállók ................................................ 28 .234 9239 327 „ B) Tisztviselők..................................... 29.1 43 13.587 466 „ C) Segédszemélyzet........................... 11.883 1159 98 „ V. Közlekedésügy ..................................... 246 „ A) önállók ................................................ 1442 355 B ) Tisztviselők ................................ 966 9 1153 119 „ C) Segédszemélyzet........................... 3042 152 50 „ VI. Közszolgáltatás és szabad fogl. . . 295 „ A) önállók és tisztv .............................. 26. 751 7895 B) Segédszemélyzet........................... 27 .605 2030 74 „ C) Véderő ................................................ 89 5 1 578 „ VII. Egyéb foglalkozások........................... 26 .976 72.703 2692 „ VIII. Nyugdíjasok................................................ 20 .421 2370 116 „ Mindössze polgári népesség........................... 232.869 125.824 540.50 P Nem polgári népesség................................ 15 4.000 7203 4780 „ Általában................................................................ 38 6.869 133.027 343.80 „ A fejenként való átlagokból az „egyéb foglalkozások” feltűnő magas átlaga emelkedik ki közel 2700 pengővel. Az e csoportba tartozó 27.000 adózó 72.7 millió pengővel a budapesti polgári személyek által fizetett 125.8 milliónyi adónak 57.7%-át fizette. Joggal kelthet érdeklődést a kérdés, kik azok, akiket a népesség foglalkozási csoportosítása a semmitmondó „egyéb foglalkozásúak” körébe soroz. Akik, bár az összes adóalanyoknak számszerűii még 12%-át se teszik, az adótehernek mégis 58%-a reájuk nehezül. Legnagyobb részük budapesti háztulajdonos (18.920) vagy telektulajdonos (6175). Számításba adózási szempontból leginkább csak a háztulajdonosok jöhetnek, akik összesen 71 millió pengővel részesültek az 1932. évi adófizetésből, tehát fejenkénti átlagos adóterhük 3750 pengő. (A telektulajdonosok már csak 84 pengő átlagos adót fizetnek.) Budapesten száz ember fizet ötvenezer pengőnél több adót Egyenesadórendszerünk mellett természetes, hogy a fővárosban legtöbb értéket képviselő ház- vagyon viseli az adóterheknek tekintélyes részét. Évi 50.000 pengőnél több adót viselő adófizető polgár (természetes személy) mindössze száz van Budapesten. Ezek között 79 háztulajdonos. A 10.000—50.000 pengő évi adót fizető 3050 budapesti polgár közül is mintegy 80% a háztulajdonosok közé tartozik. Van azonban sokszáz, sőt sokezer olyan kisebb háztulajdonos is, akinek évi adója mindössze néhányszáz pengő vagy még a száz pengőt sem éri el. Az itt közölt kimutatásban az őstermeléssel foglalkozók 1118 pengős átlaga következik a második helyen. Ezt azonban a Budapesten lakó és itt adózó 19 nagybirtokos adója emeli ilyen magasra, amely átlag 22.J/50 pengő, tehát hatszor magasabb, mint a háztulajdonosoké. A középbirtokosok és haszonbérlők már csak 1650, illetőleg 1040 pengő átlagos évi adót fizetnek. Az önálló iparosok között a gyártulajdonosok adója a legmagasabb. 238 budapesti gyáros évi átlagos adója 3732 pengő, kb. ugyanannyi, mint egy- egy budapesti háztulajdonosé. Ez az átlag azonban mindkét csoportban nagy szélsőségeket takar. A gyárosok között csak kettő van, alti 100 ezer pengőn felüli évi adót fizet, a ház- tulajdonosok között nyolc. Évi 2000 pengőt meghaladó adót a többi foglalkozási ágak képviselői közül csak a kereskedelem- és hitelügyi, biztosítási vállalatok igazgatói (2552 pengő), az alkalmazott iparvállalati igazgatók (2260 pengő) és az egyetemi, főiskolai tanárok fizetnek. Ez utóbbiak évi adója 2316 pengő, általában a kereskedelem- és hitelügyi, valamint az ipari nagyvállalatok igazgatóinak adója között áll. Ezek szerint vagyonuknak, jövedelmüknek is ilyen határok között kellene állani. De ez legalább is — vitatható . .. A kisember adóia A budapesti kisiparosok között — adófizetésük nagysága után ítélve — a monopolisztikus helyzetben lévő kéményseprőknek, továbbá a szállodásoknak, a pékeknek, építési vállalkozóknak, kávéháztulajdonosoknak, vendéglősöknek, hangszerkészítőknek, henteseknek és ékszerészeknek van legnagyobb vagyonuk, illetve évi jövedelmük. Velük szemben legszerényebb jövedelmi viszonyokkal a varrónők, a kádárok, faesztergályosok, borbélyok, fodrászok, a kávémérők, férfiszabók, szobafestők és mázolók, valamint a villanyszerelők bírnak. Ezekben a szakmákban a sok önálló iparüző mellett a jövedelmi lehetőségek is igen sokfelé oszlanak. Nem is csoda, ha adóra havi 10—12 pengőnél többet alig fizetnek. A kereskedelem önálló keresői között a ban- károk emelkednek ki 853 pengős évi adójukkal, amely megfelel a magasabbrangú fővárosi tisztviselők, az egyetemi adjunktusok és tanársegédek fixfizetése után, hivatalból levont adónak. De a közszolgálatban álló ügyészek (évi átlagos adó 1958 P), a közjegyzők (1591), a főiskolai végzettségű állami tisztviselők (1194 P) az állatorvosok (1077 P), a bírák (1032 P) átlagos évi adója már jóval meghaladja az önálló bankárok által fizetett adó átlagát (nem is szólva az egyetemi tanárok már említett adójáról, amely csaknem háromszor magasabb, mint a bankároké). A kereskedelem körében a bizományosok és szállítók 400—600 pengős adója, a bankhivatalnokok és a kereskedelmi magántisztviselők 300—500 pengős évi adója, az értelmiségi foglalkozásúaknál megfelel az orvosok (445 P), bírósági és ügyészségi tisztviselők (520 P), lelkészek (533 P) és gyógyszerészek 400—600 pengős adóterhének. Ezek szerint jövedelmi és vagyoni viszonyaiknak is általában egyezni kellene. A kereskedelmi vállalatok cégvezetői körülbelül annyi átlagos adót fizetnek (751 P), mint az ügyvédek (703 P), a magánmérnökök és vegyészek (732 P). A közlekedési vállalatoknál — jórészt köz- szolgálatban —- alkalmazott tisztviselők szerény jövedelmi viszonyaira jellemző, hogy évi adójuk még a házaló ószeresek 98 pengős adóját sem éri el. így a posta és távirda tisztviselők 66, a mozdonyvezetők, kalauzok, vasúti segédhivatalnokok mindössze 50 P évi adójának megfelelő jövedelemmel bírnak. De nem sokkal magasabb a 4—8 középiskolai végzettséggel bíró közszolgálati alkalmazottak évi jövedelme sem. Az óvónők 43, szülésznők 51, az OTI tisztviselők 69, a tanszemélyzet általában 89 P átlagos évi adót fizet. Az elemi iskolai tanítók és magántanítók 106—107 P-t. Alig többet, mint a minden magasabb kvalifikációt nélkülöző ószeresek. HtistU ‘tettek ját TETÖFEDÖMESTER Budapest, I., Karolina-út 16. Telefon: 69-5-59. I AftiGOL TIMUCBM-CSMGYflK DEÁK BÉLA Beér Sándor VÉSNÖK MESTER V., Gr. Tisza Istvin út 6. n. • Telefon : 83-4-89 szivacsalátétes BÉLYEGZŐJE Sarlós, §?ép és flszla ff POLGCJ12UNK“ IPARI, TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ES FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET Budapest,Vili. Gyulay Pál u. 7.Tel:35 5-63.52-8 52---------KORÁNYI ÉS FRÖHLICH és &eé&t lalcalosárú, napellenső és fémporiál gyártmányai anyagban és minőségben e Is őr endűe k Budapest, VHL, Kisfaludy-u. 5. Tel.' 32-3-76, 45-9-86 Fülöp Besső építőmester Budapest, VII, AIréna-úl 11 Telefon: 35-5—84
