Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-24 / 30-31. szám
' 7?, '■» T'y ^ • JTOWJZOüT Jlf/ZMf* Budapest, 1935 július 24. 100.000pengőt kémek a fővárostól a Nemzeti Színház renoválásához Készpénz nincs, legfeljebb állami tartozások leírását vállalja a főváros A Nemzeti Színház új igazgatója, Németh Antal dr., hivataibalépése után nyomban hozzálátott a Nemzeti Színház ideiglenes hajlékául szolgáló hajdani Népszínház színpadának és nézőterének alapos átépítéséhez, renoválásához, modernizálásához. Bár ez elhatározás előtt a főváros véleményét nem kérték ki és a tervek elkészítésében sem volt szerepe a fővárosnak, mégsem emeltek kifogást a tervezett renoválás ellen, azokra a magasabb művészeti és kultúrszempontokra való tekintettel, amelyek az új igazgatót elhatározásában vezették. Arról azonban annak idején szó sem volt, hogy a renoválást a főváros költségére végezzék el. Annál meglepőbb az a leirat, amely a múlt héten érkezett a kultuszminisztériumból a székesfővároshoz a színház átépítésével kapcsolatban. A leirat közli, hogy a színpad és nézőtér modernizálása, renoválása 157.000 pengőbe kerül és a minisztériumnak az a kívánsága, hogy a főváros ebből az összegből vállalja magára a nagyobbik részt, adjon 100.000 pengő hozzájárulást. A városházán beállott nyári szünet és a főváros vezetőinek távolléte miatt az átirat érdemleges elbírálása és megválaszolása későbbre marad, de az máris bizonyosnak látszik, hogy a fővárosnak a hozzájárulás dolgában komoly ellenvetése lesz. és hogy a minisztérium részéről elhangzott kívánságnak a leiratban foglalt formában nem lesz módja eleget tenni. A Fővárosi Hírlap munkatársa beavatott helyen érdeklődött a székesfőváros várható állásfoglalása iránt s a következő fölvilágosítást kapta: — A kultuszminisztérium leirata azt kívánja, hogy a főváros, illetve a Népszínházi-alap 100.000 pengővel járuljon hozzá a folyamatba tett renová. lási munkákhoz. Ebben a tonnában teljesíthetet- lennek látszik a kérés, annál is inkább, mert az állami színházak és a főváros közötti elszámolás még mindig nem történt meg és igen tekintélyes összegek várnának megtérítésre. A főváros illetékes szervei lesznek hivatottak annakidején a hozzájárulás kérdésében állást foglalni. mégis elképzelhetőnek látszik, hogy a főváros, magasabb kulturális és méltányossági szempontokra való tekintettel, nem zárkózik el teljesen a kérés elől, hanem valamilyen formában keresi a megoldást. Legelfogadhatóbb az lenne véleményem szerint — mondotta informátorunk —, ha a kért 109.000 pengős hozzájárulást a főváros fennálló követeléséből levonják. A székesfőváros mai súlyos pénzügyi helyzetében így is igen jelentékeny áldozatot hozna, mert a 100.000 pengő a népszínházi alap vagyonárnak jelentékeny része, másrészt máskép nehezen is volna elképzelhető a hozzájárulás kérdésének megoldása, mert ilyen nagyösszegü készpénz a fővárosnak nem áll rendelkezésére. Négy év múlva dől el, mire használhatják a koronauradalom 720 holdját Parlagon hever a szigetmonostori birtok — Parkváros, kísérleti kútcsoport, határozatlanság Hónapokig tartó vita és rengeteg szócsata előzte meg annakidején a szentendrei szigeten lévő koronauradalom megvásárlását, amelyet a Vízmüvek fejlesztésének céljára szerzett meg a főváros. Az ingatlan megszerzésének eleinte törvényes és elvi akadályai voltak — miután a törvény szerint koronabirtokot nem szabad csonkítani s eladni is csak akkor lehet, ha helyébe a kincstár ugyanolyan azonosértékü ingatlant vásárol. Ezért nem sikerült azt a kisebb területet megszerezni, amire a fejlesztésre szükség lett volna, hanem a főváros kénytelen volt az egész 800 holdas területet több mint egy millióért megszerezni, holott az új kútcsopor- tok létesítéséhez mindössze 80 holdnyi területre volt szüksége. A főváros törvényhatósága annakidején a vételhez azzal a feltétellel járult hozzá, hogy jebb eső területeket is vízszerzésre, kutak fúrására fogják felhasználni a Vízművek. Amennyiben ez az elgondolás kivihetőnek és eredményesnek mutatkozik, a Vízmüvek bővítését sokkal olcsóbban meg lehetne oldani és el lehetne kerülni, hogy a sziget partjain még további, távoleső, egész Vácig felnyúló újabb ingatlanokat kelljen megszerezni. — Hogy ez az új elgondolás a gyakorlatban beválik-e, csak akkor dől el, ha a parti kutak már megépültek és bizonyos ideig már üzemben lesznek, működésük által a talajvíz mozgásában egyensúlyi helyzet áll elő. Ekkor lehet majd csak elvégezni azokat a próbaszivattyúzásokat, amelyekből megállapítható, hogy a belső területeken tényleg van-e lehetőség alkalmas szivattyútelepek létesítésére. Mindaddig azonban, amíg ez a kérdés nem tisztázódik, a koronauradalmi területek értékesítésének ügyében nem szabad olyan intézkedéseket tenni, amelyek a kitűzött cél megvalósítását már eleve meghiúsíthatják. Ennek a kérdésnek a tisztázása a már folyamatban lévő bővítési munkálatok programjával összefüggően 3—4 éven belül fog megtörténni. — A koronauradalom nagyobb részének jövő sorsáról tehát csak a munkálatok befejezése, tehát legjobb esetben négy év múlva lehet dönteni. Ha a sík részeken szivattyútelepek létesülnének, abban az esetben természetesen a beljebb eső magasabb területeket sem szabad beépíteni, sem mezőgazdasági művelés alá venni, nehogy a kutak vizét bármiféle szennyeződés veszélyeztesse, vagy a kutak vizének valamilyen megromlása követ- kezhessék be. * A törvényhatósági bizottság ezt a magyarázatot nem fogadhatja el teljes megnyugvással és kmooly kétségek merültek fel atekintetben, hogy az említett belső ^ területen lehet-e kifogástalan és bőséges vizet találni, másrészt felmerül a kérdése annak, hogy nem lesz-e túlságosan drága víz, ha néhány kútcsoport kedvéért egy 800 holdas területet időtlen időkre kihasználatlanul hagynak. Kérdést idéztünk egyik közismert vízépítési kitűnőségünkhöz, aki a felmerült tervekkel kapcsolatban hozzáintézett kérdéseinkre a következőkben válaszolt: Nem ismerem a Vízmüvek vezetőségének műszaki terveit, így a kérdésre határozott formában válaszolni nem is tudok. Nem hallgathatom azonban el azt a nem mai eredetű aggályomat, amelyet a Duna vizéből mai rendszer szerint való vízszerzéssel szemben táplálok. Kétségem van az- irányban is, hogy a sziget belső, alacsonyabbfek- vésü részein tényleg akadnak-e bőséges és kifogástalan minőségi vízszerzöterületekre, miután a korábbi próbafúrások ezt nem igazolták. Másrészt alapvetően nem tudom helyeselni a régi rendszerhez való ragaszkodást, amelyet állandóan veszélyeztet a Duna vízállása s a víz sodrának szeszélyes alakulása, valamely bekövetkező újabb eliszaposodás, amely egyik napról a másikra megronthatja, mangánossá, vasassá teheti az új kutak vizét is. Ha már mindenáron egyedül a Dunára akar támaszkodni a főváros a Vízmüvek táplálásánál, sokkal egyszerűbb megoldás a mesterséges szűrés, amely a Vízművek tapasztalata szerint is igen jól bevált a gyakorlatban, az eliszaposodás, mangánosodás folytán hasznavehetetlenné vált kúteso- portnál. ügylátszik, nem lehet megváltoztatni a Vízmüvek felfogását azirányban sem, hogy ne hagyják számításon kívül a budai hegyek óriási bőségü karsztvizeit, amelyek rendelkezésre állnak. Felesleges e karsztvizekkel szemben az aggodalom. — Véleményem szerint ezek a karsztvizek, melyek a budai hegyek mélyében kimeríthetetlen tömegben állnak rendelkezésre, teljesen azonosak a budai Dunapart mentén fakadó forrásvizekkel, így például a Római-fürdő forrásaival, amelyekből napról-napra felhasználhatatlanul óriási víztömegek ömlenek a Dunába. Vitatni lehet tehát, hogy az új budai Vízmű építésénél is nem lett volna-e az okosabb, hasznosabb megoldás, hogy Dunaalatti drága építkezések helyett a budai hegyekben szereztek volna vizet. CSEMPÉVEL BURKOLJÁK és fényesen kivilágítják az alagútat Neon-reklámok a csempe fölött — Kivilágított Erzsébet-híd azt a területet, amely a Vízművek számára szükséges részen túl felesleges marad, parcellázás útján, vagy egyéb módon értékesíti a főváros. Ugyanakkor felmerült a gondolata a szentendrei szigeten egy ideális, közeli parkváros létesítésének. A birtokbavett hatalmas területet egyelőre az erdőgazdasági hivatal kezeli, de a fenntartás meglehetősen nagy költséggel jár. A szigeten lévő erdőség ugyanis nem olyan természetű, hogy kitermelése hasznot hajtana, de mégha így volna, akkor is meg van kötve részben a főváros keze, mert a terület vadászati jogának régi bérlője a kincstárral kötött szerződés szerint továbbra is birtokban maradt és nem lehetett felmondani azoknak a többi bérlőknek sem, akik minimális összegért használják a terület egyes részeit. önkéntelenül felmerül tehát a kérdés, hogy mit szándékozik tenni a főváros a fennmaradó 720 katasztrális holddal, mert az abbafektetett 3Á millió pengő tökét nem lehet sokéiig parlagon hever- tetni. Miután a szentendrei birtokot már közel egy éve birtokba vette a főváros és még mindig nem történt semmi lépés a fennmaradó területek hasznosítására, egyik legutóbbi közigazgatási bizottsági ülésen is fevetödött a kérdés, mit szándékozik tenni a főváros a hatalmas szentendrei területtel ? illetékes helyen érdeklődtünk a főváros céljai és szándékai iránt, a hajdani koronauradalom felhasználása tekintetében, ahol érdeklődésünkre a következő felvilágosítást kaptuk. — Sem parcellázásról, sem értékesítésről, vagy valamilyen irányú felhasználásról nem lehet szó ezidőszerint, mert van egy újabb terv, amely szerint nemcsak a parti sávot, hanem a szigeten belA budai alagút ellen az autó és autobuszforga- lom fellendülése óta nagyon sok panasz hangzott el. Ezt a rendkívül élénkforgalmú közlekedési útvonalat ugyanis meglehetős gyéren világították, az úttest burkolata pedig rendkívül poros volt, ezzel szemben a falak nedvessége olyan nagy volt, hogy csöpögött róluk a víz. A nagy por miatt a gyalogosok számára különösen kellemetlenné vált az álagútban váló közlekedés. Éppen ezért a kereskedelemügyi minisztérium az alagút víztelenítési munkálatain kívül, amelyek már közelednek a befejezéshez. elhatározta az alagút korszerűbb világítási, szellőztetési, burkolási stb. munkáinak végrehajtását is. A munkákat egyelőre az alagút egyik szakaszán, próbaképpen hajtják végre s erre már a versenytárgyalási kiírások is megtörténtek. Az alagútat, beavatott helyről származó értesülések szerint, egész terjedelmében körülvakolják s mintegy négy méter magasságban mosható, fehér csempével borítják. A mostani hiányos vüágítást nagy fényerejű ívlámpákkal cserélik fel, amelyek minden időben nappali világítást biztosítanak. A szellőztetésről speciális légszívó ventilátorok segítségével gondoskodnak, az úttestet pedig zaj- és pormentes burkolattal látják el. Az alagút átépítésével kapcsolatosan felmerült az az érdekes terv is, hogy az alagutat, mint modern hirdetési objektumot is kihasználják. Arról van szó, hogy az alagút falain ízléses, feltűnő neoncsöves hirdetéseket helyeznek el. Az alagút átépítéséhez rövidesen hozzáfognak és a. munkálatokat valószínűleg ennek az évnek a végéig befejezik. Igen élénk munka folyik az állami hidakon is. Ezidőszerint egyszerre öt hídon dolgoznak: az új Horthy Miklós-híd első ívének szerelési munkáival csaknem készen vannak, ezenkívül teljes erővel megindult a Margit-híd kiszélesítése, most dolgoznak a Lánchíd festésén és világításának megerősítésén. Az Erzsébet-hídon és a Ferenc József- hidon a gyalogjárót aszfaltozzák és a világítást tökéletesítik. Az Erzsébet-híd festése a közelmúltban készült el és az a terv, hogy ezt a hidat olyan lámpáikkal szerelik fel, hogy a híd szépsége az éjjeli órákban is hatásosan érvényesüljön.
