Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-07-10 / 28-29. szám
Budapest, 1935 július 10. Engedélyt adott a belügyminiszter a zárószámadás közgyűlési tárgyalásának elhalasztására Az új törvényhatóság' megalakulása után azt tervezték a városházi körök, hogy a múlt évi záró- számadást még a nyári szünet előtt letárgyalják. A megalakulás és a különböző választások azonban már a nyári hónapokra is átterjedtek, úgy. hogy nem látszott célszerűnek a zárószámadás napirendretüzése, amely kétségtelenül széleskörű és hosszantartó vitára adott volna alkalmat. A zárószámadás megvitatása azonban elmaradt és bizonyos oldalon tőiményellenes eljárásnak akarták beállítani, hogy a főváros gazdálkodásának ezt az alapvető ügyét egyelőre elvonták a törvényhatóság hozzászólása elöl. A Fővárosi Hírlap szükségesnek tartotta, hogy ebben az ügyben Szendy Károly polgármesterhez kérdést intézzen, aki a zárószámadás ügyéről a következőket mondotta munkatársunknak: — A székesfőváros zárószámadási munkálatai a törvényes határidőn belül elkészültek és mert időközben a törvényhatósági bizottság közgyűlése is újjáalakult, arra kértem a főpolgármester urat, hogy tűzze a zárószámadást a törvényhatósági bizottság első rendes közgyűlésének a napirendjére. A főpolgármester úr azonban a pártok részéről felmerült egyhangú kívánsághoz képest akként intézkedett, hogy a zárószámadást a nyári szünet utáni első rendes közgyűlés tárgyalja egyrészt, hogy az új közgyűlés minden részletében alaposan megismerkedhessék a főváros háztartásával, másrészt, hogy a zárószámadás nyugodt tárgyalására a pártoknak kellő idő álljon rendelkezésre. A főpolgármester úr ezen intézkedését jóváhagyás végett a belügyminiszter tudomására hozta, aki a maga részéről hozzájárult a zárószámadás tárgyalásának elhalasztásához. Teljesen szabályszerű és méltányos volt a főváros vezetőségének ez az intézkedése, mert ily- módon az új közgyűlés alaposan tanulmányozhatja a zárószámadás érdekes adatit és teljes fel- készültséggel teheti meg észrevételeit Budapest gazdasági problémáiról. Nyolc évig tart a koronázó templom teljes restaurálása Az új torony már augusztus 15-ére elkészül A budavári koronázó templom karcsú, csipkés, gótikus tornyának restaurálási munkálatai még mindig tartanak. Idegenforgalmi szempontból is nagyon sürgős már ennek a munkának a befejezése, mert még mindig csak állványok me- redeznek az ég felé és a csonka templomtorony nagyon lehangoló látvány azok számára, akik a templom és a halászbástya szépségében akarnak gyönyörködni. Egyre többen vannak a Budapestre érkező külföldiek között, akik határozottan kijelentették, hogy legelsősorban a halászbástya, a citadella, a vár kivilágításának tündéri látványossága vonzotta vissza őket Budapestre. A magyar fővárosban most zajlik az idegenforgalmi főszezon örvendetes hullámzása, amely pünkösdkor kezdődött, a júniusi ünnepi hetekkel fokozódott és Szent István-hétkor éri majd el tetőpontját. Éppen ezért kérdést intéztünk dr. dorogi Farkas Ákos tanácsnokhoz, az elnöki ügyosztály vezetőjéhez, akihez a kegyúri ügyek, így a templom renoválása is tartozik, történtek-e intézkedések a toronyépítkezés és a Mátyás-templomnak az állványhálózatból való sürgős kiszabadítása érdekében. Farkas Ákos tanácsnok a Fővárosi Hírlap munkatársának a következő választ adta: — Megnyugtatásul közölhetem, hogy a koronázótemplom tornyának építése már a befejezéséhez közeledik és éppen az idegenforgalmi szempontokra való tekintettel a középítési osztály már korábban utasítást kapott, hogy a munka tempóját fokozza. Ha annakidején nem húzódott volna el a vita az építkezéshez szükséges köszállítás körül, ma már sokkal előbbre volnánk. Erről azonban nem tehetünk, Tény, hogy a lebontott torony nagyobb része már újra felépült. A felső galérián felül falaznak már a munkások. A tornyot díszítő szobrászati részek már a helyükön vannak, körülbelül húszmé- temyi falazás van még hátra a torony sisakján. Ez azonban már a munka kisebbik része, mert a toronysisak fokozatosan keskenyedik. Legkésőbb augusztus 15-ére az új torony már állni fog, az állványokat lebontják és lehetővé válik a fényszórókkal való megvilágítás. Sajnos, az egész állványt még nem távolíthatjuk el, mert az első falrészeket is rendbe kell hozni. Általában még nyolc évig tart a templom restaurálása és az egész költség körülbelül 700— 800.000 pengőre rúg. Az idén még elkészül a főhomlokzaton lévő kisebb torony, az úgynevezett lépcsőtorony restaurálása is. Elkerülhetetlen azonban az egész templom renoválása, mert a 40 évvel ezeló'tt történt renoválás nem bizonyult elég tartósnak. Akkor kolozsmegyei bácstoroki- köböl faragták a templom díszeit, ennek azonban nagyon minimális volt az ellenálló képessége. Már 1918-ban ki kellett cserélni a torony egyes részeit, ekkor Gyula- fehérvár vidékéről, Magyarigen községből hozattak követ. Sajnos, ezeket a köveket is túlrövjd idő alatt kikezdte a főváros levegőjének korma, füstje és erős kénsavtartalma. Ez a panasz azonban nemcsak a Mátyás-templomnál áll meg, hanem így van mindeö faragott budapesti épületnél, elsősorban parlamentünknél, amelynek szintén most folyik a renoválása. A főváros hasonló okok miatt ugyancsak most kénytelen nagy költséggel restaurálni a Rózsák terén lévő plébániatemplomot, a Bakáts-téri plébániatemplommal együtt, Reméljük, hogy a most alkalmazott, kemény, süt- tői kő nagyobb ellenállású lesz. Eredetileg arra gondoltunk, hogy műkőből vagy betonból végeztetjük a helyreállítást, de ez ellen művészi szempontból merültek fel komoly aggályok és ellene volt a megoldásnak a Műemlékek Országos Bizottsága is. Eltolják a belvárosi templom egyrészét A Mátyás-templom restaurálásával kapcsolatban érdeklődtünk Farkas tanácsnoknál a szomorú állapotban lévő belvárosi föplébániatemplom sorsa iránt is. A főváros leg'exponáltabb helyén álló templom mai állapotában igen siralmas képet nyújt, szinte düledezni látszik, aminek okát nehéz megmagyarázni a környéken nagy tömegben megforduló tájékozatlan külföldi látogató előtt. Érdeklődésünkre a tanácsnok a következő felvilágosításokat adta: — Köztudomású, hogy a főváros vezetőségének elhatározott szándéka, legrégibb pesti műemlékünk, a XII—XIII. századból származó belvárosé föplébániatemplom méltó helyreállítása. Hogy B(lHBBRBBBBRflBBRBnB!IBBBSaiE!HBEElRBianJBBaBB!nBtSIillBBBBBBKi Hdsch fekete jám TETÖFEDŐMESTER Budapest, I., Karolina-űt 16. Telefon: 69-5-59. máig nem történt semmi, ez főleg azon múlt, hogy a szakértők nem tudtak megállapodásra jutni a megoldási formák és a mód tekintetében. Friedrich Lajos műszaki főtanácsos eltolási-felemelési terve annakidején széles körben keltett élénk feltűnést és Szendy Károly polgármester érdeklődését, hajlandóságát is nagymértékben kiváltotta. Közben komoly szakemberek szájából olyan ellenvélemények hangzottak el, amelyek előtt meg kell hajolni a főváros vezetőségének is és ekkor az eltolás tervét az illetékesek elejtették. ■ Egyidejűleg a főváros megbízta Lechner műépítészt., hogy dolgozzon ki részletes tervezetet a restaurálás megfelelő lebonyolítására. — A közelmúltban a különböző műszaki és egyéb fórumok, mint a Műemlékek Országos Bizottsága, az Egyházmüvészeti Tanács, a Közmunkák Tanácsa, a főváros, ismételten foglalkoztak a belvárosi templom restaurálásának kérdésével és ekkor ismét a radikális megoldás jutott előtérbe. Most arról van szó, hogy a templomot mégis eltolják. De csak a régi, ősi, gótikus részt, a hozzáépített későbbi 'hajót és a tornyokat lebontják. A gótikus rész eltolásának és felemelésének technikai nehézségei lényegesen kisebbek, mert az egész azonos anyagból, kőből épült és kisebb terjedelmű is. Ha a gótikus rész eltolása megtörtént, akkor a hajót újra felépítik, de nem a mostani bárok ízlés szerint, hanem a régi gótikus résszel azonos stílusban. ß Ebben az esetben a templom eredeti gótikus szépsége maradéktalanul érvényesülne. Az eddig eszközölt számítások szerint, úgylátszik, hogy a gótikus rész eltolása és a hajó lebontása, majd újjáépítése sem kerülne többe, mintha az egész templomot elmozdították volna. Az összköltségek végösszege 1,200.000 pengő körül mutatkozik. A nyáron egyébként a templom körül már nem történik semmi s csak az ősszel kerülhet sorra újból ez a kérdés s ekkor dől el, hogy a főváros milyen álláspontra helyezkedik. Minden esetre sürgős, hogy akárhogyan, de most már döntés történjen a templom sorsa tekintetében, mert a mai állapot nemcsak unesztétikus, hanem kegyeletsértö is, másrészt az Erzsébet-híd- fönél egyre jobban jelentkező közlekedési nehézségek is sürgetik a kérdést, mert a hídfejlesztés ki- szélesítésével tovább késlekedni nem lehet. Iskola szanatórium épül a budai hegyek között Az Iskola Szanatórium Egyesület, — amelynek szentgotthárdi intézete már évek óta működik áldásos eredménnyel a tüdőbeteg gyermekek megmentése érdekében, — elhatározta, hogy a főváros közelében építi meg második iskola szanatóriumát. A székesfőváros melegen támogatja a tervet és többezer négyszögöles területét fog az intézmény rendelkezésére bocsátani. Az új iskolaszanatórium a budai hegyek között, valószínűleg a Csillagvizsgáló Intézet fölött épül meg a Svábhegyen, de az sincs kizárva, hogy a Budakeszi határán lévő fővárosi erdőből hasítanak ki e célra nagyobb területet. n SANIT habarcs- és beton vízhatlanító Gyártja Posnansky és Sfrelítz R. T. aszfalt-, fedéllemez- és kátrányvegyitermék-gyár Központi iroda Budapest, V., Sólyom-utca 13. Telefon : .22 8-29, 28 2-85 UTHENGERLEST ■BBKSn vállal WOLFF ERNŐ Budapest, I., Kelenföld «út 1. Tel.: 59 -9—68. | CSUCSHEGYI BBZflLTBÁNYfl R.-T. HEMESGULflCS Központi iroda t ■BBHHBBBH Budapest, VII,, Nürnberg-ntca 47« Telefont 970-43. TELEFON TAPOLCA 2a «RÓSZ FRIGYES Budapest, IX., Bakáts-u. 1. OKL. MÉRNÖK ÉPÍTÉSI ÉS KÖ- VEZÉSI VÁLL. Telefon: 8G-0-64. MARX és MEREI tudományos, elektromos műszerek és feszmérök gyára Budapestül., Bulcsu-utca 7. sz. a?ggfarui»agii in nmn|i |i nf .tn—ngjEmeflm. UMHM— CUSTODIS ALPHONS I MÉRNÖKI IRODA ÉS ÉPI TÉSI VÁLLALAT IPARI BERENDEZÉSEK RÉSZÉRE BUDAPEST, V. KEK., NÁDOR-UTCA 19. TELEFON: 12—0—07 ALAPÍTÁSI ÉV 1878 Gyárkéményépités, Gőzkazánbefalazás, Ipari kemencék épílése és tervezése kőszénbanya ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLGTILD-UTCA 3. Telefonszám: 25-5-54, 25-5-55 és 25-5-56
