Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-19 / 25. szám
Huszonötödik éviolyam Budapest, 1935 június i9. 25. szám Előfizetési ár: EGÉSZ ÉVRE ................24 PENGŐ FÉ LÉVRE.........................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VI. ANDRÁSSY-ŰT 60 Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 40.424 A maradandó alkotások ideje Kedden este megalakult a NÉP fővárosi közgyűlési frakciója. Ez az alakulás lényegében bármennyire formalitás volt is, Budapest székesfőváros kommunitásának jövendő sorsára döntő jelentőségű lesz. ünnepi aktus volt ez az alakulás, nyitánya a megindítandó munkának és első megnyilatkozása annak a szellemnek, amelynek egy férfias erejű, az élettel kapcsolatos szociális gondolatokban elmélyülő, szellemi és lelki motívumokon alapuló nemzeti újjászületést kell létrehoznia. Azzal a lelkes csoporttal, amely a NÉP jelvényével a közgyűlési terembe bevonul, új szellemnek is kell a törvényhatóságban érvényre jutnia. Erről az új szellemről vitéz Marton Bélának, a Nemzeti Egység Pártja országos főtitkárának multheti parlamenti beszédében olyan gazdag és olyan plasztikus meghatározást találunk, amelyet meg kell szívlelnie mindenkinek, aki a főváros új törvényhatósági bizottságának munkája elé bizalommal és szeretettel tekint. Vitéz Marton Béla ebben a beszédében Gömbös Gyula történelmi jelentőségű politikai irányzatáról szólott, amely szakított azzal a felfogással, hogy a kormány csak materiális vonatkozásban lehet vezetője a nemzetnek. A régi felfogás — mondotta Marton Béla — még kulturális vonatkozásban is csak kereteket, intézményeket tudott alkotni; vezető szellemet, amely kitölti a kereteket, nem tudott produkálni és így, amíg ezerféle vélemény között tántorgott, könnyű prédájává vált, többször egyéni ugródeszkául szolgáló társadalmi, vagy választási szervezkedésnek is. A kereteket kitöltő szellem az, amelyet a nemzeti egység hoz és amely az egyet akaró és egyet cselekvő nemzetet kialakítja. Ebbe a nemzeti egységbe, a magyar állami és társadalmi élet belső revíziójába kell belekapcsolódnia Budapest székesfővárosnak is azon a szerven keresztül, amelyet az új törvényhatósági bizottság jelent. Jelentőségteljes az az időpont is, amikor a NÉP fővárosi frakciója bevonul a közgyűlési terembe és amikor megkezdi, bizonyára gazdag tevékenységét a székesfőváros törvényhatósági bizottságában. Jelentős ez az időpont, mert — hogy ismét vitéz Marton Béla szavaival éljünk — most érkezett el a maradandó alkotások ideje. Ezeknek a maradandó alkotásoknak kell egybe ková- csolniok az egész nemzetet, ezeknek kell olyanoknak lenniök, hogy a székesfőváros és az ország testvéri egységét végre tökéletesen megvalósítsa. Hiszünk benne, hogy ez nem lesz nehéz dolog, hiszen az egész ország, maga a főváros népe is át van itatva a nagy nemzeti, kulturális, szociális és gazdasági reformok vágyától. Nem lesz nehéz, mert ma már minden magyar lélek vágyódik az egység után és minden magyar szívben el van ültetve a magyar öncélúság gondolatának magva. Ebben a kedvező lelki atmoszférában kezdi meg munkáját a székesfőváros új törvényhatósági bizottsága, amelynek nem kell mást cselekednie, mint bölcsen követnie Gömbös Gyula kormányzati politikáját, amely, ha telve van is a reformtörekvések tüzével, nem a rögtönzésből táplálkozik, hanem irányítója a higgadt megfontoltság és az ezer esztendős jogfejlődés tradíciójának tisztelete. Ezeknek az elveknek és ezeknek a módszereknek kell a főváros törvényhatósági bizottságában is tökéletesen érvényre jutniok. Az új törvényhatósági bizottság munkáját megkönnyíti az is, hogy erős, alapjaiban megingathatatlan, népszerűségében folytonosan emelkedő kormányzat jóindulata és szeretete áll mögötte. Ez a kormány az egész ország egybekapcsolódását, együttes vállvetett munkáját akarja, törekvéseiben benne él az, hogy a főváros nemcsak irigyelt, káprázatos világváros legyen a vidék szemében, hanem kulturális és szociális kincseiben testvérien részesítse a magyar vidéket is. És ha ez így van, Gömbös Gyula és kormánya mégis többet jelent a magyar főváros számára, mint azok a kormányzatok, amelyek egyoldalúan és a magyar vidék irigylésére engedték fejlődni Budapestet. A Nemzeti Egység gondolata, igenis, meg fogja valósítani azt a még mainál is szebb, gazdagabb, boldogabb, világvárosibb, modernebb, kulturális és szociális intézményeiben hatalmassá fejlődő Budapestet, amely azonban édes testvére lesz az ország legkisebb falvának is és amelyre nem irigykedve, hanem büszkén fog tekinteni az egész ország. Gömbös miniszterelnök és Bornemisza Géza lemondanak fővárosi mandátumukról Bornemisza kereskedelmi miniszler nyilatkozata a Fővárosi Hírlapnak Június 25-ikén alakul meg a főváros új törvényhatósági bizottsága. Addig el kell dőlnie a miniszteri, valamint a kettős mandátumok sorsának és a közgyűlési terembe mindenki bevonul, aki a közgyűlés munkájában részt fog venni. Régóta híre járt, hogy Gömbös Gyula miniszterelnök és Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter nem tartják meg fővárosi mandátumukat, hiszen a választási listákon is csak azért szerepeltek, mert a NEPinek ebben a nagy erőpróbájában aktív részt akartak venni. A Fővárosi Hírlap munkatársa, hogy a közvélemény tiszta képet nyerjen, ezekre a kérdésekre vonatkozólag kérdést intézett Bornemisza Géza kereskedelmi miniszterhez, aki a következő választ adta: — A fővárosi törvényhatósági bizottsági tagságot sem a miniszterelnök úr, sem én nem tartjuk meg. A magam részéről már el is juttattam Csilléry Andráshoz, az igazolóválasztmány elnökéhez_, lemondólevelemet. — Gömbös Gyula miniszterelnök úr azért mondott le mandátumáról, mert miniszter- elnöki méltóságával a tagságot nem tartotta összeegyeztethetőnek, miután a főváros legfőbb felügyeleti joga a kormányt illeti. Felügyeleti jogom a főváros fölött nekem is van. Alám, mint szakminiszter alá tartozik a főváros közlekedési ügyeinek és az üzemeknek legfelsőbb felügyelete. Az új fővárosi törvény a réginél lényegesen nagyobb befolyást biztosít számomra a fővárosi ügyekben. Én ezzel a jogommal, miután az új törvényhatóság megkezdte munkáját, fokozottabb mértékben kívánok élni. Ez okoknál fogva nem tartottam összeegyeztethetőnek, hogy mint kereskedelemügyi miniszter, a város parlamentjének munkájában is résztvegyek. így tehát le kellett mondanom arról, hogy az I. kerület polgárságát képviseljem. Ez azonban, mint mondottam, nem azt jelenti, hogy a fővárosi ügyekkel nem kívánok behatóan foglalkozni. Éppen ellenkezőleg, fokozottabb tevékenységei kívánok kifejteni a milliós város boldogulása érdekében. Bornemisza Géza nyilatkozata most már nem hagy kétséget: a miniszterek fővárosi mandátumának sorsa eldőlt, átengedik helyüket a soron következő jelöltnek. Ebben az esetben tehát bizottsági tagságot nyernek: vitéz Somogyi Béla dr., áld Gömbös miniszterelnök mandátumát kapja, míg Bornemisza mandátuma Pályi Gyula dr.-nak jut. Részben már eldőlt, másrészt a legközelebbi napokban nyilvánosságra kerül a kettős mandátumok sorsa is. Jövő kedden: alakuló közgyűlés Csütörtökön: polgár mester választás Sipőcz főpolgármester a közgyűlés munkarendjéről A várospolitikai életet elsősorban az a kérdés érdekli, hogy mikor kerül sor a megalakulásra, a törvényhatósági bizottság érdekképviseleti tagjainak megválasztására és a főtiszt viselői állások betöltésére. A találgatások különböző terminusokra szorítkoztak, mindezek azonban nem nyertek megerősítést illetékes helyen és így változatlanul kérdőjel maradt, hogy az új közgyűlés mikor kezdi meg az alkotó tevékenységét. A Fővárosi Hírlap munkatársa a legmértékadóbb tényezőhöz: Sipőcz Jenő dr. főpolgármesterhez fordult felvilágosításért, aki a következő nyilatkozatot tette: — Az új törvényhatósági bizottság megalakulását sürgősnek tartom, mert elsőrendű érdekek fűződnek ahhoz, hogy az autonómia szerveinek működésében hézag ne támadjon. A megalakulás terminusának pontos kitűzése eddig azért késett, mert az egyik érdekképviseleti szerv: az Ügyvédi Kamara csak jmost fejezte be választásait és a névjegyzéket, amelynek alapján a közgyűlés választ, csak elkésve kaptuk kézhez. — Most már végérvényes az elhatározás, hogy az új törvényhatósági bizottság június 25-én, a jövő hét keddjén délután tartja alakuló közgyűlését, amikor az érdekképviseleti tagok megválasztása is esedékes. A polgámiesterválasztás két nappal később, június 27-én, csütörtökön lesz és ezzel a közgyűlés megkezdheti egyik legfontosabb teendőjének, a szakbizottságoknak az összeállítását. Véleményem szerint július első napjaiban még egy közgyűlésre van szükség, hogy a polgármester úr részéről előterjesztendő sürgős tárgyakban határozat hozassák. Ezt követőleg megkezdődik a nyári szünet, amely a múlt szokásoknak megfelelően, szeptember első feléig tart.
