Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-06-19 / 25. szám

2 jMm^oőITiím/íp Budapest, 1935 június 19. Szendy Károly polgármester * nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a közmunkák nyári menetrendjéről, a Margithíd munkái­nak reális vállalatbaadásáról, a vállalkozók komolytalan fellebbezéséről, a borravalókérdés tapintatos megoldá­sáról és a nyári szabadságolások beosztásáról PESTI KIRAKAT Aki valaha hitt a magyar élniaJcarásban, a magyar életerőben, a magyar tehetségben, az már számtalanszor vehette észre, hogy vannak ennek a kicsiny, de értékes magyar életnek olyan zugai, amelyekről mi magunk alig-alig veszünk tudomást, de amely, ha egy­szer a világ szeme elé kerül, rendkívüli sike­reket tud felmutatni. Nemcsak azokra a kivé­teles magyar tehetségekre gondolunk, akiket, sajnos, idehaza valahogy nemtörődömségből, szegénységből, vagy tolóm éppen a jóakarat hiányából elhanyagolunk és akikre akkor kez­dünk csodálkozva felnézni, amikor a külföld, mint világhíres embereket adja vissza ne­künk. Azaz, hogy dehogy adja. Megtartja ma­gának. A legtöbb esetben, sajnos, ezek a fiaink keserűségükben még magyar voltukat is elfe­lejtik és hálából a felfedező, az élet útjára el­igazító nemzet fiának vallják magukat. Ez a fájdalmasabbik eset. Vannak azután olyan esetek, amikor magyar intézmények idehaza, szinte észérv étlenül, óriási fejlődést érnek el. Ezekről mi magunk alig szerzünk tudomást, egyszerűen elintézzük őket azzal, hogy tudo­másul vesszük, ha becsületesen teljesítik a kötelességüket. Amikor azután ezek az in­tézmények, szervezetek, embercsoportok munkájukkal és teljesítményeikkel nemzet­közi fórumok ítélöszékei elé kerülnek, akkor látjuk, hogy halk munkájukkal milyen nevet és dicsőséget szereztek a magyar nemzetnek. Ilyen esetük volt a magyar vizirendörök- nek a múlt hetekben. Ezekről a derék vizi- rendörökröl a magyar, sőt a budapesti köz­vélemény is, majdnem, hogy tudomást sem szerzett. Gsak néha egy-egy életmentési ak­ciójuk sikerét olvassuk szerény beállításban az újságok hasábjain, vagy ha történetesen arra vezet az utunk, magát az életmentés nagyszerű, felemelő emberi tényét is látjuk. Pedig ezekí az életmentések nem is olyan szórványosak. A külföld illetékes szervei már nagyon jól tudják, amit talán a magyar kö­zönség most vesz észre, hogy ez az új rendőri szerv nyolcesztendös fennállása alatt közel ezer fuldoklót mentett ki a Dunából és eb­ből mindössze két százalékot tesz ki az ered­ménytelen mentési kísérlet. Május hónapban azután a Vöröskereszt Nemzetközi Liga kongresszusán, a második nemzetközi bal­esetvédelmi értekezleten az idesereglett szak­emberek elámulva látták a magyar rend­őrök bravúros életmentő munkáját. A buda­pesti dunai mentőörség szolgálatának gycu- korlati bemutatóján ugyanis huszonkét kül­földi állam szakértő-kiküldöttje és a Nép- szövetség három delegáltja gyönyörködött rendőreink mintaszerű, gyors munkájában. Most azután három hét múltán jelentős és figyelemreméltó, magyar propaganda szem­pontból megbecsülhetetlen értékű eredmény­hez jutottunk. A Vöröskereszt Nemzetközi Li­gája ugyanis értesítette a budapesti főkapi­tányságot, hogy a kongresszus határozata értelmében a Népszövetség útján kötelezni fogják az összes dunai államokat, hogy a bu­dapesti mentöörségi szolgálat pontos mintá­jára egy éven belül szervezzék meg a dunai mentőállomásokat. A Liga vezetősége arra is kérte a főkapitányságot, hogy a szervezési szabályzatot küldje el az érdekelt államoknak és kérte, hogyha a szomszédos államok rend­őrhatóságai Budapesten akarják tanulmá­nyozni a nagyszerű rendőri szerv munkáját, a szakértő vendégeknek álljunk rendelkezé­sére. Természetesen ezeket a kívánságokat a legnagyobb örömmel fogja a főkapitány telje­síteni és ha a szomszédos államok szakértői megtisztelnek bennünket, a legteljesebb ma­gyaros vendégszeretettel fogunk rendelke­zésükre áílani. Itt azonban nem egyszerű nemzetközi si­kerről vám szó, hanem arról, hogy Magyar- ország az embervédelmi intézmények terén elöljárt az egész világon. És legfőképpen ar­ról van szó, hogy Magyarország ismét hatal­mas példáját adta kultúr fölény ének és büsz­kék vagyunk arra, hogy elsősorban azok a dunai államok, amelyek legtöbbször ellenséges indulattal viseltetnek irántunk és amelyek a maguk kultúráját igazságtalanul és jogtala­nul a miénk fölé szeretnék helyezni, ismét meggyőződhetnek arról, hogy Magyarország ban csodákat teremt az emberszeretet és Ma­gyarország tud olyat produkálni, amely méltó arra, hogy az egész világ utánozza. llkovits 1. Budapest központi fűtés- ós vízvezetéki vállalata VJÓZSEF-TÉRtl. TELEFON: 811-54 A jövő hét elején megalakul az új törvény- hatósági bizottság és ezt követöleg a legelső fel­adat, hogy megválasszák Budapest polgármeste­rét. Mindenképpen helyeselhető, hogy az autonó­mia vezetői, egyetértésben a főpolgármesterrel, nem késlekednek az adminisztráció legfőbb pozí­ciója körüli bizonytalanságot megszüntetni, mert végeredményben az egész közigazgatási apparátus működése függ a polgármesterkérdés megoldá­sától. Közvetlenül a polgármesteri állás betöltése előtt általában izgalmas légkör szokott uralkodni a városházán. A nyugtalanság ezúttal nem tapasztalható, aminek az a magyarázata, hogy az összes fakto­rok tisztában vannak a polgármester személyével, kit a közgyűlés nyilvánvaló egyhangúsággal erő­sít meg újból fontos pozíciójában. A polgármesteri hivatalban is olyan a hangulat, hogy a zökkenő­mentes és folyamatos munka további menetét Szendy Károly erről a kérdésről a következő nyilatkozatot tette: — Az összes közmunkák előkészítése fo­lyamatban van és így semmi ok sincsen annak a feltételezésére, hogy a törvényhatóság nyári szünete bizonyos mértékig káros kihatást gya­korol a munkálatok kiadására. Az összes ügyosztályok befejezték a következő két hónapban esedékes közmunkák előmunkálatait és gondos­kodtak a kiírásról, magam pedig minden ügyben soronkívül hozom meg a döntéseket. Befejezést nyert a beruházó program végrehajtása is és csupán a közgyűlési jóváhagyás, valamint az OTI-kölcsön részletei­nek a folyósítása szükséges ahhoz, hogy ez a hatalmas méretű befektetés az előírt sorrendben végrehajtásra kerüljön. Nincs szabálytalanság a Margithíd munkálatainak odaítélésénél Szóvátettük a polgármester előtt, hogy a képviselöház legutóbbi ülésén interpelláció formá­jában került napirendre a Margithíd kiszélesíté­sével kapcsolatos munkálatok kiadása. Ellenzéki oldalról azt kifogásolták, hogy nem a legolcsóbb pályázónak, hanem a Zsigmondy-részvénytársa­ságnak, továbbá a Fábián, Somogyi és György cégnek adták a megrendelést, ami 280 ezer pen­gővel drágább volt, mint a legolcsóbb ajánlat. Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter válaszá­ban többek között arra is utalt, hogy az ügy döntésével szemben a polgármester sem emelt kifogást. — A Margithíd kiszélesítési munkálatait két csoportba osztva adták ki az említett cg- geknek —t válaszolta a polgármester — és az idő rövidsége miatt volt szükség arra, hogy a munkálatokat megosszák. Az ajánlatok elbírálását tíztagú zsűri végezte és egyhangúan hozta meg döntését. A zsűri határozata ellen természetesen kifogást nem emeltem és meggyőződésem, hogy ez a fontos munlcálat mielőbb megvalósítja a Mar- githídon való normális közlekedés helyreállí­tását. Közelharc a közmunkákért Az utóbbi időben valóságos gyakorlattá vá­lik, hogy a közmunkák odaítélésénél hozott dön­téseket a mellőzött vállalkozók megfellebbezik és ezzel komoly késedelem származik a munkák megkezdésében. ‘Erről az .'eljárásról Szendy Ká­roly polgármester a következő véleményt for­málja: — A valóság áz, hogy egy munkát csupán egy vállalkozónak lehet odaítélni, a gazdasági viszonyok azonban valóságos közelharcra kényszerítik a pályázókat, hogy egy-egy munkát el­nyerhessenek. A városházi ügyosztályok gondosan előkészítik az ajánlatok átvizsgálását, megformálják a vé­leményüket a legmegfelelőbb pályázatról és magam a legkörültekintőbb gondossággal ho­zom meg a döntést. Az bizonyos: a legolcsóbb ajánlat nem jelentheti mindig egyúttal a legjobb ajánlatot is, semmi sem akadályozhatja. Szendy Károly polgármester reggeltől estig foglalkozik az összes jelentősebb ügyekkel és minden megfontolást érdemlő ügyben fenn­tartja magának a döntés jogát. Ezért van az, hogy a polgármester tökéletesen tájékozott, gyakran kisebb reszortügyekröl is, és tiszta képe van mindazokról a problémákról, amelyek az aktualitások előterében állanak. Nem lesz késedelem a közmunkák kiadásánál A Fővárosi Hírlap munkatársa felkereste Szendy Károly polgármestert és szóvátette előtte azt az aggodalmat, hogy a nyári szünet folyamán esetleg késedelmet szenvednek a közmunkák, amelyeknek folyamatossága pedig elsőrendű érdeke a budapesti iparnak és vállalkozásnak. polgármester és ezért alakulhat ki olyan téves és ferde fel­fogás, hogy esetleg érdemtelen mellőzés történt. A versenytárgyalások fölötti döntés végered­ményben olyan, mint az ítélet, amellyel egyesek mindig elégedetlenek. Óvatosságéi a borravaló körül! Sűrűn foglalkoztatta a napisajtót és az érde­kelteket a borravalókérdés, amelynek eltörlése érdekében a közigazgatási bizottság ismételt fel- terjesztésekkel fordult a kereskedelmi miniszter­hez. A főváros álláspontja ismeretes: megszün­tetni a mai rendszert olyképpen, hogy abból az érdekeltekre kár vagy visszahatás ne származzon, — A borravalórendszer rnai formája két­ségtelen reformra szorul, — mondja Szendy Károly polgármester, — azonban vannak olyan szempontok, amelyek komoly figyelmet érde­melnek. Nem vitás ugyanis, hogy a borravaló­rendszer megszüntetése esetén a főpincéreket súlyos károsodás éri, már pedig az elmúlt év­tizedek folyamán túlnyomórészt a főpincérek avanzsáltak vendéglősökké és a maguk rutinjá­val igyekeztek hozzájárulni a budapesti étkező- helyiségek jó hírnevének megalapításához. Ha a főpincérek elesnek a borravaló révén számukra juttatott kétségtelenül jövedelmező keresettől, akkor nem fejlődnek tovább egyéni vállal­kozókká és ily módon szakemberek he­lyett tőkés vállalkozókból fognak ki­kerülni az új éttermi tulajdonosok. Elképzelhető, hogy ilymódon az Aschingerek, Duvalok és Lyonsok rendszere érvényesül, mint Berlinben, Párizsban és Londonban, ami aztán megszünteti a budapesti publikumtól annyira megszokott egyéni ízlést és kiszolgálást. Ilymó­don megszűnne a pincérek jó hírneve és nem jönnének új vendéglős-generációk, amelyek az öröklött szellemben gondoskodná­nak a tradiciós üzletvezetés fenntartásáról. Ez az árnyoldala a borravalókérdés eltörlésének és ezért az érdekek komoly összeegyeztetésére van szükség, hogy károk egyik oldalra se származ­zanak belőle. fi polgármester nyári szabadsága Végül megkérdeztük a polgármestert, hogy miképpen alakul a városházi vezetőség nyári be­osztása ? — A tanácsnoki szabadságolások beosz­tása már elkészült — úgymond ■— és az alpol­gármester urak is felváltva mennek szabad­ságra. A magam számára szabadságidőt még nem állapítottam meg, mert az a tervem, hogyha lehet, elmegyek pi­henni, de mindig itt leszek, ha szülcség van a polgármester jelenlétére. Szendy Károly polgármester nyilatkozata ko­moly megnyugvást jelent arra, hogy a nyári szünet nem jelenti a városházi élet elhalkulását, mert az ügyek éppen olyan ütemben kerülnek el­intézésre, mintha nyári szünet nem Is volr.a a törvényhatóságban.

Next

/
Thumbnails
Contents