Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-05 / 23. szám
1935 június 5. 7 A Nemzeti Egység tanügyi szeruezeleinsH munkássága Meglehetősen elhanyagolt probléma volt a közelmúlt időkig az idegenforgalom intézményes felkarolása és ugyanakkor, amikor a főváros korlátozott anyagi eszközeivel mindent elkövetett, hogy ezt a rendkívüli jelentőségű ipart fellendítse, az állami és társadalmi tényezők meglehetős passzivitással nézték a főváros erőfeszítését. Ügyes intézkedés volt a budapesti gyógyhelybizottság megalakítása, amely kellő hozzáértéssel és a rendelkezésére bocsátott anyagi eszközökkel megindíthatta a komoly propagandát és ennek eredményei máris jelentkeznek. Mindazok, akik az idegenforgalom kiszélesítésében komoly értékeket látnak és valóban nemzetgazdasági nézőszögböl ítélik meg az ezzel összefüggő kérdéseket, nagy örömmel látják, hogy a törvényhozás tagjainak figyelme mindinkább erőteljesebben fordul az idegenforgalmi problémák felé. A kormány egyik sarkalatos programjává emelte az idegenforgalom fejlesztését és örvendetes, hogy ebben a törekvésében maga mögött tudja a Nemzeti Egység Pártja összességét. Budapest idegenforgalmi kérdései valószínűleg állandósulnak a Nemzeti Egység Pártja és a kormány programjában és ebből a szempontból nagyjelentösége van annak, hogy az új képviselők a maguk gazdag gyakorlati tudásukkal a leglelkesebben sietnek a kormányzati szervek segítségére. Az idegenforgalmi problémák egyik legkitűnőbb ismerője, Németh Imre országgyűlési képviselő, akihez kérdést intéztünk, hogy miképpen Játja realizálhatónak a magyar és a budapesti idegenforgalom kialakítását. Németh Imre országgyűlési képviselő a következőket mondotta a Fő-városi Hírlap munkatársának: — Hogy megérthessük azt, mit jelent az idegenforgalom egy ország gazdasági életében, néhány adatot szeretnék ismertetni. A nagy amerikai krach ’előtt, 1929-ben az amerikai turisták és látogatók, akik átjöttek Európába, négymilliárd pengő értékű dollárt hagytak itt az óhazában és az európai nemzetek egymásközti idegenforgalma is elérte az egyrríilliárd pengőt. Tehát összesen ötmilliárd pengő cirkulált Európában az idegenforgalom révén. <Ez az összeg- több volt, mint Európa összes államainak adósságkamata Amerikával szemben és több mint az Amerikai Egyesült Államok külkereskedelmi mérlegének o.ktív tétele. Sajnos, Magyarországnak ebből a -horribilis összegből csak tízmillió pengő jutott és az is főleg a megszállt területek lakóitól. Ezzel szemben a külföldön nyaraló magyarok nyolcvanmillió pengőt vittek ki egy év alatt hazánkból. Az idegenforgalmi mérlegünk, tehát hetven millió passzíváról számol be. 1929-től kezdve Európa idegenforgalma rohamosan visszaesett. Ezt egy-' részt a amerikai krach idézte elő, másrészt az általános gazdasági leromlás szomorú következménye. Ma Európa idegenforgalma álig hozza meg az 1929. évi ötmilliárd pengős cirkulációnak a felét. Csodálatos módon azonban Európa idegenforgalmának visszaesésével egyidó'ben indult meg Magyarország idegenforgalmának növekedése. — Az öt év alatt annyira megváltozott a helyzet, hogy tíz millióról harminc millióra emelkedtek idegenforgalmi bevételeink. A külföldre kivitt nyolcvan millió pengő pedig negyven millióra csökkent. A helyzet tehát évi hatvanmillió pengővel javult. Idegenforgalmi mérlegünk azonban még mindig tíz millió pengő passzívával zárul. Érdekes megjegyeznünk, hogy egész búzaexportunk értéke körülbelül hatvanmillió pengő: tehát ugyanannyi, mint amennyivel külkereskedelmi mérlegünk 1929 óta javult.-— Ha annak az okát keressük, hogy szinte egész Európával szemben hogyan állhatott elő idegenforgalmi mérlegünk javulása, két dolgot kell megállapítanunk. Az egyik az, hogy külföldi nyaralási és üdülési lehetőségeink a nehéz gazdasági viszonyok miatt és az ezekből következő valutakorlátozások folytán erősen megcsappantak. A befelé irányuló idegenforgalmunk javulásának azonban főleg és elsősorban az volt az oka, hogy az utóbbi években megváltozott az idegenforgalom egész karaktere. A háború előtti években és a háborút követőkben, az úgynevezett újjáéledés idejében, az európai és amerikai prosperitás napjaiban főleg az ortodox kapitalizmus nagy gazdagjai utaztak és voltak az idegenforgalom legjelentősebb tényezői. Ha egy évben csak néhány ilyen nagy gazdag megszállt valamely fürdőhelyen, úgy az egyszerre fellendült és éveken át, pénzszöró vendégeinek távozása után is virágzott. Ezeknek a vendégeknek főleg a bulvárok nagy fénypompája, az éjszakai élet számos attrakciója és a mondain fürdőhelyek luxusa kellett. A standardizált luxus volt a legfőbb igényük. Ugyanazt a luxust, fényűzést és kényelmet követelték meg maguknak akár a Szahara közepén is, mint amilyenben Londonban éltek. Ezt mi itt Budapesten sohasem tudtuk nekik nyújtani és nem is nyújthattuk volna, mert hiszen a mi legkiválóbb és legragyogóbb szállóink is polgáriak, Montecarlo, Svájc és Párizs grandhoteljei mellett. Az utóbbi esztendőben azonban megfordult a helyzet és a kevésszámú, de sok pénzt szóró gazdag helyett a tömegek, amelyek főleg a kispoí- gárság széles rétegéből toborzódtak, kezdtek utazni. Ezeknek az érdeklődése is természetesen egészen más. Ezeket nem a luxusnak és a mondain életnek attrakciói, hanem az idegen nemzetek sajátságai, jellegzetes tájai, az övéktől eltérő kultúra, esetleges nemzeti és faji egzotikumok érdeklik s ezeket keresik utazásaikban. Ezt a feltétlenül inkább polgári jellegű idegenforgalmi tömeget, mintha valami nagy ismerkedési és tájékozódási vágy hatotta volna meg. Talán éppen a reakciója ez annak az autárchikus törekvésnek, ami az államok politikai és gazdasági vezetésében nyilvánul meg. — Ennek a változásnak köszönhetjük, hogy fellendült idegenforgalmunk. A kétségtelenül megnövekedett és megerősödött propagandát megnövelték ezek az idehozott idegenek, akik mint barátaink távoztak el tőlünk, felénk fordította az érdeklődést. Valószínűleg Európa más nációitól eltérő tulajdonságainak, életmódunk, életgesztusunk és különlegességeink vonzák Magyarországba az idegeneket. Amikor azt látjuk, hogy ennek az új idegenforgalomnak, amelynek a lehetőségei most kezdenek csak kibontakozni, ezek az igények, akkor nekünk arra kell törekednünk, hogy a mi különleges nemzeti sajátságainkat, értékeinket, művészetünket és kvalitásainkat a maguk reprezentáló értékében és megnyilvánulásaiban tudjuk as idegeneknek megmutatni. Ez a kérdés az egész idegenforgalmi szervezetünkben a legjobban elhanyagolt és a legkevésbé tudatos. — Hungariálógiai stúdiót kellene felállítanunk, amelyben ’az egyetemről kiözönlö magasképaett- ségü fiatalság szakértőinkkel és kutatóinkkal karöltve a magyar sajátosságok megismerésével foglalkoznának. Meggyőződésem, hogy ennek a nagyfontosságú intézménynek a felállítása mindössze pár ezer pengőbe kerülne. Itt azután, mint egy laboratóriumban, kikristályosíthatnánk a magyar művészetet és a magyar életet és azt a maga teljes tisztaságában adhatnánk idegenforgalmi szerveinknek, amelyek aztán tudnák, mit kell megmutatniok az idegeneknek. —- Igen nagy szükség van arra, hogy a legszebb vidékeken s a leggyönyörűbb vidéki városainkban nem különleges luxussal épített, de a polgári ízlésnek megfelelően lakható szállodák legyenek. Nemcsak az idegenek miatt fontos ez, hanem a hazai nyaraltatás szempontjából is. Ma alig nyaralhat valaki Magyarországon, csak a polgári ízlésnek és kényelemszeretetnek megfelelő szállodában. Igen nagy örömmel vettem tudomásul a kereskedelmi miniszter bejelentését, hogy Kozma Miidós belügyminiszter a hazai idegenforgalmi problémákat ismerve, a legnagyobb megértéssel elhatározik hogy az OTÍ pénzein a Balaton mellett két nagy szállodát építtet.-—- Ami Budapestet illeti, a legfontosabb az lenne, hogy nem egy huszonötszobás, hanem két- három olyan nagy reuma szállodát építsen, amilyen sehol a világon nincsen, mert a reuma gyógyfürdő létesítésére megfelelő hety nincs az egész világon. Nin.cs hálásabb befektetés, mint egy bőséges gyógyforrásokkal rendelkező világváros közepén reuma-kórházat létesíteni. A betegek itt megtaláljak egyetemi klinikánk kiváló orvosait és világhírű professzorait, egy világváros kultúráját, egy gyönyörű fürdőváros fekvését és számos szórakozási lehetőségét. Természeteoen ebbe az iparba is befektetés kell, éppen ügy, mint minden másba s akkor, mint mondottam, nagy pénzügyi és gazdasági jelentőségű idegenforgalmunk óriási mértékben fellendül. Meggyőződésem, hogy rövid időn belül idegenforgalmi mérlegünk harminc-negyven millió pengő aktívát is elérhet. A Nemzeti Egység Pártjába belépett tanárok, tanítók, óvónők és iskolaorvosok figyelemreméltó munkásságot fejtettek ki az Eszterházy-utcai párthelyiség falain belül. Közel három éven keresztül minden gátlás dacára, a legnagyobb szívóssággal, hihetetlen energiával és kitartással folyt a tervezési munka, amelynek eredménye, hogy a fővárosi pedagógusok többsége belépett a NÉP kötelékébe. Külön szervezetbe tömörültek, csak azért, hogy a Nemzeti Egység ideális célkitűzéseit diadalra segítsék és a NÉP keretén belül a „tanügyi egységet” megteremtve, a tanügyi érdekeket az eddiginél hathatósabban megvédjék. Külön kiemelendő az a körülmény, hogy a NÉP tanügyi szervezetében minden iskolatípus pedagógusa képviselve van, az óvónőktől a főiskolai tanárokig. Magyarországon ez az egyetlen szervezet, ahol egy kézből nyer irányítást a pedagógus munkája. A NÉP átütő ereje tette lehetővé, hogy a tanár a tanítóval egy táborba jöjjön és egymással kezetfogva, együtt dolgozzanak a nagy integer Magyarország feltámasztása érdekében. Nincs a pedagógusoknak még egy olyan közülete, amely így összefogni tudná a pedagógus társadalmi réteget. A NÉP az első, amely lehetővé tette, hogy a pedagógusok beleszólhassanak ügyeik intézésébe és részt kapjanak sorsuk intézéséből. A NÉP az első, amely mint politikai közület is belátta, hogy nem lehet közömbös a nemzetre a pedagógustársadalom lelki kiegyensúlyozatlansága, más szóval, hogy a tanítóság, tanárság, milyen lelki atmoszférában él. Lehetővé teszi a NÉP, hogy az érdek- képviseleti harcokban a pedagógus is hallassa szavát és kívánságát — a tőle megszokott szerénységgel — illetékes helyre juttassa el. Ugyancsak tanujelét adta a NÉP, hogy a főváros parlamentjében: a törvényhatósági bizottsé,gban a pedagógusok is helyet kapjanak. így került a belvárosi listára Bernáth István dr., a Nemzeti Egység Tanügyi szervezetének ügyvezető igazgatója, mint annak exponense, aki egyébként a tanügyi szervezetnek megalapítója és lelkes vezetője. Még Ta- bódy Tibor idejében kapott szervezői megbízást Dávid Antal dr., egyetemi magántanár, aki a székesfővárosi könyvtár aligazgatója és Bernáth István dr., tanár, hogy nyerjék meg a fővárosi pedagógusokat a Nemzeti Egység munkájában való aktív részvételre. Gyönyörű példáját adták a főváros területén működő pedagógusok az ö intenzív munkájuknak, mert a NÉP vezető szervezői között igen sok pedagógus van. Az ajánlások ösz- szegyüjtésénél pedig emberfeletti munkát végeztek, nemcsak az országgyűlési választások alkalmával, de a most lefolyt törvényhatósági megmozdulással kapcsolatban is. A Fővárosi Tanügyi Szervezet kiépítése után az Országos Tanügyi Szervezet kiépítése is megtörtént, amely Csík József dr., országgyűlési képviselő elnöklete alatt figyelemreméltó munkásságot fejt ki. Minden iskolatípus önálló szakosztály keretében végzi a szervezési munkákat. Nagy súlyt helyez a NÉP arra, hogy a pedagógusokat ne csak látszólag, hanem lelkileg is megnyerje a nemzeti megújhodást hirdető Nemzeti Egység Pártjának. Ezt azzal is lehetővé tette, hogy sehol semmiféle pressziót senkire nem gyakorolt s nem is engedett gyakorolni alárendelt szervei által sem. Tiltakozást jelentettek be az ellenzéki sajtó azon beállítása ellen, hogy őket bárki is befolyásolná, annál is inkább, mert a pedagógusok ma már a politikai öntudat oly magas fokán állnak, hogy egy esetleges terrorisztikus módszer éppen az ellenkező hatást váltaná ki. De erre igazán nincs is szükség, mert a nemzet vezére v. jákfai Gömbös Gyula originális pedagógus vénából^ való lelki nagyság, akinek szíve-lelke a tanárságért, tanítóságért dobog. JBBBBBBBBBBiBSBBBBSHaailBBEHBBHBBBBBSBBBHBBBBBBBBBBBB» ÜVEGCENTRUM TAKÁCS IMRE TÁBEAŰVEG-SZAKÜZEET BUDAPEST, II., ZSIGMONDoUTCA 24. SZ. SÜRGŐNyCIM: ÜVEGCENTRUM. TEEEFON: óoő-oo. gyakorolják a legnagyobb idegenforgalmi vonzóerőt Németh Imre országgyűlési képviselő az idegenforgalom új útjairól
