Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-06-05 / 23. szám
s 1935 június 5. ydtaeca/JíisMP Kétezerötszáz véglegesített állás lesz az önállá vagyonkezelési intézményeknél Tizenegy fizetési osztály, 40 éves szolgálati idő - Nem lesz különbség az üzemi és a közigazgatási jövedelmek között Partot ért az E. számú Dunaalagút az üzemeknél JfO év, a korhatár pedig 65 esztendő. Érdeklődtünk a bonyodalmas kisajátítások után birtokba vett szigetmonostori területek felhasználása iránt is. Erre vonatkozóan Morvay tanácsnok így nyilatkozott: — A bíróság döntése alapján a birtokbavétel már két hete megtörtént, de a kisajátítási tárgyalás még nem fejeződött be, a bíróság csak későbbfogja megállapítani a pontos kártalanítási összeget, amely a fővárost a korábbi tulajdonosokkal szemben kötelezi. A birtokba vett területen a legközelebbi napokban 52 kút fúrását kezdik el a vízmüvek, nagyrészt házilag, miután ebhez a különleges természetű munkához az üzemnek megvannak a szükséges felszerelései és a tapasztalt, gyakorlott munkásai, Szerdán késő este nevezetes fordulathoz ért a Vízművek évek óta tartó fejlesztési munkája. Az első számú Dunaalagút bonyodalmas és any- nyit vitatott fúrása befejeződött. Az érdekes és fontos mozzanatról s az üzemek egyéb időszerű problémájáról Morvay Endre dr. tanácsnok, a közüzemi ügyosztály vezetője, munkatársunknak a következőket mondotta: — Az első számú alagút valóban elkészült. A Magyarországon szokatlan és talán egyedülálló munka eleinte, •— mint tudjuk, — meglehetősen sok zökkenővel és bonyodalommal járt. Ami érthető is, mert hiszen ilyen méretű vízialagút nálunk még soha nem készült. Ezidöszerint a falazás folyik. Az alagutat egyideig még magas légnyomás alatt tartják, azután fokozatosan csökkentik a légnyomást, úgy, hogy körülbelül június közepére lesz járható. A hó vége felé kezdik meg a hatalmas vízvezetéki csövek fektetését, amelyeket már előzőleg beszereztek a Vízmüvek. Elkészültek az alagút külön gépházai is, úgyhogy számításom szerint szeptemberre már az új tartalék-alagút segítségével hozhatjuk át a káposztásmegyeri főtelepre a vízszükséglet tekintélyes részét. A második számú alagút megkezdett építkezése az elsőnél szerzett tapasztalatok felhasználásával, zökkenő nélkül, meglehetősen gyorsan halad előre, de ez csak a jövő év elejére készül el. Ellenben már a nyárra készen lesz a budai vízműhöz vezető kisebbméretü vízátvezetö „bújtató”, amely ugyancsak alagútszerüen épül a Duna medre alatt. Az első számú alagút üzembehelyezése után a régi ikercsatorna közül az egyiket nyomban vizsgálat alá vesszük. Ez úgy történik, hogy a csatorna két végét légmentesen elzárják, a vizet pedig kiszivattyúzzák, illetve sürített levegővel kinyomják. A sürített levegővel megtöltött csatornába azután behatolnak a munkások, hogy pontosan átvizsgálják a közel ötven éves építményt, amelyet annak idején még téglából készítettek, éppen ezért abban a korban bravúros műszaki teljesítmény volt a létrehozása. Azok az aggodalmak, hogy a víz eltávolítása után ez a régi alagút a Duna alatt összeroppa/n, teljesen alaptalan, azonban fölös óvatosságból mégis pneumatikus töltéssel végzik az átvizgálást, mert nincs kizárva, hogy egyes helyeken beszivárog a víz. A csatornát teljesen kijavítják, kitisztítják, betonnal, vagy vasbetonnal megerősítik, azután újra beeresztik a vizet. * — A napokban elkészült az üzemi státus tervezete, amelyet pünkösd után terjesztenek a polgármester elé, jóváhagyás végett. Az üzemi státus megállapítása, illetve approbálása lesz az összeülő új törvényhatóság egyik legelső feladata. A státusszabályzat pontosan megállapítja az üzemi alkalmazottak számát, jogviszonyát, munkakörét, az egyes vezetők hatáskörét, stb. Az újonnan lerögzített normálstátus pontosan megállapítja azt is, hogy az egyes fizetési fokozatokban hány alkalmazott lehet. Az önálló vagyonkezelésű intézmények véglegesített, illetve rendszeresített állásban lévő tisztviselői és egyéb alkalmazottainak száma kereken 2500 lesz. — Az üzemi szabályzattal kapcsolatos illetmény szabályzat nivellálja az alkalmazottak fizetését és egyéb illetményeit. Ezzel az intézkedéssel megszűnnek az üzemi és közigazgatási fizetések között fennálló eddigi aránytalanságok, amelyek sokszor éles kritikára is adtak alkalmat. Az üzemeknél tizenegy fizetési osztály lesz. A I.-be tartozik a vezérigazgató, a II.-ba a kereskedelmi és műszaki igazgató, a III.-ba az osztály„DOLGOZZUNK** IPARI, TERMELŐ. ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZEr Budapest Vili. Gyulay Pál b. 7. Tel: 35 5-63 52 8 52 eSUCSHECYI BAZfllTBflHY A R.-T. HEHESGULACS Központi Inda: Sodapest, VIL, NUrnborf-a. 49 T«(«fon i Tapolca 2. TeL: 970—4a. vezető igazgatók, a IV—XI. osztályokba pedig a főtanácsosoktól lefelé a többi alkalmazottak. — Az üzemi szabályzat pontos előírásokat tartalmaz a normál üzemvitel tekintetében, megállapítja, az egyes faktorok hatáskörét és jogkörét. A vezérigazgató kinevezése a polgármester hatásköre lesz, a többi állást a polgármester megerősítésével részben a vezérigazgató fogja betölteni. Megállapítja az üzemi szabályzat a közgyűlés és az üzemi választmányok hatáskörét is. Az említett két üzemi szabályzattal egyídőben készül el és kerül az illetékes tényezők elé az új üzemi nyugdíjszabályzat, amely szintén azonos a közigazgatási személyzetre vonatkozó rendelkezésekkel. A szolgálati idő a munka, egy részét azonban vállalatba adják. így pl. a kutak vizét összegyűjtő úgynevezett gravitációs csatornákra már meg is volt a versenytárgyalás. összesen 14 ajánlat érkezett, ezek a következők: Feleki és Katona, — Fábián, Somogyi és György, — Schäfer és Gyárfás, — Klauber és Vajda, -— Fejér és Dános, -— Hajnal Imre, — Biró László, — Magyar Építő r.-t., — Versec Márton, — Pittel és Brausewetter, — Rozsnay és Enökl, — ifj. Halász Hubert, — Skutenszky és Boray, — Erdélyi és Vajda. Az ajánlatok átvizsI gálása folyamatban van és a jövő héten terjesztjük a polgármester elé döntés céljából, amelynek megtörténtté után haladéktalanul vállalatba adjuk a munkát. Meglepő kincsekre bukkantak a főváros kegyúri templomaiban A négy év óta tartó tudományos kutatás eddigi eredményei — Hogyan!kerülhettek ősi kegyszerek a műkereskedőkhöz? Néhány nappal ezelőtt betörök jártak az egyik óbudai templomban és feltörték a sekrestye szekrényeit, kárt tettek a templom kegyszereiben. A betörésnek nem csupán rendőri jelentősége volt, hanem az első órákban aggodalommal töltötte el a székesfővárost és az Országos Egyházmüvészeti Tanács vezetőségét is, amelyek attól tartottak, hogy a rablók magukkal vittek olyan nagyértékű, főleg kultúrális szempontból és múzeális vonatkozásban felbecsülhetetlen szertartási tárgyakat, amelyek rendszeres összeírását és lajstromozását már négy évvel ezelőtt elhatározta és megkezdte a főváros. Ebből az alkalomból érdeklődtünk a közművelődési és művészeti ügyosztályban a székesfővárosi kegyúri plébániák művészi és művelődéstörténeti érdekességü tárgyainak összeírása felöl. ILLETÉKES HELYEN a következőkben tájékoztatták a Fővárosi Hírlap munkatársát: —- Az óbudai betörés kibogozásán még dolgozik a rendőrség, de az máris biztosra vehető, hogy közönséges bűncselekményről volt szó, amely nem irányult a muzeális értékek megszerzésére. Ehhez egyébként sem juthattak volna hozzá, mert más helyen őrzik, így csak a mindennapos használat, újabb, s kisebb értékű tárgyaink egy része került a betörök kezébe. Ami az egyházmüvészeti múzeális értékek összeírását illeti, ez a munka teljesen csendben, de pontosan a megállapított programhoz híven halad előre. Az összeírásnak és a templomok birtokában lévő múzeális anyagnak rendszeres, tudományos’ feldolgozása nemcsak fővárosi és hazai vonatkozásban rendkívüli jelentőségű, hanem felkeltette a külföldi tudományos körök érdeklődését is. Pest és Buda kultúrális és művészeti életének legjellegzetesebb megnyilatkozásai ugyanis a török hódoltságból való felszabadulás utáni időkben az egymásután épülő templomokba kerültek, amelyeket a vallásos érzelmű polgárság buzgón és tőle telhetőén gazdagon felékesített a korszak és az ország művészi színvonalon álló tárgyakkal. Oltár- és falfestmények, szobrok, oltárszekrények felszerelési tárgyak, gyertyatartők, ereklyetartók, örökmécsek, csillárok, kelyhek, misekönyvek, egyházi ruhák, szentségtartók gazdag változatosságban maradtak ránk az előző századokból a székesfőváros templomaiban. Ha ezek között nincsenek is abszolút művészi mérték szerint való kimagasló alkotások, a város művelődéstörténete szempontjából feltétlenül nagy figyelmet érdemelnek. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának megbízásából Schoen Arnold dr. műtörténész és író fogott hozzá nagy alapossággal és tudományos felkészültséggel a hatalmas feladathoz. Schoen Arnold dr. az emlékekben leggazdagabb budai templomokban kezdte meg munkáját négy évvel ezelőtt és éppen a közelmúlt hetekben végzett a budai templomok felkutatásával, kivéve a koronázó Mátyás-templomot. A templomok raktárainak átvizsgálása során kiderült, hogy az összeírásra, feldolgozásra annál is inkább szükség volt, mert nem egyszer megtörtént, hogy valamely megállapított származási helyű templom felszerelési tárgy műkereskedelmi forgalomba került. — A főváros összeírása elő akarja mozdítani ezeknek a tárgyaknak a megbecsülését, megállapítja származásuk idejét, művészi jelentőségét, a készítő mestert, stb. Ez az összeírás azonban nem csupán az egyes tárgyak egyszerű leltárba foglalását, leírását jelenti, hanem ezzel egyidejűleg az okmányszerü kutatásokat, azok származása és egyéb közelebbi meghatározása érdekében. Éppen ez a leltári kutatás, amely a levéltárak adatain kívül kiterjed a plébániák és szerzetesrendek irattáraira is, hivatott arra, hogy Buda és Pest művelődéstörténetében kiegészítsen több hiányos adatcsoportot s új ismereteket nyújtson a múlt századok lokális művészetéről és becsületes, értékes munkát nyújtó mestereiről. ■— Az egyházmüvészeti kincsek összeírása és: midolgozása természetesen az egyházi hatóságokkal és az Országos Egyházügyi Tanáccsal összhangban történik. Az ellenőrzést külön bizottság végzi, amelynek Gárdonyi Albert egyetemi tanár, a székesfőváros ny. fölevéltárosa, Szönyi Ottó, a Műemlékek Országos Bizottságának igazgatója, Bárczy István örökös törvényhatósági bizottsági tag, ny. főpolgármester és Bednárz Róbert esperes a tagjai. Hogy a munka meddig tart, az kiszámíthatatlan, mert hiszen minden templomban új meglepetések éi'heiik a kutatót. Egyedül a Mátyás-templom szakszerű feldolgozása több évig fog eltartani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a publikum addig is ne juthasson hozzá a páratlanul érdekes és ritka gyűjtemény megtekintéséhez. A fővárosi Múzeum vezetősége azt tervezi, hogy az Egyházmüvészeti Tanács és az egyházak közreműködésével rövid időn belül kiállítást rendez az eddig feldolgozott és összegyűjtött anyagból a Fővárosi Képtár termeiben. A kiállítás megrendezésére a rövidesen sorrakerülö átalakítás után nyílik lehetőség. Ez a kiállítás azonban nem állandó, mert a tárgyak az egyes templomok tulajdonában maradnak. Parkéit- és oadlózati vállalat — STERNES? G. = . ■■= Budapes* V,t Holcf-utca ?5. Te3 : 105—59 PAWL1H ÁGOSTON IPARI GÁZTÜZELÉSŰ BEREADEZÉSER Vili., József-ntca 66. SS Telefon: 30-8-63.
