Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-27 / 13. szám

2 Budapest, 1935 március 27. zmwmr. 2£ sSE^SSäSSSSE több fontos egészség'ügyi beruházást eszközölnek. Az életbiztosítások valorizálására, illetve kifizeté­sére, a biztosító társaságok — a kormány inter­venciójára — tizennyolcmillió pengőt bocsátottak rendelkezésre. — Általában egyszerűbbé, gyorsabbá és jobbá kell tenni a közigazgatást, — folytatta fejtegeté­seit a pénzügyminiszter — de ezt nem tisztviselői elbocsátásokkal, hanem a jogszabályok egyszerű­sítésével kívánjuk elérni. Az ipari kódex kibocsá­tásával a kormány nagy mértékben megkönnyí­tette a közönségnek az iparügyi rendsietek labi- rintusában való eligazodását. Racionalizálni kívánja a kormányzat a különböző fórumok hatáskörét, mert csak ilymódon érhető el az egyes községi háztartásokban a takarékosság megvalósítása. Tehermentesíteni fogjuk a jogkereső közönséget, olcsőbbítani kívánjuk a polgári igazságszolgálta­tást. Jól tudom, hogy az adózás terén számos baj, panasz fordul elő, ezeket orvosolni kell, mert ha az adógépezetben fennakadás vagy fontosabb hiba áll be: az egész gazdasági egyensúly felborul. Az új adókódex már ezt a célt szolgálja. A pénzügyminiszter beszéde további során megállapította, hogy elő kell mozdítani az építkezést, amely — Magyar Testvérek! Aki végighallgatta Buda­pest egyik jelöltjének, a pénzügyminiszternek be­szédét, az meggyőződlietétt arról, hogy a pénzügy­miniszter és vele együtt az egész kormány mögött olyan munkateljesítmény áll, amely a nemzet számára biztató lehet a jö­vőt illetően. Amikor ma itt megjelentem, fel akarom használni az alkalmat, hogy ne csak Buda­egymagában negyven iparágat foglal­koztat. Ha máskép nem megy, egyelőre legalább is a há­zak tatarozását, a javítási munkálatok megindí­tását kell szorgalmazni. Ezt a kérdést fokozott házadómentesség nyújtásával kívánja a kormány dűlőre juttatni. ■— A fürdőváros kiépítése ugyancsak végle­ges megoldásra kerül a közeljövőben. Az építés­ügyi szabályzatokat egységesítik az egész ország­ban: máris ezt a célt szolgálja a legutóbbi város- rendezési törvény. A. budapesti építésügyi új sza­bályrendelet kibocsátása valósággal korszakalkotó reform lesz. Az eddigi valutapolitikai követése mellett fog­lalt állást ezután a pénzügyminiszter, aki megálla­pította, hogy a Mtelszervezet egyszerűsítése révén a termelés zavartalanságát további Mtelek nyújtásával kívánják biztosítani. A reformpolitika egyéb kérdéseinek és a meg­valósítandó nagy nemzeti feladatoknak felsorolá­sával és ismertetésével fejezte be nagyhatású be­szédét Fabinyi Tihamér dr. pénzügyminiszter, aki után a választóközönség tízezer főnyi hallgatósá­gának megkülönböztetett figyelme közepette emel­kedett szólásra Gömbös Gyula miniszterelnök. választóknak valójában egyetlen programot adtak, a Nemzeti Egység programját, ha tehát a vá­lasztópolgár komolyan akarja gyakorolni a maga jogát, akkor könnyen eldöntheti, hogy melyik programra szavazzon, miután csak egy van. Végigjártam az országot és azt láttam min­denütt, hogy a falu és a város, de azt hiszem a főváros is, ösztönösen érzi, hogy össze keil fogni s az egész nemzet tudja, hogy a független magyar állameszméhez vaíó makacs ragaszkodás mellett nem jelszavakra, hanem komoly építőmunkára, önérzetes magyar külső és belső politikai vonal- vezetésre van ■ szükség. Böntsön a nemzet A házfeloszlatás kérdését ismertette ezután a miniszterelnök. — Meg kellett szokni, — mondta Gömbös Gyula, — meg kellett tanulni az űj stílust. De amikor azt látom, hogy a régi stílus egyik, vagy másik bajvívója állandóan kellemetlenkedett akár az Egységes Párt kebelén belül, akár a parlament­ben, akkor a magam részéről azt kell mondanom: elérkezett a választás ideje, a ne m- zet döntse el, ki mellé áll. — Jellemző politikai partnereimre, — mondta fejtegetései során többek közt a miniszterelnök, — jellemző rájuk, akik velem szemben álltak s akik mindennap bizalmukról biztosítottak, hogy egyi­kük átment egy velünk szembenálló pártba, párt- igazgatónak. Ugyanaz volt ez, aki annakidején, amikor a főváros kérdéseivel mertem foglalkozni, csatlakozott azokhoz, akik az úgynevezett alkot­mányvédő blokkból nyíla/.tak felém. Nem tudom, miért félt az illető attól, bogy a kormány foglal­kozik a főváros kérdéseivel. Elismerés a főváros vezetőségének Gömbös Górnia miniszterelnök beszéde pesthez szóljak, hanem a vidékhez is, a rádió szikraszárnyain. Ebben a pillanatban tehát veletek együtt itt van sok magyar vidékről a tanyák la­kója éppúgy, mint a vidéki városoké, és ezzel jel­képezni akarom azt, hogy a magyar fővá­rost a vidéktől és a vidéket a főváros­tól nem lehet elválasztani. S az a he­lyes politika, amely a fővárost, a magyar fővárost, — ezt hangsúlyozom, — és a vidéket szervesen egybekapcsolja, nemcsak politikai, hanem gazda­sági, szociális és kulturális szempontból is. — Meg kell szűnnie annak a Magyarország­nak amelyben tere volt a diszharmóniának. Mi, a reformkormány, a harmóniának vagyunk a hir­detői és azt tartjuk, hogy a főváros és a vi­dék nem élhet külön-külön önös éle­tet, valamennyien a magyar sorsnak vagyunk gyermekei, valamennyien egy nagy magyar cél felé törekszünk és lehetetlen, hogy a főváros, vagy a vidék külön utakon járjon. f-Jerra jelszavakra, hanem komoly épiSőmunkára van szükség A miniszterelnök ezután megállapította, hogy mindenütt óriási visszhangja van a Nemzeti Egy­ség gondolatának, de speciális politikai szempont­ból tekintve, különöskép figyelemreméltó, hogy nincsen senki, aki vele s a kormánnyal szemben ellenprogramot adott volna a választások idején. — Ha már most a választópolgár szemszögé­ből nézem a dolgot, — folytatta Gömbös Gyula, — azt mondom: rendkívül egyszerű a helyzet. A — Magyar Testvéreim! Tőlem úgy-e nem kí­vánják azt, hogy most a főváros különleges kér­déseivel foglalkozzam? Röviden csak annyit mon­dok : a főváros jelenlegi vezetőségé­ben bízom, a főpolgármester úr sze­mélyes barátom, (Sipőez Jenőt lelkesen él- jenzik és tapsolják) s a polgármester urat is eddig, mint a munka emberét tanul­tam meg tisztelni. (Éljenzés.) Azt Mszem, hogy a főváros közgyűlése is az új stí­lus alapján fog a jövőben működni, áthatva attól a tudattól, hogy az ország főváro­sának minden körülményeit között arra kell töre­kednie, hogy első'sorban ő legyen a nemzet repre­zentánsa. fCatörsai egyenjogúság©* Magyarországnak I A miniszterelnök most általános figyelem kö­zepette az európai helyzetről és az ezzel kapcsola­tos nagy nemzeti kérdésekről tájékoztatta Buda­pest közönségét. Németország katonai egyenjogú­sági akciójával foglalkozva, megállapította, hogy mi ezen az úton Németországot nem követhetjük, mert Magyarország, — és erre helyezzük a fő­súlyt •—- tagja lévén a Népszövetségnek — ez elé fog járulni ugyanezzel a kérdéssel. — És mi azt reméljük, — fejezte be gondolat- menetét, — hogy támaszkodva nemes olasz bará­tainkra és mindazokra, akik eddig barátainlmak bizonyultak, célt is fogunk érni. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) A gazdasági és financiális kérdésekkel foglal­kozva, Gömbös Gyula miniszterelnök megállapí­totta, hogy szatócskodással nem megyünk sem­mire, nagyvonalú megoldásra van szükség. Itt pe­dig szem előtt kell tartani azokat a nagy külföldi államférfiakat, akiknek kezeiben van Európa sorsa, ezeknek kell bátran és erélyesen, nagy kon­cepciók útján haladva, megoldani a kérdéseket, nem szabad egyes államok kicsinyes szempontjait szem előtt tartani. Ez egyébként megadja a bel­politikai vonalvezetés irányzatát is: erőket kell halmozni a nemzet számára. — Mi tehát, — folytatta a miniszterelnök, — elsősorban teszünk félre minden kicsinyes, egyéni szempontot. Gyűlölködni a Nemzeti Egy­ség tábora és annak vezére nem is tud. (Nagy tetszés és éljenzés.) Az építőmunká- hoz nyugalomra, békére és teljes harmóniára van szükség. Négy esztendő a reformprogram végrehajtására Az új magyar embertípus kialakulásának I szükségességét hangoztatta ezután a miniszter- I elnök, aki meg is jelölte ez embertípus fejlődésé­nek irányelveit. Elsősorban a kultuszminiszter fel­adata, hogy nevelje nem csupán a tömegeket, de az egyéneket is. De fontos az is, hogy az új ember­típus figurája többi közt ne szégyelje atyái foglal­kozását. — Bármilyen jól megy is valamilyen üzlet, a fiút arra kell nevelni, hogy folytassa apja foglal­kozását. Neveljünk olyan embert, áld azáltal lesz büszke, hogy termel, hogy tökéletes munkát végez, hogy éjjel-nappal dolgozik, mert csak így lesz a nemzet napszámosa. Tisztességes, szerény és munkás életet élő fiatalokra van szükség, nem pedig gigerlikre és nyegle fráte­rekre, mert az ilyenek mást sem tudnak, mint el­herdálni az atyáiktól rájuk maradt vagyont. OHrm. GL'mjjjn&M, a* • _ o A miniszterelnök végül megállapította, hogy a reformprogram végrehajtását négy esztendőre kontcmplálja, és ennek a terminusnak célja az, hogy minden, munkatársának megadja a penzumot: mit és mikor kell annak elvégeznie. Hívő szózattal fejezte be Gömbös Gyula beszédét: — Jöjjetek ebbe a táborba, amelyben testvéri egyetértésnek kell uralkodnia, s amely táborban — nemcsak választások idején, de mindig, — a sorsközösség szent érzületének hatása alatt nagy összefogásnak kell kialakulnia. Ez az összefogás alkalmas lesz arra, hogy naggyá, erőssé és lebír- hatatlanná tegye a magyart. Gömbös Gyula miniszterelnök nagyszabású be­szédét számos alkalommal szakította meg a sokezer főnyi közönség hatalmas és lelkes tetszésnyilvání­tása. A beszéd végeztével pedig a közönség felugrott helyéről és szűnni nem akaró éljenzéssel, kalapot lengetve és tapsolva percekig ünnepelte a miniszter- elnököt. Befejezésül az elnöklő Zsitvay Tibor felol­vasta I-Ióman Bálint kultuszminiszter levelét, amely­ben betegségére való hivatkozással kimentette távol- maradását s együttérzéséről biztosította a nagy­gyűlés közönségét, amely a Himnusz elénekléséveí zárta be hétfőn este a késő esti órákban a lelkes hangulatban lefolyt választói népgyülést. Az óriási közönség a legnagyobb rendben oszlott szét. (Folytatás a 4~ih oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents