Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1935-03-27 / 13. szám

Huszonötödik évfolyam Budapest, 1935 március 27. 13. szám 8i£$iz«3&sí Mrs EGÉSZ ÉVESE ...... 24 PENGŐ FÉLÉVRE ..............................................12 PEMŰÖ SC YES SZÁM Ara: 50 FILLÉR Anutiljék az összes iauSz*^avii9onokban rBLKLÓSSZSRXBSZTft DACSÓ EHIL MEGJELENIK MINŐÉN SZERDA SierkeiiUséf és kSsdöhivataís BUOUPEST, VI. Ä^ÖKÄSSY-ÖT &Ú Teicíoit s 1Í-M3 — í*©stacsekk: 40.424 COMBOS GYULA hivő szózata Budapest népéhez Á választási küzdelem vasárnap elérke­zett csúcspontjához, amikor Gömbös Gyula miniszterelnök meggyőződéstől és erőtől átha­tott szózatot intézett Budapest székesfőváros népéhez. Budapest mindig a haladás városa volt, természetes tehát, hogy ebben a küzde­lemben, amelyben a kormányzat nagyszabású reformpolitikát hirdet, ennek a választóközön­ségnek minden erejével ki kell vennie részét. Ha van az országban egy talpalatnyi föld, amely szomjazik azokra a korszakalkotó re­formokra, amelyek az új magyar élet irány­mutatói és megalapozói, akkor százszorosán szomjas ezekre az új alkotásokra a magyar főváros termékeny talaja. Ha van választó­polgárság ebben az országban, amely a saját bőrén érezte a kispártok harcának szomorú eredményeit, akkor Budapest népe az, amely ezen a választáson erőteljesen tiltakozni fog az ellen, hogy minden jószándék, minden be­csületes reform, minden alkotó tevékenység, összemorzsolódjék a tülekedő pártok malom­kövei között. Nagy jelentősége volt Gömbös Gyula mi­niszterelnök vasárnapi szózatának abból a te­kintetből is, hogy a magyar főváros szónoki emelvényéről beszélt az ország népéhez. A nem­zeti egység gondolatának egyik nagyszerű meg­valósítása ez a tény, amely erőteljesen hangsú­lyozza azt, hogy bármikor és bárkik választó- falakat akartak építeni a főváros és a magyar vidék között, ha voltak, akik a vidéket a fővá­ros és fővárost a vidék ellen uszították, ha akadtak rosszindulatú politikusok, akik a test­vériesség helyett az ellenségeskedést prédikál­ták: akkor mindezeknek az alantas machiná­cióknak véget kell vetni Gömbös Gyula vasár­napi szózata után. Hiszen határozottan és egye­nesen megmondta a miniszterelnök, hogy nem­csak Budapesthez szól, hanem rádión keresztül a vidékhez is, mert a vidéket a fővárostól elvá­lasztani nem lehet és csak az a helyes politika, amely a magyar fővárost és a vidékei egybe­kapcsolja politikai, szociális és kulturális téren is. Budapest népe nagyon jól tudja, hogy a ma­gyar vidék ezekből a szempontokból hosszú év­tizedeken át nagyon sokat szenvedett és na­gyon sokat nélkülözött. Budapest székesfőváros közönsége szeretettel tárja ki karját vidéki ma­gyar testvérei felé és bocsátja — mint eddig is — rendelkezésére azokat a szellemi, kultúrális és szociális kincseket, amelyeket nagy szorga­lommal, nagy önfeláldozással, nagy odaadással gyűjtött hat évtizednél hosszabb múltján át. Ahhoz azonban, hogy a főváros minél na­gyobb szeretettel és minél nagyobb eredmény­nyel emelhesse a vidék kulturális és szociális nívóját, hogy legyen ereje újabb és újabb kin­cseket termelni, melyeket bőkezűen oszthat meg a magyar vidékkel, ahhoz ezekben a ne­héz gazdasági időkben önmagának is erőgyűj­tésre van szüksége. Ezt az erőgyűjtést bizto­sítja Gömbös Gyula kormányának a főváros iránt számtalanszor tapasztalt jóindulata, a főváros lakossága iránt tanúsított megértő szeretete. Tanúsította ezt legelsősorban akkor, amikor a kormány képviseletét a főpolgár­mesteri székben Sipőcz Jenőre bízta, aki a leg­tökéletesebb garanciája annak, hogy a kor­mány a főváros érdekében mindent el akar és el fog követni. Ez a személyi garancia sokkal többet ér sok-sok tárgyi garanciánál és Buda­pest népe ebben a tudatban nyugodtan foghat termelő munkájához. Eredményeket azonban csak akkor érhet el a főváros lakossága, ha megérti a nemzet egységében való tömörülés szükségességét, a magyar sorsközösségben való őszinte felolvadást. A vasárnapi gyűlés annak a jele volt, hogy a főváros közönsége tényleg megértette és követi Gömbös Gyula hívó szavát. Sűrű tömegekben felvonul a közönség Fél hat órakor már óriási tömeg lepte el a Nemzeti Lovarda környékét. Férfiak, asszonyok, fiatalemberek és leányok helyezkednek el a több­szörös rendőrkordon mögött. A Lovarda belső területét ugyanis, minthogy „csak” háromezer férőhellyel rendelkezik, meghívott vendégek ré­szére tartották fenn. Az előkelőségek részére ren­delkezésre álló helyen jóval a kezdés ideje előtt Kánya Kálmán külügyminiszter, Sipőcz Jenő fő­polgármester, Antal István ír., a miniszterelnök­ségi sajtóosztály vezetője és sokan mások jelen­tek meg. A Nemzeti Egység Pártjának Eszter- házy-utcai központi helyisége előtt pedig a tömeg­gel arányosam percröi-percre nő az autópark. Hat órára, amikor az országszerte óriási érdeklődéssel várt nagygyűlés megkezdődött, többezer főt meg­haladó tömeg lepte el a Múzeumkertet és annak a környékét, ahová megafonon közvetítették a beszédeket. Néhány perccel a kitűzött kezdési idő után elhelyezkedik a Lovarda rögtönzött emelvényén a Nemzeti Egység Pártjának vezetősége. Az. elnöki széket Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke foglalja el. Balján Fabinyi Tihamér pénzügymi­niszter. a déli kerület listavezetője, jobbján pedig Vitéz Marion Béla, országos ügyvezető főtitkár ül. Jobboldalt több sorban egymás mögé állított szé­keket a politikusok foglalják el, míg a baloldalon a nyolcvan főből álló szavalókórus helyezkedik el. Amikor Zsitvay Tibor megnyitja az ülést, óriási a lelkesedés. Az éljenzés és a tapsorkán percekig tom­bol és valahányszor a fővárosi szervezet elnöke ki­ejti a Nemzeti Egység vezérének nevét, a hallgató­ság felállva éljenzi a még távollevő miniszterelnököt. Zsitvay Tibor megnyitó beszéde alatt, néhány perccel Gömbös Gyula előtt érkezik meg a minisz­terelnök felesége. Egyszerű fekete szalmakalap és fekete kabát van rajta. Sipőcz Jenő főpolgár­mester mellett foglal helyet, szemben az emel­vénnyel. Az arcán csodálatos lágysággal, majd keménységgel tükröződnek vissza a szónok szavai. Ha pattogó, kemény mondatot; hangzanak el, szinte belepirul az izgalomba és amikor Magyar- ország nehéz jelenéről és eljövendő súlyos harcai­ról emlékezik meg a szónok, egy árnyalattal hal­ványabb lesz. Minden egyes szót igaz áhítattal fogad. — Éljen a vezér! — hangzik a fellobogózott Lovarda minden oldaláról, amikor megjelenik Gömbös Gyula miniszterelnök. Katonás léptekkel siet fel a,z emelvényre, ahonnan felemelt kézzel köszöni meg a lelkes ünneplést. A hallgatóság, miniszterelnökből kisugárzó energiától megbabo­názva, felugrik helyéről és kalapját lengetve élteti a Nemzeti Egység vezérét. Amikor a miniszterelnök a pénzügyminiszter nagyszabású, beszéde után szólásra emelkedik, az éljenzés ismét elemi erővel tör ki. Gömbös Gyula azonban, nem ünnepeltetett akar, hanem szózatot intéz a főváros népéhez. A zsivajgó lármában hal­kan kezd beszélni, amit néma, templomi áhitatos csendben hallgat a Lovardában levő háxomezer és a Múzeumkertben elhelyezkedett mintegy hétezer főnyi tömeg. A miniszterelnök nyugodt, de szoká­sos energikus hangján beszél. Nem szónalcol, ha­nem egybegyűlt magyar testvéreivel beszélget. Amikor egy szociáldemokrata közbeszólásával meg­zavarta a csendet, a miniszterelnök mosolyogva köszöni meg, hogy a közbeszóló alkalmat adott neki a munkássá.g helyzetének megvilágítására. Majd amikor Gömbös Gyula politikai ellenfeleiről beszél, jóságos kifejezést ölt az arca és szelíd, eny­hítő szavakat használ. Nejm. védekezik és nem támad. Zsitvay Tibor: N@m a viszály" kodást hirdetjük! A nagygyűlést ZSITVAY TIBOR dr. ny. igazságügyminiszter, a Nemzeti Egység budai listájának listavezetője nyitotta meg nagyszabású beszéddel, amelyben megállapította, hogy most jött el az ideje annak, hogy a főváros népe is felszabadul a jelszavak ter­rorja alól.. Budapest kifejezésre juttatja elszánt vágyát és akaratát, hogy nem kíván többé párt­töredékek labdája lenni. A főváros népe, igenis, egységes, erős akar maradni, olyan egységes és erős, mint amikor Széchenyi, Kossuth és Deák hirdették itt a nemzetmegváltó eszméiket. — Nekünk olyan programra van most szüksé­günk, — folytatta megnyitó beszédét Zsitimy Ti­bor — amely összefoglalja a három nagy magyar nemes célkitűzést. Nem a viszálykodást hirdet­jük, hanem, a magyar jövendő magvait akarjuk újabb évezredre elhinteni. A székesfőváros közön­sége nevében köszöntőm Gömbös Gyulát, aki szent hittel, Istenadta tehetséggel, mérhetetlen szeretet­tel vette kezébe a magyar nemzet sorsának irá­nyítását és odaadó, önzetlen munkássága valóban sikert is ígér. (óriási taps, szűnni nem akaró a éljenzés.) Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a fővárost érintő problémákról Ezután a választói nagygyűlés közönségének általános figyelme mellett FABINYI TIHAMÉR dr. pénzügyminiszter emelkedett szólásra, aki kijelentette, hogy rásza­bott kötelességéhez híven most fogja kifejteni azt, amit Gömbös Gyula programjának keresztülvitelé­ben, pénzügyi és gazdasági téren követni óhajtunk és követnünk kell. A pénzügyminiszter hatalmas beszéde során részletesen ismertette a kormány gazdasági programját, főleg a fővárosban a közel­jövőben sorra kerülő gazdasági intézkedéseket, így megemlítette, hegy javítani kívánják az autóbusz és a villa­mosközlekedést, megépítik a Kamaraerdőn keresztül vezető bála. toni országutat, a Juventus-forr ás felhasználásá­val kiépítik a Rudas-fürdőt, kiszélesítik a Margit- hidat, felépítik az új sertésközvágóhidat, azankívül

Next

/
Thumbnails
Contents