Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-27 / 13. szám
Huszonötödik évfolyam Budapest, 1935 március 27. 13. szám 8i£$iz«3&sí Mrs EGÉSZ ÉVESE ...... 24 PENGŐ FÉLÉVRE ..............................................12 PEMŰÖ SC YES SZÁM Ara: 50 FILLÉR Anutiljék az összes iauSz*^avii9onokban rBLKLÓSSZSRXBSZTft DACSÓ EHIL MEGJELENIK MINŐÉN SZERDA SierkeiiUséf és kSsdöhivataís BUOUPEST, VI. Ä^ÖKÄSSY-ÖT &Ú Teicíoit s 1Í-M3 — í*©stacsekk: 40.424 COMBOS GYULA hivő szózata Budapest népéhez Á választási küzdelem vasárnap elérkezett csúcspontjához, amikor Gömbös Gyula miniszterelnök meggyőződéstől és erőtől áthatott szózatot intézett Budapest székesfőváros népéhez. Budapest mindig a haladás városa volt, természetes tehát, hogy ebben a küzdelemben, amelyben a kormányzat nagyszabású reformpolitikát hirdet, ennek a választóközönségnek minden erejével ki kell vennie részét. Ha van az országban egy talpalatnyi föld, amely szomjazik azokra a korszakalkotó reformokra, amelyek az új magyar élet iránymutatói és megalapozói, akkor százszorosán szomjas ezekre az új alkotásokra a magyar főváros termékeny talaja. Ha van választópolgárság ebben az országban, amely a saját bőrén érezte a kispártok harcának szomorú eredményeit, akkor Budapest népe az, amely ezen a választáson erőteljesen tiltakozni fog az ellen, hogy minden jószándék, minden becsületes reform, minden alkotó tevékenység, összemorzsolódjék a tülekedő pártok malomkövei között. Nagy jelentősége volt Gömbös Gyula miniszterelnök vasárnapi szózatának abból a tekintetből is, hogy a magyar főváros szónoki emelvényéről beszélt az ország népéhez. A nemzeti egység gondolatának egyik nagyszerű megvalósítása ez a tény, amely erőteljesen hangsúlyozza azt, hogy bármikor és bárkik választó- falakat akartak építeni a főváros és a magyar vidék között, ha voltak, akik a vidéket a főváros és fővárost a vidék ellen uszították, ha akadtak rosszindulatú politikusok, akik a testvériesség helyett az ellenségeskedést prédikálták: akkor mindezeknek az alantas machinációknak véget kell vetni Gömbös Gyula vasárnapi szózata után. Hiszen határozottan és egyenesen megmondta a miniszterelnök, hogy nemcsak Budapesthez szól, hanem rádión keresztül a vidékhez is, mert a vidéket a fővárostól elválasztani nem lehet és csak az a helyes politika, amely a magyar fővárost és a vidékei egybekapcsolja politikai, szociális és kulturális téren is. Budapest népe nagyon jól tudja, hogy a magyar vidék ezekből a szempontokból hosszú évtizedeken át nagyon sokat szenvedett és nagyon sokat nélkülözött. Budapest székesfőváros közönsége szeretettel tárja ki karját vidéki magyar testvérei felé és bocsátja — mint eddig is — rendelkezésére azokat a szellemi, kultúrális és szociális kincseket, amelyeket nagy szorgalommal, nagy önfeláldozással, nagy odaadással gyűjtött hat évtizednél hosszabb múltján át. Ahhoz azonban, hogy a főváros minél nagyobb szeretettel és minél nagyobb eredménynyel emelhesse a vidék kulturális és szociális nívóját, hogy legyen ereje újabb és újabb kincseket termelni, melyeket bőkezűen oszthat meg a magyar vidékkel, ahhoz ezekben a nehéz gazdasági időkben önmagának is erőgyűjtésre van szüksége. Ezt az erőgyűjtést biztosítja Gömbös Gyula kormányának a főváros iránt számtalanszor tapasztalt jóindulata, a főváros lakossága iránt tanúsított megértő szeretete. Tanúsította ezt legelsősorban akkor, amikor a kormány képviseletét a főpolgármesteri székben Sipőcz Jenőre bízta, aki a legtökéletesebb garanciája annak, hogy a kormány a főváros érdekében mindent el akar és el fog követni. Ez a személyi garancia sokkal többet ér sok-sok tárgyi garanciánál és Budapest népe ebben a tudatban nyugodtan foghat termelő munkájához. Eredményeket azonban csak akkor érhet el a főváros lakossága, ha megérti a nemzet egységében való tömörülés szükségességét, a magyar sorsközösségben való őszinte felolvadást. A vasárnapi gyűlés annak a jele volt, hogy a főváros közönsége tényleg megértette és követi Gömbös Gyula hívó szavát. Sűrű tömegekben felvonul a közönség Fél hat órakor már óriási tömeg lepte el a Nemzeti Lovarda környékét. Férfiak, asszonyok, fiatalemberek és leányok helyezkednek el a többszörös rendőrkordon mögött. A Lovarda belső területét ugyanis, minthogy „csak” háromezer férőhellyel rendelkezik, meghívott vendégek részére tartották fenn. Az előkelőségek részére rendelkezésre álló helyen jóval a kezdés ideje előtt Kánya Kálmán külügyminiszter, Sipőcz Jenő főpolgármester, Antal István ír., a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője és sokan mások jelentek meg. A Nemzeti Egység Pártjának Eszter- házy-utcai központi helyisége előtt pedig a tömeggel arányosam percröi-percre nő az autópark. Hat órára, amikor az országszerte óriási érdeklődéssel várt nagygyűlés megkezdődött, többezer főt meghaladó tömeg lepte el a Múzeumkertet és annak a környékét, ahová megafonon közvetítették a beszédeket. Néhány perccel a kitűzött kezdési idő után elhelyezkedik a Lovarda rögtönzött emelvényén a Nemzeti Egység Pártjának vezetősége. Az. elnöki széket Zsitvay Tibor, a fővárosi szervezet elnöke foglalja el. Balján Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter. a déli kerület listavezetője, jobbján pedig Vitéz Marion Béla, országos ügyvezető főtitkár ül. Jobboldalt több sorban egymás mögé állított székeket a politikusok foglalják el, míg a baloldalon a nyolcvan főből álló szavalókórus helyezkedik el. Amikor Zsitvay Tibor megnyitja az ülést, óriási a lelkesedés. Az éljenzés és a tapsorkán percekig tombol és valahányszor a fővárosi szervezet elnöke kiejti a Nemzeti Egység vezérének nevét, a hallgatóság felállva éljenzi a még távollevő miniszterelnököt. Zsitvay Tibor megnyitó beszéde alatt, néhány perccel Gömbös Gyula előtt érkezik meg a miniszterelnök felesége. Egyszerű fekete szalmakalap és fekete kabát van rajta. Sipőcz Jenő főpolgármester mellett foglal helyet, szemben az emelvénnyel. Az arcán csodálatos lágysággal, majd keménységgel tükröződnek vissza a szónok szavai. Ha pattogó, kemény mondatot; hangzanak el, szinte belepirul az izgalomba és amikor Magyar- ország nehéz jelenéről és eljövendő súlyos harcairól emlékezik meg a szónok, egy árnyalattal halványabb lesz. Minden egyes szót igaz áhítattal fogad. — Éljen a vezér! — hangzik a fellobogózott Lovarda minden oldaláról, amikor megjelenik Gömbös Gyula miniszterelnök. Katonás léptekkel siet fel a,z emelvényre, ahonnan felemelt kézzel köszöni meg a lelkes ünneplést. A hallgatóság, miniszterelnökből kisugárzó energiától megbabonázva, felugrik helyéről és kalapját lengetve élteti a Nemzeti Egység vezérét. Amikor a miniszterelnök a pénzügyminiszter nagyszabású, beszéde után szólásra emelkedik, az éljenzés ismét elemi erővel tör ki. Gömbös Gyula azonban, nem ünnepeltetett akar, hanem szózatot intéz a főváros népéhez. A zsivajgó lármában halkan kezd beszélni, amit néma, templomi áhitatos csendben hallgat a Lovardában levő háxomezer és a Múzeumkertben elhelyezkedett mintegy hétezer főnyi tömeg. A miniszterelnök nyugodt, de szokásos energikus hangján beszél. Nem szónalcol, hanem egybegyűlt magyar testvéreivel beszélget. Amikor egy szociáldemokrata közbeszólásával megzavarta a csendet, a miniszterelnök mosolyogva köszöni meg, hogy a közbeszóló alkalmat adott neki a munkássá.g helyzetének megvilágítására. Majd amikor Gömbös Gyula politikai ellenfeleiről beszél, jóságos kifejezést ölt az arca és szelíd, enyhítő szavakat használ. Nejm. védekezik és nem támad. Zsitvay Tibor: N@m a viszály" kodást hirdetjük! A nagygyűlést ZSITVAY TIBOR dr. ny. igazságügyminiszter, a Nemzeti Egység budai listájának listavezetője nyitotta meg nagyszabású beszéddel, amelyben megállapította, hogy most jött el az ideje annak, hogy a főváros népe is felszabadul a jelszavak terrorja alól.. Budapest kifejezésre juttatja elszánt vágyát és akaratát, hogy nem kíván többé párttöredékek labdája lenni. A főváros népe, igenis, egységes, erős akar maradni, olyan egységes és erős, mint amikor Széchenyi, Kossuth és Deák hirdették itt a nemzetmegváltó eszméiket. — Nekünk olyan programra van most szükségünk, — folytatta megnyitó beszédét Zsitimy Tibor — amely összefoglalja a három nagy magyar nemes célkitűzést. Nem a viszálykodást hirdetjük, hanem, a magyar jövendő magvait akarjuk újabb évezredre elhinteni. A székesfőváros közönsége nevében köszöntőm Gömbös Gyulát, aki szent hittel, Istenadta tehetséggel, mérhetetlen szeretettel vette kezébe a magyar nemzet sorsának irányítását és odaadó, önzetlen munkássága valóban sikert is ígér. (óriási taps, szűnni nem akaró a éljenzés.) Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter a fővárost érintő problémákról Ezután a választói nagygyűlés közönségének általános figyelme mellett FABINYI TIHAMÉR dr. pénzügyminiszter emelkedett szólásra, aki kijelentette, hogy rászabott kötelességéhez híven most fogja kifejteni azt, amit Gömbös Gyula programjának keresztülvitelében, pénzügyi és gazdasági téren követni óhajtunk és követnünk kell. A pénzügyminiszter hatalmas beszéde során részletesen ismertette a kormány gazdasági programját, főleg a fővárosban a közeljövőben sorra kerülő gazdasági intézkedéseket, így megemlítette, hegy javítani kívánják az autóbusz és a villamosközlekedést, megépítik a Kamaraerdőn keresztül vezető bála. toni országutat, a Juventus-forr ás felhasználásával kiépítik a Rudas-fürdőt, kiszélesítik a Margit- hidat, felépítik az új sertésközvágóhidat, azankívül
