Fővárosi Hírlap, 1935 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1935-03-20 / 12. szám
Budapest, 1935 március 20. ff 9 Kijátszák a gyárak a kereskedőkkel kötött egyezséget a detailárusítás beszüntetésér e Tisztességtelen verseny becsalogató reklámcikkekkel — Növekednek a fizetésképtelenségek az áruházak kíméletlen versenye miatt Az áruházi fronton pillanatnyi csend honol és az érdekelt kereskedők feszült kíváncsisággal várják az áruházi tevékenység korlátozásáról szóló miniszteri rendelettervezet közvetlen hatásait. Nagy megTiyugvást és örömet keltett a kereskedők körében Bornemissza Géza kereskedelmi miniszternek a.'Fővárosi Hirlap multheti számában tett nyilatkozata, amelyben a miniszter bejelentette, hogy teljesen magáévá teszi elődjének az áruházak kíméletlen versengésének háttérbeszorítá- sára tett intézkedéseit. Az áruházak tehát hiába mesterkednek azon, hogy a rendelettervezetet megmásítsák, mert erre Bornemissza Géza kereskedelmi miniszter nem fog módot nyújtani, sőt határozott kijelentése szerint keresi azokat a lehetőségeket, amelyek révén további könnyítéseket nyújthat a legális kereskedelmi osztálynak. A Fővárosi Hirlap nagy elégtétellel állapítja meg, hogy évek óta folytatott akciója ezt a nagy sikert eredményezte és most már csak az van hátra, hogy elhatározó lépés történjen a kereskedők másik fájó sebének: a gyári detailárusításnak a tökéletes leépítése terén is. Feljelentés tisztességtelen verseny miatt Amint előrelátható volt, az áruházak most újabb eszközöket keresnek, hogy a rendelet kibocsátása készületlenül ne találja őket. Ötletben eddig sem voltak szegények az áruházak és különböző raffinált trükkökkel igyekeztek a közönség érdeklődését felkelteni és mi sem természetesebb, minthogy háttérbe szorí- tottságuk láttán nem riadnak vissza a legképtelenebb reklámfogások alkalmazásától. Tipikus példája a legújabb áruházi manővernek az a hirdetés, amely egy kisebb , Andrássy-úti áruháztól ered és amely nemi átallotta „becsalogató” cikknek női tavaszi kabátot 6.80 pengős áron kínálni. Szakkörökben nagy feltűnést keltett ez a propaganda, mert egy ilyen női kabátnak a munkadíja egymagában 3.30 pengő, amelyben nem szerepel maga az anyag, a hozzávaló ,bélésáru és az legyéb tartozékok. A női szabók és a konfekciós kereskedők valóságos nyomozást folytattak, hogy ennek a feltűnő kínálatnak a hátterét megismerjék. Kiderült, hogy a kabát szabója nem rendelkezik iparengedéllyel, a szövet pedig silány pamutanyag. A kabát készítője elmondotta, hogy mindössze tizenhárom darabot készített ebből a típusból, amelyet az áruház megvásárolt. A nyomozás során az is megállapítást nyert, hogy a szenzációsan olcsó árajánlatra tömegesen jelentkeztek vevők, de egyetlen egy kabát sem volt már raktáron. A hirdetésnek a célja nem volt más, mint becsábítani a vevőt és lehetőleg más cikket a nyakukba sózni. A Női Konfekciókereskedök Országos Szövetsége elhatározta, hogy az iparkamara és az OMKE közreműködésével megteszi a szükséges lépéseket, hogy a szőbanforgó áruháznak a szakmát súlyosan károsító és a tisztességtelen verseny tényét kimerítő gesztusa kellő megtorlásban részesüljön. Tönkrement kereskedők az áruházak versenye miatt Az áruházi verseny egymás után szedi áldozatait a kereskedők körében és a hivatalos lap naponkint ismerteti azoknak a kereskedőknek a szomorú névsorát, akik elveszítik exisztenciájukat és magukon kívül alkalmazottaik is a nincstelenségre vannak kárhoztatva. Legutóbb olvastuk, hogy Garai Árpád csillár és villamossági cikkek kereskedése a kényszeregyezség megindítását kérte, mert képtelen az üzletét tovább folytatni. Különös szerencsétlensége ennek a Rákóczi-út hl- szám alatt lévő üzletnek, hogy két áruház közé van beékelve, amelyek ezeket a cikkeket is forgalmazzák és természetesen felszívják annak a környéknek a közönségét. Az egykor virágzó üzlet most 6000 pengős hiány miatt kénytelen redőnyeit lehúzni. Az élelmiszerszakma is érzi az áruházak romboló munkáját és annak ellenére, hogy az élelmiszerárusítást az áruházak korlátozni kénytelenek, még mindig j nagyszámban jelentkeznek élelmiszerkereskedök és más rokonszakmák, amelyek az áruházak versenye miatt adják fel a további küzdelmet. A legnagyobb inzolvenciá-ja a szakmának Winterstein P. és Fiai gyümölcsízgyárának fizetésképtelensége, ahol a passzíva 108.000 pengőre rúg. Megszünteti üzletét a Kallus Soma cég és még egynéhány budapesti éíelmiszerkereskeáő, összesen tizenegy, akiknek hiánya 216.000 pengő. Amint látható, az áruházak rombolnak és ezért a még esedékes korlátozó rendelkezések sürgető feladatot rónak az állami szervekre. A detailegyezmény kudarca A igyári detailárusítás ügyében nagy megköny- nyebbülést hozott a Fővárosi Hirlap-nak az a közlése, amely bejelentette, hogy a főváros felterjesztést intéz a kormányhoz egyes gyáripari vállalatok kereskedelemellenes tevékenysége miatt. A gyári detailárusítás a közelmúltban annyiban enyhült, hogy a selyemgyárak és a posztógyárak meg'álla- podást kötöttek a detailárusításra j vonatkozólag, a kötszövögyárak és a kereskedők között pedig folynak a tárgyalások. Szó van arról is, hogy a kalapgyárak és a kereskedők is tárgyalni fogják ezt az ügyet és a megegyezésre komoly kilátások mutatkoznak. A kereskedők tehát itt joggal várnak bizonyos méltányosságot és hiszik, hogy helyzetük a közeljövőben megjavul, azonban máris mutatkoznak olyan jelenségek, amelyek a részben megkötött, részben pedig megkötendő egyezmények teljes kijátszását célozzák. A gyárak ugyanis hajlandók színleg a kicsinyheni árusítás beszüntetésére, ugyanakkor azonban bizományi lérakatokat létesítenek, amelyek a gyár megbízottjának vezetése alatt tulajdonképpen fióküzleti munkakört látnak el. Különösen lábra kapott ez a szokás a festék- és vegyi szakmában, de folytatja ezt a furcsa játékot a GFB. is, amely most fiókok helyett gyári lerakótokkal hálózza be a fővárost. A kereskedelmi minisztériumban komolyan foglalkoznak a gyári árusítás beszüntetésével és most nyilvánvalóan gondoskodnak arról, hogy egyes gyárak ilyen lerakatok létesítésével ne folytassák a detailárusítási számukra nem méltó tevékenységét. A Magyar Általános Takarékpénztár közgyűlése. A Magyar Általános Takarékpénztár Részvénytársaság Horváth Lipőt dr. elnök-vezérigazgató elnöklete alatt március 14-én tartotta meg 53. rendes közgyűlését. A közgyűlés megállapította, hogy az 1934. üzletév tiszta nyeresége — miután már mérlegen belül a nyugdíjalapot 250.000 P-vel (1933-ban 151.000 P) dotálták és leírásokra h53.331.1h P-t (tavaly 352.000 P-t) fordítottak, valamint ugyancsak mérlegen belül a 330/1935. M. E. számú rendeletnek megfelelő leírásokat több esetben a rendelkezéseken túlmenő mértékben eszközölték — 506.902.h8 P (1933-ban 509.447.83 P). A közgyűlés elhatározta, hogy a tiszta nyereségből — úgy mint tavaly — 100.000 P az intézet tartalékalapjának növelésére fordíttassék, miáltal az 13.850.000 pengőre, az intézet összes saját tökéi pedig" 33,850.000 pengőre emelkednek, továbbá 60.000 P (tavaly 50.000 P) a nyugdíjalap dotálására, 31,902.h8 P pedig átvitelre használtassák fel és osztanék címén — úgy mint tavaly — részvényenként 15 fillér = 300.000 P fizettessék március 16-tól kezdödöleg. Az igazgatóság új tagjává választották Gr. Uff. Sulfina Michele urat, a Triesti általános biztosító társulat (Assicurazioni Generali) vezérigazgatóját. A felügyelöbizottság új tagjai lettek: Comm. Dr. Gentilli Camillo úr, a Triesti általános biztosító társulat (Assicurazioni Generali) igazgatója és Or óva Károly úr, a takarékpénztár ny. igazgatója. A Magyar Kereskedelmi Hitelbank-Schopper J. G. Részvénytársaság igazgatósága a közgyűlésnek javasolni fogja, hogy az 1934. évi 35.081.08 P tiszta nyereség új számlára vitessék át. FÉNYSZÓRÓ Tessék besétálni! aCorvin Aruház éttermébe, ahol — azt olvassuk a lapokban megjelent hirdetésekben — 60 fillérért reggelit, löncsöt, 1.60 P-ért ebédet és 60 fillérért uzsonnát kínálnak a jámbor publikumnak. Az áruházi tevékenység tehát a vendéglátó ipart is kisajátítja és reggeltől estig a kávéházaknak és a vendéglőknek csinál éles konkurrenciát, mintha az áruháznak az volna a hivatása, hogy a kimondott kávéházi és vendéglői üzletekből a közönséget magához csalogassa. Nincsen korlát és fék az áruházi mohóságban, mert nem elég, hogy az összes szakmai kiskereskedőket teszik tönkre: díszműárut, cipői, kalapot, ruhát, szőnyeget, bútort, füstölthúst, zöldbabot, esernyőt, játékárut és miegymást kínálnak, amivel a kiskereskedők pusztulását idézik elő. Most a vendéglátó ipar van soron, mert miért menjen tűrhetően a sorsa a szomszédos vendéglőnek vagy kávéháznak, amikor Lewin Miksáék- nak is van üres termük, ahová csak asztalok, székek, evőeszközök, néhány pincér és nagyfokú lelkiismeretlenség szükséges. Pusztuljon mindenki, éljen az áruházl Szerencse, hogy Fabinyi Tihamér már elkészítette nagyszerű rendeletét az áruházak tevékenységének szabályozásáról, amelyet tetterős utódja, Bornemisza Géza kereskedelmi miniszter is mindenben magáévá tesz. Ennek a rendelettervezetnek a 4. pontja kimondja, hogy áruházban vendéglátó, valamint általában képesítéshez kötött ipar nem gyakorolható és az említett iparokat az üzlethelyiségben más sem gyakorolhatja. A következő pont úgy szól, hogy a fentebb megjelölt ipar gyakorlását a jelen rendelet életbeléptetésétől számított hat hónap alatt meg kell szüntetni. Miért siet tehát a Corvin Aruház az étterem forszirozásával, amikor a rendelkezés kimúlásra ítéli? Nyilvánvalóan flottatüntetésről van szó, merész szembeszállásról a rendelettervezet intencióival és ezen a ponton nyilatkozik meg legjobban az a hallatlan tiszteletlenség, amit a pöf- íeszkedő áruházak saját maguknak engedélyeznek. A rendelettervezet már komoly figyelmeztetést adott az áruházaknak, hogy tűrhetetlen tolakodásuk megelégel tetett és ez a legújabb gesztus csak azt provokálhatja ki, hogy az érvényessé váló rendelet az éttermi üzemek haladéktalan beszüntetését fogja előírni. Méltányosságnak és elnézésnek nincs és nem lehet helye azokkal az áruházakkal szemben, amelyek fütyülnek a kormányzati ténykedésekre és hencegően rázzák öklüket a legmagasabb hatóságok felé. Hogy mi a szódavíz azt az iskolásgyermekek nem tanulják ugyan az oktató intézetekben, azonban tökéletesen tisztában vannak a rendes vízvezetéki víz és a közönséges szénsav keverékével. Általában nem luxus ez a primitív üdítő ital és mégis hovatovább odajutunk, hogy kisigényű polgártársaink kénytelenek lesznek a szódavíz élvezetéről lemondani. A kényszerítő körülményeket maga a szikvízkartel idézi fel azzal, hogy a három és; a hat filléres árakat egyelőre öt és tíz fillérre drágították. Az áremelés még nem érte el a végső kifejtést és most tanakodnak a vízvezetéki víz és a szénsav szorgalmas keverői azon, hogy néhány napon belül akisüveg árát hat fillérre, a nagyüvegét pedig tizenkét fillérre emeljék. Amint látható, néhány hét alatt pontosan százszázalékos a drágítás mértéke, közben közeledik a feltartóztathatatlan tavasz és nyár. A kánikula idejére drágítanak már a szikvízkartel urai és ebben hűséges társaik a sörgyárak, amelyek őszintén kívánják a szódavíz áremelkedését, hogy ilymódon veszélytelenebb legyen az árpalé versenytársa. A fővárosi ásványvízüzem feladata, hogy Budapest közönsége ne lássa elérhetetlen távolságban maga előtt a szódavizet és mert a hatósági üzem pillanatok alatt berendezhető erre a gyártásra: elsőrendű közérdeket szolgálnak, ha a nyári hónapokban hatósági szódavíz kerülne szolid árakon forgalomba. Mutassa meg a főváros, hogy az indokolatlan árdrágítást eredményesen vissza tudja utasítani! Magyar Küályl Osziáiysors]álék A most befejezett 33. sorsjátékon a nagy jutalmat 300,000 P a legnagyobb főnyereményt „ 200.000 P cSiYíé! TÖRŐK szerencsés vevői nyerték Kísérelje meg a szerencséjét TÖRÖKNÉL Elérhető legnagyobb nyeremény 500.000 pegigöa Nyeremény húzás már ÁPRILIS 13-án és 16-án Hivatalos I. oszt. sorsjegyárak : | Egész sorsjegy 1 P 24- _ §5*3 Fél sorsjegy p 1% ti | Negyed sorsjegy | TÖRÖK A. és TÁRSA BANKHÁZ RT., Bpest. 1V„ Szervita-tér 3.
