Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
0 Budapest, 1934 december 19. Befejezték a fővárosi üzemek vagyonának ájrabeeslését Morvay Endre tanácsnok nyilatkozik az üzemek racionalizálásáról, a szakszerű átszervezésről és az egységes alapon készülő reális mérlegekről Az üzemek szanálása még- nem kezdődött meg és Sipőcz Jenő főpolgármester ezirányú terveit még- senki sem ismeri. A főváros közönsége azonban érthető várakozással néz a várható eredmények elé, annál is inkább, mert az üzemeknél már a tulajdonképpeni szanálás megkezdése előtt is történtek olyan intézkedések, amelyek a kedvezőbb helyzet elérését célozzák. Az üzemeknél tervbevett takarékossági intézkedések és a várható eredmények felöl MORVAY ENDRE dr. tanácsnoknál, az üzemi ügyosztály vezetőjénél érdeklődtünk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársának így nyilatkozott : A költségvetési vitában és a törvényhatósági bizottság egyéb fórumai előtt több alkalommal mutattak rá arra, hogy az üzemek azok, ahol leginkább kecsegtethet eredménnyel a szanálás. A felszólalók azonban nem konkretizálták eléggé azokat a lehetőségeket, amelyek a kívánt eredményt biztosítanák. Kétségtelen, hogy a szanálás keretében bőséges szerepet kell elfoglalni az üzemeknek és én szintén azokkal a reménységekkel vagyok eltelve, hogy az egész üzemi gazdálkodás területére kiható, átfogó, egymással szervesen ösz- szefüggő intézkedések révén sikerül majd olyan megtakarítási lehetőségeket kimunkálni, amelyek a szanálás és a racionalizálás szempontjából jelentős értéket képviselnek. helyezni. Az egyes üzemeknél az intenzívebb foglalkozás során megállapítottuk, hogy az adminisztráció egyes részleteiben olyan egyszerűsítések is keresztülvihetők, amelyek, — anélkül, hogy személyi vonatkozásban áldozatokat kívánnának, — az üzem vitelét olcsóbbá, jobbá tehetik. Egyes részletkérdéseket, amelyek elszigetelten megoldhatók voltak, igyekezünk már is rendezni. Nagyobb eredményeket várhatunk oly szakszerű munkától, amely az egyes üzemek egész gesztiójára kiterjed. Itt olyan természetű átszervező munkára gondolok, mint aminőt a múlt év folyamán Széli Jenő dr., a kiváló organizátor-szakértő, a Kisipari Hitel- intézet vezérigazgatójának útmutatásai szerint a Vízműveknél bevezettünk. Ez a munka a maga tüzetességével, precizitásával és minden részletre való kiterjesztésével igen szép eredményeket produkált anélkül, hogy alkalmazottak exisztenciáját veszélyeztette volna. Ezt a szakszerű, átszervező munkát kell átvinni a többi üzemekre is és én remélem, hogyha a szanálás munkája erre az útra terelődik, valóban jelentős eredményeket várhatunk. Természetesen az átszervezés egymagában nem elegendő, a józan takarékosság szellemét meg kell valósítani. Ilyen irányelvek és reformok mellett, reméljük, hogy a^ kedvező hatás jelentkezik és sikerül megvalósítani azt a sokoldalról hangoztatott óhajt is, hogy az üzemek életéből lehetőleg kiküszöböljük a bürokratizmust, s helyébe minél nagyobb teret nyissunk a gyakorlati üzleti mentalitásnak. Beszélgetésünk során érdeklődtünk a tanácsnoknál, hogy összegszerűen milyen változás várható az üzemek újraebeslése, illetve árbecslése révén, erre azonban nem kaptunk választ és informátorunk kijelentette, hogy ez csak az általános mérleg összeállítása során lesz precizirózható. Kérdezősködtünk aziránt is, hogy mikorra várható a világítási üzemek tervbevett összevonása, amelyről a közel hetekben már mint befejezett tényről beszéltek. — A főváros vezetősége, — hangzott a válasz, — változatlanul foglalkozik azzal a gondolattal, hogy az azonos természetű üzemeket közös vezetés alá vonja, annál is inkább, mert erre vonatkozólag a fővárosi törvény is utasítást tartalmaz. Hogy a világítási üzemek igazgatásának összevonása tényleg mikor valósul meg, az e pillanatban még bizonytalan és a körülmények későbbi alakulásától függ. Megállapítják a tisztviselők szükséges létszámát a közigazgatás átszervezése után Farkas Ákos tanácsnok tervei szerint a kerületi igazgatás reformja a jövő év közepén életbelép Az üzemeknél ezt az általános rendezési munkát, helyesebben, ennek a munkának az előkészítését és elindítását már az év elején megkezdtük, jóval a szanálási rendelkezések kiadása előtt. A célunk az volt, hogy az üzemi gazdálkodásban egységes szempontokat és elveket léptessünk életbe. ^— Elsősorban megkezdtük — folytata a tanácsnok — az üzemi vagyon újraértékelését. Ez igen nagyjelentőségű feladat volt. Megalakításuk óta sem történtek intézkedések, hogy üzemek vagyonát újraértékeljék. Az 1923. évi felértékelési rendelet végrehajtása kapcsán történtek ugyan bizonyos méretű felülbecsülések, de meg kell állapítani, hogy ennél a műveletnél még az egyes üzemeken belül sem jutottak kifejezésre az egységes elgondolások. Ezt az üzemi bizottság vizsgálatai során meg is állapították. Még az év elején utasítást adtunk ki, hogy az egyes üzemek vagyonát milyen irányelvek szerint kell értékelni és arra törekedtünk, hogy a vagyonbecslési munka oly ütemben haladjon, hogy az 193Jf. évi mérlegekben már az új vagyonbecslés adatai szerepeljenek. Ezeket a munkálatokat az üzemi ügyosztály állandó felügyelete és irányítása mellett az egyes üzemek már befejezték és ennek megfelelően az új vagyoni becslés eredményei az idei év végén összeállítandó mérlegből már pontosan megállapíthatók lesznek. Ilymódon a vagyoni helyzetet a fővárosi üzemeknél egységesen, reális alapokra helyeztük. A vagyoni helyzet tisztánlátása érdekében nemcsak a vagyonbecslési munkák indultak meg, hanem a mérlegek készítésének technikáját is egységes szabályozással megoldottuk. Reméljük, hogy a két tényező, az újrabecslés és az egységes mérlegkészítés segítségével sikerül olyan mérlegeket készíteni, hogy azok minden hozzáértő számára tiszta képet és az objektív kritika részére pedig tájékoztatást fognak nyújtani. Reméljük, hogy az új mérlegek segítségével az egyes üzemek helyzetének téves megítélését el tudjuk kerülni, ami a múltban többször előfordult. — El kell készülnünk arra, hogy az az egyes üzemeknél az üzemvagyonból kisebb-nagyobb összegeket le kell majd írni. A helyzet tisztánlátásához, a viszonyok realizálásához azonban okvetlenül el kell jutni, ha a szanálást szilárd és biztos alapra akarjuk A fővárosi közigazgatás küszöbön álló nagyarányú raciona44zct.icvüi^iictiC es uieguci^x'múlásának kérdésével szorosan összefügg a státusrendezés és az új pragmatika, az új státus-szabályzat előkészítése és életbeléptetése. A racionalizálás előkészítésével, mint tudjuk, Gallina tanácsnok elhunyta után Felkap Ferenc dr. tanácsnokot bízta meg a polgármester, aki ezt a. hatalmas munkakört megtartotta azután is, hogy átvette a közgazdasági és ipari ügyosztály vezetését. Az előkészítés alatt álló reformok egyéb irányú teendőit az elnöki osztály végzi Farkas Ákos tanácsnok irányítása szerint. Flaxmayer József tanács- jegyző és Medriczky Andor fogalmazó foglalkoznak ezzel a különleges munkakörrel. Hétion parkas Ákos tanácsnoknál a legközelebb aktuálissá váló nagyjelentőségű ügyekről megbeszélés volt, amelyen Felkap Ferenc tanácsnok és Flaxmayer József dr. tanácsjegyzó is résztvettek. A tanácskozás után felkerestük FARKAS ÁKOS DR. tanácsnokot, hogy a státusrendezés állásáról és a közigazgatás töDbi időszerű kérdéséről, így elsősorban az új elöljárósági törvény életbeléptetésével kapcsolatos kerületi reformokról érdeklődjünk. — A státusrendezés nagyon pontos munkát igénylő, hosszú időre kiterjedő feladat, — mondotta — amit elsietni nem lehet,mert hiszen a most életbeléptetendő intézkedéseknek évtizedekre terjedő kihatása van. Hogy a státusrendezés során milyen intézkedések lesznek végrehajtva és hogy a szabályozás miképen alakul, azt most előre megmondani nem tudom, kombinációkra pedig ez a komoly kérdés nem alkalmas. A státusrendezés nehéz és bonyolult probléma. Sok olyan elágazása van, amely alapos tanulmányozást és megfontolást igényel. A státusrendezéssel kapcsolatos előkészítési munkálatok már jól előrehaladtak, de azért még mindig nem lehet a végső megoldás tekintetében állást foglalni. — Az előkészítés során összegyűjtjük egyes szakok szerint a státusrendezésre vonatkozó adatokat. Nevzetesen kikutatjuk a státus fejlődését, mely nemcsak tunulságos képet ad a főváros közigazgatásának egyes fázisairól, hanem megmutatja azt is, hogy milyen arányú munkaerőre lesz szükség a végleges rendezésnél. Ugyanis az az irányadó szempont, hogy összhangba hozzuk az egyes szakok fejlődését a székesfőváros közigazgatásának jelenlegi szükségletével és a jövőben előrelátható fejlődésével. Azonkívül azon kell lennünk, hogy az egyes szakok létszámát is összhangba hozzuk egymással. Természetesen meg kell vizsgálnunk az állások létszámát egyes szakokon belül is. Ez okból meg kell várnunk azt is, hogy a főváros vezetősége milyen irányban kívánja a közigazgatás átszervezését és egyszerűsítését végrehajtani. A főpolgármester úr és az új polgármester úr kiváló közigazgatási szakértők, alaposan ismerik a főváros adminisztrációját és így leginkább hivatottak arra, hogy megvalósítsák a főváros közigazgatási életében a korszerű reformokat. Még nem ismerjük terveket és elgondolásaikat, de az bizonyos, hogy bürokráciától mentes és igazságos szellemű közigazgatást akarnak, olyant, amely nem aktagyártásban merül ki, hanem az élet szükségleteit és a magyar világváros fejlődési igényeit kielégíti. — Az új fővárosi törvény annakidején elrendelte, hogy a főváros a törvény életbelépésétől számított két éven belül megfelelő tervezetet és javaslatot mutasson be a kormánynak. Némi késedelemmel, a közbejött fővárosi törvénynovella miatt — elkészültek a kerületi reformra vonatkozó javaslataink és hatalmas adatgyűjtésünket is a kormány rendelkezésére bocsájtottuk. Már hónapokkal ezelőtt felterjesztettük az egész anyagot a belügyminiszter úrhoz és már elkészült a belügyminisztériumban az előljárósági törvénytervezet, amely jövő év] elején a parlament elé kerül. A reformra feltétlenül szükség van. A ^ kerületi elöljáróságokat 1883-ban, a ma is érvényben levő, régi előljárósági törvény megalkotásakor az akkori szükségszerűségnek megfelelően szervezték, mert a nagykiterjedésű, de akkor még rendszertelen településű fővárosban a közigazgatást az akkori hiányos közlekedési viszonyok miatt nem lehetett máskép biztosítani. Ez a helyzet a főváros fejlődése, a lakott területek összeépülése és az egyes városrészek közötti közlekedés kialakulása következtében azóta lényegesen megváltozott. Ezért a kerületi elöljáróságok szelepében is jelentékeny eltolódás következett be, ami viszont szükségessé teszi a kerületi közigazgatás megreformálását. Az elöljáróságok átszervezése, munka- és hatáskörük új megállapítására remélem már a jövő év derekán sor kerül. A hatalmas reformot azonban nem lehet egyik napról a másikra életbeléptetni, hanem csak fokozatosan, bizonyos átmeneti idő biztosításával.
