Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-12-19 / 51-52. szám
EiőfiseSési ár: EGÉSZ ÉWS3S ..................24 PENGŐ FÉ LÉVRE...........................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 F3LLÉR Árusítják az összes IBUSz-paVillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENm MIMBEN SZERDÁK Sxerkesiiőség és kladdhiwaliih BUSAPEST, VI. ANDR&SSY-ÚT 6® Yelafon: 13-7-U — P'osSafisekk s 4G.424 Keresztes-Fischer belügyminiszter: II szanálást a főpolgármester az autonómiával egyetértésben fogja végrehajtani I n belügyminiszter nyilatkozik a Fővárosi Hírlapnak a városháza új korszakáról A béke ünnepe A Fővárosi Hírlap számára irta dr. SIPŐCZ JENŐ, Budapest székesfőváros főpolgármestere Seregszemlét tartunk a karácsonyfa alatt és az az érzésünk, hogy ami szép, tiszta, becsületes magyar karácsonyunkról sokan, nagyon sokan hiányzanak. Mi, budapestiek aggattuk a legszebb, a legnemesebb ajándékokat a karácsonyfára: a magyar kultúra, a magyar szellemi fölény gyönyörű alkotásait, de éreznünk kell, hogy milliószámra vannak távol az édes testvérek. Akik ittmaradtunk, százszor sújtott csonka határok között, sirató-éneket mondunk arról, hogy szegény az életünk, kopott a ruhánk, de tiszta a szívünk, elszánt az akaratunk, bizakodó a jövőbe látó szemünk. A magyar karácsonyfát, sajnos, nem a mi kicsinyeink keze kopasztja meg; lehullott róla a csillag, elégett a gyertya és mégis, ha a magyar karácsonyfára, amely Budapest karácsonyfája is, rátekintünk, csak nagy reménység és bizakodás éledhet a szívünkben. Testvéreink messze elszakadtak tőlünk, vagy szurony erdő választja el őket, vagy az a szuronyerdő kergeti által a határon, de mindez nem lehet maradandó, a magyar léleknek rendületlenül hinnie kell a jobb jövőben. A karácsonyfa mellett ébredhetnek borús gondolataink, de a magyarság lelkének mégis innen, a szeretet fája mellől kell szárnyra kapnia. Ebben a tudatban üljük meg a kereszténység szent ünnepét és ebben a tudatban kell gondoskodnunk arról, hogy addig is, amíg minden magyar itt ülhet a szent fa körül, gondoskodjunk ünnepnapjáról, de hétköznapjáról is annak a szegény, tépett, nélkülöző testvérünknek, akinek a testvéri szeretet az utolsó menedéke. A szociális segítés legyen ma az az angyali üzenet, amely a nagy, a szent egyetértést hirdeti és megvalósítja a földön. Budapest a társadalmi béke jegyében ünnepli karácsonyi ünnepét; ennek a városnak minden polgára abban a boldog tudatban hajthatja le fejét a szent estén, hogy mindent megtettünk a szegényekért, az elesettekért, minden eszközzel biztosítottuk a főváros szociális békéjét, mely alapja az általános lelki békének. A jövőbe is bizalommal és átgondolt munkatervvel tekintünk. Budapest polgárságának nemescélú akarata és erkölcsi ereje olyan arzenált jelent, mely minden megpróbáltatás között megvédi a nemzeti érdekeket. Álljon tehát talpra mindenki, dolgozzék abban a tudatban, hogy a maga boldogulásáért fárad, de ugyanakkor a nemzet nagy céljait mozdítja elő. Budapest karácsonyfája legyen a nemzet számára a megújhodás életfája! A főváros vezetőségében bekövetkezett változás és a Nemzeti Egység fővárosi szervezetének megalakulása új fejezetet nyit meg a fővárosi politikában. A Nemzeti Egység fővárosi szervezetének kiépítése minden tekintetben biztosítja az autonómia zavartalan és eredményes aki a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — A főpolgármester személyében bekövetkezett változás nem okoz semmiféle változást a szanálási tervben. Bizton remélem, hogy az új főpolgármester az autonómiával teljes egyetértésben tudja végrehajtani szanálási munkáját. Ismétlem: a szanálási programban nem történik változás, minden úgyanúgy fog menni a maga útján, mint akkor ment volna, ha szegény Borvendég főpolgármester váratlan halála be nem következik. — A szanálási terv részleteiről most nem nyilatkozhatom. Ezeket a főpolgármester dolgozza ki és azután következnek a főváros háztarMa már senki sem vitatja, hogy Budapest földalatti kincsei és természeti szépségei olyan értékek, melyek nemcsak arra alkalmasak, hogy az idegenek ezreit vonzzák fővárosunkba, hanem egyúttal eldönthetik Budapest jövő fejlődésének kérdését is. A 20 milliós országhoz szabott metropolis, elveszítvén természetes fogyasztó piacait, új fejlődési lehetőségek után kutat és ezek között Budapest gyógyfürdői kétségtelenül olyan értékek, amelyek a lakosság széles rétegeinek adnak új kereseti lehetőségeket, de hivatva vannak egyúttal arra is, hogy a kereskedelem és ipar megfogyatkozott fogyasztó piacait lényegesen megnöveljék. Ez a helyes felismerés vezette úgy a kormány, mint a székesfőváros illetékes tényezőit, amikor Budapest-Fürdőváros racionális kialakításánál, időrendben bizonyos elsőbbséget adtak az egyéb városfejlesztési problémákkal szemben. Ezt a célt szolgálja a fürdőtörvénynek Budapestre vonatkozó végrehajtási utasítása is. Az elmúlt évtized alatt gyors lépésekkel közeledtünk a fürdőváros teljes kialakítása felé. Ma még vannak bizonyos hiányok kétségtelenül, de meg vannak már állapítva azok a keretek, amelyek között Budapest gyógyfürdőiműködését és ilyen körülmények között a legfontosabb kérdés: miképen fog alakulni a fővárosi szanálás munkája, vájjon a főpolgármester-változásnak lesznek-e következményei a szanálási programot és ennek végrehajtását illetően? Ezzel a kérdéssel kerestük fel fásának rendbehozatalára irányuló intézkedések. Meg vagyok győződve arról, — fejezte be nyilatkozatát a belügyminiszter — hogyha a készülő szanálási terveket következetesen végrehajtják és a megfelelő intézkedéseket életbeléptetik, a főváros ügyei teljesen rendbejönnek. A belügyminiszter rövid nyilatkozata sokkal többet mond, mintha terjengős részleteket közölne a főváros jövő sorsáról. Rendkívül jelentőségteljes a belügyminiszternek az a határozott akaratnyilvánítása, hogy Sipőcz Jenő főpolgármester az autonómiával teljes egyetértésben végzi a szanálás munkáját. Ä törvényhatóság egyeteme és Budapest közönsége ezzel hivatalosan is tudomásul veszi, hogy a háztartás rendezésének nehéz feladatát a kormány, az ön- kormányzat és a főpolgármester együttes munkájára bízta. nek fejlesztése és kialakítása zavartalanul előbbre juthat. Az elnökletem alatt álló Budapest-Fürdőváros Egyesületnek érdeme, hogy kitermelte a társadalom útján azokat a praktikus elgondolásokat, amelyek a hatósági intézkedésre immár megértek. így el kellett dönteni a következő fontos elvi kérdéseket: 1. Mi legyen Budapest Fürdőváros kerete? 2. Mely területek részesüljenek a fürdők fejlesztése szempontjából különösebb védelemben ? 3. Milyenek legyenek a fürdőzónák? 4. Milyen építészeti elgondolások érvényesüljenek a fürdőzónákban? 5. Mely fürdőcentrumoknál kell a fejlesztést elsősorban kezdeni ? 6. ölik a fürdőfejlesztés jelen és mik a jövő feladatai? 7. Mire kell Budapest Fürdővárosnak magát specializálnia? (reuma gyógyfürdő, vagy általános gyógyfürdő, ivókúrák.) 8. A fürdőorvosi kar megszervezése. 9. A kollektiv propaganda rendszerének a kialakítása. Látnivaló a futólagos felsorolásból is, hogy sok-sok kérdésben döntést kell hozni, vitéz Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminisztert, A „filrdőváros^-feérdés a városfejlesztési problémák előterében A Fővárosi Hírlap számára írta Dr. viíéz József Ferenc hír. herceg
