Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-28 / 48. szám
6 J nmtm&JmzMp az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja Előfizetési ára: egész évre ...........................................24 pengő fé l évre .................................................12 pengő Sipőcz főpolgármester a sajtó megbecsüléséről. Sipőcz Jenő főpolgármesterré történt kinevezése alkalmából az összes miniszterektől, előkelő állami funkcionáriusoktól, bizottsági tagoktól és a társadalom minden számottevő rétegétől százszámra kapta az üdvözlő sürgönyöket és leveleket. A főpolgármester hétfőn reggel megjelent régi hivatalában, ahol megérkezése után rögtön üdvözölte őt Csanády Gusztáv dr. tanácsjegyzö vezetésével a polgármesteri hivatal személyzete, utána Farkas Ákos dr. tanácsnok, az elnöki ügyosztály nevében köszöntötte, majd egymásután jelentkeztek a városháza fötisztviselöi. Liber Endre és Szenő,y Károly alpolgármesterek köszöntése után a tanácsnoki kar járult a főpolgármester elé, utánuk pedig Csordás Elemér dr. tiszti főorvos, Szemethy Károly dr. tiszti főügyész, Sebő Béla föszámvevö és Csorna Kálmán árvaszéki elnök. Külső küldöttségek hétfőn még nem jelentek meg Sipőcz Jenő dr. előtt, a városházi tisztviselők üdvözléséhez csatlakozott azonban a Fővárosi Rovatvezetők Testületének küldöttsége. Rátkay Károly dr. testületi társelnök köszöntötte a főpolgármestert, aki meghatottan válaszolt az üdvözlésre. -— Másfél évtizedes polgár- mesteri működésem alatt — mondotta Sipőcz — megtanultam igazán megbecsülni a sajtót, mert láttam, mennyi küzdelem, fáradság és tapintat irányítja munkáját. Meghajtom a fejemet az előtt az erkölcsi és szellemi érték előtt, amelyet a sajtó jelent. A {főváros küldöttsége a kormányzóim őfő- méitóságánál. Sipőcz Jenő dr. polgármester vezetésével az elmúlt szerdán küldöttség ment a kor- mányzóné öfőmóitóságához, hogy őt a fővárosi gyermekvédelmi akciók fővédnökéül felkérje. A küldöttségben résztvettek Liber Endre és Szendy Károly alpolgármesterek, Schuler Dezső szociálpolitikai tanácsnok, Kasits Margit és Hüttl Tivadar törvényhatósági tanácstagok. József Ferenc Mr. herceg vezette be a Baross Szövetség idegenforgalmi előadássorozatát. A Baross Szövetség országos fürdőügyi- és idegen- forgalmi előadássorozatát az elmúlt napokban nyitotta meg József F'erenc kir. herceg. Az előadássorozat iránt nagy érdeklődés nyilvámul meg és a megnyitón résztvettek az idegenforgalmi kérdések intézői és szakértői. Ott láttuk Tormay Géza államtitkárt, Ripka Ferenc dr. ny. főpolgármestert, Szviezsényi Zoltán dr. miniszteri tanácsost, a budapesti központi gyógy- és üdülőhely-bizottság ügyvezető igazgatóját, báró Szalay Gábort, a posta vezérigazgatóját, Felkay Ferenc dr. tanácsnokot, Pávai Vájná Ferenc dr. jfőgeológust, Széli Jenőt, a Kisipari Hitelintézet vezérigazgatóját és a gazdasági élet számos tényezőjét. József Ferenc királyi herceg elismeréssel emlékezett meg a kormány és a főváros nagyarányú munkásságáról és alapos tájékozottsággal mutatott rá arra, hogy az attrakciós idegenforgalom és <x gyógytényezök kihasználása hozhatja meg Budapestnek és Magyar- országnak az idegenforgalmi ipar kifejlődését. A nagy tetszéssel fogadott előadás után Csármann Ferenc ny. fővárosi tanácsnok a házhelyparcellázás és a »telepítés kérdéseit ismertette. A fürdőkérdés. Az Országos Balneológiái Egyesület vasárnap nagygyűlést tartott. Bánlaky Géza, a székesfővárosi fürdők központi igazgatója elnöki megnyitójában megállapította, hogy a magyar fürdőügy egyre jobban fellendül, a magyar fürdőket 1934-ben 197.000 vendég, tehát Jf9.000-rel több látogatta, mint múlt évben. Vámossy Zoltán professzor a fürdöügy történetéről beszélt, utána Kovácsházy Vilmos tanácsnok „Budapest forrásainak és gyógyfürdőinek fejlesztése” című előadásában rheumakórház fölállítását sürgette. Dr. Schulhof Vilmos javaslatában a fürdőorvosi minősítés külön képesítéshez való kötését kéri, dr. Dömötör János megállapította, hogy 193^-ben a Balatonnak 176.000 vendége volt, repülőgépjáratok létesítését sürgeti a balatoni fürdőkhöz. Dr. Angyal Márton, Bilkey-Papp Lajos, Felber Lipót, Rausch Zoltán, Tábori Kornél, Benczúr Gyula, Jakab László, Nemes Jenő György, Czukor Miklós, Szentkirályi Ákos és Izeri-Izsálc Gyula előadásai után Bánlaky Géza összegezte a vita eredményét. Egyelőre megmarad a Fehér Sas-téri iskola. Hosszas vita után függőben maradt az a kérdés, hogy a Tabán teljes felszabadítása érdekében mikor bontják le a Fehér Sas-téri polgári iskolát. A sürgetés a budai bizottsági tagok részéről azért volt olyan erőteljes, mert a várbeli leánygimnázium épülete veszedelmes állapotban van és úgy tervezték, hogy a Mészáros-utca és a Koronaőr-utca sarkán lévő telken a tabáni iskola anyagából építenek új hajlékot a leánygimnázium céljaira. A másik oldalon állók azt vitatták, hogy ennek a kifogástalan állapotban lévő iskolának a helyén kell maradnia mindaddig, míg a tabáni munkák megkezdődnek, mert a környék lakóinak gyermekei ilymődon távolabbi iskolákba kényszerülnek. Ezt az argumentumot azonban egyszerűen kikapcsolta az a polgármesteri rendelkezés, amely a Fehér Sas-téri iskolát üzemen kívül helyezte és ebben a tanévben üresen terpeszkedik a Tabán közepén. A közgyűlés újabb előterjesztést kíván a polgármestertől az iskola sorsáról, amelynek alakulásáról illetékes helyen a következő információt kaptuk: -—- Az iskola lebontásáról szó sem lehet mindaddig, amíg a tabáni utakat fel nem építik. Attól kell ugyanis tartani, hogy a lebontott értékes anyagot ellopják, mert az elszállítás rendkívül nehéz körülményekkel járna. A Tabánnak ezen a részén ugyanis csupán gyalogos utak vannak, amelyek alkalmatlanok teherkocsik közlekedésére. Nem volna semmi értelme annak, hogy az épületet eltávolítsuk és a felhasználandó anyag bizonytalan ideig ott heverne és pusztulna, vagy eltűnne a helyéről. Értesülésünk szerint különben a közoktatási ügyosztály a közeli napokban olyan javaslatot tesz, hogy az illetékes ügyosztály rövid útszakaszt építsen és ezzel tegye lehetővé a lebontásra ítélt iskola anyagának elszállítását. Az építendő új iskola tervrajzának kiA budai vízmű ügye a komoly megvalósulás stádiumába jutott. A koronauradalomtól megvásárolt és szerdán véglegesen birtokba vett szigetmonostori ingatlan előre kiszemelt részén legközelebb, valószínűen már december első napjaiban megkezdik a vízvezetéki kutak fúrását. A tervezett 174 kút közül most 92 készül el, 82-öt pedig később fúrnak azon a területen, amelyet monostori kisgazdáktól fognak kisajátítani. Az új vízmű építésének menetrendjét beavatott helyen a következőkben ismertették a Fővárosi Hírlap munkatársával: — A vízmű táplálására szolgáló első kútcso- port munkálatai rövidesen megindulnak. Az a terv, hogy a jövő évben mind a 174 kút elkészül. Ezeknek a kutaknak a vizét azonban már előbb is fel akarjuk használni és nem várunk addig, amíg a budai új vízmű teljesen elkészül. A káposztás- megyeri főtelep közelében is fúrnak 28 új kutat, szintén azzal ia céllal, hogy az építkezés átmeneti ideje alatt is legyen bőségesen jó ivóvize Budapestnek. Az átmeneti megoldások segítségével, reméljük, hamarosan lényegesen jobb helyzetet teremtünk és a jövő nyárra a főváros minden részében kielégítő lesz a vízszolgáltatás. A technikai kivitel dolgában még nincs döntés. A budai új vízmű tervei már korábban elkészültek, de a közben lefolytatott miniszteriális tanácskozásokon kialakult szempontoknak megfelelően a terveket most át kell dolgozni. A tervek háromféle alternatív megoldással készülnek. Mind a három megoldást felterjesztjük a minisztériumhoz. Ez a közeli hetekben megtörténik és ígéret van arra is, Kibújni szeretnének a háztulajdonosuk a szemétfuvarozási illeték megfizetése alól A főváros elutasítja a jogtalan kívánságot A köztisztasági szabályrendelet szerint a ház- tulajdonosok évtizedek óta a házbérjövedelem arányában a Köztisztasági Hivatalnak évenkint bizonyos összeget fizetnek a háziszemét elfuvarozá- sáért. A jövő évi költségvetésben a lakbér jövedelem 1.5 százalékában állapították meg a szemétfuvarozási illeték mértékét. A háztulajdonosok évek óta mozgolódnak a szemétfuvarozási illeték ellen és több alkalommal a leszállítását követelték. A ház- tulajdonosok egy része most még ennél is tovább ment és azt kívánja, hogy a főváros teljesen mentesítse őket a szemétfuvarozási illeték viselése alól. A polgármesterhez intézett beadványukban arra hivatkoznak, hogy a főváros területén egyre nagyobb számban létesülnek modern házak és ezek- ' ben az új építésű házakban elégetik a szemetet. Minden emeleten nyílása van a szemétszállító aknáknak, ahonnan a központi fütöszerkezet kazánjához jut a hulladék, ahol azt elhamvasztják. Hivatkoznak rá, hogy számos gyárüzem is házilag hamvasztja el a szemetet, a külterületeken pedig az ingatlantulajdonosok maguk gondoskodnak a szemét elszállításáról. A polgármester a tiszti ügyészségnek adta ki véleményezésre a beadványt, amelyre most készült el az ügyészség elutasító szakvéleménye. dolgozása után a lebontás ügye újból a közgyűlés napirendjére kerül. A Belvárosi Polgári Kör vacsorája. A Belvárosi Polgári Kör nagyszabású vacsorát rendezett, amelyen a kör elnöke, Kállay Miklós földmívelés- ügyi miniszter is megjelent. Az ünnepi vacsorán Girardi Tibor mondott megnyitó beszédet, majd Sommer József dr. fejtette ki, hogy ,a főváros polgársága szívvel-lélekkel a mellett a külpolitikai irányvezetés mellett áll, amelyet Gömbös Gyula inaugurál. Kérte a jelenlévő Kállay Miklóst, jelentse a kormányelnöknek, hogy Budapest polgársága megértéssel és hűséggel követi továbbra is. Kállay Miklós a beszédért a kormányzat nevében köszönetét mondott. \ Extra nagyméretű női ruhák a Fenyves Árúházban. Erősebb testalkatú hölgyeink is __ 140__150 cm . csipöbőségig — vásárolhatnak extra nagy női télikabátot, finom fekete bükié kelméből, dúsan szörmézve 48 pengőért, extra nagy szövetruhát 9.80 pengőért, extra nagy krepdesin ruhát 14.80 pengőért, extra nagy gyapjú kötött ruhát 21.80 pengőért, extra nagy meleg bélésű kötött pongyolát 12.80 pengőért és extra nagy flanel pongyolát 3.90 pengőért. Extra nagyméretű női fehérneműket szintén állandóan raktáron tart a cég. hogy a felülbírálás és kormánydöntés nem fog késni. Amint ezt kézhez kapjuk, a főváros haladék- talanul kürja a versenytárgyalást ia budai vízmű megépítésére. Erre vagy még ebben az évben, vagy január első napjaiban sor kerül. Annyi bizonyos, hogy a budai vízmű építését a jövő tavasszal megkezdik.-— A budai vízmű építésénél különös gonddal lesznek arra, hogy az egyes telepek egymás között és a káposztásmegyeri főteleppel a legtökéletesebben és zavartalanul kooperálhassanak. Reméljük, hogy a kútfúrásokkal kezdődő munkálatok mindvégig zavartalanul mennek és a budai vízmű 1936-ra teljesen elkészül. Körülbelül ugyanakkorra befejeződik a megyeri, vízmű fejlesztési és tökéletesítését célzó nagyszabású építkezések is. A beszélgetés során munkatársunk megtudta azt is, hogy a kőbányai vízellátás kérdése is foglalkoztatja a vízműveket. A Káposztásmegyerröl Kőbányára szállított víz ugyanis önköltségi árban is többe kerül a fővárosnak, mint amennyiért eladja. Az önálló kőbányai vízmű terve már régen kísért, amely időszerűvé vált azért is, mert a Köztemető mögötti fennsíkon végzett próbafúrások igen biztatóak. Azt hiszik, hogy körülbelül 80—100 méter mélységből nagy bőségben kitűnő minőségű vizet nyernek, s ezt használják fel a tizedik kerület ellátására. A kőbányai vízmű kisebb költséggel, pár százezer pengővel megvalósítható. A beruházást az elérhető megtakarításokból lehet törleszteni. A tiszti ügyészség a köztisztasági szabályrendeletre hivatkozik, amely szerint a szemétfuvarozási illetéket minden ingatlantulajdonos megfizetni tartozik, akár igénybe veszi a köztisztasági telep szolgálatát, akár nem. A fővárosnak egyébként — mint beavatott forrásból értesülünk — közegészségügyi szempontból komoly aggályai vannak a háziszemét-égetés rendszeresítése ellen. Lehetetlen megengedni, hogy kellő ellenőrzés nélkül, ki nem próbált módszerrel végezzék el az egyes házakban a bűzös füstfejlődéssel együtt járó szemétégetést. Közérdekből kívánatos, hogy addig, amíg a szemétégetés ügye kielégítően rendezve nem lesz, a háziszeméthamvasztást eltiltsák és mindenki kivétel nélkül a hatósági szállítást vegye igénybe. A háziui’ak szerint a szemétégetés tei’vezett tilalma kissé érthetetlenül hangzik, főleg azért, mert a fővárosnak úgyis elég gondot okoz az elszállításra váró napi hulladéktömegek elhelyezése. Még mindig nyílt kérdés, mi lesz akkor, ha a szentlőrinci szemétbányába továbbfuvarozni nem szabad és az is nagy probléma, hol talál a főváros távolabb új területeket, amennyiben kellő időre nem épül meg a szemétégető. A szemét kiszállítása már is óriási teher a főváros budgetjében, ezt tovább fokozni nagyobb távolsággal nem lehet. Értesülésünk szerint a főváros ezidöszerint a Drasche-téglagyár kőbányai telkeinek megszerzése iránt folytat tárgyalásokat. A Drasche-féle telkeken óriási kiterjedésű, kitermelt agyaggödrök vannak, amelyek a Köztisztasági Hivatal szerint harminc évig is elégségesek a budapesti szemét befogadására. Ez a megoldás azért is előnyös lenne, mert a város belsejéhez aránylag közel esik és nem lenne túlnagy a fuvar- költség. Rövidesen kiípják a budai vízmű építésére a versenytárgyalást Kőbánya önálló vit etedet kan
