Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-28 / 48. szám
Budapest, 1934 november 28. 4 Robbanás-veszedelemmel járó üzemek működnek a Lipótváros szivében Az elavult szabályrendeletek miatt a hatóság kénytelen volt az engedélyt megadni Néhány héttel ezelőtt a Stefánia-úton borzalmas szerencsétlenséget okozott egyetlenegy földre- ejtett, fölrobbant oxigénes palack. Ilyen előzmény után érthető idegességgel figyeli a főváros legrohamosabban fejlődő, modern új városrészének, az Üjlipótvárosnak közönsége, hogy a kerület szívében egyszerre két oxigén, hidrogén és egyéb ipari gáz árusításával foglalkozó vállalat telepedett le, sűrűn lakott utcák, hatalmas bérpaloták tőszomszédságában. A két rettegett telep közül az egyik, a Hidroxigén r. t., az V., Visegrádi-utca 41. szám alatt már működik, a másik pedig ugyanennek a háztömbnek a másik oldalán, a Csanády-utca 5. számú bérpalota földszintjén most akarja megnyitni a kapuit. A környék lakói már a nyáron, amikor az első telep odaköltözött, tiltakozni próbáltak a veszedelmes szomszédság ellen az illetékes hatóságoknál. Tiltakozásuk azonban eredménytelen volt, mert kiderült, hogy a telepengedély kiadása ellen az érvényben levő szabályok szerint csak ház- vagy ingatlantulajdonos adhat be kifogást. A Hidroxigén-gyár tehát beköltözött és azóta a Visegrád-utcai telepről vígan száguldoznak a háromkerekű tehertaxik az oxigénes, hidrogénes és egyéb palackokkal. A példa vonzott. Nemrégiben a másik hasonló vállalat jelentkezett telepengedélyezési kérelemmel az V. kerületi elöljáróságon, az Oxigén értékesítő-vállalat, amely a másiktól alig száz lépésre akarja üzemét és raktárát felállítani. Ennek a telepengedélyezésnek még nem dőlt el a sorsa, így a szomszédos környék lakói fokozódó aggodalommal figyelik az eseményeket. A belterületre nem való telepek engedélyezése dolgában az illetékes V. KERÜLETI ELÖLJÁRÓSÁGON érdeklődtünk, ahol a Fővárosi Hírlap munkatársának ezeket mondották: — A szóbanforgó telepek engedélyezési eljárása az érvényben levő szabályok és törvényes rendelkezések legrigorózusabb szemelőtt tartásával történik. A Hidroxigén r. t. letelepülése ellen szabályszerű fellebbezés nem érkezett és ezt az engedélyt már hónapokkal ezelőtt kiadta a hatóság. A telepet egyébként éppen különleges természeténél fogva a kerületi mérnökök állandóan szigorúan ellenőrzik és ügyelnek az előírt kikötések pontos betartására. A telepen egyébként tele palack nincs nagyobb mennyiségben, túlnyomórészt üres vaspalackokat raktároznak. Az Oxigénértékesítö esetében az a helyzet, hogy az Iparfelügyelöség szerint nincs is szükség külön telepengedélyre. Az iparengedély kiadását pedig, ha az előírt kellékek rendben vannak, megtagadni nem lehet. Az elöljáróságnak egyébként szigorú kikötései lesznek az iparengedély kiadásánál és gondja lesz arra, hogy ezeket be is tartsák. Az elöljáróság után felkerestük FELKAY FERENC dr. tanácsnokot, az ipari ügyosztály vezetőjét is, aki hozzáintézett kérdésünkre így válaszolt: — A telepengedélyezési ügyek a kerületi elöljáróságok hatáskörébe tartoznak, hozzánk csak másodfokú elbírálásra, fellebbezés esetén kerülnek az ilyen ügyek. A szóbanforgó esetekről, most, hogy külön felhívták rá a figyelmünket, jelentést fogunk kérni az elöljáróságtól és gondunk lesz rá, hogy a legszigorúbb biztonsági előírásokat kössék ki, s ha mulasztást tapasztalnak, kíméletlenül alkalmazzák a megfelelő rendszabályokat. Értesülésünk szerint a hatóságok helyzetét nagyon megnehezíti azoknak a rendszabályoknak az elavultsága, amelyeket az engedélyezéseknél zsinórmértéknek kell tekinteni. A telepengedélyezésekre vonatkozó törvényes szabályok is olyan időből származnak, amikor az ipari gázaknak hétköznapi használata még teljesen ismeretlen volt, ezekre vonatkozólag tehát a szükséges előírások is hiányoznak. A főváros közönsége viszont joggal elvárja a hatóságoktól, hogy népes belterületen ne létesüljenek olyan vállalatok, amelyek biztonsági okokból csak a periférián, szabad területen engedélyezhető^ P' Óriási élénkség uralkodik a sertés* vágóhídon? amelyet költseggel kibővítenék A vágóhídon napottía IS00 sértési dolgoznak let — Jövőhéten megkezdi működését az umsterdami húskonzerv gyár — A szalámigyárak hús* felvásárlása a befejezéséhez közeledik A hazai zsírexport örvendetes fellendülése olyan pezsgő életet, kora hajnaltól késő estébe hajló sürgést-forgást varázsolt a budapesti vágóhidakra, amelyhez hasonlóra csak a régmúlt, boldogabb időben emlékeznek. A néhány évvel ezelőtt modernizált és bővített sertésvágóhíd tágas csarnokai az évek hosszú során mindig bőségesen elegendőnek bizonyultak a forgalom lebonyolítására, 'az utóbbi hetekben azonban egyre élénkebben panaszkodnak a nagyvágók a helyszűke miatt. Felpanaszolják, hogy a zsírmárkázó helyiség olyan kicsiny, hogy az árú egy részének manipulációja még rossz időben is, csak szabadban történhetik, a hűtő is túlzsúfolt, pedig az! exportőrök már az egyik (sörgyár hűtőjét is igénybe vették, ami szakszerűség és az ellenőrzés szempontjából sem megfelelő. Érdeklődtünk ROSTA JÁNOS főjegyzőnél, a közélelmezési ügyosztály vezetőjénél, hogy menynyiben alaposak az említett kifogások és foglalko- zik-e a főváros a helyzet megjavításával? — Tulajdonképpen örülni lehetne a panaszoknak, — mondotta a főjegyző — mert ha a modern, tágas sertésvágóhíd szűknek bizonyult, ez a legbiztosabb jele gazdasági fellendülésünknek. A panaszokról van tudomásom és azoknak tényleg van alapja. Mostanában, amikor a sertésvágóhíd forgalma megsokszorozódott, mindenesetre nehezebben megy a munka, mint kisebb felhajtás idején.- A munkahelyek elégtelenségén aránylag könnyen lehetne segíteni egy-két vágóhely felállításával, vagy olymódon, ha szaporítanánk a gyorsszúrő, illetve kábító berendezést. Ez utóbbi ellen viszont szociális szempontból lehetne szót emelni, mert ez munkaerőket tenne feleslegessé. Hangsúlyozni kell, hogy normális viszonyok között, kisebb export- tevékenység idején, a vágóhíd térfogata teljesen elegendő. Ma 1200—1500 sertést szúrnak le és dolgoznak naponta fel a vágóhídon, I ami hatalmas és az átlagot jóval túlhaladó teljesítmény. — Indokolt és tényleg méltányos kívánság a vágóhídi hűtőház kibővítése. A főváros vezetősége ezzel a tervvel már régebben foglalkozik, sőt 350.000 pengő költséggel már megvásárolta a szükséges gépberendezést is. A hűtő- ház kibővítésének céljaira már a megfelelő épületek is rendelkezésre állnak, csupán a szigetelési és a belső berendezési munkák várnak elvégzésre. Kívánatos az olvasztóhelyiségek időszerűbb, higienikusabb berendezése is. Ma szabadlángon sütik a zsírt, míg az exportigényeknek jobban megfelelnek a gőzkazánok, amelyeknek segítségével 130—150 fokos láng helyett, 100 fokon történnék kiolvasztás. Különösen a németországi vásárlók veszik szívesebben az ily- módon készülő teljesen íz és szagtalan zsiradékot. A hűtőház bővítése és olvasztóberendezések modernizálása körülbelül 1,500.000 pengőbe kerül. A jövő évi költségvetésbe erre a célra fedezetet nem sikerült biztosítanunk. Az ügyosztály programja egyébként teljesen kész és ha elérkezett az alkalmas időpont, javaslatunkat az illetékes fórumok elé fogjuk terjeszteni. Ügy hisszük, hogy a függ ököl- csönböl tervezett beruházási programba sikerül majd beilleszteni ezeket a nemzetgazdasági szempontból is fontos munkálatokat. A beszélgetés további során érdeklődtünk aziránt: sikerült-e kielégítő megoldást találni a hütőházakban felhalmozódó sertéshús értékesítésére nézve? — örömmel közölhetem, hogy ezt a fontos problémát is sikerült megoldanunk. A nagy hollandi vállalat, a Poels et Co Amsterdam cég közreműködésével .létesített konzervgyár a sertésvágóhíd 1 területén már a jövő héten megnyitja üzemét. A vállalkozóknak az a tervük, hogy az egész húskészletet feldolgozzák és exportálják. A különféle húsféléken kívül nagymennyiségű sonkakonzervet fognak gyártani. A készítményeket a hollandi cég Amerikába és más távoli piacokra fogja szállítani. A sertéshúskészlet egy részét egyébként most a szalámigyárak is felvásárolják, ez a tevékenység azonban hamarosan megszűnik. Ellenben a konzervüzem egész éven át fog működni, még pedig meglehetősen 'nagy aparátussal, mert havi 100 vágón zsírexport mellett tekintélyes húsmennyiség vár feldolgozásra. Ennek a megoldásnak általános nemzetgazdasági szempontokból igen nagy a jelentősége. — Az élelmiszer-export, a hazai fogyasztás és az árak kialakulása, a kínálat és kereslet aranyos megoszlása szempontjából igen fontos volna a nagyvásártelepi hűtőház létesítése Is, de közeli megvalósítása alig remélhető, mert az építkezéshez, eddigi számításaink szerint, 5 millió pengő kellene. Végül közölte velünk Rosta főjegyző, hogy a közélelmezési intézmények külön műszaki csoportja., amelyet hosszú időn át a. nemrégiben elhunyt Kren- csey Géza vezetett, a polgármester rendelkezése folytán megszűnt 'és ezt a munkakört a középítési ügyosztályhoz csatolták, ahol mint ,,H. alosztály” működik tovább Jaczó Győző műszaki főtanácsos vezetésével. Itt fogják intézni a Ferencvárosi helyi- kikotö és a.z állategészségügyi telep műszaki természetű ügyeit is. MI®« deficit a költségvetésben A közgyűlés elfogadta WolSi Káff©ly indítványát A székesfőváros törvényhatóságának közgyűlése az elmúlt héten is erőteljes munkát végzett a költségvetés tárgyalásával. A közélelmezési fejezetnél Deutsch Mór a karteleket támadta, Éber Antal pedig az üzemek zárószámadásairól kért pontos kimutatásokat. Wolff István a ferencvárosi helyi kikötő jobb kihasználását kívánta. Kleiner Artur, Staub Elemér, Miklós Ferenc, Deák Lajos, Kreidiger Sándor és Pásztor Imre különböző közélelmezési problémákat tettek szóvá. Szerdán a szociálpolitikai költség- vetés során Orova Zsigmond az egyházközségek támogatását követelte és kifogásolta a fővárosi kislakásos bérházak magas lakbéreit. Pintér János, Brócly Ernő, Stern Szerén, Csapó Ferenc, Gál Benő különböző problémákat tettek szóvá, Hatolkay Kázmér a szellemi szükségmunka mielőbbi kibővítésére hívta fel ,a figyelmet. Perley Lajos, Szabó József, Szepessy Albert, Lévai Sándor és Rechtler Péter voltak a továbbiakban a fejezet szónokai. Csütörtökön a közegészségügyi ügyosztály költség- vetését fogadták el Berkes Jenő, Miklós Ferenc, Frank Kornél, Mátyásfalvy Erich, Kabakovits József, Takács István, Kaszás József, Bechtler Péter, Szabó József, Pászty Károly hozzászólása után. Vitéz Árvátfalvi-Nagy István a rokkantak orvosi kezelésének megkönnyítését kívánta. A városgazdasági költségvetésnél Nemes Nagy Mihály, Halász Alfréd, Halasi-Fischer Ödön, Hatolkay Kázmér, Simonyi Simon, Bresztovszky Ede és Magyar Miklós az idegenforgalom fokozottabb propagandájára, kérték a polgármestert. Hétfőn befejezték a költségvetés vitáját. A vita során a közművelődési és közgazdasó.gi fejezeteket tárgyalták. Felszólaltak Miklós Ferenc, Bresztovszky Ede, Sümegi Vilmos, Cselényi Pál, Hanasievitz Oszkár, Pályi Gyula, Tarr Béla, Ilov- szky János, Deutsch Jenő és Éber Antal. Balkányi Kálmán a Hirdetési Vállalat kereskedelemellenes működését kifogásolta, amelynek okát abban látja, hogy az intézmény felelős vezető nélkül bürokratikusán működik. További fejtegetésében kormányintézkedést sürgetett a gyárak detail-árusítása miatt. Nagy Antal a kontárkodás megakadályozásának fontosságáról beszélt. Szenzációt keltett Wolff Károly felszólalása. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés defecitjét magának az autonómiának kell eltüntetnie, mert ha ezt cselekszi, megmutatja erejét és bátorságát és meggyőzi a kormányt arról, hogy a szanálásra semmi szükség sincsen. Tételenként felsorolta a megtakarítási lehetőségeket és így papíron a deficit eltüntethető, a törölt tételeket pedig a felveendő beruházási kölcsönből meg lehet valósítani. Ilyen értelemben indítványt terjesztett elő, amelyet a közgyűlés egyhangúan elfogadott. Kedden megkezdték az üzemek költségvetésé- _ nek tárgyalását. Hunyadi János ' '"""thbh&sibtw keserűwis" AZ EMÉSZTÖSZERVJJK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN BEM HIÁNYOZHAT HATÁSÁBAN FELÖLMÚLHATATLAN B—CTHIMMWM3MW—> SAXLEHNER AHDRÁS, BUDAPEST
