Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-28 / 48. szám

Budapest, 1934 november 28. Zsitvay Tibor a várospolitikai élet eddigi szereplőivel együtt fingja a kormány budapesti szer» vezkedését irányítani Amióta Gömbös Gyula miniszterelnök vette át a kormány vezetését és ezzel egyidejűleg új irányítást kapott a Nemzeti Egység pártja: szü­net nélkül kísértettek azok az elgondolások, hogy a kormánypárt budapesti szervezkedését is új alapokra kell helyezni. Ennek az elgondolásnak a keresztülvitelét látszólag Tabódy Tibor ország- gyűlési képviselő aktivitása indította el, aki le­mondott törvényhatósági bizottsági tagságáról, kilépett a Keresztény Községi Pártból és az or­szágos párt Eszterházy-utcai helyiségéből meg­kezdte a kerületek megszervezési munkáját. Akciója akaratlanul is keresztezte az Egységes Községi Polgári Párt szervez­kedési tevékenységét, ahonnan természetesen tiltakoztak a párhuzamos organizációs munkálatok ellen és azt kívánták, hogy a kormánypárt budapesti képviseletét a Községi Polgári Párt kipróbált vezérkarára és szervezeteire építsék. Esátvay Tibor személye garan­tálja a kibontakozást Ez a helyzet most fordulóponthoz jutott, amikor a kormány bizalma Sipőcz Jenőt ültétte a főpolgármesteri székbe. A főpolgármester nem pártember és új hatáskörében is azt az elvet vallja, hogy a budapesti lakosság egyetemes ér­dekeinek a védelmezője kíván maradni. A buda­pesti pártszervezkedés kérdését pedig dűlőre akarják vinni illetékes helyen és megtörtént a döntés abban az irányban, hogy a politikai élet egyik legkitűnőbb értékét: Zsitvay Tibor dr nyugalmazott igaz- ságügymiaisztert bízták meg az ellenté­tek elsimításával, a kormány politikájának a városházán való ér­vényesítésével és a pá/rtszervezési munkálatok irányításával. Zsitvay Tibort általános rokon- szenv fogadta és minden kilátás meg van arra, hogy a függő kérdések tisztázása után megtörténik a kibontakozás. Zsitvay Tibor nem kötött ki semmi különösebb feltételt és bizonyos, hogy önálló elgondolással lát hozzá feladata megoldásához. Nem valószínű, hogy a Községi Polgári Párt presztízskérdést csináljon abból, hogy az Aka­démia-utcai párthelyiséget likvidálják, mert Zsitvay Tiborral való együttműkö­dés esetén a közös munka az országos párt helyiségében nagyobb lendületet Ígér. Zsitvay Tibor és az Egységes Községi Polgári Párt közös elgondolása alapján két irányú szer­vezkedés indul meg: vonatkozik ez az ország- gyűlési képviselőválasztásokra és a városházi helyzetnek a kormány szempontjából való tisz­tázására. Abban nem lesz változás, hogy az Egységes Községi Polgári Párt a ke­resztény párttal továbbra is együtt mű­ködjék és ezzel biztosítsák a stabilitást a főváros parlamentjében. Ezen túlmenöleg minden kerületben felújítják a kormánypárti klubok életét és felvilágosítják a polgárságot, hogy az eddigi párhuzamos szer­vezkedés most már a nemzeti egység érdekében történik. Az együttműködés Jegyében tartják meg a zászlóbontást Személyi vonatkozásokban aligha történik változás, mert Zsitvay Tibor a maga éleslátásával nem mellőzheti azokat, akik a főváros köz­gyűlésén a nemzeti egységet jelenleg képviselik. Ilyen elgondolás mellett a szervezés munkája sokkal rövidebb időn belül nagyobb eredménye­ket hozhat, mint a megfelelő reális alap nélkül való elindulás. A párt új fővárosi szervezője a függő ügyek elintézése után nagyszabású zászlóbontó gyűlésen mu­tatkozik be Budapest közönségének és törzskarában kétségtelenül ott lesznek azok a fővárosi kormánypárti képviselők, akik eddig is úttörő munkát végeztek Budapesten. Való­színű, hogy a zászlóbontó nagygyűlést még a ka­rácsonyi ünnepek előtt megtartják. Azok a cél- zatos híresztelések, hogy a Községi Polgári Párt válaszúton van és a pártszakadás sincs kizárva: nem felelnek meg a valóságnak, mert a párt, mint a törvényhatósági bizottság 58 mandátumának birtokosa, együtt marad és a legjobb indulattal és reménykedéssel várja a Zsitvay Tiborral való harmonikus együttmun- kálkodást. füta új garnitúra! Zsitvay Tibor ny. miniszterhez közelálló és beavatott helyről a következő felvilágosításokat kaptuk azokról as alapelvekről, amelyek szerint tárgyalásait lefoly­tatni és az új szervezetet megalakítani kívánja: — A kormányelnök intencióinak meg­felelően Zsitvay Tibornak nincs szándéká­ban a két kormánypárti szervezet között az ellentéteket kiélezni. Éppen ellenkezőleg: a harmóniát kívánja megteremteni. A kor­mány budapesti szervezkedésének pártel­nöke tehát nem jött senki ellen, de természete­sen csak azokkal kíván együttmű­ködni, akik a kormány szándékait követik, vagy pedig azt követni hajlandók. Az új elnök tehát nem akar senkit sem el­idegeníteni magától. Ettől teljesen távol áll és a valóság az, hogy még a másod-, har­mad-, vagy negyedsorban állókat is meg­akarja nyerni, illetve megkívánja tartani az új és egységes alakulásban. Nincsenek uszályhordozói, nincs külön garnitúrája és az ő révén a városházán kívül állók szerephez nem juthatnak. Zsitvay Tibor tiszta lapot kapott a kezébe, semmiféle megkötöttség, vagy kötelezettség vállalása nem terheli. így tehát semmi ok sincs a nyugtalanságra azok részéről, akik eddig is szerepet játszottak a városházi po­litikában. Ezzel egyidejűleg persze az is kétségtelen, hogy Zsitvay Tibor feltételeket nem enged magának diktálni. A Községi dolgára Párt értekeslete Az Egységes Községi Polgári Párt hétfőn este, a költségvetés tárgyalásával párhuzamosan az új­városházán értekezletet tartott, amelyről a követ­kező hivatalos közleményt adták ki: Az Egységes Községi Polgári Párt bizott­sági tagjai hétfő délután Kozma Jenő elnöklésé­vel pártértekezletet tartottak és azzal a hírrel foglalkoztak, melyszerint Zsitvay Tibor a fővá­rosi pártszervezésre vonatkozó tárgyalásokra kapott a miniszterelnöktől megbízást. A párt­értekezlet egyhangúan a következő határozatot hozta: Tekintettel arra, hogy ebben a kérdésben a pártvezetőség illetékes helyről semmi értesí­tést nem kapott, a pártértekezletnek nincs mód­jában az üggyel kapcsolatosan állástfoglalnia. Ez a határozat ugyanis abban az időpontban szü­letett, amikor még nem indultak meg a közvetlen tár­gyalások Zsitvay Tibor és a Községi Polgári Párt között. A hét elején Zsitvay Tibor nem tartózkodott a fővárosban és ezért nem volt módjában megbíza­tásáról Kozma Jenövei és a párt többi vezetőivel az érintkezést felvenni. Ezt az elmaradhatatlan megbe­szélést azóta már megkezdték és a tárgyalások a leg­jobb úton haladnak ahhoz, hogy a fővárosi kormány- párti szervezkedés dolga a reálitások jegyében kerül­jön a biztos alapra. Nagy óvatossággal jár el a főváros a csatorna-szivattyútelep válla/atbaadásánáf Előbb szakvéleményt kérnek a Műegyetemtől és csak azután döntenek a milliós munka kiadásáról A vízmüvek Dunaalagút építéséhez hasonlóan nagyszabású és nem kevésbé komplikált feladat végrehajtása vár a főváros vezetőségére. A főváros terjeszkedése folytán, mint annakidején megírtuk, szükségessé vált a Soroksári-úti központi csatorna- szivattyú-telep fönyomó csövének meghosszabbítása. Ezen az alagútnagyságú óriási csövön át ömlik a több millió liternyi szennyvíz-tömeg a Dunába. A régi cső rövid, lassan történik a folyam sodrával a keveredés és feltűnően észlelhető a Dunavíz szeny- nyezödése. Már a múlt évben elhatározta a főváros } vezetősége, hogy a szivattyútelep fönyomócsövét 150 méterrel meghosszabbíttatja, hogy a szennyvíz a folyam medrének közepén egyesüljön a nagy víz­tömegekkel. A 880.000 pengőt reprezentáló nagysza­bású munka elvégzésére a polgármester az ősszel versenytárgyalást hirdetett, amelynek a közelmúlt hetekben járt le a határideje. Nyolc pályázó jelent­kezett és bár pénzügyi szempontból mindegyik elfo­gadható volt, a döntés még mindig késik, ügy lát­szik, a megyeri alagútak tapasztalatai fokozott óvatosságra késztetik az illetékeseket. Nem szándékoznak addig dönteni a vállalatbaadás- ról, amíg nem bizonyosodtak meg arról, hogy a há­KAPHATÖ MINDEN ORION R A D I Ó K E B E S K E D Ő N É L rom javasolt kiviteli módozat közül melyik a legbiz­tosabb. Az ajánlatokat a műszaki leírásokkal együtt a polgármester átküldte a Műegyetemre, azzal a kéréssel, végezzenek alapos próbákat és számításo­kat, azután közöljék a fővárossal szakvéleményüket. A Műegyetemen már hozzáfogtak a feladat megol­dásához. Beavatott forrásból kapott információnk szerint a fővárosnak illetve a műegyetem szakértőinek a kö­vetkező megoldások között kell választani: Az egyik a szádfalas megoldás. Ez annyit jelent, hogy a Duna medrét egész a fenékig elrekesztik azon a darabon, ahol az építkezés folyik. • Az elrekesztés hatalmas vasoszlopokkal és vaslapokkal történik. A bekerített helyről azután ki kell szivattyúzni a vizet. Ha ez elkészült, két méter mély árkot ásnak a fenéken, ebbe fektetik bele a közel két méter át­mérőjű, 150 méter hosszú vascsövet. A szádfalnak igen erősen és szilárdan kell épülni, hogy a víz nagyerejü sodra össze ne nyomja. A másik mód a kesszonos eljárás. Itt búvárharanggal dolgoznának, úgy mint a hidak pillér-építésénél. Ez a módszer komplikáltabb, mert mindig odább kell tolni a keszont, míg ellenben a pillér-építésnél csak egy helyben dolgoznak. A har­madik megoldás az lenne, hogy hajóhídszerű állványzatról eresztenék le a víz alá az egész csövet. Ennél nagy a kockázat, mert legkisebb hibás moz­dulatnál csőtörés állhat be, ami nagy idő- és pénz- veszteséget jelenthet. A városházán érdeklődéssel várják a Műegye­tem válaszát. Az építkezést a tavasszal akarják el­kezdeni.

Next

/
Thumbnails
Contents