Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-14 / 46. szám

Feltárják a városigazgatás problémáit a költségvetés sorozatos vitájában November 29-én befejezik a büdzsé tárgyalását Meglepően hatalmas érdeklődés kíséri végig a költségvetés vitáját, amely nemcsak a közgyű­lési teremben, hanem a városháza falain kívül is joggal követeli a maga számára a megkülönböz­tetett figyelmet. Az idei költség-vetési tanácskozás nem a milliós Budapest jövő évi számaszlopainak helyeslő vagy helytelenítő kritikája, hanem a szo­ciális, a gazdasági, a kulturális kérdéseknek fog­lalata és mindazon problémáknak a nagy cél ér­dekében történő feltárása, amely ma mindenkire komoly hatást kell, hogy gyakoroljon. A íköltségyetési vita páratlanul magas szín­vonalának impozáns elindítója az a nemes ve­retű és minden részletre páratlan gondossággal ki­terjeszkedő expozé volt, amely Sipöcz Jenő polgármester ajkairól hangzott el. Remekmű volt a polgármester expo­zéja és az ünneplés, amely Sipöcz Jenő polgár­mester tiszteletreméltó személyét körülfonta, való­ban az őszinte nagyrabecsülés kifejezője volt. | WOLFF1 KAROLY helyeselte az expozéból kicsendülö optimizmust és lerögzítette, hogy a főváros polgársága fanatikus hittel teljesíti kötelezettségeit. Hatalmas tapsvihar közben jelentette ki, hogy a fővárosi adminisztrá­ció tisztessége és tisztasága egybeforr Sipöcz Jenő polgármester személyével, új pénzügyi és gazdasági politikát követeit, amelynek keretébe tartozik, hogy a polgármester konkrét formában terjessze elő a hiány megszüntetésére vonatkozó javaslatát. Wolff Károly nagyhatású felszólalása Végén indítványt tett, |hogy az ötvenezer pengőt meghaladó összegek felhasználására a felhatalma­zást esetről-esetre a törvényhatóság adja meg. Wolff Károlyt, aki beszéde végén újból hitet tett a keresztény nemzeti eszme mellett, beszéde vé­gén számosán üdvözölték. PEYER KÁROLY a munkásság életszínvonalának lesüllyedéséről szólott, majd élesen támadta a főpolgármestert, mert szanálási programját nem terjesztette elő és nem íoglakoztatja a tizenhetes bizottságot. GLÜCKSTAHL SAMU ismert szakavatottságával rámutatott arra, hogy helytelen a deficitet hitelművelet útján eltüntetni. Azt várja Borvendég főpolgármester szanálási működésétől, hogy az üzemeknél rendet teremt és az üzemeknél komoly eredményeket fog elérni. GlücksioJil Samu beszédét megkülönböztetett figye­lem kísérte végig. Fejtegetéseit sűrűn szakította meg a helyeslés és a tetszés. A csütörtöki közgyűlésen MARTSEKÉNYI IMRE tiltakozott az áruhitelezési munkák ellen, majd frontharcos szempontból foglalkozott a munkanél­küliséggel. Szükségesnek tartja a rendkívül ház­adómentesség újbóli életbeléptetését, majd az elektromos üzemeket bírálta és a sportbizottság intézményes foglalkoztatását sürgette. HANN ARNOLD a vizűm eltörlését követelte és indítványt terjesz­tett be a fővárosi adótisztviselők véglegesítése ügyében. FRIEDRICH ISTVÁN Sipöcz polgármestert az autonómia harcosának tekinti, aki körül nem tobzódik a személyi kul­tusz. Sürgette a Tabán felépítését, majd a sza­nálás kritikájára tért át. Azt fejtegette, hogy Borvendég Ferenc volt irányítója annak idején az üzemi és pénzügyi politikának, tehát neki, mint főpolgármesternek azt kell szanálni, amit mint al­polgármester végzett. TOPERCZER AKOSNÉS a szociális védelem tervszerű kiépítésének rend­kívüli jelentőségéről beszélt. Egész sereg külön­böző intézmény szolgálja a szociálpolitikát, anél­kül, hogy meg volna köztük a feltétlenül szüksé­ges összefogás. A fővárosnak irányító felügyeletet kellene gyakorolni mindazokra az egyesületekre, amelyeket támogatásban részesít. Indítványozza, hogy szabályozzák a szociálpolitikai igazgatás egységes rendszerbe foglalását. Nagy Lajos a defictröl beszélt, ÉBER ANTAL pedig arra intett, hogy a ’főváros ne büszkélked­jék túlságosan alkotásaival. Az adósságcsinálás legutóbb ijesztő mérveket öltött és az egész admi­nisztrációt túlméretezettnek minősítette. Nem éri a szanálás miatti felzúdulást, mert a fővárosnak felelnie kell a költségvetés felduzzasztásáért. Magyar gyártmányú Tiilaxuossági cikkek „ELBE" ilettt-rádé kft. Budapest, VI, Ú-itei «. Tataion: 303-06. < PAYR HUGÓ szintén támadta az adminsztrációt, mert több al­kalommal ellenségesen viselkedett az autonómiá­val szemben. Olyan költségvetést várt, amelyből a tízmillió deficitet eleve jkiküszöbölhették volna. A túlzott takarékosság sokszor veszedelmesebb, mint a pazarlás. Helytelen volna a deficitnek kölcsönnel való fedezése, mert a fővárosnak rend­kívül sok értékesíthető ingatlana van. Az admi­nisztrációnak tulajdonítja azt is, hogy olyan nagyra felfújták a főváros hibáit. Sürgette a stá­tusrendezést és a közszolgaltatások árainak le­szállítását. Lázár Emil különböző közlekedési kérdésekre mutatott rá és azonnali intézkedést kívánt. Pénteken ERNST SÁNDOR megállapította, hogy a főiskolát végzett ifjúság problémáinak megoldásánál eddig semmi sem tör­tént. Az intelligens munkásságnak alkalmat kell adni a főváros körüli településre, majd arról szóf­lott, hogy a fővárosi üzemek rugalmasságát meg kell őrizni. KABAKOVITS JÓZSEF sürgette a racionalizáló munka folytatását és az álláshalmozók ügyeinek végleges elintézését. In­dítványt terjesztett be, hogy a tisztviselők részére a magasabb állások címe adományozható legyen. Pályi Gyula hangsúlyozta, hogy a tisztviselői illetmények további osökekntésére nem kerül­het sor. SZABÓ IMRE a budapesti református egyház helyzetét tárta a közgyűlés elé és azt indítványozta, hogy a fővá­ros évi 125 ezer pengő szubvencióval támogassa, az építendő református templomokat. Olyan nagy fogyasztási hálózatban, mint ami­lyennel a budapesti nagyüzemek rendelkeznek, sű­rűn előfordul, hogy a szolgáltatások folytonossá­gában, illetve a felvevöberendezéssk működésében fennakadás áll be. A fogyasztóközönség a víz- és világítóberendezéseknél természetesen első segély­nyújtásért az illetékes üzemhez fordul, munkaszü­neti napon azonban hiába minden: a közmüvek nem nyújtanak segítséget és a szóbanforgó épület vagy lakás vízszolgáltatás, vagy világítás nélkül marad. Ennek a lehetetlen helyzetnek a megoldá­sát az üzemi ügyosztály akarja keresztülvinni és olyan irányú rendelkezést kíván érvényesíteni, ame­lyik nem keresztezi a szerelőipar munkakörét és amellett a közönség jogos követeléseinek a kielé­gítését is biztosítja. A kisipar szempontjából oly fontos rendelkezések és elhatározások lé­nyegéről a következő felvilágosítást kaptuk: — A Gázmüvek minden munkaszüneti napon állandó ügyeletes szolgálatot tart és ha a magán­lakásokban előfordult bármilyen gázszolgáltatási zavarról értesül, azonnal intézkedik a hibáknak a helyszínen való kijavítása iránt. A fogyaszóközön- ség részéről a Gázművek ellen panasz nem is merült fel, hanem ellenkezőleg, a gyors elintézésért az üzem számos esetben elismerésben részesült. A múlt év folyamán az ügyeleti szolgálat ellátásánál körül­belül kétezer esetben jelentek meg az üzem köze­gei a helyszínen. — A Vízmüvek szerelőműhelye munkaszüneti napokon szintén tart ügyeleti szolgálatot, de csak a főváros ingatlanain mutatkozó hibák kijavítása céljából. A fennálló rendelkezések értelmében ugyanis az üzem a magánépületek belsejében elő­forduló zavarok megszűntetését nem vé­gezheti, mert ez a munkálat a magánipar részére van fenntartva. — Az Elektromos Müvek a fogyasztóknál elő­forduló áramszolgáltatási zavarok megszüntetésére ügyeletes osztályt tart szolgálatban. Ez az osztály a fogyasztóberendezések hibáiból eredő zavarok elhárításával foglalkozik, a belső berendezések javítását azonban az üzem általában nem vállalja, különösen munkaszüneti napokon nem, mert ez részitit a munkaszüneti törvénybe ütköznék, más­Budapest, 1934 november 14. Árvát falvi Nagy István a kerületi választmá­nyok felállítását sürgette és kimutatást kért a hadigondozottak számáról. OROVA ZSIGMOND a III. kerület tervezett megcsonkítása ellen tilta­kozott és kifejezésre juttatta a magyar zsidóság­nak azt az álláspontját, hogy minden áldozattal j;üzd Magyarország boldogulásáért. Bresztovszky Ede a helyes magyar nyelvhasználat szempontjait hangoztatta, PETROVACZ GYULA pedig csatlakozott [a protestáns egyház érdekében benyújtott indítványhoz. Élesen tiltakozott újabb illetménycsökkentések terve ellen. A vita további menetrendje A közgyűlés kedden letárgyalta az út- és csa­tornaépítési, továbbá a városrendezési és magánépí­tési ügyosztályok fejezeteit, úgy hogy a továbbiak­ban a következőképen alakul a költségvetés vitájának menetrendje: Szerdán a közjogi és a közlekedési ügyosztályok költségvetése következik, csütörtökön a tanügyi, pénteken a közélelmezési, a jövő héten, e hó 20-án, kedden a szociálpolitikai, 21-én, szerdán a közegész­ségügyi és városgazdasági, 22-én, csütörtökön pedig a közgazdasági, a közművelődési és a pénzügyi ügy­osztályok kerülnek sorra. Ugyanezen a napon a részletek felett szavaznak, majd 23-án, pénteken a községi háztartás által ke­zelt intézmények és az Elektromos Müvek költség- vetését vitatják meg. November 27-én, ' kedden, a Gáz- és Vízmüvek, az azt követő szerdán, november 28- án a fürdője az élelmiszerüzem, a hirdetővállalat, a temetkezési intézet, a kenyérgyár költségvetése és 29- én, csütörtökön a részvény tár sasáig ok költségve­tése van műsoron, majd a szavazás következik, amelynek megtörténte után a főváros költségvetési vitája véget ér. Az egyes ügyosztályok tételeihez a szónokok hosszú sora jelentkezett, ügy, ‘hogy a költségvetési vitábaAi még számos nagy érdekeltségű felszólalás várható. részt a magániparnak jelent nem kívánatos ver­senyt. — Amint látható, ez a kérdés a törvényes rendelkezésekkel és a magánipari érdekekkel érintkezik és ezért szükség van a munkaszüneti napokon végezhető munkák kormányhatósági sza­bályozására, továbbá az ipari érdekeltségekkel való megálla­podásra. A polgármester most felülvizsgáltatja az ügyet iparjogi szempontból, addig ' is azonban célszerű volna, ha a magánipari érdekeltség körzetenként ügyeletes szolgálatot szervezne és szorgalmazná a kötelező munkaszünet felfüggesztését. A polgármester megbízásából az üzemi ügy­osztály most az érdekelt ipartestületek figyelmébe ajánlja ezt a megoldást, amelyet a főváros a maga részéről a legmesszebbmenő módon támogat. Bő tón, makadám, aszfalt felvágásához vegyen BÉRgCOHPRESSORT IiISEA JENŐ okleveles gépészmérnök, kompressor-bérbeadó Budapest, VXH., kerület, Baross-ntoa 77. sz. Telefonszám: 83-5-é2. ÁMON ANTAL ÉS FIAI KÖVEZŐMESTEREK, ÜT-. CSATORNA- ÉS BETON EPtTÉSI VÁLLALKOZÓK. FÖLD­MUNKA. VÁGÁNYFEKTETÉS, MÉSZKŐBÁNYA VIII., FUTÓ-UTCA 70. — TELEFON: 30-3-85. SSOCSHEGYI BAZALTBANYA R.-T. gjgglESGftjjL|l(SS Központi iroda: ....mas,u............ ""Budapest, VII., Nűrnberg-u. 47. Te lefon: Tapolca 2. Tel.: 970—43. SzesedyBéiaJenfi OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, KÖVEZŐMESTER ÜT-,VASÚT-, BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, I. Alkot As-n. 18. II. 1. TeL: 52-8-52 Modern szigeteléseket, aszfalt-útépitéseket, színes aszfaltburkolatokat és e szakmába vágó minden­nemű munkálatokat a legelőnyösebben végzi Csaló Pál Budapest, f., Budaörsi-úl 18­TELEFON: 56-6 31. „Csalfa!!* hideg aszfalt törvényesen védve. Ügyeletes körzeti szolgálat megszerve­zésére hívja főt a főváros a szerelőipart Gondoskodás történik, hogy gáz, villany és vízvezetéki zavarok­nál munkaszünetes napokon rs rendelkezésre álljon a segítség

Next

/
Thumbnails
Contents