Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-14 / 46. szám

1 Két hét óta szakadatlanul dolgoznak a megyeri Duna-alagátak fúrógépei Az alkalmazott ú| módszer kifogástalanul bevált — A föld mélyében naponta három méterrel haladnak előre Az utóbbi hetekben ellentmondó hírek kerül­tek forgalomba a vízmüvek bonyodalmas alagút- építkezéséről. Hírek keringtek arról, hogy újból teljes erővel megindult az építkezés, ezzel szem­ben viszont azt is állították, hogy végleg leállt a munka. Ezt mondta a .hétfő délelőtti közigazga­tási bizottsági ülésen a törvényhatósági bizottság tekintélyes mérnök-tagja, Petrovácz Gyula is. Az ellentmondó híresztelésekkel szemben a Fővárosi Hírlap munkatársa illetékes helyen a kö­vetkező felvilágosításokat kapta: — A számyrakelt hírek megcáfolásául meg­állapítjuk a tényt, hogy az I. számú aknában a munkát november 2-án megkezdték és a fúrás ott két hét óta szakadatlanul tel­jes erővel folyik. A vízmüvek szakemberei és a vállalkozók maguk is úgy látják, hogy a most alkalmazásba vett új, kisköves megoldás teljesen bevált. A legutóbb szerzett tapasztalatok arra mutatnak, hogy ezzel a megoldással sikerült az akadályokat elhárítani és az építkezés most már fokozott mértékben minden fennakadás nélkül haladhat. — A Duna-alagútak építéséhez annakidején az úgynevezett marógömbökkel fogtak hozzá. Köz­ben ezt a szerkezetet leszerelték és az acél védő­pajzsot is átépítették, mert azt hitték, hogy a módszerben van a hiba, hogy a marógömb és az .acélpajzs túlerös nyomása alatt megrepedeznek az alagút falául szolgáló betonidomok. Közben rájöttek, hogy a betonköveket kisebbre kell szabni, akkor megfelelnek és a munkát ily meg­oldással tovább folytathatják. Ez így tényleg meg is történt. Az eddigi kilátások szerint naponta három méter alagút készül el, és ha a munka ebben a tempóban tovább halad, akkor az első számú alagút jövő év május havá­ban elkészül. A másik alagúthoz, amely az elsőtől északra esik, ezután fognak hozzá. Feltéve most már, hogy vá­ratlan akadályok nem következnek be, a jövő év végére mind a két alagút elkészül, az elsőben pedig júniusban már hozzáfoghatnak a főcsövek szereléséhez is. — Munkatársunk érdeklődött a vízmüfej- lesztéssel összefüggő másik nagy kérdés, az államtól vásárolt szigetmonostori 'korona­uradalom birtokbavétele iránt is. A válasz így hangzott: — A szerződésben megállapított 810.000 pengő vételárat a főváros kedden kifizette az illetékes kincstári megbízottak kezéhez. Ez az aktus a gödöllői erdőigazgatóság helyiségében történt. Az átírási illetéket, mintegy 50.000 pengőt, a főváros már előzőén befizette az illetékes telekkönyvi ha­tóságnál. A tényleges birtokbavétel keddtől számí­tott nyolc napon belül megtörténik. A fővárosi erdészet már megkapta a rendeletet az ehez szükséges előkészületek foganatosításra. A főváros e héten benyújtotta a bíróságnál a még szükséges kisebb, magánkézben levő földek meg­szerzésére az első kisajátítási kereseteket is. Ezek sorsa nem vitás: a földmívelési miniszter a generális kisajátítási engedélyt már korábban kiadta a fővárosnak. SjGSSfSBQB^i Méltatlan támadások Budapest ellen a hálátlan környék részéröl A főváros pénzügyi stabilitásának felborítása nélkül nem mondhat le a vámszedés jogáról Pest vármegye legutóbbi közigazgatási bizott­sági ülésén Budapest székesfőváros, mondhatnánk nem először és bizonjrára nem is utoljára, ismét a ■deresre került. Több felszólaló azt hangoztatta, hogy a főváros a legridegebben elzárkózik a kör­nyékbeli és a vidéki termelők, kereskedők kíván­ságai elöl. Az egyik szónok azt az állítást is meg­kockáztatta, hogy „valóságos trianoni határt húztak a főváros körül” és hogy elszakított területre köny- nyebb beszállítani az élelmiszert, mint Budapestre. A környék és a főváros között felmerült ellen­tétek nem ujkeletüek és fölösleges azt is hangoz­tatni, hogy túlnyomórészben alaptalanok, vagy olyan természetűek, amelyeket a főváros elemi érdekeinek félretevése és mellőzése nélkül teljesíteni nem tud. Az ellentétek kiküszöbölésére Huszár Aladár főpol­gármester annakidején összehívta az úgynevezett kerekasztal konferenciát, amelyen megjelentek a vármegye képviselői és a különféle vidéki érdekelt­ségek. Ezt követően Pestvármegye egy bizottságot alakított a kérdések rendezésére, arról azonban a főváros ezideig még nem kapott tájékoztatást, hogy ez a bizottság milyen eredménnyel működött. Ellen­ben kiderült, hogy a kifogások középpontjában a városi vámok állnak, amelynek az eltörlését köve­telik. A környék részéről elhangzott újabb kifakadá- sok és ezzel kapcsolatban a főváros álláspontja felöl • kérdést intéztünk SZENDY KAROLY dr. alpolgármesterhez, akinek felügyelete alá a közélelmezési ügyek tar­toznak. — Őszintén szólva, meglehetősen érthetetlen előttem, — hangzott a válasz, — mi volt a rugója a vármegyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén elmondott éles felszólalások­nak. Annál érthetetlenebb ez a támadás, mert a közgyűlést bevezető expozéban a polgármes­ter úr lojálisán és határozott hangon foglalko­zott a vidék és a főváros érdekeinek össze­egyeztetésével, ugyanakkor kijelentette, hogy ebben az ügyben már tárgyalt Mayer Károly földmívelésügyi államtitkár úrral és közölte azt is, hogy rövidesen közvetlen tárgyalásra ül össze az érdekeltségekkel. A főváros ezúttal is meg fogja őrizni a maga higgadtságát, annál is inkább, mert felesleges hangoztatni, és igazolni, hogy milyen megértés­sel viseltetik a vidék és elsősorban a közvetlen környék lakosságának boldogulása iránt. — Ha lehet Budapest körül „trianoni határ­ról” beszélni, akkor ez a trianoni határ már jó pár éves, annyi idős, mint maga Budapest, mert hiszen a vámhatárok és a főváros vámszedési joga ellen von a legtöbb kifogás. A főváros ezen a téren is el akar menni a lehetőség hatá­ráig és a szabályrendelet revíziójának előkészí­tése a pénzügyi ügyosztályban már fo­lyamatban is van. Ősi alkotmányos jogairól azonban lemondani annál kevésbbé tud, mert ez olyan bevételi for­rásoktól fosztaná meg, amelynek elvesztése a főváros gazdasági stabilitását bontaná meg. A kövezetvám és fogyasztási illetékek STREBEL-STRECO-KAZÁN hazai olcsó daraszenek gazgaságos, egyszerű, füstmentes tüzelésére. STREBELMÜVEH Budapest, V., Alkotmáoy-i. 16, Tel.: 16-5-65. Gyártelep: Moson. szedésétől a főváros csak abban az eset­ben térhetne el, ha ezért megfelelő kár­pótlást kapna. Ez azonban elképzelhetetlen. — A vidéki termelőkkel és élelmiszerkeres­kedőkkel szemben a főváros a legmesszebb­menő lojalitást tanúsítja. Hogy a mezőgazda- sági cikkek ára általában alacsony, arról a fő­város nem tehet. Amennyiben pedig valamilyen irányban mégis van lehetősége az orvoslásnak, annak az a módja, hogy közvetlenül megvitassuk a problémá­kat. A főváros a maga részéről mindig kész az ilyen tárgyalásra. A szőnyegen levő kérdésről IlOSTA JANOS dr. főjegyző, a közélelmezési ügyosztály vezetője, a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Nem áll, hogy a főváros a vidéki termelők vagy élelmiszerkereskedök iránt animozitással visel­tetnék. Ez elképzelhetetlen is, mert hiszen a fővá­rosnak az az érdeke, hogy minél bőségesebb és mi­nél jobb minőségű élelmiszer kerüljön a piacra. Meg­említhetem, hogy az őstermelők érdekében az utóbbi idők­ben számos könnyítés történt, amit ők szívesen fogadtak és újabban nem is fordul­tak hozzánk panasszal. A főváros előzékenységére jellemző, hogy éppen a múlt hónapban megnyitta­tott egy új utat a Budapestre dél felöl érkező élelmi- szekerek számára, hogy azok kerülő nélkül juthassa­nak a nagyvásártelepre. A másik könnyítés a vidé­kiek érdekében az, hogy a kerületi csarnokokban újból megengedtük a nagyobb tételben való árusí­tást. A kiszabott maximális mennyiség megfelel kö­rülbelül egy kocsirakománynak, három mázsának, de ezt sem ellenőrizzük túlságos szigorúan. Egy kívánságot azonban nem tudunk ho­norálni,! azt, hogy a vidékieknek több ked­vezményt nyújtsunk, mint a helybeli, min­den közterhet viselő kereskedőknek. A főváros azonban nem egyoldalú, teljesen egyenlő elbánás szempontjából indul ki az őstermelői kíván­ságok elbírálásánál. Rövidesen konkrét adatokkal fogjuk bebizonyítani azt is, hogy a vásári és vágó­dijak, valamint a főváros csarnoki és piaci liely- pénzei ellen eynclt kifogások sem helytállóak, mert alatta vannak a külföldön, sőt néhány vidéki város­ban szedett tarifáiknak is. Betöltik a Beszkárt vezérigazgatói állását Homonnay Tivadar az új vezérigazgató Folkusházy Lajos nyugalombavonulása óta állandóan kísért a Beszkárt vezérigazgatói állá­sának kérdése. Folkusházy távozása után Már­kus Jenő dr. helyettes vezérigazgató irányította a hatalmas vállalatot és előkészítette a közleke­dés újjászervezéséhez szükséges reformokat, amelyeket most az új vezérigazgatóval együtt fognak végrehajtani. Budapest közlekedésügyé­nek legfőbb vezetésére Sipőcz Jenő polgármester Homonnay Tivadar dr. országgyűlési képviselőt, az autonómia elismert közlekedési szakértőjét kérte föl, akinek a szerződését a legrövidebb időn belül aláírják. Az új vezérigazgatóra nagy feladatok hárulnak, amikor a Beszkárt, az Autó­buszüzem és a HÉV felhasználásával az egysé­ges közlekedést kell megvalósítani. Ennek a fel­adatnak a megoldására Homonnay Tivadar min­denképpen meg fog felelni és tetterős munkás­ságától a városháza illetéke$ körei a közlekedés teljes rendbehozását várják. Legújabb magyar gyártmányú TURUL SOKSZOROSÍTÓ GÉP kellékek és irodafelszereiésí cikkek IVIAKKAY ÉS LÜTZENKIRCHEN Budapest, V., Vilmos császár-út 26. — Telefon: 20—0—77 ELEKTROMOTORJA TÖKÉLETESEM MŰKÖDIK. HA: szén- és bronzkeféi, kollektorai MAGIAK KOLLEKTOR, SZÉN- ESBRONZKEFE ÜZEM MŰSZAKI YiLLALAT-tól Budapest, Vili., KSsfaludy-u. 29. Tel.: 41-3-40 valók. MAROSSI F. LAJOS szab. márványutánzata fal és padlóbarholálap mőhS- és eementárágyár, barholó-vállalat Budapest, X., Kerepesi-út 73. Tel.: 33-8-84.

Next

/
Thumbnails
Contents