Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-14 / 46. szám

Még javában tart a közgyűlés költségvetési vitája, amelynek nivója valahogyan tudatosan minden máskori költségvetési vitánál magasabb és nemesebb, még csak alig hogy átestünk az általános tárgyaláson és máris olyan vigasztaló és biztató kép rajzolódik ki előttünk, amely méltán töltheti el bizalommal a székesfőváros egész polgárságát. Mindezt annak a nagyszabású és hosszú időre emlékezetes polgármesteri expozénak köszönhetjük, amely — úgy érezzük — Sipőcz Jenőt pályája csúcspontjára emelte. Nem egy szónoki beszéd volt ez, hanem a polgár- mester egész lelkének megnyilatkozása, tiszteletreméltó munkásmultjának kitárulása, szinte szemünk előtt naggyá nőtt alkotó-zsenijének legszebb bizonyítéka. Bízvást elmondhatjuk, hogy Sipőcz Jenő polgármesterségének ez az expozé volt legszebb, legemlékezetesebb és legnagyobb jelentőségű eseménye. Egy beszéd hangzott el, amelyben a polgárság minden egyes tagja a maga lelkének megnyilatkozását találta meg, amelynek fájdalmai 'és reményei mindnyájunké, amelynek terveiért és szándékaiért valamennyien boldogan ajánljuk fel dolgozó agyunkat és munkás kezünket. Egy beszéd hangzott el, amelyet a közgyűlés pártjai a megelégedettség nemes megdöbbenetével hallgattak végig és amely után a pártok hangulatának a pártok vezérei, eddig szinte ismeretlen megelégedéssel, adtak hangot.

Ennek a beszédnek a hatása azonban még itt sem állott meg. Ez a beszéd — azt kell érez- nünk — sorsdöntő jelentőségű volt Budapest életében. Kétségtelen ugyanis, hogy nemcsak a politikai pártok bizalma erősödött meg a polgármesterrel szemben, nemcsak Budapest lakosságának már régi szeretete fokozódott újra, de a kormányzat bizalma is Sipőcz Jenő személye felé fordult. Kétségtelen, hogy a kormány és annak minden tagja mindenkor a legnagyobb elismeréssel volt Sipőcz Jenő munkája és egyénisége iránt. Ez a bizalom azonban még soha olyan meleg szavakkal nem talált megnyilatkozásra, mint ahogyan a kormány félhivatalos lapjának, a Budapesti Hírlap-nak az expozéról írott vezércikkében olvastuk. Ez a cikk, amely megállapítja, hogy Sipőcz Jenő nem egy pártnak, hanem az egész fővárosnak, Budapest egyetemének a polgármestere, az egész fővárosban méltó feltűnést és jóleső megelégedést 'keltett. A város lakossága úgy érzi, hogy az állam és a főváros viszonyában jelentős változásnak, őszinte javulásnak kell beállania, amelynek záloga Sipőcz Jenő mindenütt tisztelt és megbecsült személye. A polgármester, akire Budapest minden polgára a legnagyobb büszkeséggel tekint, a főváros és a vidék közeledését és megbékélését is a legnagyobb sikerrel műveli. Mi tudjuk nagyon jól, hogy soha senkit nem vezetett rosszindulat a magyar vidékkel szemben, de tudjuk nagyon jól azt is, hogy a magyar vidéket mesterséges eszközökkel uszították a főváros ellen. Ettől az uszítástól, ettől a rosszindulatú áskálódástól az életet, a levegőt vonja meg az a polgármester, akinek személyét maga a kormány is olyan nagyra becsüli, hogy benne látja a — valljuk be — súlyos ellentétek kiegyenlítésének biztoskezű irányítóját. Erre vall a 'Budapesti Hirlap idézett cikke, amely jóleső örömmel konstatálja, hogy ,,a főváros és falu természetes és érthető érdekellentétének kiegyenlítését a székesfőváros polgármestere eredményesen munkálja, nem tévesztve szem elől, hogy a főváros végeredményben az ország életerőiből táplálkozik és így a mezőgazdaság boldogulása feltétele a városi lakosság jólétének is." A polgármester igenis tudja és belátja, hogy a kormánynak vannak érdemei az ipar és kereskedelem istápolása körül is és hogy a kormány őszintén nagy nemzeti érdeknek tartja ennek a két foglalkozási ágnak támogatását. De méltán idézte expozéjában a polgármester a földmíve- lésügyi miniszter zalaegerszegi beszédét is, amely viszont azt állapította meg, hogy Budapest egymaga kétszerannyit fogyaszt, mint amennyi a külföldi exportunk. A falunak és a városnak ezt a kiküszöbölhetetlen és természet- szerű .egymásrautaltságát egyformán kell látnia a falunak és a városnak, az államnak és a

Legszebb, Legjobb, Legolcsóbb

Kórházi- és lerendezés.

Budapest, ¥61.,

Köztisztviselőknek

Erzsébet-kri. 20. 59/0-os engedmény.

székesfővárosnak. A polgármester bölcs megállapításai és a kormány részéről megnyilatkozott elismerés a legbiztosabb záloga annak, hogy a polgármester ellentéteket kiegyenlítő nemes szerepvállalása sikerről sikerre fog haladni.

A polgármester expozéjának esek 'hangulati, lelki eredményei. Eredmények, amelyeket mindnyájan szeretettel zárunk a szívünkbe, eredmények, amelyek lassan érlelik a gyümölcsöt, eredmények, amelyeknek látszata tulajképpen csak a távoli jövőben mutatkozik majd meg. Ezek az eredmények a további munka, a további fejlődés lehetőségét adják meg, mert Budapest csak akkor lehet igazán naggyá, ha olyan polgármestere van, mint Sipőcz Jenő, aki az autonómiából ki tudja küszöbölni a pártellentéteket, aki a főváros és a vidék'viszonyát meg tudja javítani, aki — mint most történt — maga mellé tudja állítani a kormányzat bizalmát és akit Budapest minden polgára egyenlő mértékben tisztel és megbecsül.

De tárgyi eredményei is voltak a polgár- mester expozéjának. Ezek közül az egyik, hogy elűzte a köztudatból a főváros anyagi romlásának fantomját. Ma már mindenki látja, hogy az, amit szanálásnak neveztek, nem olyan gigantikus feladat, mint amilyennek nem éppen egész jóindulattal beállították. Ez a költségvetési expozé bebizonyította azt is, hogy az a tízmilliós deficit, amely a főváros jövő évi költségvetéseben meglehetős tudatossággal szerepeit, könySS sitfopéJis * g |riie^p^|

afeaißs^a főváros adi^inisztráciés ünvviielének elintézésében

A városházi politikának sajnálatos eseménye: Borvendég Ferenc főpolgármester betegsége szükségessé tette a kórházi ápolást és így számolni kell azzal, hogy a főpolgármester még néhány hétig nem láthatja el hivatali teendőit. Más viszonyok között a főpolgármester távolléte nem gyakorolna bénító hatást az adminisztráció és a közigazgatás intézésére, most azonban olyan széles kerületű jogkörrel rendelkezik a szanálással megbízott főpolgármester, hogy minden jelentékenyebb városházi és adminisztrációs ügy az ő döntésétől függ.

A főpolgármester betegsége miatt számos ügy nem tudott a kifejlődés stádiumába jutni és ezért határozta el magát Keresztes-Fischer Ferenc dr. belügyminiszter, hogy a rendes közigazgatás zavartalan folytatása érdekében felhatalmazza Sipőcz Jenő polgármestert bizonyos főpolgármesteri jogkörök ellátására. A polgár- mester pénteken jelent meg a belügyminiszternél, de

szombaton és hétfőn is alkalma volt a belügyminiszterrel tanácskozást folytatni.

Várospolitikai körökben nagy megnyugvással fogadták a belügyminiszter intézkedését és azt remélik, hogy a főváros igazgatása — a főpolgármester távollétében — simán folytatódik tovább. Ezt a célt szolgálja az is, hogy a polgármester kedden délben Fabinyi Tihamér dr. kereskedelmi miniszterrel is megbeszélést folytatott a napirenden szereplő üzemi és közlekedési kérdésekről, valamint a BSzKRT vezérigazgatói állásának betöltéséről.

A főpolgármesteri jogkör bizonyos mértékű átvállalása azonban nem jelenti azt, hogy a polgármester a szanálási hatáskört is gyakorolja. Ez a körülmény azért sajnálatos, mert végeredményben minden intézkedésre váró ügynek pénzügyi vonatkozása van, már pedig a kiadások folyósítása, felhasználása, vagy átutalása a főpolgármester elhatározásától van függővé téve.

A városháza nyugodtabb irányítása szükségessé teszi, hogy pénzügyi vonatkozásokban több függetlenséget biztosítsanak a polgármesternek

és ezért várospolitikai körökben elkerülhetetlennek tartják a belügyminiszternek olyan további intézkedését, amely a főpolgármester betegségének tartamára szélesebb körű felhatalmazást biztosít a polgármester számára. Értesülésünk szerint ilyen irányú tárgyalások már folyamatban vannak és valószínűleg

nyen, patika nélkül, egyszerű háziszerekkel is gyógyítható. Ennek a beszédnek levegős, napsugaras bizalmából, amely bebizonyította, hogy a pesszimizmus egyenlő a halállal, mindenkinek látnia kellett, hogy ez a főváros nem egy lezül- lött gavallér, nem a tékozló fiú, anyagi rendezése nem átugorhatatlan árok és anyagi talpra- állása nem Herkuleseket próbáratevő feladat.

A másik komoly tárgyi eredménye a polgármester expozéjának az a bejelentés, hogy a pénzügyminisztert sikerült meggyőzni a főváros beruházásainak szükségességéről; a polgármester a maga megszokott szerénységével adta elő, hogy a pénzügyminiszter a legnagyobb megértéssel van a kérdés iránt és hajlandó segítséget is adni abban az irányban, hogy a főváros körülbelül 20 millió pengő értékben megfelelő feltételű beruházó kölcsönt vehessen fel. Ehhez még röviden csak annyit tett hozzá a polgármester, hogy a beruházó programm elkészítésére már meg is adta az utasítást. Budapest polgársága és munkássága a legnagyobb megelégedéssel veszi tudomásul a polgármesternek ezt a bejelentését, amely alkalmas arra, hogy ez a lakosság az érdekeit mindenkor becsületesen képviselő polgármestert még jobban a szívébe zárja. Mert az a 20 milliós beruházó kölcsön a levegőt jelenti számunkra, a levegőt és az életet, amelytől nem lehet bennünket elzárni. Ez a tény növeli az önbizalmunkat, növeli a jövőnkbe vetett hitet és Budapest polgársága meggyőződéssel ismétli a polgármester expozéjának zárószavait:

— Mi dolgozni akarunk hittel, kitartással, kristálytiszta önzetlenséggel egy boldogabb jövendőért.

újból napirendre kerülnek mindazok a függő kérdések, amelyek a főpolgármester betegsége miatt átmenetileg késedelmet szenvedtek.

Sipőcz Jenő polgármester szombaton Liber Endre és Szendy Károly alpolgármesterekkel beható tanácskozást folytatott és utasította őket, hogy a következő hetekben fokozottabb munkára serkentsék az adminiszrációt. Általánosságban az. a törekvés hevíti úgy az adminisztrációt, mint az autonómiát, hogy

a deficitet kiküszöböljék és megköny- nyítsék a szanálás munkáját, amelyre a főpolgármester egészségének helyreállítása után kerül sor. Úgy az autonom szerveknek, mint az adminisztrációnak megvannak a tervei, amelynek revén a főváros pénzügyi egyensúlyát minden radikális reform nélkül biztosítani lehet.