Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-11-14 / 46. szám

Budapest, 1934 november 14. 'pénzügyi helyzet szanálásának munkáját és te­gyen ezzel bizonyítékot arról, hogy alkalmas és képes a maga sorsának irányítására, pénzügyi bajainak kiküszöbölésére és háztartási egyen­súlyának helyreállítására. Tulajdonképpen a költségvetést tárgyaló közgyűlés is a szanálás­nak egy nemét végzi, amikor azt a feladatot tűzte maga elé, hogy eltüntesse a, költségvetési deficitet. Annál könnyebben hajtható végre ez a terv, mert meggyőződésem szerint a törvényható­sági bizottság minden egyes pártjában él a vágy, hogy Budapest székesfővá­ros háztartását a maga hatáskörében rendbehosza !' és a rendkívüli szanálási intézkedések szükség­telenségéről bizonyságot tegyen. Úgy Sipőcz Jenő polgármesterben, mint munkatársaiban megvan a képesség, a rátermettség és a tehet­ség arra, hogy a főváros autonómiájának kife­jezett akarata szerint ezt a szanálási programot kidolgozza és végrehajtsa. Ugrón Gábornak ez a nyilatkozata méltán fog feltűnést kelteni nemcsak várospolitikai kö­rökben, hanem a főváros közönségének legszéle­sebb rétegeiben is. Ugrón Gábor ugyanis, aki a költségvetés vitájában nem szólalt fel, ebben a nyilatkozatban megjelöli az egyedül járható utat, úgy a főváros adminisztrációja, mint a törvényha­tósági bizottság, vagyis az autonómia fórumai szá­mára. Röviden megemlékeztünk arról, hogy a polgár- j mester múlt héten kiadott rendeletével újból a X. j ügyosztály hatáskörébe utalta, a köztisztasági I ügyeket, amelyeket az utolsó négy esztendőben az j út- tés csatornaépítési ügyosztály intézett. A köz- j tisztasági intézmények formális átvétele az ügy- j osztály részéröl szombaton délelőtt történt meg. A | nevezetes aktus után felkerestük ! SALAMON GÉSA BE. tanácsnokot, aki a polgármester intézkedése folytán előállott új ! helyzetről munkatársunk előtt így nyilatkozott: — Tulajdonképen nem történt egyéb, mint­hogy a köztisztaság adminisztrálása visszakerült a közegészségügyi osztályba, ahol a négy év előtti átcsoportosítást megelőző időkben is intézték. Az kétségtelen, hogy a köztisztasági szolgálat integ­ráns része a közegészségügynek és attól el sem választható, mert mind a hét szolgálatot azonos el- í vek és egyező szempontok szerint kell ellátni. Egyik kérdés a másiknak szerves kiegészítője, ezért az ilyen természetű ügyek centrális irányí­tása teljesen indokolt. Ezeknek a szempontoknak a mérlegelése vezette a polgármester urat, amikor mostani rendeletét kiadta. — Ami a további terveket illeti -— válaszolta kérdéseinkre a tanácsnok, — ezek alakulása min­dig, de különösen most szoros összefüggésben van a főváros pénzügyi helyzetével. Jelentősebb újítá­sokra vagy berendezkedésre, sajnos, gondolni sem lehet, de mindent el kell követni, hogy a köztisztasági szolgálat a végletekig ki­fogástalan és a kicsinyességig pedáns legyen. Megkérdeztük: van-e tudomása a tanács­noknak azokról a panaszokról, amelyek a jár­dák tisztátalansága miatt hangzanak el és tud-e a házmesterek mozgalmáról, amely azt célozza, hogy a gyalogjárók tisztántartása alól mentesüljenek ? ■— Hogy a házfelügyelők részéröl ilyen irány­ban lépések történtek volna, arról nem tudok. A főváros egyébként sem a házfelügyelőkkel, hanem a háztulajdonosokkal áll szemben, akiket szabály- rendelet kötelez arra, hogy a gyalogjárók tisztán­tartásáról gondoskodjanak. Hogy az ingatlantulaj­donosok ezt a feladatot kivel végeztetik el, az a főváros és a közönség szempontjából végeredmény­ben közömbös, az a fontos, hogy a járdák tiszták legyenek. Az ellenőrzés e tekintetben a rendőrség ha­táskörébe tartozik. A járdák tisztátalansága ellen felhozott panaszok jórészben alaposak, a gyalogjárók és az úttest tisz­tasága között sokszor tényleg kirívó az ellentét. Erre való tekintettel a főváros a nagyobbforgalmú útvonalakon napközben utcaseprői útján maga gon­doskodik a papír- és egyéb hulladékok eltávolításá­ról. Nem olyan egyszerű azonban annak a meg­oldása, hogy a főváros átvegye a járdák tisztán­tartásáról való gondoskodást. Ennek különböző előfeltételei vannak. A gyalogjárók tisztántartásá­nak kérdésében egyébként a közeli napokban az illetékes tényezők bevonásával szakértekezletet tar­tunk, azután javaslatot terjesztünk a polgármester úr elé. Beszélgetésünk végén a Szent László-kór- ház megdöbbentő túlzsúfoltságát hoztuk szóba, miután Csordás Elemér tisztifőorvos éppen a napokban tett említést jelentésében a fertőző kórház abnormális nagy betegforgalmáról. — A Szent László-kórház — mondotta — va­lóban túlzsúfolt. Az átlagos ápolási létszám naponta 1100—1300 között ingadozik. A betegek jelenté­keny része azonban nem helybeli, vidékről szállít­ják fel, amint ezt a tisztiföorvos úr is megállapí­totta. A budapesti megbetegedésekkel nincs arányban a Szent László-kórház beteg- látszáma. Baj az, hogy nemcsak Budapest közvetlen környé­kén, hanem a vármegye területén sincs nagyobb- szabású fertőző kórház és így a betegeket, bevett szokás szerint, Budapestre szállíttatják az orvosok. Különösen azóta romlott a helyzet, amióta A fertőző betegek gyógyításáért a közsé­geknek nem kell a költségeket fizetniök. Biztos tudomásunk van arról, hogy az utóbbi idő­ben számos község egyszerűen feloszlatta a korábbi törvényes rendelkezések szerint előírt helyi jár­ványkórházakat is. Ez ugyan nem sokat jelentett eddig sem, mert községenként rendszerint csak néhány ágyról volt szó, kórháznak nem is nevez­hető helyiségekben. Ennek a kérdésnek a tisztázá­sára és megoldására különben még a héten értekez­letet tartunk. M3 SEéMÉkmsmí épít a SEemepe-mícaS féváposí feliten & Segítő Mtap Maszzomviai s.dw»sitt a lenesei üdülőtelep félévi zárszámadása A Székesfővárosi Tisztviselők Segítőalapja túlzottan magas bért fizet a Calvin-tér 3. számú házban elfoglalt helyiségeiért és ezért már több­ször felmerült az a gondolat, hogy a tisztviselők­nek \ez a jóléti intézménye önálló székházba vonul. Az elgondolások szerint ott rendezik be az irodai helyiségeket, az orvosi rendelőket és ambulatő- riumokat, amelyek mai helyükön csak bizonyos zökkenőkkel tudnak megfelelni hivatásuknak. Az éF% (jf5’ gyjj h&roren 6a raégy- ri is#1 £.4® fPlj §p|| Bakáacsfc kiadók központi fűtés és melegvízszolgáltatással — vagy anélkül. Bővebbet: Palatínus építő és ingatlan- forgalmi r. t. V. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 Igazgatóság ülésén legutóbb olyan ajánlatot is­mertettek, amely megvételre ajánlotta a statisztikai hivatal épülete melletti Sánűor-utca 6. számú bérházat. Az épület a báró Thoroczkay-család tulajdona és a követelt vételár az elmúlt hónapok folyamán jelentős összegekkel lemorzsolódott. Eleinte öt­százezer pengőt kértek az ingatlanért, ma pedig jkétszázhdrmincezen pengőért is odaadnák, azon­ban a Segítő Alap vezetősége nem kívánt szembe kerülni azzal a jogos kívánsággal, hogy hatósági intézmények új épületek emelése helyett kész házak vásárlásával rontsák az építőipar helyzetét. Ezzel a felfogással szemben vannak olyanok az igazgatóságban, akik az olcsó vételárra mutatnak rá, a másik tábor pedig a teljesen új építkezés mellett foglalt állást, kimutatva azt, hogy vétel esetén is súlyos százezreket ! igénylő átalakítási munkálatokra van szükség. Az érvelések szerint a látszatra olcsó vételár mellett is hatszázezer pengő szükséges az átala­kítási munkálatokra, amely összegért vadonatúj székház építhető. Ebből a szempontból elsősorban a Szemere-utcai fővárosi üres telek jön kombinációba, ahol a mai kor igényeinek megfelelő modern épü­letben volna elhelyezhető a Segítő Alap egész szervezete. Nagy általánosságban a hangulat az építkezés melleit nyilvánult meg és ha az igazga­tóság hozzájárulását megadja, úgy januárban megkezdik a Szemere-utcai székház munkálatait. félévi mérü®gi adatai Ismeretes, hogy a Segítő Alap az utóbbi idő- ben ráfizetésekkel küzködött és ezért valamennyi működési területén szigorú takarékossági rend­szabályokat léptettek éledtbe. Most készült el az intézmény félévi mérlege, amely igazolta a jól alkalmazott takarékosság helyességét. Az első félév deficitje 19.000 pengőre apadt, ami a tavalyihoz viszonyítva kedvezőnek mond­ható, mert a hiány nagymértékben öszezsugoro- dott. A kórházi ápolási díjaknál 25.000 pengő, a szakorvosi kezeléseknél 35.000 pengő,, a gyógy- üdüitetésnél 23.000 pengő a megtakarítás. Eszel szemben egyes tételek mégis emel­kedtek. így többet költöttek gyógyászati segédeszközökre 3000 pengővel, szülési segélyekre 13.000 pengő­vel, temetkezési költségekre 10.000 pengővel. A segátőalap bevétele az elmúlt félévben lényegesen csökkent, mert kevesebb volt a közmunka, ame­lyeknek számlái után egy ezrelék illeti meg az alapot és érzi a bevételi oldal azt is, hogy a kor­mány megszüntette a hatósági díjakat, ámenek­ből 10%-ot kapott a segítöalap. Ilyen módon 44.000 pengővel esett vissza a múlt félév bevétele. Megnyugtató tünet, hogy a balatonkenesei üdülőtelepnél már nincs ráfizetés, sót az intéz­mény 18.000 pengő nyereséggel zárta az idei nyári szezont. A feltűnő eredményváltozás tulaj­donképpen szomorú okokból származik: a fizetés- csökkentések folytán a telepen az idei nyáron megcsappant a kedvezményes árakat fizető tiszt­viselők száma. A szállodákat részben idegenek foglalták le, akik a tarifális teljes díjon kívül még 20% pótlékot is fizetek. Ebből a különbözeiből származott az idei nye­reség a tavalyi 13.500 pengős ráfizetéssel szemben. A ke­nései szállodákat ja téli idény alatt is teljes üzem­ben tartják és az idegenforgalom szolgálatába állítják. Különösen a téli balatoni sportszezontól várnak kedvező eredményt. Erős készülődés az élelmiszerszak-' mában a félét! Intézmények milliós szükségletének szállítására Pályázik az Élelmíszenízem is Evek óta folyik az akció az élelmiszeripar és kereskedelem részéről azért, hogy a fővárosi kór­házak és jóléti intézmények szükségletének szállí­tásában részivehessenek. A különböző intézmé­nyek élelmiszerszükséglete évenkint több millió pengőre rúg, amelyet még a közelmúltban is, ver­senytárgyalás mellőzésével a Községi Élelmiszer­üzem szállított. A kereskedelem kívánsága arra irányul, hogy a főváros írjon ki versenytárgyalást és ez­zel adjon lehetőséget az éielmiszerkeres- kedőknek is, hogy pályázzanak és szállítá­sokat végezzenek. A harc hosszú ideig foglalkoztatta az érdekeltsé­geket, a Kereskedelmi- és Iparkamarát, többször tárgyalta ezt az ügyet a törvényhatósági bizott­ság is, lényegbevágó változások azonban nem tör­téntek. Az üzemek felülvizsgálása során most a bel­ügyminiszter tett intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik az élelmiszerkereskedelem kívánságának tel­jesülését. A miniszter szükségesnek tartotta, hogy az élelmezési cikkek beszerzése széleskörű ver­senytárgyalás útján történjék és ezért olyan ren­delkezést adott ki, ami megszünteti a jövőben a községi üzem lá­zár ólagos szállítási jogát. A polgármester természetesen alárendelte magát a kormányhatóság döntésének és a jövö évre vo­natkozó több mint másfél milliós élelmiszerbeszer- zésre november 20-iki lejárattal nyüvetnos verseny- tárgalást hirdetett. Az élelmiszerkereskedők kö­rében élénk készülődés és mozgalmasság uralko­dik és nem kétséges, hogy az előírt terminusig az ajánlatok tömege kerül az illetékes szervek elbírálása alá. Nagy érdeklődéssel várják szakmai körökben a pályázatok felbontását, mert bizonyosra veszik, hogy a versengésben a Községi Élelmiszerüzem is résztvesz, amely természetesen egyenlő feltételek­kel akarja most a szállítások egy részét a maga számára biztosítani. A legtökéletesebb fekete fénymásoló papír FéssniSsoIat Piesenberger József V., Hollán-n. 15. Tel.: 19-5-84 Megrendszabályózzák a renitens házmestereket a piszkos járdák miatt a s zent László járvány kórház túlzsúfoltságának rejtélye

Next

/
Thumbnails
Contents