Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-11-14 / 46. szám
Huszonnegyedik évfolyam Budapest, 1934. november 14. 46. szám előfizetési ér: EGÉSZ ÉVRE ...... 24 PENGŐ FÉLÉVRE .......................12 PENGŐ EG YES SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR Árusítják az összes IBUSz-pavillonokban FELELŐS SZERKESZTŐ DACSÓ EMIL MEGJELENIK MINDEN SZERDÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, VB. ANDRÁSSY-ŰT Telefon: 13-7-15 — Postacsekk: 49.424 Horthy Miklós tizenöt esztendeje Budapest székesfőváros autonómiája végezze el a maga hatáskörében a pénzügyi helyzet szanálását - mondja Ugrón Gábor 11 törvényhatóság minden pártjában él a vágy és erről bizonyítékot is tud nyújtani, hogy az autonómia képes a maga sorsának Irányítására, a székesfőváros pénzügyi bajainak kiküszöbölésére és a háztartási egyensúly helyreállítására A magyar történelem legújabb korának első tizenöt esztendeje fejeződik be november hó 16-án, évfordulóján a napnak, amikor fehér lován, hadai élén megjelent a nemzeti hadsereg fővezére a Szent Gellért-szálló előtt. Ez a nap, ez a történelmi határkő a magyar sorsfordulat, a bizakodó jövő, a nemzeti lét megmentésének napja. Horthy Miklós a háborúból jött haza és a magyar alföld szivében, Szegeden állt meg előbb, innen kellett látnia hazája rettentő romlását, a megmaradt csonka országtesten tobzódó vörös téboly szörnyűségeit. Itt vetette meg alapjait az új magyar jövőnek, amikor az önálló magyar hadseregnek: a nemzeti hadseregnek a fővezére lett. És innen Szegedről indult el az új magyar honfoglalás. A vörös rongyok már eltűntek a pesti utcáról és büszkén lengett -újra a magyar zászló. Űj korszak nyílt meg az ország és a főváros életében.' „Ha rátok tekintünk, — mondta akkor könnyekig meghatva Bódy Tivadar, Budapest székesfőváros polgármestere, — elfeledjük mindazt a sok szenvedést, amelyet kiállottunk, mindazt a vértanúságot, amelyet átéltünk és mindazt a könnyet, amelyet titokban hullajtottunk.” Sok felejteni- valónk, de még több építenivalónk volt. És Horthy Miklós a fővezér, majd Horthy Miklós Magyarország kormányzója, a nemzetnek és a főváros népének azt a lehetőséget, azt a nyugalmat és biztonságot adta meg, amire a romok eltakarításához, az új feleszméléshez, de légióként az alkotó munkához legnagyobb szükség volt. Mi történt tizenöt esztendő alatt? Nem kell felsorolni, csak körül kell nézni az országban, körül kell nézni ebben a virágzó, lelkében megtisztult és kiengesztelődött, társadalmi békéjében példaadóan nyugodt világvárosban. Mert tizenöt esztendeje vonult be Horthy Miklós Budapestre, amely a másfélévtized alatt varázslatos módon Európa viharzó életének egyetlen békés, nyugodt, vonzó szigetévé lett. Csak a kormányzó bölcsessége és nagy lelke lehetett az, amely ilyen csodát tudott művelni. Hiszen ő volt az, aki visszaállította a törvény hatalmát, aki jogrendet és jogbiztonságot adott újra nekünk, akinek a magántulajdon szentségének visszaadását köszönhetjük, aki megszerezte számunkra életünk és vagyonunk biztonságát, a társadalmi és felekezeti békét és mindazt, ami az élethez, munkához, de még testünk pihentetéséhez is a nyugalmat adja. A hős katonából Európa egyik legnagyobb államférfia lett, az államférfiak közt pedig a legirígyeltebb, mert még a fájdalmasan megcsonkított országban is példaadó békét, szorgalmas munkát, haladást, szabadságot, szegénységünkben^ is megelégedettséget, elesett- ségünkben is új intézményekben való gazdagságot tudott teremteni. A civilizációhoz való megtérésnek, a lelkek megnyugvásának történelmi becsű, új honalapító éra volt Horthy Miklós eddig való tizenöt esztendeje. Ezt a tizenöt esztendőt, amelynek életét, hatóerejét, dús sikerét csak egy páratlanul nagyszerű, erős, gazdag és boldog férfilélek adhatta meg, most az egész ország és az ország fővárosa egy szívvel-lélekkel ünnepli. Minden magyar szív egy taktusra dobban és minden magyar lélek imádsággal sóhajt az Egek urához: áldja és vedje meg az új magyar honalapítás, a magyar föltámadás nemzeti hőset, nagybányai vitéz Horthy Miklóst, Magyarország kormányzóját. Borvendég Ferenc főpolgármester betegsége új helyzet elé állította úgy a főváros törvényhatósági bizottságát, mint a városházi adminisztráció vezetőit is. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter néhány nappal ezelőtt éppen a változott helyzetre való tekintettel kérette magához Sipőcz Jenő polgármestert, aki jelentést tett arról, hogy a főváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a jövő évi költségvetést általánosságban elfogadta. Ebből az alkalomból Keresztes- Fischer Ferenc belügyminiszter megadta Sipőcz Jenő polgármesternek azt a felhatalmazást, amely szükséges ahhoz, hogy Borvendég főpolgármester betegsége tartamára a székesfőváros közigazgatásának menetében zavarok ne következzenek be. Ez azt jelenti, hogy a kormány Sipőcz Jenő polgármestert bízta meg a betegen fekvő Borvendég főpolgármester bizonyos határok között történő helyettesítésével. Ez a döntés osztatlan megelégedéssel találkozik a törvényhatósági bizottság tagjainak a körében. Az új helyzetről UGRÓN GABOR DR. ny. miniszter a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az a minden oldalról megnyilvánuló elismerés, amely pénzügyi expozéjának elhangzása után Sipőcz Jenő polgármester személye felé fordult, nem hagy kétséget affelől, hogy a főváros közönségét képviselő pártok egyértelműen támogatni fogják Sipőcz Jenő polgármestert megnövekedett hatáskörében. Sipőcz Jenő polgármester ezt az elismerést, amelyet a költségvetés tárgyalása folyamán kapott, minden tekintetben (kiérdemelte. Pénzügyi expozéja nagyszabású volt és sok értékes gondolatot tartalmazott. Bennem különösen az a körülmény keltett meglepetést, hogy a mai fásult hangulatban is érdeklődést tudott kelteni és a mai súlyos pénzügyi viszonyok között is képes volt űj ötleteket termelni. Ma minden igényt a minimumra kell redukálni, amiből az következik, hogy új alkotásokra alig nyílik lehetőség. Sipőcz polgármester mégis tudott biztatót mondani, nem csodálom tehát, hogy beszéde végén a közgyűlésnek minden pártja megtapsolta. — Az a felhatalmazás, amelyet Sipőcz Jenő polgármester Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisztertől Borvendég főpolgármester betegségének az idejére kapott, módot nyújtott a városigazgatás zavartalanságának a biztosítására. A főpolgármesternek az érvényben lévő törvényes rendelkezések szerint nincs és nem is lehet helyettese. Nem is erről van szó. A felhatalmazás megadása azt jelenti, hogy Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter feloldotta Sipőcz Jenő polgármestert az alól a megkötöttség alól, amit a főpolgármester szanálási jogkörének a gyakorlása jelent. A főpolgármesternek a szanálási törvény értelmében módjában áll minden pénzügyi természetű rendelkezéssel szemben érvényesíteni a maga akaratát, ami azt jelenti, hogy a polgár- mester csak akkor utalványozhat, ha ehhez megnyerte a szanáló főpolgármester hozzájárulását. A polgármesteri hatáskör korlátozását az új fővárosi törvénynek az a rendelkezése tartalmazza, amely szerint a főpolgármesternek a szanálást illetően joga van magához venni úgy a polgármesteri, mint a közgyűlési hatáskört. Mivel a főpolgármester beteg, nem élhet a polgár- mesteri hatáskörnek azzal a korlátozásával, amelyet a szanálás keretében egyébként diktatórikusán gyakorolhat. Ebből az következik, hogy a polgármester a maga hatáskörében most már főpolgármesteri I korlátozás nélkül járhat el és csak azok a korlátozások feszélyezik, amelyeket a költségvetés keretei szabnak meg. A polgármester ezek szerint a főpolgármester betegségének az ideje alatt teljesen önállóan folyósíthatja a különböző kiadási tételeket, vagyis a költségvetés keretén belül szanálási korlátozások nélkül utalványozhat, egyszóval rendelkezik azzal a hatalommal, amely a városigazgatás továbbviteléhez feltétlenül szükséges. — A főpolgármester a szanálási törvény értelmében különböző rendelkezések kiadására utasítja a polgármestert. A szanálási törvény életbeléptetése előtt a főpolgármester csak ellenőrző szerv volt, tehát a polgármestert nem utasíthatta. Az új törvény éppen a szanálás sikerének a biztosítása érdekében adta meg azt a jogot a főpolgármesternek, hogy magához- vonhassa a polgármesteri jogkört, vagyis a polgármesteri hatáskörben is eljárhasson. De jogot ad a szanálási törvény a közgyűlési hatáskör átvételére is. Mivel a főpolgármester beteg, közgyűlési hatáskörben nem járhat el, ami végeredményben a szanálási művelet szüneteltetését jelenti. Ebben az irányban nekem van egy konkrét javaslatom, amelynek az elfogadása nem ütközik akadályokba. — Miután Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter felhatalmazása alapján Sipőcz Jenő polgármester felszabadul az alól a megkötöttség alól, amelyet az új fővárosi törvény értelmében a főpolgármester bármikor érvényesíthet, felmerül az a kérdés, hogy a törvény- hatósági bizottság közgyűlése a maga hatáskörében nem végezheti-e el a szanálás munkáját / addig is, amíg Borvendég Ferenc főpolgármester felgyógyul és ismét átveheti hivatalát. Nézetem szerint leghelyesebb volna — és ez az én javaslatom, — hogy a főpolgármestert szanálási hatáskörében váltsa fel maga az autonómia. Ennek nem lehet semmiféle akadálya. Magyarul ez azt jelenti, hogy Budapest székesfőváros autonómiába végezze el a maga hatáskörében a
