Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-24 / 43. szám

Szenzációs meglepetések napja az Ügetőversenypályán Váratlanul befutottak az outsider textil-váltók, amelyek a műsoron nem is szerepeltek I. Közgazdasági és városházi körökben bizonyos meglepetéssel pertraktálják azt az eljárást, melyet az ügetőverseny Egyesület építési vállalkozója, a Dávid János és Fiai cég engedett meg magának az üzleti piacon, örökéletü az a bölcs ‘megállapítás, hogy minden megismétlődik, nincsen új a nap alatt, mert ez az igazság az ügetöverseny Egyesület, a Dávid-cég és a különböző textilüzletek egymásközti viszonylatában most tökéletesen és teljes egészé­ben ismét beigazoíást nyert. A legagyafúrtabb lele­ményességgel végrehajtott kölcsönök szerzése, visszafizetése, vagy prolongálása a régi jó béke­világban sem volt ismeretlen fogalom és ha most felette érdekesnek minősítik az ügetöverseny Egye­sület körül történteket, akkor önkéntelenül is fel- elevenednek azok a furfangos pénzügyi tranz­akciók, amelyeket a múlt század vége felé fiatal arisztokraták Béreiével, az akkori idők leghirhed- tebb uzsorásával bonyolítottak le. II. Ez a Berele, mint az egykori krónikások fel­jegyzik, a legravaszabb trükkel dolgozott, amit pénzuzsorások valaha is kiagyaltak. Nagyon jára­tos volt a büntetötörvénykönyv paragrafusainak labirintusában, jól tudta, hogy a 8%-on felüli ka­matszedést a bíróság uzsorának minősíti és ezért minden esetben fegyházbüntetés jár. Ez ellen te­hát védekezni kellett és Berele meg is találta a módját: a pénzkölcsönzést beszüntette és ügyfelei­vel csak áruüzletet kötött. így történt. A fiatal mágnás sokat veszített a lóversenyen, vagy nem sikerült a kártyacsata a Kaszinóban: adós maradt. Ismert dolog, hogy a régi békevilágban az ilyen gentleman-tartozásokat 24 óra leforgása alatt rendezni kellett. Annyi baj legyen! A hitbizomány majoreszkója nyugodtan hazament és reggel maga elé rendelte a jószágkormányzót: — Kérem, nekem ma délig 25.000 forintra van szükségem. A jószágigazgató kékült, zöldült, hivatkozott rá, hogy a pénztár üres, a termést már értékesí­tették, a pénzt lehetetlen előteremteni. — Nem érdekel, — volt a rövid válasz. Most nitávozhat, 12 órakor várom a 25.000 forinttal. A jószágigazgató kitámolygott a szobából, ló- tott-futott bankokhoz, bankárokhoz, de hiába. A szolid pénzforrások teljesen bedugultak. Elkénysze- redettségében végül már pénzügynökök segítségé­hez fordult, de azok sem tudtak segíteni, pedig a 12 óra veszedelmesen közeledett. Az egyik pénz­ügynöknek aztán mentő ötlete támadt. — Menjünk el Béreiéhez, ha uzsoraüzletet kö­tünk is, de legalább reményünk van, hogy a pénzt megkapjuk. Elmentek. Elkeseregték bajukat, de Berele ki­jelentette, hogy sajnálja, pénzt nem adhat. Az egész tökéjét koporsókba fektette. Hiába volt minden kö­nyörgés, a vén uzsorás hajthatatlan maradt. Pénz nincs, mondotta, de a gróf úron segíteni akarok, felajánlom tehát a koporsókészletemet 80.000 fo­rintért váltó ellenében. — És mit csináljon a gróf úr a koporsókkal? — kérdezte a jószágigazgató. — Arra a gróf úrnak ne legyen gondja. Kolera- járvány van, én a koporsókat egy órán belül el­adom. Diktum-faktum, a jószágigazgató rohant a gróf­hoz, elmondta, hogy miről van szó, magához vette a gróf által aláírt 80.000 forintos váltót, átadta az uzsorásnak, az aláíratta a vételszerzödést a kopor­sókról, aztán egy félóra múlva sugárzó arccal kö­zölte az újra megjelent jószágigazgatóval, hogy a Hunyadi János koporsókat sikerült eladni. Ezennel átadja a 25.000 forintot, amit kapott értük. A jószágigazgató pe­dig 12 órakor jelentkezett a pénzzel a grófnál, aki nagyon meg volt elégedve a gyors és eredményes elintézéssel. Este aztán a gróf úr dicsekedve mesélte a Ka­szinóban, hogy neki milyen ügyes jószágigazgatója van: — Mikor már másként nem tudott pénzt fel­hajtani, koporsókat vásárolt 80.000 forintért váltóra, de rögtön el is adta 25.000 forint készpénzért. Persze másnap már újabb kliensek is kopog­tattak az uzsorásnál. Az eljárás a fent elmondott recipe szerint történt, csak az áru minősége válto­zott: az egyik mágnás vagonszámra kocsikenőcsöt vásárolt és a 60.000 forintos vétel után 20.000 forint készpénzt kapott, a másik csukamájolaj-üzletet bo­nyolított le, 90.000 forintos váltóval fizetett és kész­pénzben 30.000 forintot vett föl. Ez a földbirtokos szemrehányást is tett a gazdasági intézőjének, hogy nem gazdálkodik elég racionálisan. — Az uradalmi tavak — mondotta — tele van­nak csukákkal. Miért nem termel azokból csuka­májolajat, mikor az olyan kapós és rögtön pénzt lehet belőle csinálni ? . . . in. Mi történt az ügetöverseny Egyesület és a Dávid-cég között ? Az ügetőverseny Egyesületnek fizetnie kellett és váltókat adott azzal, hogy ezeket három éven belül beváltja. Időközben azonban az építövállalkozó pénzügyi nehézségek közé került és a váltókat leszámítoltatni akarta. A mai hitel- viszonyok között bank vagy pénzintézet nem vál­lalkozott erre a tranzakcióra, a Dávid-cég tehát ügynöki közvetítéssel textilkereskodökhöz, ruha- konfekciósokhóz, szövöttárugyárakhoz, fakereske- dökhöz és szállító vállalatokhoz fordult. A keres­kedők pénzt nem adtak, ellenben elhalmozták textí­liákkal, selyemárukkal és börnemüekkel a Dávid- céget, amely kénytelen volt aztán ezeket az ójukat olcsó áron a piacra dobni, hogy pénzhez jusson. A váltók egyideig a különböző szakmabeli vállalatok fiókjaiban pihentek, azután pedig megtették az utat az ügetöverseny Egyesülethez, ahol kijelentették, hogy pillanatnyilag képtelenek a különben jogérvé­nyes váltókat honorálni. A nagy megrohanást az Ügetőverseny Egyesület jóhiszemű vezetősége nem tudta másként kiparirozni: egyességi tárgyalásokat kezdett, amelyek, mint hírlik, kedvező eredménnyel kecsegtetnek. Az érdekelt textilcégek között szere­pelnek: Minerva Textilipar 50.000 pengő, a Texti- liana Rt. 40.000 pengő, Placsek Hugó 25.000 pengő, Lóránt és Beck 25.000 pengő, Kaufmann Lajos 15.000 pengő, ifj. Farkas László 14.000 pengő, Abra- hamsohn Hugó 9000 pengő, Kendő-, Kötött- és Szö- vöttárugyár 6000 pengő, a Merkatura Rt. 40.000 pengő, Gassner Dávid 7000 pengő, Weisz Imre 7000 pengő, Beck Miksa és József 5000 pengő követe­léssel. Az ügetöverseny Egyesület jóhiszeműsége eb­ben az ügyben vitán felül áll, mert a váltók kiegyen­lítésére három évi idő volt kikötve és azért valóban nem felelősek, hogy a Dávid-cég a maga nehéz helyzetében jaz ügető váltók fedezete mellett á,ru- kölcsönt vett igénybe a Berele nyomdokain haladó élelmes cégektől. IV. Az ügetöverseny Egylet körül történtek ter­mészetesen közelről érintik a fővárost, ahol a hely­zetről a következő illetékes tájékoztatást adták a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Azokkal a hírekkel szemben, hogy az ügető Egyesület kényszeregyezséget kért, ki kell jelen­tenünk, hogy ez az állítás nem felel meg a,valóság­nak. Biztos tudomásunk szerint az egyesület tárgya­lást folytat a hitelezőkkel és kilátás van a méltá­nyos egyezség létrehozására. Magától értetődik, hogy a főváros minden tekintetben körülbástyázza magát és megteszi a szükséges intézkedéseket érdekeinek védelmére. A szerződés szerint a fővárosnak jogá­ban áll csőd esetén a szerződést azonnali hatállyal felbontani, amire azonban1 a jelek szerint nem kerül sor. Mindenesetre éber figyelemmel kísérjük az ese­tet és szükség,(esetén érvényesítjük a főváros jogait. Értesülésünk szerint Rosta János dr. főjegyző, a közélelmezési ügyosztály vezetője hétfőn jelentést tett a polgármesternek az Ügetőverseny Egye­sülettel kapcsolatos eseményekről. TERMÉSZETES KESERßViZ AZ BMÉ8ZTŐ8ZERVEK LEGKIVÁLÓBB GYÓGYVIZE. EGY HÁZTARTÁSBAN SEM HIÁNYOZHAT HATÁSÁBAN FELÜLMÚLHATATLAN SAXLEHHEB ANDRÁS, BUDAPEST Reményi Schneller Lajos, a Tőzsde Klub el­nöke. ünnepélyes keretek között iktatták be a Magyar Tőzsde Klub elnöki állásába Reményi Schneller Lajost, a Községi Takarékpénztár vezér- igazgatóját. A közgyűlésen megjelentek a gazda­sági élet vezetői és ismert tényezői, akik lelkesen ünnepelték az új elnököt, akinek működésétől a Tőzsde ■Klub felvirágzását várják. A Tőzsde Klub választása a főváros számára is elismerést és tisz­teletadást jelent, mert Reményi Schneller Lajos a főváros pénzintézetének a kiváló vezetője, akinek munkásságát a pénzpiacon és a városházán egy­aránt a legnagyobb elismeréssel kísérik. Javulásról számol be a Pénzintézeti Központ legújabb jelentése. Általános érdeklődés előzi meg a Pénzintézeti Központ gazdasági beszámolóit, amelyek elsősorban a külföldi tudományos és gaz­dasági körök tájékoztatását szolgálják Magyar- ország közgazdasági helyzetéről. Ma már világ­szerte ismertek a Pénzintézeti Központ negyedévi beszámolóit, amelyet német, francia és angol nyel­ven, áttekinthető formában és szemléltető grafi­konokkal tárják elő Magyarország gazdasági éle­tének alakulását. A legújabb gazdasági beszámoló bevezetőjében tömör összefoglalást ad a legújabb gazdaságpolitikai jogalkotásokról, majd ismerteti az 193—35 évi állami költségvetést és a Pénz­intézeti Központ kötelékébe tartozó intézetek va­gyoni helyzetét. Külön érdekességre tarthat szá­mot a Magyar Nemzeti Bank első félévének ismertetése, a mezőgazdaság, ipar és kereskede­lem helyzete, a külkereskedelmi mérleg, végül a pénzpiac helyzete és a megélhetési viszonyok változása. Ezek az adatok a magyar olvasó szá­mára is sok újságot tartalmaznak. A beszámoló szerint a magyar pénzintézetek d-olgozó tőkéje ismét erősödőbe van. A fordulat azt jelenti, hogy a gazdasági életbe mutatkozó árnyalati javulás ebben a sokatmondó ágazatban is mutatkozik. A Pénzintézetek Központ kötelékébe tartozó inté­zetek ingatlanvagyona gyarapodott és javulás mu­tatkozik a betétállományok emelkedésében is. A jelentés rámutat azokra a kedvező jelenségekre is, amelyek elsősorban az ipar egyes ágaiban érvé­nyesülnek és ismerteti azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a válságos helyzetbe jutott mezögazdo.ság megerősítése érdekében fogana­tosított. Szövetkezetek fúziója. Nyilvánvalóan a szövet­kezetek támogatásáról elfogadott törvény következ­ménye, hogy a szövetkezetek a maguk prosperitá­sát a legszorosabb együttműködés útján keresik. Ezzel magyarázható, hogy a Hangya érdekkörébe tartozó Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete most magába olvasztja a Háztartást és a Vasuta­sok Konzumját, amelyek a gazdasági életben szin­tén komoly tevékenységet fejtenek ki. Bekapcsoló­dik az együttműködésbe a Mezőgazdák Szövetke­zete is és így a kooperáló vállalatok együttesen viszik tovább azt a racionális munkásságot, amely a szövetkezetek komoly hivatásának a keretébe tartozik. Házi ünnepség a Mauthner kereskedelmi válla­latnál. Meleg ünneplésben részesítették a Mauthner Ödön Magkereskedelmi r.-t. vezetői és a tiszt­viselői kar Ladányi Soma cégvezetőt abból az alkalomból, hogy megszakítás nélkül ötven eszten­deje teljesít szolgálatot a vállalatnál. Fabinyi Ti­hamér kereskedelemügyi miniszter elismerő dísz­oklevelét a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara kiküldöttje nyújtotta át a kiváló fötisztviselőnek, aki egész működése alatt mindenkor a vállalat és a magyar kereskedelmi érdekek önzetlen harcosa volt. A Schicht-fiú a magyar piacon. Bizonyos hír- I adások adják tudtul a nagyérdemű közönségnek, | hogy milyen komoly szervezeti változások történ- j tek a Hutter és Lever rt. kebelében. Mintha leg- | alább is imperiumváltozás történt volna valamelyik í hatalmas szervezetben, úgy tálalják fel azt az egy- j szerű és eseménynek semmiképpen sem nevezhető j elhatározást, hogy a cseh érdekkörbe tartozó buda- j pesti olaj, szappan- és margarinképviselet ügyve- i zetö igazgatóját, Beyer Ferencet nyugalomba küld- i ték. Ebből az alkalomból felsorolják Hutterék ma- I gyarországi terjeszkedésük összes állomásait és ön- ! érzetes hangon utalnak arra, hogy ez a cég milyen j cikkek sorozatával árasztotta el a magyar piacot és milyen új gyártási kört biztosított imagának az évek folyamán. Véleményünk szerint a személyi változás annyira belső ügye a Hutter lés Lever rt- nak, hogy ez a nyilvánosságot cseppet sem érde­kelheti. örvendezni a magyar gazdasági életnek nincs oka a csehországi gyár magyarországi ter­jeszkedésén, mert ennek tulajdonítható a világhírű magyar szappanipar háttérbeszorulása és a magyar tejgazdaság szomorú leromlása, amit elsősorban Hutterék margarinprodukciója idézett elő. Nem tudjuk, hegy örömünkben mit csináljunk, ama hír­nek az olvadására, hogy a vállalat vezetését Schicht Kurt veszi át, aki eddig az aussigi szappangyárnál működött. Az egészből csak azt látjuk, .hogy ez a külföldi szervezet tovább halad azon a megkezdett xíton, hogy minél több cseh tisztviselő vegyen részt ! a magyarországi organizáció kebelében. NEMESSÉGEK kikutatásét, máltai lovagrendbe felvételeket, armáli- sokat, címereket, valamint minden családi történelmi adatok megszerzését, igazoltatását igen jutányosán vállalom. Gárdonyi G. József genealógus, a Természettudományi Társulat tagja Budapest, X., deg/édi-út 5-

Next

/
Thumbnails
Contents