Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-10-03 / 40. szám
A munka, új értelme A magyar Söld kmcsesládája a kirakatban A középületeket és a magánházakat, a budapesti Duna-hidak szép ívelését és a főbb útvonalakat teleaggattuk a magyar lobogó virító, nevető színeivel. Ünnepelünk. Ez egyszer magunkat. Azt, ami bennünk a legtöbbet ér: a munkát. A magyarról azt szokták mondani, hogy nincs nemzet a világon, amely nála szebben, méltóságteljesebben tudna ünnepelni, fényes örömnapokat és fényes temetéseket rendezni. Ma megfordult ennek a mondásnak az igazsága. A földműves, aki eddig keserves verejtékkel és összeszorított fogakkal bányászta ki a földből a kenyeret, az irodák és az üzletek kedvetlen lakosai, a műhelyek mogorva népe, a művész, aki elkeseredett a pénztelen közönség közönyén, az író, aki lelkének kincseit az íróasztalban tartja, mert a Parnasszus földi lépcsője összeomlott, — most egyszerre felfigyel. A magyar társadalom egymás tudata és egymás kapcsolata nélküli atomjai között valami különös, most ébredező erő áramlik. Ott, ahol eddig mindenki csak saját magáért és sajátmagának dolgozott,, új összekötő szálak válnak láthatóvá. Az új munkaeszményt ünnepeljük. Nem az elméletek száraz és elvont érték-fogalmát, hanem egy új, vagy talán nem is új, csak most felismert, építőerő létezését: a nemzeti munkát. És ez nem a régi, hanyatló Magyarország eszménye, nem is a Jelen siratása. Ez az ünnep a munkába vetett hit ünnepe. Annak a felismerése, hogy a falusi kovács minden pörölyütése jövőt kovácsol; hogy a kapavágás egy jobb élet talaját készíti elő; hogy a művész álma a feltámadó, cselekvő nemzeti lélek álma. A lobogók békés, virágos erdeje közgazdaságilag is új elvet jelent. Szakítottunk az ósdi felfogással, amely a válságos években örökké azzal sírta tele a füleket, hogy „túlsók az ember”. Szakítottunk azzal a tévedéssel is, hogy a köz- gazdasági tevékenység túlment az egészséges önzés határain és hogy az egyének munkájának semmi köze a nemzethez. A Nemzeti Munka Ünnepének nagy tanulsága, hogy a munkát ember végzi és az ember értéke a munka. A gazdasági élet értéke, mértéke és értéke pedig az ember. A magyar ember, aki egyetlen munkamozzanatában sem felejti el, hogy hová tartozik és tehetségének megfelellő munkáját nemcsak azért fokozza, mert a saját érdeke kívánja, hogy jobbat, nemesebbet, értékesebbet teremtsen, hanem azért is, hogy nemzetét kiemelje a másodrangú orszáKözel egy esztendeje, hogy a lapokban ökölnyi betűk izgatták az olvasóközönség fantáziáját a Vásárpénztár rejtelmeiről és fantasztikus veszteségeiről, amelyek végeredményben a reálisan kimutatott összegre szorítkoztak. A Vásárpénztár ügye azóta elhalkult és a főváros autonómiája megegyezett abban az elintézésben, hogy a veszteségeket leírják és az intézményt felszámoltatják. A Vásárpénztár ma már csupán a céghivatal lapjain létezik, mert helyette az eleven tevékenységet a Községi Takarék- pénztár végzi. Ez az ideiglenes megoldás azonban sem a törvény, sem a jogszabályok értelmében nem állandósítható, tehát mielőbb törvényes intézkedésekre van szükség, hogy a Vásárpénztár ügykörének további lebonyolítása jogilag is felelős intézmény kezébe kerüljön. Az átszervezés munkájáról, valamint annak időpontjáról illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap munkatársának : — A törvényhatóságnak egyelőre a költségvetés véglegesítése szolgáltatja a legnagyobb feladatot, tehát aligha kezdődik a most meginduló közgyűlési kampány a Vásárpénztár és a Községi Takarékpénztár között létesülő jogviszony rendezőségük sorából. A munka világot építő lehetősége korlátlan és a nemzeti munka tudatossá válása korlátlan lehetőségek perspektíváját nyitja meg az egész ország előtt. Ez a Nemzeti Munkahét erkölcsi, emberi tartalma. Azért ünnepelünk, mert felismertük ennek megváltó igazságát és mert látjuk, hogy az új, a nemzeti munka máris sokat alkotott. Nemzeti munkát végeztünk — állapíthatjuk meg jogos önbizalommal — ha végigjárjuk az Iparcsarnokban a magyar mezőgazdaság csodákkal ékes bemutatóját. A magyar búza, a magyar gyümölcs világmárka lett. A nemzeti érdek parancsára és néhány nagy magyar gazdapolitikus vezetésével, — akik között meg kell említeni elsősorban Kállay Miklós miniszter nevét és Barcza Ernő államtitkár ügybuzgó tevékenységét — standard minőséget termelő, modern úttörőt neveltünk a gazdából, nemzetközi aranyvalutává tettük a magyar búzát. A nemzeti munkaeszményt látjuk akkor is, ha végignézünk a pesti kirakatokon. A kereskedők önszántukból csatlakoztak Fabinyi miniszter jószándékához és legjobb, legszebb portékájukkal töltötték meg az ablakokat. Nehéz volna röviden regisztrálni mindazt a megmozdulást, ünnepélyt és eredményt, amely az új munka-gondolat jegyében az ipar, a kereskedelem, a gazdák körében életrekelt. De külön meg kell jelölnünk a mozgalom szellemi irányítójának, Baross Gábornak azt a gondolatát, hogy a Nemzeti Munkahétbe az írókat és a művészeket is bekapcsolta, mert ez valóban annak a bizonyítéka, hogy ez az ünn§p a magáratalált alkotó léleknek az ünnepe. Ezért ne osztogassunk olcsó dicséreteket Szörtsey József és lelkes szervező gárdája között sem. A jövő valósága fogja őket megdicsérni. Nem dicséret az sem, ha megemlítjük, hogy a főváros vezetősége nem sajnálta az ünnepség fényes külsőségeire fordított áldozatokat, hiszen kötelességet teljesített akkor, amikor sok más dísz mellett odaadta a díszek leg- kedvessebbjét, a virágot, hogy nevető színeivel vidámságot fessen a város arcára. A nemzeti munka virágos ünnepén, csak dalolva, vígan lehet dolgozni. Virágot tűzünk a város kalapjához, mert örömmel és bizakodva markoljuk meg a szerszámot, akár toll, akár kasza, akár kalapács az. Hisz a mi munkánkból élet fakad... (o. i.) vei. Annak ellenére, hogy a Vásárpénztár felszámolása lényegében befejeződött, mindaddig nem tehetünk pontot ennek az intézménynek a sorsára, amíg a közgyűlés nem tárgyalja a polgár- mester erre vonatkozó javaslatát. Lényeges újítás, vagy meglepő elgondolás nem fogja csodálkozásba ejteni a közgyűlés tagjait, mert a polgármester változatlanul képviseli azt az álláspontot, hogy a Vásárpénztár ügykörét a Községi Takarékpénztár munkakörébe utalják. Az erre vonatkozó tervezetet a polgármester utasítására a pénzügyi osztály dolgozta ki és azt Borvendég Ferenc akkori alpolgármester mindenben a magáévá tette. A szanálási rendelkezések a Vásárpénztár végleges likvidálását a főpolgármester hatáskörébe utalják, következésképpen nem várható más, minthogy az eredeti megoldás fog érvényre jutni. — Tovább halasztani a Vásárpénztár ügyét azonban nem lehet és ezért az eddigi tervek szerint november végén kéri a közgyűlés felhatalmazását a polgármester a Községi Takarékpénztárral való szerződés megkötését. A pénzintézet tudvalévőén szubvenciót kér a fővárostól az esetleges veszteségek fedezésére, amellyel szemben nem is lehet kifogást támasztani. A szükséges határozat meghozatala után az állatvásár hitelműveletének lebonyolítását január 1-i terminussal a Községi T akar ékpénztár fogja intézményesen ellátni. Wünscher Frigyes dr. a Hangja élén. Az elmúlt napokban befejezték a Hangya vezetésében történő változásokra vonatkozó tárgyalásokat. Hosz- szú idők óta befejezett tény volt, hogy a szövetkezetek rekonstrukciós tervezetének kidolgozása után Balogh Elemér vezérigazgató távozik a Hangya irányító pozíciójából és utódaként a közgazdasági élet több ismert egyéniségét kombinálták. A döntés most metörtént: a Hangya vezetésére Wünscher Frigyes dr. kormányfötanácsost, a Magyar Távirati Iroda és a rokonvállalatok vezérigazgatóját kérték fel, akinek elismert gazdasági tudása és szervezőképessége az MTI és a többi intézmények élén rendkívüli értékes eredményeket hozott. Wünscher Frigyes a szövetkezeti élet teljes átalakítását és átszervezését fogja végezni és nem kétséges, hogy tudása és szakismerete ezen a pozíción is az ország és a gazdasági élet hasznára lesz. Nincs szükség a külföldi biztosítók inváziójára. Ennek az évnek a végén lejár annak a kormányrendeletnek az érvénye, amely megtiltja újabb külföldi biztosítóintézeteknek Magyarországon való letelepedését. Nem kétséges, hogy a kormány a rendelet érvényét meghosszabbítja, mert semmi szükség sincs arra, hogy a konszolidált magyar biztosító piacon a külföldi intézetek vehemens versenyt kezdeményezzenek és ezzel úgy a közönségnek, mint a belföldi intézeteknek nyugtalanságot és károsodást okozzanak. A már meglevő és kitünően működő biztosítók nem érdemlik meg, hogy újabb éles verseny induljon ellenük, amikor a beözönleni szándékozó biztosítók sem kedvezőbb feltételeket, sem pedig nagyobb biztonságot nyújtani nem tudnak. Megjelent Pártos Szilárd dr. Szövetkezeti Évkönyve. A magyar gazdasági és szövetkezeti élet mindenkori nagy eseménye a Magyar Szövetkezeti Évkönyv megjelenése, amely feltárja és kimunkálja a legidőszerűbb szövetkezeti és gazdasági kérdéseket. A Magyar Szövetkezeti Évkönyv idei kötetét most adta ki Pártos Szilárd dr., a Függetlenség közgazdasági szerkesztője, a magyar gazdasági újságírás egyik legkiválóbb tényezője, aki nagyszerűen áttekinthető keresztmetszetben mutatja be a szövetkezeti élet múlt évi eseményeit. Számos gyakorlati értékű közleményen kívül közli az évkönyv ügyes feldolgozásban az összes magyarországi szövetkezetek címanyagát, ami eddig nem állott rendelkezésre a gazdasági tevékenységet folytató ágazatoknak. A Szövetkezeti Évkönyv legújabb kötetét gazdasági szakkörök nagy elismeréssel fogadták. A Hitelbank legújabb gazdasági jelentése. Most adta ki augusztus—szeptember hónapokról szóló gazdasági jelentését a Magyar Általános Hitelbank, amely ezt a tanulmányt német, angol és francia nyelven külföldi üzletbarátainak is megküldi. A jelentés megállapítja, hogy Magyarországon a világgazdasági helyzet számos kedvezőtlen momentuma ellenére sem akadt meg a lassú javulás folyamata. Ez elsősorban azzal áll összefüggésben, hogy a mezőgazdaság kedvezőbb helyzetében eddig nem állott be visszaesés. Az ipar helyzete további lassú javulást mutat. Emelkedést tüntet föl a külkereskedelmi forgalom és az állam- háztartás is halad a további konszolidáció felé. Értékes táblázatok és grafikonok egészítik ki a tartalmas jelentést. Előadás a magyar nitrogéngyártásról. Zsilinszky Gábor, a Péti Nitrogén Műtrágyagyár r.-t. vezérigazgatója értékes rádióelöadást tartott a nitrogén gyártásáról, amit a vezetése alatt álló vállalat honosított meg Magyarországon. Zsilinszky Gábor előadásából megtudtuk, hogy lényegesen megváltozott a. helyzet a páti gyár üzemének megkezdése óta, minthogy ebben az iparágban nemcsak a külföldi behozatal szűnt meg, hanem a gyár kivitelével komoly tényezője külkereskedelmi mérlegünk javulásának. A magyar nitrogéngyártás műszaki szempontból rendkívül előnyösen oldotta meg az olcsó energia kérdését azáltal, hogy a Várpalotán elterülő lignit-rétegeket hasznosította és az ebből fejlesztett gázban lévő nagymennyiségű hidrogéngáz kihasználását biztosította. A magyar műszaki tudás, tehát lehetővé tette a meglehetősen értéktelen lignit tökéletes felhasználását és ezzel együtt a népszerű Péti Só gazdaságos előállítását. A Bauxit-Ipar K. T. szeptember 29-én tartotta alakuló közgyűlését az Aluminiumérc Bánya és Ipar rt. budapesti helyiségében Hiller József dr. vezérigazgató elnöklete alatt. A társaság 1,100.000 pengő teljesen befizetett tőkével alakult, amely 22.000 drb 50 pengő n. é. részvényre oszlik. Az új vállalat átveszi az erre a célra az alapító Aluminiumérc Bánya és Ipar rt., Bauxit Trust A. G. és Victoria Vegyészeti Művek rt. által Magyaróváron létesített timföldgyárat, amelyben főleg a fémalumínium előállításához szükséges aluminiumoxidot és azonkívül aluminíumhydrátot fog hazai bauxitből gyártani. A társaságnak az alaptőkét meghaladó tőkeszükségletéről az alapítók fognak gondoskodni. A közgyűlés Fejérváry Imre bárót (elnök), Hiller József dr.-t (vezérigazgató), Reimann Ernő dr.-t, Schirner Károlyt, Spiegl Bélát, Tárnái Bélát, Tolzmann Pált, Weiss Alfonz bárót az igazgatóság tagjaivá választotta. Az igazgatóság az alakuló közgyűlést követő első ülésén Kutas Andor oki. vegyészmérnök főmérnököt műszaki igazgatóvá és Bartha Lajos oki. vegyészmérnököt gyárvezető főmérnökké nevezte ki. Újév első napján átveszi a Községi Takarék a Vásárpénztár feladatköréi A likvidálás a szanálás keretében fog megtörténni