Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-10-03 / 40. szám

A munka, új értelme A magyar Söld kmcsesládája a kirakatban A középületeket és a magánházakat, a buda­pesti Duna-hidak szép ívelését és a főbb útvo­nalakat teleaggattuk a magyar lobogó virító, ne­vető színeivel. Ünnepelünk. Ez egyszer magun­kat. Azt, ami bennünk a legtöbbet ér: a munkát. A magyarról azt szokták mondani, hogy nincs nemzet a világon, amely nála szebben, mél­tóságteljesebben tudna ünnepelni, fényes öröm­napokat és fényes temetéseket rendezni. Ma meg­fordult ennek a mondásnak az igazsága. A föld­műves, aki eddig keserves verejtékkel és össze­szorított fogakkal bányászta ki a földből a ke­nyeret, az irodák és az üzletek kedvetlen lakosai, a műhelyek mogorva népe, a művész, aki elkese­redett a pénztelen közönség közönyén, az író, aki lelkének kincseit az íróasztalban tartja, mert a Parnasszus földi lépcsője összeomlott, — most egyszerre felfigyel. A magyar társadalom egy­más tudata és egymás kapcsolata nélküli atom­jai között valami különös, most ébredező erő áramlik. Ott, ahol eddig mindenki csak saját ma­gáért és sajátmagának dolgozott,, új összekötő szálak válnak láthatóvá. Az új munkaeszményt ünnepeljük. Nem az elméletek száraz és elvont érték-fogalmát, hanem egy új, vagy talán nem is új, csak most felismert, építőerő létezését: a nemzeti munkát. És ez nem a régi, hanyatló Magyarország eszménye, nem is a Jelen siratása. Ez az ünnep a munkába ve­tett hit ünnepe. Annak a felismerése, hogy a falusi kovács minden pörölyütése jövőt kovácsol; hogy a kapavágás egy jobb élet talaját készíti elő; hogy a művész álma a feltámadó, cselekvő nemzeti lélek álma. A lobogók békés, virágos erdeje közgazda­ságilag is új elvet jelent. Szakítottunk az ósdi felfogással, amely a válságos években örökké azzal sírta tele a füleket, hogy „túlsók az ember”. Szakítottunk azzal a tévedéssel is, hogy a köz- gazdasági tevékenység túlment az egészséges önzés határain és hogy az egyének munkájának semmi köze a nemzethez. A Nemzeti Munka Ün­nepének nagy tanulsága, hogy a munkát ember végzi és az ember értéke a munka. A gazdasági élet értéke, mértéke és értéke pedig az ember. A magyar ember, aki egyetlen munkamozzana­tában sem felejti el, hogy hová tartozik és tehet­ségének megfelellő munkáját nemcsak azért fo­kozza, mert a saját érdeke kívánja, hogy jobbat, nemesebbet, értékesebbet teremtsen, hanem azért is, hogy nemzetét kiemelje a másodrangú orszá­Közel egy esztendeje, hogy a lapokban ökölnyi betűk izgatták az olvasóközönség fantáziáját a Vá­sárpénztár rejtelmeiről és fantasztikus veszteségei­ről, amelyek végeredményben a reálisan kimutatott összegre szorítkoztak. A Vásárpénztár ügye azóta elhalkult és a főváros autonómiája megegyezett ab­ban az elintézésben, hogy a veszteségeket leírják és az intézményt felszámoltatják. A Vásárpénztár ma már csupán a céghivatal lapjain létezik, mert he­lyette az eleven tevékenységet a Községi Takarék- pénztár végzi. Ez az ideiglenes megoldás azonban sem a törvény, sem a jogszabályok értelmében nem állandósítható, tehát mielőbb törvényes intézkedé­sekre van szükség, hogy a Vásárpénztár ügyköré­nek további lebonyolítása jogilag is felelős intéz­mény kezébe kerüljön. Az átszervezés munkájáról, valamint annak időpontjáról illetékes helyen a következőket mondották a Fővárosi Hírlap mun­katársának : — A törvényhatóságnak egyelőre a költségve­tés véglegesítése szolgáltatja a legnagyobb felada­tot, tehát aligha kezdődik a most meginduló köz­gyűlési kampány a Vásárpénztár és a Községi Ta­karékpénztár között létesülő jogviszony rendezősé­gük sorából. A munka világot építő lehetősége korlátlan és a nemzeti munka tudatossá válása korlátlan lehetőségek perspektíváját nyitja meg az egész ország előtt. Ez a Nemzeti Munkahét erkölcsi, emberi tar­talma. Azért ünnepelünk, mert felismertük en­nek megváltó igazságát és mert látjuk, hogy az új, a nemzeti munka máris sokat alkotott. Nem­zeti munkát végeztünk — állapíthatjuk meg jo­gos önbizalommal — ha végigjárjuk az Ipar­csarnokban a magyar mezőgazdaság csodákkal ékes bemutatóját. A magyar búza, a magyar gyümölcs világmárka lett. A nemzeti érdek pa­rancsára és néhány nagy magyar gazdapolitikus vezetésével, — akik között meg kell említeni elsősorban Kállay Miklós miniszter nevét és Barcza Ernő államtitkár ügybuzgó tevékeny­ségét — standard minőséget termelő, modern úttörőt neveltünk a gazdából, nemzetközi arany­valutává tettük a magyar búzát. A nemzeti munkaeszményt látjuk akkor is, ha végignézünk a pesti kirakatokon. A kereskedők önszántukból csatlakoztak Fabinyi miniszter jószándékához és legjobb, legszebb portékájukkal töltötték meg az ablakokat. Nehéz volna röviden regisztrálni mindazt a megmozdulást, ünnepélyt és eredményt, amely az új munka-gondolat jegyében az ipar, a kereske­delem, a gazdák körében életrekelt. De külön meg kell jelölnünk a mozgalom szellemi irányító­jának, Baross Gábornak azt a gondolatát, hogy a Nemzeti Munkahétbe az írókat és a művésze­ket is bekapcsolta, mert ez valóban annak a bi­zonyítéka, hogy ez az ünn§p a magáratalált al­kotó léleknek az ünnepe. Ezért ne osztogassunk olcsó dicséreteket Szörtsey József és lelkes szer­vező gárdája között sem. A jövő valósága fogja őket megdicsérni. Nem dicséret az sem, ha meg­említjük, hogy a főváros vezetősége nem sajnálta az ünnepség fényes külsőségeire fordított áldoza­tokat, hiszen kötelességet teljesített akkor, ami­kor sok más dísz mellett odaadta a díszek leg- kedvessebbjét, a virágot, hogy nevető színeivel vidámságot fessen a város arcára. A nemzeti munka virágos ünnepén, csak da­lolva, vígan lehet dolgozni. Virágot tűzünk a vá­ros kalapjához, mert örömmel és bizakodva mar­koljuk meg a szerszámot, akár toll, akár kasza, akár kalapács az. Hisz a mi munkánkból élet fakad... (o. i.) vei. Annak ellenére, hogy a Vásárpénztár felszámo­lása lényegében befejeződött, mindaddig nem tehe­tünk pontot ennek az intézménynek a sorsára, amíg a közgyűlés nem tárgyalja a polgár- mester erre vonatkozó javaslatát. Lényeges újítás, vagy meglepő elgondolás nem fogja csodálkozásba ejteni a közgyűlés tagjait, mert a polgármester változatlanul képviseli azt az állás­pontot, hogy a Vásárpénztár ügykörét a Községi Takarékpénztár munkakörébe utalják. Az erre vo­natkozó tervezetet a polgármester utasítására a pénzügyi osztály dolgozta ki és azt Borvendég Fe­renc akkori alpolgármester mindenben a magáévá tette. A szanálási rendelkezések a Vásárpénztár végleges likvidálását a fő­polgármester hatáskörébe utalják, következésképpen nem várható más, minthogy az eredeti megoldás fog érvényre jutni. — Tovább halasztani a Vásárpénztár ügyét azon­ban nem lehet és ezért az eddigi tervek szerint november végén kéri a közgyűlés felhatalmazását a polgármester a Községi Takarékpénztárral való szerződés megkötését. A pénzintézet tudvalévőén szubvenciót kér a fővárostól az esetleges veszteségek fedezésére, amellyel szemben nem is lehet kifogást támasztani. A szükséges határozat meghozatala után az állat­vásár hitelműveletének lebonyolítását január 1-i terminussal a Községi T akar ékpénztár fogja intéz­ményesen ellátni. Wünscher Frigyes dr. a Hangja élén. Az el­múlt napokban befejezték a Hangya vezetésében történő változásokra vonatkozó tárgyalásokat. Hosz- szú idők óta befejezett tény volt, hogy a szövetke­zetek rekonstrukciós tervezetének kidolgozása után Balogh Elemér vezérigazgató távozik a Hangya irányító pozíciójából és utódaként a közgazdasági élet több ismert egyéniségét kombinálták. A dön­tés most metörtént: a Hangya vezetésére Wün­scher Frigyes dr. kormányfötanácsost, a Magyar Távirati Iroda és a rokonvállalatok vezérigazgató­ját kérték fel, akinek elismert gazdasági tudása és szervezőképessége az MTI és a többi intézmények élén rendkívüli értékes eredményeket hozott. Wün­scher Frigyes a szövetkezeti élet teljes átalakítását és átszervezését fogja végezni és nem kétséges, hogy tudása és szakismerete ezen a pozíción is az ország és a gazdasági élet hasznára lesz. Nincs szükség a külföldi biztosítók invázió­jára. Ennek az évnek a végén lejár annak a kor­mányrendeletnek az érvénye, amely megtiltja újabb külföldi biztosítóintézeteknek Magyarországon való letelepedését. Nem kétséges, hogy a kormány a ren­delet érvényét meghosszabbítja, mert semmi szük­ség sincs arra, hogy a konszolidált magyar bizto­sító piacon a külföldi intézetek vehemens versenyt kezdeményezzenek és ezzel úgy a közönségnek, mint a belföldi intézeteknek nyugtalanságot és ká­rosodást okozzanak. A már meglevő és kitünően működő biztosítók nem érdemlik meg, hogy újabb éles verseny induljon ellenük, amikor a beözönleni szándékozó biztosítók sem kedvezőbb feltételeket, sem pedig nagyobb biztonságot nyújtani nem tudnak. Megjelent Pártos Szilárd dr. Szövetkezeti Év­könyve. A magyar gazdasági és szövetkezeti élet mindenkori nagy eseménye a Magyar Szövetkezeti Évkönyv megjelenése, amely feltárja és kimun­kálja a legidőszerűbb szövetkezeti és gazdasági kérdéseket. A Magyar Szövetkezeti Évkönyv idei kötetét most adta ki Pártos Szilárd dr., a Függet­lenség közgazdasági szerkesztője, a magyar gaz­dasági újságírás egyik legkiválóbb tényezője, aki nagyszerűen áttekinthető keresztmetszetben mu­tatja be a szövetkezeti élet múlt évi eseményeit. Számos gyakorlati értékű közleményen kívül közli az évkönyv ügyes feldolgozásban az összes ma­gyarországi szövetkezetek címanyagát, ami eddig nem állott rendelkezésre a gazdasági tevékenysé­get folytató ágazatoknak. A Szövetkezeti Évkönyv legújabb kötetét gazdasági szakkörök nagy elisme­réssel fogadták. A Hitelbank legújabb gazdasági jelentése. Most adta ki augusztus—szeptember hónapokról szóló gazdasági jelentését a Magyar Általános Hitelbank, amely ezt a tanulmányt német, angol és francia nyelven külföldi üzletbarátainak is meg­küldi. A jelentés megállapítja, hogy Magyarorszá­gon a világgazdasági helyzet számos kedvezőtlen momentuma ellenére sem akadt meg a lassú ja­vulás folyamata. Ez elsősorban azzal áll összefüg­gésben, hogy a mezőgazdaság kedvezőbb helyzeté­ben eddig nem állott be visszaesés. Az ipar hely­zete további lassú javulást mutat. Emelkedést tüntet föl a külkereskedelmi forgalom és az állam- háztartás is halad a további konszolidáció felé. Értékes táblázatok és grafikonok egészítik ki a tartalmas jelentést. Előadás a magyar nitrogéngyártásról. Zsilin­szky Gábor, a Péti Nitrogén Műtrágyagyár r.-t. vezérigazgatója értékes rádióelöadást tartott a nitrogén gyártásáról, amit a vezetése alatt álló vállalat honosított meg Magyarországon. Zsilinszky Gábor előadásából megtudtuk, hogy lényegesen megváltozott a. helyzet a páti gyár üzemének meg­kezdése óta, minthogy ebben az iparágban nem­csak a külföldi behozatal szűnt meg, hanem a gyár kivitelével komoly tényezője külkereskedelmi mérlegünk javulásának. A magyar nitrogéngyár­tás műszaki szempontból rendkívül előnyösen ol­dotta meg az olcsó energia kérdését azáltal, hogy a Várpalotán elterülő lignit-rétegeket hasznosította és az ebből fejlesztett gázban lévő nagymennyi­ségű hidrogéngáz kihasználását biztosította. A ma­gyar műszaki tudás, tehát lehetővé tette a meg­lehetősen értéktelen lignit tökéletes felhasználását és ezzel együtt a népszerű Péti Só gazdaságos előállítását. A Bauxit-Ipar K. T. szeptember 29-én tartotta alakuló közgyűlését az Aluminiumérc Bánya és Ipar rt. budapesti helyiségében Hiller József dr. vezérigazgató elnöklete alatt. A társaság 1,100.000 pengő teljesen befizetett tőkével alakult, amely 22.000 drb 50 pengő n. é. részvényre oszlik. Az új vállalat átveszi az erre a célra az alapító Aluminium­érc Bánya és Ipar rt., Bauxit Trust A. G. és Victoria Vegyészeti Művek rt. által Magyaróváron létesített tim­földgyárat, amelyben főleg a fémalumínium előállításához szükséges aluminiumoxidot és azonkívül aluminíumhydrátot fog hazai bauxitből gyártani. A társaságnak az alaptőkét meghaladó tőkeszükségletéről az alapítók fognak gondos­kodni. A közgyűlés Fejérváry Imre bárót (elnök), Hiller József dr.-t (vezérigazgató), Reimann Ernő dr.-t, Schirner Károlyt, Spiegl Bélát, Tárnái Bélát, Tolzmann Pált, Weiss Alfonz bárót az igazgatóság tagjaivá választotta. Az igaz­gatóság az alakuló közgyűlést követő első ülésén Kutas Andor oki. vegyészmérnök főmérnököt műszaki igazgatóvá és Bartha Lajos oki. vegyészmérnököt gyárvezető főmér­nökké nevezte ki. Újév első napján átveszi a Községi Takarék a Vásárpénztár feladatköréi A likvidálás a szanálás keretében fog megtörténni

Next

/
Thumbnails
Contents