Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-05-02 / 18. szám

Budapest, 1934 május 2. 5 Megfontolt bírálat alá veszi a közgyűlés a zárószámadást Néhány nap múlva publikálják az autonómia múlt évi munkájának financiális eredményeit A főváros pénzügyi és gazdasági helyzetének mai alakulásában felfokozott érdeklődés mutatkozik a múltévi zárószámadás adatai felé. Az 1933-as esz­tendő már erősen érezte a községi háztartás nehéz­ségeinek minden mozzanatát és bizonyos, hogy a zárószámadás sok tekintetben visszatükrözi a bevé­telek állandó csökkenését. Fokozza a tényleges pénzügyi eredmények iránti kíváncsiságot az a tény is, hogy a fővárosi új törvénnyel kapcsolatos szaná­lási tervezet figyelembe fogja venni a zárószámadás adatait és annak felhasználásával precizírozza a korlátozó intézkedéseket, amelyek a megtakarítások eszközével a deficit kiküszöbölésére irányulnak. A zárószámadás munkálatairól és annak várható következményeiről beavatott helyen a következő felvilágosítást adták a Fővárosi Hírlap munkatár­sának: — Nagy tévedés azt állítani, hogy a múltévi zárószámadás elkésett terminusban kerül a törvény- hatóság és a nyilvánosság elé. Az évtizedes gyakor­lat és a különböző jogszabályok szerint a záró- számadásnak májusban készen kell lennie és így nem áll meg az az állítás, hogy a számvevőség az idén elkésett munkájával. A hatalmas teljesítmény ösz- szeállításával megbízott szervek éjjel-nappal folytatják munkájukat, hogy a főváros ügyosztályai, hivatalai, intézményei és üzemei részéről beszolgáltatott és felülvizsgált adatokat összesítsék és olyan képet trájanak elő, amelyből áttekinthető módon kiviláglik a székesfő­város háztartásának múltévi teljesítménye. A záró- számadás a kellő időben az illetékesek elé kerül és az májusban foglalkoztatja a városháza köreit. — A zárószámadás természetesen a törvényható­sági tanács és a közgyűlés napirendjén is szerepel. A beterjesztett számadatokon és kimutatáso­kon változtatásokat egyik szerv sem java­solhat és az autonómia feladata ebben az esetben csak arra szorítkozik, hogy bírálatot gyakoroljon a múlt­évi ügyvitel rideg számoszlopai felett. Módosítá­sokra és különböző átcsoportosításokra az autonó­mia nincsen feljogosítva, mert a dolgok természete szerint a tényleges bevételek és kiadások megvál­toztatását a törvény nem engedélyezi. Számításaink szerint a közgyűlés május végén kerül abba a helyzetbe, hogy a zárszámadási vitát lefolytassa. Értesülésünk szerint az eddig forgalomba került különböző számadatok nem felelnek meg a valóság­nak. Túlzott hírek jelentek meg arról, hogy az összesítésben milyen lényeges eltérések várhatók, amelyek aggodalomra adnak okot a főváros pénz­ügyi egyensúlya tekintetében. A Fővárosi Hírlap beszerzett információi alapján közölheti, hogy a zárószámadás deficitje nem olyan nagyméretű, amely bármely beállításban meglepetést jelenthetne. Százezer rózsabokor beültetésével csoda­park készül a régi tabáni temető helyén Megkezdődtek az előmunkálatok — Ä magyar Rosarium világhírű nevezetessége lesz a kertészet művészetének A főváros utcáit és tereit szinpompás keretbe foglalja kertészeti művészetének csodálatos varázs­lata. Virágainak sokasága és gyönyörűsége a kül­földön is nevezetessé tette Budapestet és így min­den tekintetben érthető, ha az illetékes ügyosztály felhasználja a kínálkozó alkalmakat Budapest to­vábbi ékesítésére. A közeljövőben nevezetes és lenyűgözően érde­kes kertészeti csodával bővül a budai hegyvidék. Az új transzverzális út. a Csend-utca és a Budaörsi- út által határolt úgynevezett tabán-krisztinavárosi régi temető korhadt sírkövei eltűnnek helyükről. Ezt a már régen megszüntetett köztemetőt eltávo­lítják a Sashegy völgyéből és helyébe odavarázsol­ják a régen megálmodott budai csodaparkot, amely­hez foghatot nemigen találni sehol a világon. A megvalósítandó nagyszabású tervről illetékes helyen a következőben informálták a Fővárosi Hír­lap munkatársát: — A temetők adminisztrálásával meghízott köz­egészségi ügyosztály néhány nap múlva hirdetmény­ben hozza a közönség tudomására, hogy a szóban- forgó temető jellegét megszünteti, ezt követőleg a temetőben még feltalálható sírjelzéseket, köveket és kereszteket a németvölgyi temetőbe helyezik át és a hatalmas területet parknak nyilvánítják. A szükséges helyszíni bejárás már megtörtént, amelyen résztvettek az összes illetékes tényezők és megállapították a parkírozás menetét, valamint a kertészeti teendők sorrendjét. — Régi terve a fővárosnak, hogy alkalmas he­lyen megteremti Budapest rózsaligetét, amelyhez fogható Európában még nincsen. A tervek szerint 100.000 rózsatőt ültetnek el az egykori temető talajába és megvalósítják a magyar Rosarium intézményét, amelyben helyet kapnak az összes létező rózsafajták, különböző nagyságú és színű gyönyörű, illattól terhes virágok, hogy hir­dessék a magyar kertészeti tudomány páratlan fej­lettségét és imponáló keretbe foglalják a hegyvidéknek ezt a kies fekvésű völgyét. A munkálatokat még a nyári hónapokban megkezdjük és bár a költségve­tésben nem szerepel a rózsaligct létesítésére szük­séges tekintélyes kiadási, előirányzat, a kertészeti igazgatóság a saját állományából rendszeres irá­nyítással megkezdi a rózsatők elültetését. A főváros reméli, hogy a budai rózsaliget egyiko lesz a legvonzóbb látványosságoknak. isiításoknál idén esetlen Kikötötte a fiái- ivet a mr hajózási vállalatok igénvievételét 71 hajórakomány gázszénből mindössze 6 érkezett idegen lobogó alatt — Az óbudai gázgyártól vásárolt 2000 tonna ammóniák elszállításáról a vevők rendelkeztek A tanács legutóbbi ülésén felszólalás hangzott el, amely erősen kifogásolta, hogy a gázművek szál­lításaik lebonyolításánál túlnyomó részben külföldi hajózási vállalatokat vesznek igénybe. A polgár- mester nyomban bejelentette, hogy ebben a kérdés­ben vizsgálatot rendel el és arról részletesen refe­rál a tanácsnak. A vizsgálat megkezdődött és munkatársunk beavatott helyen érdeklődött: mennyiben igazolódott be a tanácsülé­sen elhangzott felszólalás állítása és melyek a fővá­ros ezirányú jövőbeli intézkedései. — Mint ismeretes, a múlt év közepéig a főváros gázszénszükségleténck túlnyomó részét Csehország­ból szereztük be, — nlondották — és a szállítmá­nyok vasúton érkeztek Óbudára. Kereskedelempo­litikai okok és a biztonság kérdése tették szüksé­gessé, hogy a változott viszonyokkal számolva, minden eshetőségre biztosítsuk a főváros gázellátá­sát és így rendeltünk szenet Törökországból, Né­metországból, Angliából, Lengyelországból és Bul­gáriából. Ezek a szállítmányok, túlnyomó részben, tényleg víziúton érkeztek. A szénküldeményeket a főváros részben ab Braiia, részben ab Óbuda-gyár vásárolta és vette át. A szállítmányok lebonyolítá­sánál, — anélkül, hogy erre bármilyen külön uta­sítás érkezett volna, máris az volt a törekvés, hogy a szállításban lehetőleg minél nagyobb mérték­ben részesüljenek a magyar hajózási vállalatok. — Az említett szénszállítmányok Brailáig tenge­ren, onnan pedig Dunán át érkeztek az óbudai gyárba. A török szén lekötésénél, ahol Braiia volt az átvételi állomás, közöltük a török bányák igaz­gatóságával, hogy a szállítást lehetőség szerint ma­gyar tengerhajózási vállalatokkal bonyolítsák le. Török részről erre meg is volt a hajlandóság, de részben a magyar hajózási társaságok szállítóesz­közeinek elégtelensége, másrészt nagy tarifális dif­ferenciák miatt a szándék keresztülvihetetlen volt. A magyar tengerhajózási társaságoknak a szállítá­sainkba való bekapcsolását általában a következő okok nehezítik meg: az eladó cégek részben saját hajóikkal rendel­keznek, vagy pedig a saját államaik hajózási vállalatait tartoznak igénybevenni. Magyar tengeri gőzösünk viszont olyan kevés van, hogy egészen véletlen, ha azok közül valamelyik a határidőhöz kötött szállí­tásoknál a rakodás időpontjában a kikötőben ren­delkezésre állhat. De még e nehézségek mellett sem szűnt meg sohasem hangsúlyozni a főváros a ma­gyar tengeri hajók igénybevételét, sőt szállítócé­geink is igyekeztek e kívánságunknak eleget tenni. Ezt bizonyítja például, hogy a Németországból vásárolt szénmennyiség har­madik részlete a magyar „Csárda“ gőzösön van útban Braiia felé. — Kétségtelen tehát, hogy a lehetőség határain belül mindent elkövetünk a magyar tengerhajózás foglalkoztatása érdekében, azonban nagyon megne­hezíti a helyzetet, hogy a magyar folyamhajózás­nak a magyar tengerhajózási társaságokkal való kooperációja nincsen biztosítva, ami nélkül a ma­gyar tengerhajózás fellendítésére, az elenyészően kevés szállítási eszköz mellett, gondolni sem lehet. — Hangsúlyozzuk azt is, hogy mindazok a szén­mennyiségek szállítására, amelyeket Brailában vet­tünk meg, a MFTB-rel kötöttünk megállapodást, így például a MFTB-rel bonyolítottuk le 25.000 tonna török szén és 5000 tonna német szén dunai szállítását. Tekintettel azonban arra, hogy a MFTR sem tudja pontos határidőre a maga hajóparkjával egyedül az egész mennyiséget szállítani, ezért a fuvarozást részben idegen hajózási vállalatok­nak engedte át. így aztán, annak ellenére, hogy a megállapo­dást a MFTR-rel kötöttük, mégis, nemcsak idegen uszályok, hanem idegen gőzösökkel vontatott szál­lítmányok is érkeztek az óbudai gázművek rakodó­partjához. Erről azonban a főváros nem tehet, ez a MFTR belső üzleti ügye. —- A másiik 30.000 tonnás német szénszállítmányt a Bajor Lloyd szállítja a Dunán. Ennek a szállítá­sába nem szólhattunk bele, mert a vásárlás ab Óbuda történt. A Bajor Lloyd különben tagja az együttműködő dunai hajózási társulatoknak, a MFTR-t tehát ebből a szállításból a megállapodás­szerű rész megilleti. Végül a legutóbb vásárolt 5800 tonna lengyel szenet, amelyet Gdynia kikötőben vettünk meg, az Intercontinental Szállítmányozási Vállalat­nak adtuk át hazaszállításra. Itt is kikötöttük, hogy Brailától Óbudáig ma­gyar hajókban kell történnie a szállításnakj Az Angliában vásárolt 3300 tonna gázszénszállításnak feltételeit nem szabhattuk meg, ezt teljes egészében idegen hajók szállították. A Bulgáriában vásárolt szenet a MFTR, egy lengyel szénszállítmányt pedig a MFTR-rel együttműködő Dunagőzhajózási Társa­ság szállította. Összesen 53 hajórakomány szenet vásároltunk ab Braiia, ez a mennyiség a MFTR-rel kötött megállapodás értelmében érkezett hozzánk, az ab Óbuda vásárolt 18 hajó szénből 12 uszályt a Bajor Lloyd szálltott, tehát idegen hajón mind­össze csak 6 rakomány érkezett. — Nem áll meg az a híresztelés sem, hogy a kö­zelmúltban tengerentúlra hatezer tonna kénsavas ammoniákot külföldi hajóval szálltottunk. Az igaz­ság az, hogy öt részletben tényleg eladtunk 2000 tonna ammoniákot, amely tudvalevőleg az óbudai gázgyár mellékterméke. A vegyi anyagot azonban a devizanehézségek miatt ab Óbuda adtuk cl abba azonban nem szólhattunk bele, hogy a vevők milyen nemzetiségű hajón szállítják át a tengeren. Hatezer tonnát annál kevésbé adhattunk el, mert ez ötévi termelésnek felel meg.

Next

/
Thumbnails
Contents