Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-02 / 18. szám
0 jfm Budapest, 1934 május 2. Hatóságilag alatamasszifálc a Kábelipariéi áráiKtaí uráfái Asz Hleklromosmíívek monopóliumot hisíosíí a kartelgyárímány sszámúra A kábelgyárak egymásután hozzák nyilvánosságra mérlegeiket, amelyek azzal a meglepetéssel szolgálnak, hogy az általános rossz viszonyok ellenére kitűnő üzleti eredményeket jelentenek. így a pozsonyi Kábelgyár után a Siemens-Schuckert Müvek mutat ki jelentékeny nyereséget és nem kétséges, hogy a Felten.Guillome szintén kitűnő üzleteredményről fog beszámolni. Ez a három kábelgyár együttvéve alkotja a „szigetelt vörösrézhuzaP-kartellt, amelyben még egy kisebb kábelgyár is helyet foglal, az Astra, amelynek azonban a kartellben csak jelentéktelen szerep jut. Abban a tényben, hogy a fölsorolt három, illetve négy kábelgyár együttvéve, mint kartell fejt ki jelentős közgazdasági tevékenységet, már magyarázatát is kapjuk annak, hogy minek köszönhetik a kábelgyárak nagyszerű üzleti eredményeiket. A kartellek általában nem prosperálnak rosszul, a szigetelt vörösrézhuzal kartell azonban minden más összebeszélésen alakuló egyezmény mellett is külön speciálisan védett helyzetben van, amely védelmet sajátságos módon, bizonyára akaratlanul és jóhóiszeműen, de annál nagyobb biztonsággal a fővárosi Elektromos Müvek nyújtják a kartellnek. A fővárosi Elektromos Művek egyszerűen monopóliumot biztosítanak ennek a kartellnek, mégpedig olyan monopóliumot, aminőt sem kormányzati, sem más hatalmi tényezők nem tudnának egyetlen kartell részére sem nyújtani. Ezt a monopóliumot olyan módon biztosítja a fővárosi Elektromos Művek a kartellnek, hogy más, a kartellen kívülálló gyárak állal készített szigetelt vörösrézhuzaloknak az épületekbe való beszerelését szigorúan megtiltotta szerelőmunkásainak. Minthogy pedig a főváros területén fölhasznált szigetelt vörösrézhuzal 75—85 százaléka az Elektromos Művek által végzett beszerelés útján kerül fölhasználásra, képzelhető, hogy más, a kartellen kívülálló gyár drótvezetékei alig kerülhetnek fölhasználásra. Magyarul szólva más huzalgyárnak, amely nem tartozik a kartellba, nincs életlehetősége a főváros területén. Hiába olcsó, hiába gyárt teljesen azonos minőségű huzalokat, nem tudja eladni, mert a Biosz beszámoló,fa az elmúlt évről A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége (BIOSz) április 27-én tartotta meg Gergely Tódor m. kir. gazd. főtanácsos, az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezérigazgatójának elnöklete alatt teljes ülését, melyen a Magyarországon működő biztosítótársaságok csaknem teljes számban jelentek meg. Dr. Kutasi Elemér, a Szövetség igazgatója előterjesztette a Szövetség évi jelentését, mely igen részletesen ismerteti a biztosítási intézménynek alakulását, valamint a Szövetségnek az elmúlt 1933. évben kifejtett sokirányú munkásságát. A jelentés kifejti, hogy az 1933. év végén az általános gazdasági helyzetben a javulásnak már bizonyos time t< i voltak ugyan érezhetők, ez a javulás azonban a biztosítás i üzletben még nem jelentkezett, mert a konjunktúra változásai mindig csak bizonyos késedelemmel érik el a biztosítás területét. A jelentés megemlékezik a dollárválságnak az életbiztosításra gyakorolt kihatásairól, kiemelve azt, hogy a dollárbiztcsítások fedezeti értékeinek a dollár árfolyamának esésével kapcsolatos nagy érték vesztesége folytán a biztosító társaságok osztoztak a biztosított felek által szenvedett veszteségekben, sőt a társaságok veszteségei az említett értékpapírok erős kamat- redukciója és egyes értékpapírok kamatszolgáltatásának teljes szünetelése következtében a felek veszteségeit lényegesen túl is haladták. A jelentés utal arra, hogy a biztosító társaságok a legelőzékenyebben honorálták a leieknek a dollárbiztosításoknak pengőbiztosításokra való mind sűrűbben jelentkező kívánságait és — noha erre törvényes kötelességük nem állt fenn — áldozatok árán is igyekeztek csökkenteni az ily átalakítások alkalmával a feleknek veszteségeit. Részletesen beszámol a jelentés a különböző gazdavédelmi rendelkezésekről és azoknak kihatásáról a biztosítási üzletre, valamint a bolctta-rendelet biztosítási vonatkozásairól. Ismerteti a Szövetségnek a jnérlegrendeletek körüli munkálatait és részletesen méltatja a tűzrendészet újabb szabályozását tárgyaló törvényelőkészítő munkáig,tokát, s beszámol a BIOSz-nak e Beér Sándor sománcíúhlm a legszebbel^ V., Gr. Tisza Istvin-utca 5. — Telefonszám: 82- 4—2o> huzal nem „szabványos“, nincs külső tekercsében a fehér és zöld cérnaszá'l. Nem kétséges, hogy a fővárost, illetve az Elektromos Műveket a legmesszebbmenő biztonsági szempontok vezették akkor, amikor bizonyos szabványokat állapított meg és szigorúan megköveteli, hogy az épületekbe fölszerelt villanyvezető drótok teljes mértékben megfeleljenek az előírt biztonsági követelményeknek. A közönség érdekében legelemibb kötelessége ez a fővárosnak, azonban azt hisszük, hogy a biztonságot még sem lehet a villamosdrótokba befűzött fehér és zöld szálak eredményének minősíteni. A jelzett szálak ugyanis azt bizonyítják, hogy amelyik drót ezt tartalmazza, az megfelel a szabványosító tanács által előírt követelményeknek. Szakemberek azonban egyszerűen mosolyognak a szabványosság eme kellékein és magán a villamos-huzaloknál megállapított szabványosság’on, mert szerintük a „Szabvány-tanács“-ban az érdekelt kartellta- gok, vagyis a gyárak képviselői domináló szerepet játszanak és kizárt dolog, hogy más, kartellenkívül- álló gyárak produktumait szabványosnak minősítsék. Hiába számít a kart ellenkívüli gyár lényegesen olcsóbban ugyanolyan jó minőségű, a szabványoknak teljesen megfelelő és teljes biztonságot nyújtó huzalokat, azok alkalmazását az Elektromosművek le_ hetetlenné teszik. így természetesen kettős védelmi övezetben van a kábelkartell és nincs rá mód, hogy árdiktatúráját letörjék. Nagyon érthető tehát, hogy gyárai oly fényes üzleti eredményről tudnak beszámolni. Ha pedig vizsgáljuk a kartellban helyetfoglaló gyárak ily különös védelmével milyen közérdekű célt szolgálnak, meg kell állapítani, hogy az egész kartellban csak egy, magyar vállalat foglal helyei, az Astra, amelynek egyébként csak jelentéktelen kontingense van, a többi gyár mind külföldi jellegű vállalkozás és üzleti eredményei a külföldi tőke erősödését szolgálja. Ezekután teljesen érthetetlen, hogy miért szolgáltatják ki a magyar fogyasztóközönséget ezeknek a külföldi tőkéseknek miért részesítik őket a szabványok különös védelmében és miért nem teszik lehetővé, hogy más magyar vállalkozás is részt vehessen a szigetelt vörösrézhuzalok gyártásában és íorgalombahozásában. tárgyban a különböző minisztériumokhoz intézett felterjesztéseiről. Az egyes biztosítási ágakkal kapcsolatos különböző intézkedéseket, a dollár áresésével összefüggő egyes életbiztosítási technikai kérdésekben hozott szövetségi intézkedéseket és határozatokat. Igen behatóan foglalkozik végül a jelentés a különböző közterhek felemelésével, hangsúlyozva azt, hogy a biztosító társaságok közterhei —- különös figyelemmel a társaságokat sújtó valorizációs terhekre — elérték már a társaságok teljesítőképességének végső határát. A teljes ülés a jelentést, valamint a Szövetség zárszámadását egyhangúlag tudomásul vette és köszönetét nyilvánított a Szövetség vezetőségének értékes és eredményes munkájáért. k Kőszén közgyűlése A Magyar Általános Kőszénbánya Rt. negyvenkettedik rendes évi közgyűlését Berzeviczy Albert dr. b. t. t. clnöklésével tartotta meg. Az elnök meleg szavakban emlékezett meg Bisteghi Rudolfról, az igazgatóság elhúnyt alelnökiről és Bellák Gyula igazgatósági tagról, akiknek érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. A társulat jelentése szerint az 1933. évi széntermelés az 1932. évhez viszonyítva, 8.4 százalék visszaesést mutat. Megemlékezik a jelentés az 1933 júniusában szénadó címen életbeléptetett újabb teherről, valamint arról, hogy a mezőgazdasági célokra szállított szón és brikett árának , leszállítását a vállalat 1933-ban is fenntartotta. A megnövekedett közterhek folytán ezek az árak most már a háború előtti árak színvonala alá süllyedtek és a széntermelés rentabilitását kérdésessé teszik. A tatai kokszbrikettgyár termelése simán volt elhelyezhető. A felsőgallai szénlepárolótelep termékei (telítőola.l stb.) elismeréssel találkoztak. A portlandcementgyár és bauxitcementgyár foglalkoztatása az előző év színvonalán »-'mozgott, a felsőgallai és hejőcsabai mésziizemek szállításai további visszaesést tüntetnek fel. Csökkent a felsőgallai karbidgyár termelése is. A szón és a cement exportja a szomszéd államok korlátozó intézkedései folytán visszaesést mutat. A társulat érdekkörébe tartozó elektromos áramszolgáltató vállalatok beruházásaikat nagyobbrészt befejezték és áttértek üzletszerző tevékenységük kiépítésére, ami a kedvezőtlen gazdasági viszonyok ellenére számszerűen kielégítő eredménnyel járt. A zárószámadás az előző évi nyereségáthozattal együtt 3,348.830.24 pengő tiszta jövedelmet mutat ki (1932-ben 4,758.751.16 pengő). A közgyűlés által elfogadott nyereség- felosztási javaslat értelmében az általános tartalékra 350.000 (500.000), a tisztviselői nyugdíjintézet dotálására 275.000 (350.000), munkásüdülési célokra 100.000 (100.000). kulturális célokra 50.000 (50.000) pengő fordíttatik, az 1933. évi osztalékszelvény pedig darabonként tíz pengővel (tavaly 14 pengő) kerül május 1-től kezdődően beváltásra. A közgyűlés az igazgatóság tagjaivá poradai Rapoport Alfréd dr.,' Simon Izidor és Vida Jenő igazgatósági tagokat újból megválasztotta, Széchenyi Károly grófot pedig a felügyelőbizottság tagjává választotta. A közgyűlést követő igazgatósági ülés elnökké Berzeviczy Albert b. t. t., felsőházi tagot, alelnökké Vida Jenő felsőházi tag, vezérigazgatót választotta meg. A TÉBE közgyűlése. Ünnepélyes keretek között zajlott le a TÉBE közgyűlése. Gömbös Gyula miniszterelnököt Imrédy Béla pénzügyminiszter képviselte és ott voltak a közigazgatási élet kiválóságai közül báró Korányi Frigyes, a P. K. elnöke, Schober Béla, a Nemzeti Bank vezérigazgatója és Weiss Fülöppel az élén az összes pénzintézetek vezetői. Hegedűs Lóránd elnöki megnyitója után Imrédy Béla pénzügyminiszter az együttműködést hirdette és kérte az érdekelteket, hogy a TÉBE keretében a szolidaritást tovább erősítsék. Rámutatott a különböző termelési ágak együttműködésének fontosságára, mert csak így nyílik lehetőség a gazdasági válságból származó terhes örökség likvidálására. A zárszámadások és a költségvetés elfogadása után Posch Gyula dr., a Pesti Hazai ügyvezető igazgatója tartott érdekes előadást az adósvédelem határáról. Végül Madarassy-Beck Marcel javaslatára újból Hegedűs Lórándot választották meg a TÉBE elnökéül. A közgyűlés alkalmából a TÉBE Hegedűs Lóránd előszavával 150 oldalas kötetben számolt be múltévi munkásságáról, amely érdekesen mutatja be a pénzintézetek múltévi tevékenységét. Kiemeli a jelentés, hogy a pénzintézetek helyzetét megkönnyítette az a körülmény, hogy Imrédy Béla dr. pénzügyminiszter a pénzügyi problémákat európai megvilágításban fogta fel s nyilatkozataiban állandóan kiemelte a bankok és takarékok fenntartásának, valamint szabad működésének feltétlen szükségességét. A jelentés ezután taglalja a TÉBE életében fölmerült eseményeket. A Pénzinetézeti Központ közgyűlése. A Pénzintézeti Központ április 28-án tartotta dr. báró Korányi Frigyes, ny. pénzügyminiszter elnöklete alatt rendes évi közgyűlését. A közgyűlésen a pénzügy- minisztert dr. Iklódy-Szabó Andor miniszteri osztályfőnök képviselte. Az igazgatóság jelentését Pásztor Miksa vezérigazgató terjesztette elő. A közgyűlés tudomásul vette és megállapította az 1933 december 31-i mérleget, amely 1,518.827.57 pengő tiszta nyereséget eredményezett. A közgyűlés a pénzintézeti üzletrészek után az alapszabályszerű maximális 6 százalékos osztalékot, a kincstári üzletrész után pedig í százalékos osztalékot állapított meg. Az Első Magyar Általános Biztosító Társaság április hó 28-án tartotta 1934. évi rendes közgyűlését, amely az 1933. évi nyereséget 247.638.78 pengőben, az osztalékot pedig 8 pengőben állapította meg. A Baross Szövetség május 9-én tartja közgyűlését. A Baross Szövetség évi rendes közgyűlését idén is ünnepies keretek között tartja a pesti Vigadóban május 9-én, este 8 órai kezdettel. A fővárosi és környéki közel kétezer Baross-tagon kívül bejelentette a közgyűlésen való részvételét Debrecen, Pécs, Szeged, Békéscsaba, Kecskemét, Miskolc, Vác, Veszprém és több város és község kereskedő- és iparos testületé is. A Baross Szövetség ünnepi közgyűlésén avatja be tisztségébe József Ferenc királyi herceget, akit legutóbb választott meg és kért fel a Szövetség idegenforgalmi és fürdőügyi főcsoportjának vezér- elnökévé. Fizetésképtelen egy genfi nagybank. A Genfben székelő Schweizerische Diskontbank beszüntette fizetéseit. A bank a Banque de Génévé összeomlása következtében már hosszabb idővel ezelőtt nebez helyzetbe jutott. A bajbajutott genfi pénzintézetnek hitelezői minőségben a budapesti piaccal is vannak kapcsolatai. A Magyar Csokoládé- és Cukorkagyárak Szövetsége minap tartott közgyűlésén új vezetőséget választott. Elnök lett dr. Radocza Tibor (Gerbeaud Rt.), társelnökök Hajdú Zoltán (Hunnia csokoládégyár) és dr. Stühmer Géza (Stühmer Frigyes Rt.), pénztáros Bán Leó (Magyar Kakaó- és Csokoládé- gyár Rt.). Versenytárgyalásé döntések A múlt héten tartott nyilvános és szűkkörű versenytárgyalások alapján a különböző közmunkákat és közszállításokat a következő cégek kapták: 650 000 ív irodai papír szállítására a fővárosi hivatalok részére: Hazai Papírgyár Rt. 21.032, Diósgyőri Papírgyár Rt. 7590, - Első Magyar Kartonlemezgyár Rt. 1525 pengő vállalati áron. Villanyszerelési munkát a Gellert-furdő uszocsarnoka- ban: Alexy György 5694 pengő vállalati áron. Kőmívesinunkát a Rudas-fürdő kazanhazanal: l'ratu- csevics Ernő 20.241 pengő vállalati áron. Hiányait János """"""""""TEaMÉszsTES KEssnßvaz S" ■BKEZSrSEffl öTŐGYVMS. BOY HÁZTARTÁSBAN 6KM HIÁNYOZHAT NATASÁBAN FEL0UjHnjjAI*Ii^!t SAXLEHNER AHDRAS, BUDAPEST
