Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-02 / 18. szám
4 Budapest, 1934 május 2. Városszabályozási és városrendezési szabályok a jövő Budapestjének kialakítására R főváros ismerteti elgondolásait a Közmunkák Tanácsával, hogy azokat az építési szabályzat elkészítésénél figyelembe vehessék A Közmunkatanács már több mint két esztendeje dolgozik az új építési szabályzat megalkotásán, amelytől az építések engedélyezésénél és a magán- építkezések terén általában tapasztalható számos nehézségeknek és bizonytalanságoknak elhárítását várják az építészek, az érdekelt hatóságok és a nagyközönség egyaránt. A Közprnnkatanács munkájával párhuzamosán behatóan foglalkozik a kérdés-, sei a főváros is. Nemcsak a. városrendezési és magánépítési bizottság végez e tekintetben igen értékes előmunkálatokat, hanem a városfejlesztési bizottság is, mert az a törekvése, bogy a jövő Budapestjének kialakulásánál megszűnjön az építési anarchia, amely a múltban a budapesti városépítést jellemezte. A városrendezési ügyosztály és a városfejlesztési bizottság elgondolásairól Kempelen Ágoston műszaki főtanácsosnál, a városrendezési osztály vezetőjénél érdeklődtünk, aki a Fővárosi Hírlap munkatársát a következőkben tájékoztatta: — A fővárosnak nem feladata és népi is hatásköre, hogy új építésügyi szabályzatot alkosson, ezen a Közmunkatanács dolgozik, hanem azokat az általános irányelveket kivánja felállítani, amelyeket a városépítési terv, a városépítési jogszabályok megállapításánál és a városfejlesztési program elkészítésénél zsinórmértékül kell majd tekinteni. Az ügyosztály és a bizottság elgondolása szerint a jövőben nagy gondot kell fordítani arra, hogy az építkezések az egyes övezetek jellegének és rendeltetésének megfelelően nyerjenek engedélyt. Természetesen minden körülmények között szem előtt kell tartani az általános esztétikai és higiéniai követelményeket. A bizottság felfogása szerint a területek rendeltetésének megállapításánál a földrajzi adottságokat, a fejlődési adottságokat és a fejlődési tendenciát kell vizsgálni. Az utóbbiak közül azonban csak azok veendők figyelembe, amelyek összeegyeztethetők azzal az általános törekvéssel, hogy a külterjes fejlődést feltétlenül a szükséges keretek közé kell szorítani. Mivel Budapestnek a többi európai nagyvárosokhoz mérten nagy a terjedelme, ezt az óriási területet a mai teherbíróképesség mellett közművekkel csak nagyon hosszú idő alatt lehet ellátnit viszont a tiszti főorvosi jelentések adatai számos alkalommal rámutattak azokra a közegészségügyi veszélyekre, amelyeket különösen a szennyvízelvezetés hiánya okoz. — Élesen el kell határolni a jövőben a gyárövezeteket a lakott részektől. Györövezet számára a bizottság Csepelszigetének a fővároshoz csatolt részét tartja közegészségügyi, ipari és városrendezési szempontból a legalkalmasabbnak. A lakóházak számára kijelölt terület övezeti beosztásánál a bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a centrális fejlődési rendszert kell előmozdítani. Ez annyit jelent, hogy a város belső részeiben az intenzív beépítést engedjük meg, míg a külsőbb részeken úgy az épületek méretét, mint a beépítés sűrűségét jelentékenyen korlátozzuk. A belső területen a jövőben a zártsorú lakóházak övezetében csatlakozó udvaros beépítéseket engedélyeznek és az épületek legnagyobb magasságát 22 méterben, legfeljebb ötemeletes magasságban korlátozzuk. Általában az az irányelv, hogy az épület magassága ne legyen nagyobb, mint az utca szélessége. A túlnagy épületeket is kolátozni kívánaja a főváros, még pedig úgy, hogy átlag 15—20 méter legyen egy-egy belterületen épített ház utcai frontja. Ez megfelel olyan lakóháznak, amelyen emeletsoronként két közös lépcsőkázzal biró, két-háromszobás lakás fér el. Speciális előírásokat óhajt érvényesíteni a főváros az északra néző házak építésénél, hogy kellő napsütést és levegőt biztosítsanak. A villaövezetekten a telkek nagyságát lehetőleg 500, de minimum 300 négyzetméterben szeretné .megállapíttatni a főváros, a minden oldalról körülépített udvarokat és az ilyen levegőtlen udvarokra néző lakásokat a jövőben egyáltalában nem óhajtják engedélyezni. — Különleges rendelkezéseket tartalmaz a tervezet a weekendtelepekről és elejét akarja venni annak, hogy ezek az ideiglenes jellegű épületek idővel állandó lakásokká vagy nyomortanyakká váljanak. — Szabályozni fogják az egyes lakóházak méreteit, különösen közegészségügyi és a városkép szempontjából. Egy-egy lakásterület minimumának 40 négyzetmétert írnak elő. A lakóhelyiségek magassága a többlakásos béi'házakban legalább 3 méter, a családiházakban legalább 2.80 lesz. A földszintes ház külső magassága 5 méterben, az egyemeletes házé 8 és fél méterben, a kétemeletes házé 12 méterben, a háromemeletesé 15 és fél méterben, a négy- emeletesé 18 K méterben, végül az ötemeletesé 22 méterben nyer megállapítást. A jövőben a félemelet teljes emeletsornak számít, manzárdot szintén csak emeletsor helyett lehet építeni, lapos tetőt zárt házsorban pedig csak akkor, ha az az egész házsorra elő van írva. — Ami az utcák méretét illeti, erre vonatkozóan a bizottságnak az az álláspontja, hogy a lakóházakkal beszegett utcák legalább nyolcméter szélesek legyenek. — Foglalkozik végül a tervezet azzal, hogy az egyes telkek milyen arányban legyenek beépíthetők és hogy az egyes építési övezetekben hol alkalmazzanak zártsoros, sávos, vagy szabadonálló beépítési módozatokat. Végül az építési és telekalakítási tilalom kérdése is foglalkoztatja a tervezetet. Nemcsak a mezőgazdasági és üdülőhely célokra szolgáló területekre kívánják alkalmaztatni az általános építési tilalmat, hanem olyan vidékekre is, amelyek lakóhelyül vannak ugyan kijelölve, de közművekkel még nem rendelkeznek. Szükségesnek tartja a bizottság, hogy az építési tilalmakkal és korlátozásokkal párhuzamosan parcellázási tilalmakat és korlátozásokat is állítsanak fel. Mindezeket a szempontokat a főváros közli a Közmunkák Tanácsával, hogy azokat az építési szabályzat megszerkesztésénél figyelembe vehessék. A őalgótarjáni Kőszénbánya lépett a távfűtés finanszírozásától Nem kapott külföldi ajánlatot a főváros A közelmúltban úgy látszott, hogy Budapest komoly technikai vívmánnyal és a közönséget közelről érintő kényelmes fűtési rendszerrel gazdagodik. Mértékadó gazdasági tényezők sok lehetőséget kínáló fantáziát láttak a távfűtés megvalósításában és beható tárgyalásokat folytattak a főváros vezetőségével a távfűtési hálózat kiépítése érdekében. A polgármester a legnagyobb mértékben alátámasztotta a magánvállalkozás útját és ügyosztályközi bizottságot küldött ki a részletek letárgyalására. Alapos és megKŐS1ÉNBÁNYÁÉI ’S TÉGLAGYÁR TÁRSULAT PESTEN (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD-UTCA 3. TELEFONSZAM: 25-5-54, 25-6-55 6* 25-5-50. fontolt tanácskozások után elkészült végre a távfűtési koncessziók tervezete, amelyet hozzászólás végett meg- küldöttek az érdekelt ajánlattevőknek is. A főváros a válaszadásra kényelmes beosztású terminust állapított meg, a legnagyobb meglepetésre azonban a távfűtési érdekeltségek többé nem jelentkeztek. Ilyen körülmények között felmerült az a kérdés, hogy milyen okok miatt került le a napirendről a távfűtés ügye. A szerződéstervezet készen áll, a fűtőcentrálék ki vannak jelölve, a városfűtési körzetek beosztása is megtörtént, a szerelőipar a legnagyobb reménységRemetehegy platóján Doherdó-út 10—16. sz. alatt, József Forenc főherceg és Schmidt Miksa kastélyai közvetlen szomszédságában, szépfekvésii, befásított 300 négyszögöles üres villatelhek és villaépületeit eladók A parcellák a 72-es villamostól nóhány percnyire, főútvonalon terülnek el, könnyen megközelíthetők. Remek kilátás, elsőrangú hegyi levegő. Bővebbet a helyszínen, vagy X,: 83-2-89 alatt. gél várja a munkaalkalmat, — a távfűtés ügye pedig egyelőre megbukottnak tekinthető. A Fővárosi Hírlap értesülése szerint Bánó László és Marik Ernő mérnökök bejelentették a polgármesternek, hogy végleges válaszukat függőben tartják és a későbbi időpontban fognak újból érintkezést keresni a részletek letárgyalása végett. A váratlan visszalépés mögött az a tény húzódik meg, hogy a vállalkozásban eredetileg a tőkét reprezentáló Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nem találja rentábilisnak a befektetett tőke hozamának megfelelő biztosítását és ezért eltekint a Bánó—Marik ajánlkozás támogatása elől. A nagy magyar bányavállalat a legkomolyabb célkitűzéssel foglalkozott éveken át a távfűtés ügyével, a pénzügyi számítások azonban olyan jövőt ígértek, hogy abból egyelőre hiányzik a realitás és mindaz, amely komoly tőke mozgósítását érdemessé tenné. A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. az ilyen irányú elhatározását természetesen a polgármesternek bejelentette és fenntartotta magának azt a lehetőséget, hogy a gazdasági viszonyok jobbrafordulása esetén ismét bekapcsolódik a távfűtési elgondolások valóraváltásába. A Salgótarjáni ezt annál inkább megtehette, mert kötelező megállapodása senkivel sem volt és viszzalépését kizárólag azok a pénzügyi számítások idézték elő, amelyek szerint a budapesti távfűtés ezidőszerint nem kínálkozik józan befektetésnek. A Salgótarjáni visszalépése azt jelenti, bogy a távfűtés ügye lekerül a napirendről, mert hozzá hasonló komoly itőkeérdekeltség nélkül ezt a technikai újítást életrehívni nem lehet. Függetlenül ettől, felmerült a gáztávfűtés megvalósítása, amelyet Koller—Gálócsy mérnökök terjesztettek elő. Régi tervüket alaposan átdolgozták és újabb elképzelésük szerint » kísérleti gázfűtőtelepet létesítenének a Műegyetem mellett. A gázfelesleget itt értékesítenék és reméilk, hogy kisebb beruházású tőkével sikert érnek el az új rendszerrel. Bánó László és Marik Ernő mérnökök egyébként a polgármesterhez intézett beadványukban rámutatnak az általuk készített rendszernek helyességére és meg vannak győződve annak a budapesti viszonylatban legalkalmasabb voltáról. Reményeiket nem adják fel, hogy terveiket sikerre vihetik, nem jelölik meg azonban azt az időpontot, amikor a konkrét tárgyalásokat újból megindítják. Ilyen körülmények között nincs sok kilátás arra, hogy a budapesti távfűtés belátható időn belül valósággá váljon, mert a városházán a leghatározottabban megcáfolták azt a bírt is, mintha a távfűtés bevezetésére külföldi vállalat tett volna ajánlatot. TRAUB ODON aszfalt, szigetelő, tetőfedő vállalata Budapest, X., Rezsö-tér 3. Tel. 41-1-65 Kiss Jenő okleveles mérnök, építési vállalkozó Budapest, V., Zoltán-ucca 10. Telefoni 150-81 izeiedy Béla Jenő OKL. GÉPÉSZMÉRNÖK, KÖVEZÓMESTER ÜT-,VASÚT-, BETON- ÉS MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALKOZÓ Budapest, I. Alkotás-u. IS. II. 1. Tel.: 52-8-52
