Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-05-02 / 18. szám
2 Budapest, 1934 május 2. A határozati javaslat: Amennyiben a kormány e héten a félbarna kenyér árára vonatkozólag kielégítő döntést nem hoz, úgy ennek a kenyértípusnak az előállítását a budapesti és pestkörnyéki sütőiparosok beszüntetik. A forradalmi szabadosságra emlékeztető fene- gyerekeskedés, a kormány felé irányitott rneglec- kéztetés valószínűleg nem téveszti ol hatását azokon a helyeken, ahol a tekintély tisztelet mindenkire kötelező• megóvásán őrködnek. A magunk részéről megállapíthatjuk, hogy a sütőiparosok ökölrázogató gesztusa senkinek sem imponál. A sütőiparosok nem panaszkodhatnak elvérzésről, mert ezt szemléltetően megcáfolják a folyton szaporodó fényes kiállítású pékfiókok és az ingatlan- forgalom adásvételi kimutatásai. A huszonnyolc filléres félbarna kenyér a mai lisztárak mellett valóban lehetetlenség: olyan mélyre süllyedt ugyanis a magyar lisztnek a belföldi ára, hogy az a kenyér típus még jóval 28 filléren alul is busás hasznot hozna a pékiparnak. A legnagyobb megütközéssel kell visszautasítani azt az ajánlatot, hogy úgynevezett szegény- kenyér-tipust hozzanak forgalomba a pékek, mert ezt a típust már ismerjük a háborús időkből, amikor a kenyérhez hasonló élesztő és kovászragacs került ki a sütőműhelyekből. Ennek a ke- nyérosúfságnak az emlékét nem kívánjuk újból felidézni, örülünk, hogy eltűnt az idők homályában. Ahhoz pedig, hogy a mai félbarna kenyeret a jobbmódú társadalom is merészeli fogyasztani: a pékiparosoknak semmi közük sincsen. A határozati javaslat pedig méltó betetőzése annak a cinikus és alpári stílusnak, ami az ülésen megmutatkozott. Attól a fenyegetéstől, hogy beszüntetik a félbarna kenyér előállítását, ha a kormány még e héten nem hoz az árra vonatkozó kielégítő döntést: aligha hinnők, hogy Gömbös Gyula és kormánya komolyan megijedne. A nemzet legfőbb tényezői erre a szabotáló fenyegetésre csak azzal válaszolhatnak, hogy a kivételes jogkörükben nyert felhatalmazás alapján azonnali hatállyal leszállítják a kenyér túldimenzionált árait az egész vonalon. Kiemelik évtizedes elszigeteltségéből az óbudai városrészt Megkezdték a Margit-rakpart meghosszabbítási munkáit Egyik legrégibb és legindokoltabb követelménye a városrendezési feladatoknak az Óbudával kapcsolatos közlekedés megjavítása, amire azért van szükség, mert ez a városrész Budapest belső területeivel csupán egyetlenegy útvonalon közelíthető meg. A Zsigmond-utca az egyetlen ütőere Óbudának és nem egyszer kifejezésre jutott az az aggodalom, hogy a Zsigmond-utcában történő közlekedési akadály esetén: Óbuda el van zárva a külvilágtól és csupán a Duna felől vizijárművel közelíthető meg. Óbuda lakossága számtalanszor kifejezte azt az aggodalmát, hogy esetleges tűzvész, vagy más elemi csapás esetén a valamely okból eltorlaszolt Zsigmond-utca megbénítana minden mentési kísérletet. Számtalan városrendezési tervben ott szerepel az Újlakra és Óbudára irányuló parallel útvonal megnyitása, amire minden körülmények között azért is szükség van, mert az óbudai gyárak és a Margit- híd közötti összeköttetés lebonyolítása ezidőszerint a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Ennek a régi kívánságnak a megvalósítása most döntő stádiumba jutott. Az út- és csatornaépítési ügyosztály érdeme a valóraváltás, amelyről Király Kálmán • tanácsnok a következőket mondotta a Fővárosi Hírlap munkatársának: — Az újlaki és óbudai belső városrész a Margit- híddal és azon keresztül a főváros többi kerületével primitiv összeköttetési lehetőséggel rendelkezik. Közlekedési, biztonsági és városrendezési érdekek követelik, hogy az évtizedes sürgetések után megépüljön a párhuzamos útvonal és ezért elhatároztuk, hogy még az idén felmentjük Óbudát az elszigeteltség alól. A tervek szerint a Margit-rakpart széles kocsiútját továbbvezetjük közvetlenül a Duna mellett, egészen az Üstökös-utcáig, ahonnan folytatólag már kiépített közlekedési út áll rendelkezésre. — Ez az elhatározás azt jelenti, hogy a budai Dunaparton észak felé tovább folytatódik a kiépített kocsiút és ezzel lényegesen tehermentesítjük az agyonzsufolt Zsigmond-utcát, amelyen ma csak óriási torlódások és akadályok árán folytatható a járművek közlekedése. A dunai hajózás szempontjából is fontos a rakpart létesítése, mert ilymódon a partsáv mentén a hajók számára új rakodóállomásokat is létesíthetnek. Az ügyosztály munkája után orvoslást nyer az óbudai városrész legsürgősebb követelése és bizonyos, hogy az új útvonal mentén a városfejlődés hatalmas lépésekkel halad előre. Súlyos feltételek Mi hajlandó vdllalnl o masátisazdasás o feleslegessé vélt szellemi munkások foglalkoztatósét Ellenszolgáltatásul a fővárostól állandó közmunkát követelnek Megírta a Fővárosi Hírlap, hogy a polgármester kénytelen volt az üzemi műhelyek megszüntetésének határidejét május 15-éig kitolni, mert nem volt mód a feleslegessé váló munkások elhelyezésére, bár a főváros mindent megkísérelt, hogy munkához juttassa ezeket az embereket és ne kelljen őket önhibájukon kívül kenyértelenül az utcára tenni. A főváros különböző üzemeinél és intézményeinél mindössze hetven munkást sikerült elhelyezni és megbukott az a terv is, hogy egyrészüket a BSzKBT veszi át mint kalauzt vagy kocsivezetőt. A múlt hetekben ötven kiválasztott munkást vettek az előírt vizsgálat alá, de közülük mindössze hét vált be. A munkások egyrésze úgy talál elhelyezést, hogy a közeljövőben meginduló rokkantsági és kegydíjazási eljárás folytán megüresedő állásokra őket helyezik be, de még így is 150 körül jár az elhelyezésre váróik száma. A probléma megoldásában kedvező fordulatot várnak a kereskedelmi és iparkamara szombaton érkezett átiratától, amelyben válaszolnak a polgármesternek arra a megkeresésére, hogy a magángazdaság is igyekezzen munkásokat elhelyezni, hiszen a magángazdaság érdekei kedvéért szüntették meg azokat ~a műhelyeket, melyek munkásai most bizonytalan sors elé néznek. A kamara válaszában közli, hogy a legközelebbi napokban megküldi a fővárosnak azon ipartestületek és más szakmai érdekeltségek jegyzékét, amelyek hajlandók munkásokat alkalmazni. Az átirat szerint azonban az alkalmazásnak van egy furcsán hangzó feltétele, amely tisztázásra szorul. A kamara értesítése szerint ugyanis egyes magánüzemek és iparosok azzal a feltétellel veszik át a fővárostól a munkásokat, ha a székesfőváros munkaalkalmat biztosít számukra, illetve részesítik őket a kiadásra kerülő közmunkákban. Illetékes helyen érdeklődtünk, mi a fővárosnak az álláspontja o feltétellel szemben, mire a következő választ kaptuk: — A kamara kikötésére vonatkozólag az illetékes tényezők még nem döntöttek, de valószóinű, hogy a főváros semmiféle kötelezettséget nem vállalhat, nem garantálhatja semilyen üzemnek, vagy ipari vállalkozásnak, hogy munkát ad és azt sem, hogyha jut munka, az milyen terjedelmű lesz és mennyi időre szól. Ezt annál kevésbé tehetik, mert a közszállítási szabályrendelet értelmében a munkák túlnyomó részére nyilvános, vagy szűkebb verseny- tárgyalás van előírva és így elsősorban az ajánlatoktól függ, hogy melyik elfogadható és kinek lehet munkát kiadni. Másrészt nehéz elképzelni azt, hogy egyes magánüzemek és vállalatok azért, mert néhány munkást fölvesznek, követeljék a fővárostól, hogy állandóan ellássa őket közmunkával. Nem mehet bele a főváros az olyan megoldásba, hogy a munkások elhelyezésének állandó munka- biztosítás legyen az ára, mert ebbe viszont a többi vállalkozók és iparosok nem nyugodnának bele. Nem lenne megoldás az sem, ha a szóban forgó munkásokat egyes üzemek és vállalatok most alkalmaznák, mert városi megbízást kaptak és a munka teljes befejeztével elbocsátanák őket. Nagyrészt ugyanis kipróbált, bevált és régóta szolgáló alkalmazottakról van szó. Ha a munkásokat nem sikerül május 15-éig elhelyezni, akkor az üzemi műhelyek megszüntetésének időpontját ujDoi einaiasztja a polgármester, még pedig másfél hónapra, amíg az elhelyezés doh gát véglegesen sikerül elintézni. ÁDLER ÉS TÁRSAI ÚlOfllCSŐhftZffŐ Üzem V. kerület, Váci-út 69 Iroda : VI., Podmaniczky-u. 2 Tel.: 16-3-94 s Karteien kívül MAROSSI F. LAJOS CementArú-, műkő-, mirvány, mozaik-, fal- és padlóburkoló vállalata és bizományi lerakat» BUDAPEST, IX., ANGYAL-UTCA 85 ! Telefon: 83—8—84. |D$I KÖKNÉL ©ML. MÉRNÖK Építési vállalat Dpesf,v,Kossuth LajOS-tér I3-15.T.: 28 3 68 LANTOS MIHÁLY építőmester, házújító vállalata V., Báthory-ufca 5-t..- 20-2-35v. 93-6-52 Építőipar részvénytársaság Telefon: 22-1-49. Budapest, V., Nádor-utca IS. sz. Aszfaltgyár és anyagtelep: IX., Gubacsi-ut 37. sz. riscniiANN jozseé TAS-, VASHULLADÉK ÉS BÁNYATERMÉKEK BUDAPEST, VII. KÉR., PETERDY-UTCA 6. SZ. TELEFON: 35-1-10 DUSKA ES RIEDLMAYER = KÖZPONTI FŰTÉS-, SZELLŐZTETÉS-, LÉGSZESZ-, VÍZVEZETÉK-, FÜRDÖBERENDEZÉS-, CSATORNÁZÁSI ÉS IPARI CSŐVEZETÉK- BERENDEZÉSEK VÁLLALATA BUDAPEST, II., BATTHYÁNY-UTCA 67/69. SZÁM TELEFON : 55-9-57. TRIMMEL JÓZSEF kőműves mester, építési vállalkozó Budapest, II., Medve-utca 38. (Saját ház) Telefon: 52-3-57 fa ' ff* * * vas- és gépnagykereskedés vásárol gyári berendezéseidet és vállalja épületeid bontását BUDAPEST Iroda: V., Lipót-körút 10. sz. Telefon : Aut. 232—09. Telep: VI., Váci-út 71. sz. Telefon: Aut. 902—47
