Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-18 / 16. szám
s Budapest, 1934 április 18. lön a margarinrendelef Évek óta hangoztatjuk a Fővárosi Hírlapban, hogy szinte bűnszámba megy az az elnéző nemtörődömség, amellyel hatóságaink a mesterséges ételzsírok, de főként a margarin forgalombahozását tűrik és a mezőgazdaság kárára nem gátolják meg annak felfokozott mértékben történő terjesztését. A hazai zsír- és vajtermelés állandóan emelkedik, a fogyasztópiac felvevőképessége viszont csökken, a mesterséges zsiradékok terjedésével szemben tehát a zsír és a vaj rászorul a védelemre. Ipari szemponthói a margaringyártás megfékezése nem érdemel kíméletet, mert hisz a gyártásnál csak alig néhány embert foglalkoztatnak és mindössze két vállalatnak: a cseh tőkével dolgozó Hutter és Lever cégnek és Biehn Sámuel Fiai cégnek érdekeit érinti a margarin forgalombahozásának a korlátozása. Külföldi példára is rámutathatunk, ahol felismerték a gyenge táperejű margarin felesleges voltát és például Olaszországban április 15-étől kezdve az egész ország területén megtiltották a margarin árusítását. Nálunk a tejtermelői érdekeltségek többízben fordultak ilyen irányú előterjesztéssel a földmivelési minisztériumhoz, ahol az elmúlt napokban végre elkészült a margarinrendelet. A javaslat szövegét most küldték meg az érdekeltségeknek, amelyek rövidesen tárgyalni is fogják a rendelettervezet különböző intézkedéseit és megteszik észrevételeiket. Értesülésünk szerint a kormány elsősorban a margarin használatának feltűntetését kívánja elrendelni a nyilvános étkezőhelyeken, a cukrászdákban, vendéglőkben és sütödékben, amire vonatkozólag már úgyis vannak törvényes intézkedések, csupán azok betartására nem fordítottak keltő gondot. A Mester-utcai és Gyáli-uti közraktárakat a Le- számitolóbank visszaadja a fővárosnak. A közraktárakat bérlő Leszámitolóbank arra kérte a fővárost, hogy a Mester-utcai és a Gyáli-uti fiókraktár- telepeket vegye vissza és mentesítse az ezekre vonatkozó szerződések alól. A bank arra hivatkozik, hogy a megcsappant üzleti forgalom miatt ezek a telepek már évek óta üresen állnak. Az 1881. évi szerződés szerint a bérlet ugyan nem mondható fel, a főváros méltányosságból mégis elfogadja a föl- mondást, de kiköti, hogy a telepen eszközölt beruházásokért semmiféle megtérítést nem fizet. Kilenc nagy favázas raktárról és megfelelő vasúti berendezésről van szó, amelyet a főváros esetleg úgy hasznosít, hogy oda helyezi át az önálló takarmányvásárt, amelyet most hetenként a szabad ég alatt tartanak meg. Tíz pengő a Kőszén osztaléka. A Magyar Alta- lános Kőszénbánya Részvénytársulat igazgatósága e hónap 11-én tartott ülésében megállapította az 1933-iki üzletév mérlegét, amely a szokásos leírások után 3J68.430.32 pengő (1932-ben 4,072.508.85) tiszta nyereséggel zárul. Az igazgatóság április 28-ára hívja egybe a rendes évi közgyűlést, amelynek indítványozni fogja, hogy az 1933. üzletévre — a tartalékok és alapok dotálása után — részvényenként tíz (tavaly 14) pengő osztalék állapíttassék meg. A Köztisztviselők Fogyasztási Szövetkezete május közepén tartja közgyűlését. Teleki István gróf, a Köztisztviselők vezérigazgatója az elmúlt év során elvégezte a szövetkezetnél a szükséges leépítéseket és az adminisztráció egyszerűsítését, aminek eredményeképpen a szövetkezet már az elmúlt évről igen kedvező eredménnyel léphet a nyilvánosság elét; riSCIMANN JÓZSEr VAS-, VASHULLADÉK ÉS BÁNYATERMÉKEK *• í APEST, VII. KÉR., PETERDV-UTCA 6. SZ. TELEFON: 35-1-10 SZIMPERJOZSEF I BTEINER ÉS SZIMPER CÉG VOLT BELTAGJA DÍSZ-, TEMPLOM-, SZOBAFESTŐ ÉS MÁZOLÓ M. BUDAPESTVII., GAHAY-UTCA 50. SZ. TEIJEFON : 41-2-72. ■nMfii vas- és grépnag-ykereskedés vásárol gyári berendezéseket és vállalja épületek bontását BUDAPEST Iroda : V., Eipót-körút 10. sz. Telefon : Aut. 232—09. Telep: VI., Váci-út 71. sz. Telefoni Aut. 002—47 A „Bndapcst Sport Egpe- sülel tubiiáris Közgyűlése A Budapest Sport Egyesület az Újvárosháza közgyűlési termében szombat délután tartotta meg húszéves jubiláris közgyűlését dr. Lamotte Károly tanácsnok elnöklésével. A közgyűlésen több mint ezer tag jelent meg. Az ünnepi beszédet az ország legnagyobb taglétszámú egyesületének díszelnöke, Sipőcz Jenő dr. polgármester tartotta. Nagyhatású beszédében a sport nemzeti jelentőségét méltatta. A megjelent előkelőségeket Lamotte Károly üdvözölte. Utána Leitgib János főtitkár a klub alapításáról és húszéves, eredményes működéséről számolt be. Az egye sülét Kovácsházi/ Vilmos tanácsnok, akkor még fogalmazó korában néhány fővárosi tisztviselő közreműködésével lf/13 december 2-án tartotta meg alakuló közgyűlését. Az első elnökség tagjai Bárczy István dr. polgármester, Déry Ferenc dr. alpolgármester és Sztankovits Szilárd, a mai MASz elnöke voltak. Az egyesület taglétszáma néhány hét alatt ezerre szaporodott. Egymásután alakították meg a különböző szakosztályokat. 1914-ben már saját futball-, tennisz- és atlétika-pályával és uszodával rendelkezett az egyesület. A háború alatt csak a labdarugó-csapat szerepelt, míg a többi szakosztályok szüneteltették működésüket. A háború befejezése és a fórra dalmak után Sztankovits Szilárd elnöklete és vezetése mellett indult meg az újjáépítés nagy munkája. Sztankovits nyugalomba vonulásával az egyesület válságos helyzetbe került. Szenté Miklós, Kovácsházy Vilmos és Gallner Ferenc dr. vezetésével sikerült a továbbműkö- dést biztosítani, majd Purébl Győző dr. tanácsnok elnöklete alatt új életre kelt az atlétika-, futball-, tennisz- és a tornász szakosztály. Évről-évre fejlesztették az egyesület sporttevékenységét, új sportágakat karoltak fel, köztük a vívást, túrisztikát és a kerékpárt, az asztali tenniszt, a motor, box és birkózást. Felépítették a Millenáris-sporttelepet, hol futball-, atlétika-, kerékpár és motorpálya, uszoda, strandfürdő, tenniszpályák, tekepálya és klubhelyiségek vannak. A Hármashatárhegyen túristaházat, a Svábhegyen sí-otthont létesítettek. A legszebb és legtöbb eredményt a futballszakosztály érte cl, amelyet 1913-ban Kovácsházy Vilmos alakított meg. Számtalan hazai és külföldi győzelmek sorozata volt az eredményes munka gyümölcse. A tenniszszak- osztályt Sztankovits Szilárd 1914-ben alakította meg, amely a mai napig tevékeny részt vesz a magyar tennisz- sportban. A férfitornát 1913 őszén Sárossy János torna tanár vezetésével kezdték meg. A női torna 1923-ban kéz dődött. A szakosztály csak 1933-ban indította el versenycsapatát, amely a II. osztályú bajnokságot megnyerte és bejutott az első osztályba. Az atlétikát 1914-ben Sztankovits Szilárd honosította meg, amely legszebb sikereit Bajó Károly vezetése mellett érte el, aki saját nevelésű versenyzőivel több bajnokságot és nemzetközi sikert aratott és szakosztályának közreműködésével nagyban hozzájárult a magyar atlétika fellendítéséhez. A nagyjövőjü szakosztályt azonban váratlanul megszüntették. A túrista- szakosztályt 1923-ban alakították. A tisztviselőknek legjobban megfelelő sportágnak négyezer tagja van. Az ország minden részébe rendeznek kirándulásokat. A vívó- szakosztály 1923-ban kezdte meg működését és a világhírű magyar vívósport egyik elismert alkotó tényezőjévé vált. A kerékpárszakosztály 1926-ban alakult meg, amely a Millenáris-sporttelep kerékpárpályájának újjáépítésével rohamos fejlődésnek indult. Eddig húsz hazai és külföldi bajnokságot nyertek. 1925-ben megalakult az asztali tennisz-szakosztály. Máig 16 világbajnokságot és 84 külföldi és hazai bajnokságot nyertek. 1928-ban megalakult a motor-szakosztály, amely eddig 13 külföldi és hazai bajnokságot nyert. Az ökölvívó- szakosztályt_ Scheuer Róbert országgyűlési képviselő kezdeményezésére alakították meg, mely Weiner szakszerű vezetésével kitűnő eredményeket ért el. A birkózó-szakosztályt Payr Hugó országgyűlési képviselő, volt birkózó olimpikon szervezte meg 1930-ban. Matúra és Dömény István többszörös bajnokok vezetésével szép eredményeket ért el. Az 1930-ban megalakított úszószakosztály is kivette részét a magyar úszósport fejlesztéséből. A sí-szakosztály nagyban hozzájárult a magyar sísport népszerűsítéséhez. Lamotte Károly tanácsnok elgondolása szerint sí-otthont-létesítettek a Svábhegyen, ahol 10.000 síelő fordul meg kedvező hóviszonyok esetén. A sportrepülő-szakosztály 1931-ben négy magyar iskolarepülőgéppel indult meg. Az érdi táborban évente 25—30 növendéket képeznek ki. Három év óta 74 pilótát vizsgáztattak le, akik 15 ezer felszállást végeztek. Nagyjelentőségű eredményt ért el Bischitz Tibor alelnök és Bánhidy Antal, a ..Gerle 13“ magyar gyártmányú repülőgépén körülrepülték a Földközitengert. mintegy 12.000 kilométert. A BSE elnöksége a Székesfővárosi Segítőalap igazgatóságával karöltve meghonosította a yacht-sportot 1932-ben. Reményi-Schnellcr Alajos vezérigazgató, elnök vezetésével a szakosztály szép sikereket ért el a balatoni vitorlázás terén. Az egye- siilet naggváfcilesztése az említetteken kívül Leitgib János főtitkár érdemeit dicséri, aki minden egyes szakosztály megalakításánál eredményes munkát fejtett ki. A'beszámoló után a közgyűlés elfogadta a zárószámadást és a költségvetést, majd megválasztották a tisztikart Főtitkár: Leitgib János. Titkárok: Hangéi László, Rózay Árpád. Jegyzők: Koritsánszky Lajos, vitéz Ivatson Ferenc, Hajós József. Stéger Lajos. Ellenőr: Clement's László. Pénztáros: Manchen Frigyes. Háznagy: Szabó Ernő. Ügyészek: Feigler Károly dr., Fertsek Leó dr. Orvosok: László Árpád dr.. Pigler István dr.. Sa'a-mn Ernő dr. Számvizsgálók- Márkus Gábor. Schallinger Miklós. Kazimir Antal. Választmányi tagok: Flaxmavev József dr.. Antalies János. Asztalos Gyula. Bartos Géza, Bathó Jenő, Beliezay Imre dr.. Beneze István. Bodnár Andor, Csanády Gusztáv dr., Hella Donna Mihály dr., Sportcikk nss HAAS SPORTVI. Andrássy-út 15 Április 19-én délután fél 3 órakor iGETfiVERSEHY Dingha Árpád, Dinich Győző, Duláeska Jenő, Glósz 1st ván, Guckler Ottó, Hahn Sándor dr., Hanzeli József dr., Haviin Károly dr., Hornyák János, Jánossy Imre, Kantz István dr., Kazinczy Gábor dr., Kertész István, Morocz M. Sándor, ‘, Király Kálmán, Kleil Kálmán, Klement Engelbert, Korenchy László dr., Kovács Endre dr., Kurfürst István, Pakesz Gusztáv, Papp János, Pécsi Miklós, Posner István, Pototzky Jenő dr., Prüekler András dr., Reminiczky Lajos, Romhányi Antal dr., Kosta János, Rózay Jenő, Simonffy János, Steiner Rezső, núfoZiS,eí’ Szinte László, Sződy Szilárd, Sztancsik Janos, Tischler Antal, Kovács Endre dr., Végh Lajos dr., Vidos Gyula. hegyen^Z°y^^S u^n társasvacsora volt a IlármashatárSPOOTEREDMÉHYSK cn n^US*t^Íar-M-a^froí,8záe 5:2 (3:2)> Bées- Hohe Warte, 60.000 néző, biro Christ. Jó kezdés, szép játék után összeomlott a magyar half sor, 8 így a védelem nem tudta megakadályozni a Sindelar vezetésevei fényesen játszó osztrák csatársor eredményes munkáját. Brünn—Budapest 5:1 (2:1), Brünn, 9000 néző. i , szánalmas csatárjáték után, súlyos vereséget szenvedett második garnitúránk a jó formát mutató brünniektől. BSE BSzKRT 2:2 (0:0), Millenáris, bíró: Sólymos. . , ”Z?P* elvezetes, erős küzdelem. A lelkesen játszó városiak döntetlent értek el a balszerencsével játszó villamos csapat ellen. , , Cégliga: Penarol—Süs 6:0 (4:0). Nagyszombat-uti pálya, bíró: Kner. Állandó fölény mellett Penarol tetszés szerint rúgta a gólokat. Süs nem volt méltó ellenfele a kitűnően játszó győztes csapatnak. Lőwy—Rekord 4:3 (2:1). Népsziget, bíró: Schlosser. Szép, változatos, erős küzdelem után reálisan győzött a jobb csatársorral rendelkező Lőwy SC. Magyar Acél—Chinoin 3:2 (1:0). Phőbus-pálya, bíró: Strompf. Heves iramú, szép mérkőzésen a szerencsésebb csapat győzött. A mezőnyből Szabó kapus (Chinoin) játéka emelkedett ki. Pollák—Radiator 2:0 (0:0). Pollák-pálya, bíró: Herz. Megérdemelt győzelmet aratott a szépen játszó hazai csapat. Vincze —Wertheim 2:0 (0:0). UMTE-pálya, bíró: Skalitzer. Az utolsó percekben elért gólokkal győzött a szerencsésebb csapat, Wertheimnek több gólhelyzete volt, eredmény nem reális. BSzKRT állomásbajnokságai: Óbuda—Újpest 4:1, Kispest—Baross 2:0, Autóbusz—Hungária 1:1, Ferencváros— Városliget 8:2, Kelenföld—Pályafenntartás 4:0, Burtelep— Zugló 2:1, Kőbánya—Szépilona 4:0. HETI MŰSOR: Vasárnap: Újpest, Megyeri-út: Újpest—Ferencváros, előtte III. kér. FC—Budai ,,11“. Szombati cégliga: Vincze—Penarol, UMTE-pálya. Wertheim—Growe, BTK-pálya. Magyar Acél—Lőwy, Váci- uti pálya. Süs—Pollák, kelenföldi pálya. Berna—Rekord, Turul-pálya. Radiator—Danuwia, Kispesti AC-pálya. H’llllHIMBBBM— A szerkesztésért és kiadásért felelős: DACSÓ EMIL- Kiadja: FŐVÁROSI HÍRLAP lapkiadóvállalat. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában. Felelős vezető: NEDECZKY LÁSZLÓ igazgató. KALAPÄCSMIHÄiyGy.RESZaöG¥ARA BUDAPEST. III., SZABOICS-IIM 6. HÍM. »»-«->*• Vállalja használt reszelök újravágását, valamint azok speciális edzéséért teljes garantiát nyújt. St DUSKA ÉS RIEDLMAYER KÖZPONTI FŰTÉS-, SZELLŐZTETÉS-, LÉGSZE8Z-, VÍZVEZETÉK-, FŰRDÖBERENDEZÉ8-, CSATORNÁZÁSI ÉS IPARI CSŐVEZETÉK- BERENDEZÉSEK VÁLLALATA BUDAPEST, II., BATTHYÁNY-UTCA 67/69. SZÁM TELEFON: 55-9-57. Telefon 53-0-92 Telefon: 53-0-92 védjegy! Phosphorbronzok és kSnnyűféa-dugattyéfc minőségileg elismert«* a legjobbak. Nagy raktári készlet phasphnr^^BJcoktálta könnyűfém dugattyúkból. Gyártja: SCHÜTZ TESTVEREK lémdetfl- dójo mótor- és gépgyára Budapest, ik. Káplár-utoa 8. SALGÖTARJÄH1 KŐSZÉHBáfiyA R.T. építőanyag Iparai Budapest, V., Sas-utca II. si*Db Telefont 28-0-71, 10-8-60, 14-1-62 Cementgyár ■ Lábatlanban ..................évi telj. kép. 12 000 v. né ssgyarak i Lábatlanban.................. f « < 5.000 * Dorogon .........................« * * i.000 € Té glagyárak i Buöa-UJlak Kőbánya Nyorgesnjfaln ...» « « *0,000 000 árt. Oser«p*yAri Bnda-UJlak . . . . « « « «,000.000 árt. KÖSZÉNBANYA^ ’S TÉGLAGYÁR társulat pesten (DRÄSCHE) BUDAPEST, V., KLOTILD-UTCA 3. TELEF0N8ZAM i 26-6-64, 25-5-86 ée 164WI.
