Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-18 / 16. szám

Budapest, 1934 április 18. 7 az Egységes Községi Polgári Párt hivatalos lapja Előfizetési ára: egész évre.....................................24 pengő fél évre .........................................12 pengő A Nemzeti Munkahét Még csak most osztották ki a Nemzeti Munkahét jutalmait, de máris erőteljesen érezzük, hogy a ma­gyar nemzet minden pártpolitikai tekintet nélkül állandósítani kívánja a magyar munka esztendőn­ként való seregszemléjét, intézménnyé akarja emelni azt a keretet, amelyben ez a seregszemle évről-évre végbemegy. Sokáig emlékezetes marad az a vallo­más, amelyet a múlt héten Gömbös Gyula miniszter- elnök szájából hallottunk és amelyből kiderült, hogy ez a hatalmas látókörű államférfid, akiben van remény, bátorság és vállalkozó szellem, maga sem hitt a Nemzeti Munkahétnek olyan sikerében, mint amelyet az tényleg aratott. Nagy szó ez és mi úgy érezzük: a miniszterelnöknek ez a vallomása történelmi elemmé emelte azt az elképzelést, amely- lyel egy esztendő előtt a Nemzeti Munkahét lelkes tervezői és megvalósítói előállottak. Az új alkotó közszellemet készíti elő a Nemzeti Munkahét, — mondta a miniszterelnök és mi úgy érezzük, és velünk együtt érzi ennek a világváros­nak minden polgára, bgoy elesettségiinkben, gazda­sági leromlottságunkban semmire sincs olyan nagy szükségünk, mint ennek az új alkotó közszellemnek fellángolására és éle'trekelésére. Az alkotó kózszel- lem után való vágy mindnyájunk szívében él és azok az államférfiak, akik ma az ország sorsát inté­zik, mind egy szálig lelkes apostolai ennek. De a tár­sadalom megmozdulása nélkül meddő munkát vé­geznének. A TESz-é és a TESz hivatott vezetőié az érdem, hogy az alkotó közszellem élesztése érdeké­ben már a múlt évben erőteljes megmozdulásra bírta a magyar társadalom minden rétegét. Bízunk benne, hogy lelkes munkájuk az idén fokozott ered­ményeket hoz a nemzet számára. Ismét kísérletezik a vízikávéház. Huszár Aladár főpolgármester csütörtökön délelőtt tíz órára ülésre hívta össze a törvényhatóság tanácsát. A napirend túlnyomó részben kisebb, különösebb jelentőségű adminisztrációs ügyeket tartalmaz, de tárgyalni fog­ják a nagyközönséget közelről érintő taxiviteldíj- leszállítás dolgát is, amellyel a közlekedési bizott­ság a minap már foglalkozott. Újból felmerült egy „vízikávéház“ létesítésének terve. Egyik vállalkozó a korzó közelében, a Dunaparton negyven méter hosszú partterületet akar bérbevenni a várostól erre a célra. Ezt bizonyára elutasítja a tanács, mert felesleges konkurrenciát támasztana a dunaparti ká­véházaknak, de a sokszor háborgó Duna vizén a kö­zönségre életveszéllyel is járna. Tárgyalja a tanács az újonnan kinevezett tanácstagok pótlékának enge­délyezését, több rendőri büntetőbíróhelyettes kine­vezését, rengeteg városrendezési és telekszabályozási ügyet, a ferencvárosi kikötő vámkérdését, a Városi Színház bérletére nyilvános pályázat kiírását, a Budapest—gyöngyösi szénbánya felszámolásával tett intézkedéseket, továbbá a házalási engedélyek reví­zióját, valamint az ószeres, zsibárus és zsibárus-te- lepről szóló szabályrendeletek módosítását. Saját otthonába költözködik a XI. kerületi elöl­járóság. Az új XI. kerület székháza a Verpeléti- útón nem készült el a kellő időre, az előljárósági hivatalok emiatt egy hónapon át a X. kerület épü­letében, a Várban működtek, az anyakönyvi hivatal kivételével, amely nyomban az új helyiségbe költö­zött. Az építkezéssel most elkészültek és megkezdő­dik a költözködés. Az új elöljáróság- jövő szerdától, április 25-től kezdve már végleges otthonában, a Verpeléti-út 3. sz. alatt dolgozik. A kerület összes hivatalai, az adószámviteli osztály, a népgondozó kirendeltség, az iskolai nyilvántartó hivatal, stb. mind az előljárósági székházban lesznek összponto­sítva. Rövidesen megszervezik a XI. kerületi tűz- őrséget is. Hétfőn szolgálatba léptek az új gyakornokok. A fővárosnál szervezett 100 gyakornoki állásból pén­teken 28-at betöltött a főváros. Huszonnégy közigaz­gatási, két ügyészségi és két árvaszéki fogalmazó gyakornokot nevezett ki a polgármester. A gyakor­nokok névsora a következő: dr. Barkóczy Olivér, dr. Barthos László, dr. Belső Károly, dr. Eliássy Iván, TRAUii tÍDÖH aszfalt, szigetelő, tetőfedő vállalata Budapest, X., Rezsö-tér 3. Tel: 41-1-65 kiló piiMn in pup* anyaggal vesznek lózta igiarváiosik a Mii iái A vidéki városok is bevezetik a számrendszerű idegenvezetést A Magyar Városok Országos Kongresszusá-nak ide­genforgalmi szakosztálya Márkus Jenő dr. elnöklésével ülést tartott, amelyen a polgármesterek és a vidéki ide­genforgalmi hivatalok vezetői nagy számban vettek részt, hogy a vidéki városok részvételét a Budapesti Nemzet­közi Vásáron megbeszéljék. Beható vita után a szakosz­tály elhatározta, hogy a Nemzetközi Vásáro7i részt vesz és köszönettel vették tudomásul, hogy a MÁV a városok propagandaanyagát díjmentesen szállítja fel Budapestre. Várhidy Lajos, a Városok Kongresszusának igazga tója ezután tájékoztatta a városokat arról, hogy a Nemzetközi Vásár területén hatalmas idegen- forgalmi pavilion épül, amelyben a MÁV, a székesfőváros, az IBUSz, a fürdők, a közlekedési vállalatok és egyéb idegenforgalmi ténye­zők fognak kiállítani. Ebben a pavillonban fogják elhe­lyezni a vidéki városok propagandaanyagát is. Eddig a következő városok jelentették be, hogy a Nemzetközi Vá­sáron, illetve annak idegenforgalmi kiállításán részt kí­vánnak venni: Baja, Debrecen, Eger, Esztergom, Gyön­gyös, Hajdúszoboszló, Kőszeg, Mohács, Nagykanizsa, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szom­bathely és Veszprém. A szakosztályi ülés ezután elhatá­rozta, hogy a városok idegenforgalmi propagandafüzete­ket fognak kiadni és egy idegenforgalmi katasztert fog­nak összeállítani, amelyben speciális szakok szerint (tör­ténelmi emlékek, régiségek, képzőművészet, háziipar, iparvállalatok, vadászat, stb.) állítják össze a városok látnivalóit és nevezetességeit. Az ülés egyik érdekes része volt Baján Gyula, a „Fő­városi Közlöny“ szerkesztőjének előadása, melynek során azt ajánlotta a vidéki városoknak, hogy ők is vegyék használatba és az idegenvezetésnél a „Cicerone“ rendszert, amelyet ő Budapesten meghonosított és amelyet általá­nosan célszerűnek és igen használhatónak találnak. Kifej­tette, hogy az idegenforgalomban nemcsak a propaganda a fontos, hanem az idegenvezetés is. Budapesten ez a kérdés úgy, ahogy meg van oldva. A fővárosban akadnak elegen, akik német, francia, angol, olasz, sőt spanyol, török, stb. nyelven is vállalkoznak idegenvezetésre. Az ide­genvezetés Budapesten is csak most nyert törvényes. ren­dezést azáltal, hogy a kormány idegenforgalmi tanfo lyam felállítását határozta el és az idegenvezetőknek a jövőben szakvizsgát kell tenniük. Ma még Budapesten is az a baj, hogy sok olyan idegenvezető akad, aki vagy az egyik, vagy a másik idegen nyelvet nem bírja olyan tökéletesen, hogy az idegeneknek minden felvilágosítást szabatosan és érthetően meg tudna adni, másrészt vi­szont számos panaszt hallani amiatt, hogy az idegenveze­tők összecserélnek évszámokat, neveket stb., sőt egyik­másik még nemzetünk történelmének főbb adatait sem tudja kellőképpen megvilágítani. A vidéki városokban ezek a bajok kétségtelenül na­gyobb arányokban jelentkeznek és ott az Idegenvezetés kérdése még megoldásra vár. Az idegennek lehetővé kell tenni, hogy az Idegenveze­tőktől minél jobban függetleníthesse magát, viszont min­denről a legpontosabb tájékoztatást kaphassa meg. Arra kell törekedni, hogy minden taxisoffőr, rendőr stb. min den idegennel meg tudja értetni magát. Ezt szóló a Cice- rone-könyvekben _ alkalmazott rendszerével éri el. Ez a rendszer az elképzelhető legegyszerűbb és legmegbízha­tóbb. Alapja az, hogy a városban minden nevezetesség­nek egy fix száma van, amely szám alatt az a Cicerone- könyvben szerepel. A könyvben a megfelelő sorszám alatt az idegen nemcsak a szóbanforgó nevezetesség megjelölé­sét találja meg, hanem annak képét és leírását is. Min­den idegen azt a Cicerone-könyvet kapja meg, amely az ö anyanyelvén adatott ki. Az angol és amerikai angolt, franciák, belgák stb. francia, a németek német, az ola­szok az olasz könyvet kapják. Ha az autocar elmegy va­lamelyik nevezetesség mellett, akkor az autocar ciceronéja csak felmutatja a nevezetesség számát és a könyvében mindenki elolvashatja annak leírását. A taxisoffőr szin­tén a számot mutatja fel az idegennek, amikor a kocsijá­val a nevezetesség előtt megáll, a gyalogjáró pedig egy sematikus térkép alapján, — amelybe a nevezetesség mellé azoknak száma is be van rajzolva — mozog a város­ban s a leghelyesebb, ha a városok a nevezetességeket a Cicerone-könyvekben alkalmazott számokkal meg is je­lölik és pedig vagy zománctáblákkal, vagy a nevezetes­ség előtt a járdára kifestett számokkal. Az idegenek ily módon úgy mozghatnak egy városban, mintha egy tár­laton lennének és ha egy őket érdeklő középülethez, szo­borhoz, stb. érnek, egyszerűen megnézik annak számát s a könyvet fellapozva, a megfelelő sorszám alatt elolvas­hatják a nevezetesség leírását és magyarázatát. A szám- rendszernek ilyen módon való felhasználását az Idegen- vezetésben a szabadalmi bíróság szóló javára védjegyezto, amennyiben azonban a városok ezt a szólótól kérik, rend­szerének igénybevételét ingyen engedi át a vidéki váró soknak. A szakosztályi értekezlet nagy figyelemmel és érdek­lődéssel hallgatta az előadást és megbízta az elnökséget, hogy a Baján-féle rendszernek a vidéki városokban való meghonosítása érdekében folytasson tanulmányt és az egységes bevezetés kérdésében tegyen előterjesztést á vá­rosoknak. w eh-. Fajth Tibor, dr. ifj. Fülöp György, dr. Gálffy Pál, dr. Jakab Jenő, dr. Lamoth Mihály, dr. Marton László, dr. Marton Pál, dr. Nagy Iván, dr. Perczél Tamás, dr. Rupp László, dr. Szadeczky-Kardoss László, dr. Szemere László, dr. Szenteleky László, dr. Szén Ernő, dr. Tirczka Károly, dr. Vajda László, dr. Várhidy László, dr. Verbovszky Lajos, dr. Wit- tig Gusztáv és dr. Zitter László; közigazgatási fo­galmazói gyakornokok: dr. Szávoszt Tamás éis dr. Tartási József; árvaszéki fogalmazógyakornok, dr. Tcchert Gyula és ügyészi fogalmazó-gyakornok dr. Zubriczky Sándor gyakornok lett. Az új gya­kornokok szombaton délben tették le a hivatali es­küt doroghi Farkas Ákos dr. tanácsnok előtt és hétfőn reggel elfoglalták hivatalukat. Helyreigazító nyilatkozat. A Pékipartestülethen készülő kenyérdrágítással kapcsolatosan a „Fővárosi Hírlap“ 1934. március 14-iki számában a Perl keksz és kenyérgyár r.-t-ra vonatkozóan, téves infor­máció alapján, közlemény jelent meg. Nem felel meg a tényeknek, ugyanis, hogy a Perl kenyérgyár r.-t. bármiféle kartellnek részese volna és így az sem helytálló, hogy „a pékek szent szövetségében“ — ahogy a „Fővárosi Hírlap“ a kenyérkartellt nevezte — valamilyen szerepe volna, továbbá, hogy az állí­tólag ott elhatározott kenyérdrágításban részt óhaj­tana venni. Épp ellenkezőleg, még a közelmúltig, a kereskedelemügyi miniszter által még az ősszel meg­állapított árnál olcsóbban és újabban a nagymér­tékű lisztdrágulás ellenére, ezen megállapított áron hozta és hozza forgalomba az általa gyártott ke­nyeret. — Ami a Perl kenyérgyár r.-t. ellen 1933 február 25-én lefolytatott hatósági vizsgálatot illeti, megállapítottuk, hogy a kihágási eljárás során be­nyújtott hivatalos szakértői vélemények igazolták, hogy a kocsisok szakmunkát nem végeztek. Ennek alapján a VII. kér. elöljáróság, mint büntető bíró­ság a felelőssé tett Perl Tivadar ügyvezető igaz­gatót a vád és annak kövétkezményei alól fel­mentette. Nyugdíjazások. A polgármester a hét folyamán több nyugdíjazás dolgában döntött. Többek között nyugdíjazta Minnich Károly dr. egyetemi tanár, kórházi főorvost, Nirschy Adolf főszámtanácsost, Vrosich Jenő segédhivatali főigazgatót, Schara Bá- láné, Sajóhegyi Dezső, Belloni Erzsébet polgári is­kolai tanárokat, Sziils Lajos Lajos elemi iskolai igazgatót, Kosztellik Ferencné, Rözsényi Teréz, Péch Istvánná elemi iskolai tanítónőket és több kisebb hivatalnokot. Előadás a főváros műszaki racionalizálásáról a ferencvárosi nemzeti egység pártjában. A Délkerü­leti Nemzeti Egység Pártja Ipari Osztálya a Fe­rencvárosi Kaszinó IX., Üllői-út 115/a sz. alatti he­lyiségében ülést tartott, amelyen Bánóczy Béla szé­kesfővárosi műszaki tanácsos rendkívül érdekes előadást tartott a székesfőváros műszaki ügyvitelé­nek racionalizálásáról. Részletesen kifejtette azokat a szempontokat, amelyek a főváros vezetőségét a nagyszabású reform előkészítésében és lebonyolítá­sában vezetik. Az előadást vita követte, amelynek során felszólalt Felkai Ferenc dr. h. tanácsnok, a főváros racionalizálási biztosa is. Az előadóknak Usetty Béla országgyűlési képviselő, tanácstag, a szervezet elnöke mondott köszönetét. Budapest Székesfőváros Elektromos Művei figyel­mezteti a májusi negyedben lakástváltoztató fo­gyasztóit, hogy a költözések nagy tömegére való tekintettel a folytatólagos áramszolgáltatást csak az esetben tudja biztosítani, ha a fogyasztók a költö­zést legalább két héttel előbb személyesen jelentik be az Elektromos Művek osztályánál: V., Honvéd­utca 22. szám alatt. A helyes adatok könnyebb megszerzése végett célszerű, ha a fogyasztó az utolsó havi áramszámlái egyikét magával hozza. Ha a fogyasztó a bejelentések elvégzésére megbí­zottját küldi el, a megbízottnak írásbeli felhatal­mazást kell felmutatnia. A Turul íJályázati hirdetménye. A Turul Tudományos és Művészeti Akadémia bírálóbizottsági tagságára pályáz­hatnak azok, akik á Turul Szövetség valamelyik Bajtársi Egyesületének végzett tagjai, illetőleg tiszteletbeli pár­toló tagjai, tehát rendes, illetőleg pártoló tb. dominusai. Pályázhatnak a Hungária MTE ugyanilyen minősítésű tagjai. Pályázhatnak még azok a személyek, is, akik a pályázat megjelenésének idejében még a Turul Szövetség, illetőleg annak valamelyik tagegyesülete, vagy a Hun­gária MTF. nem tagjai. A pályázóknak mellékelniük kell az egyesületük írásbeli ajánlatát, melyben benn kell len­nie az illető személyi és egyesületi adatainak. Azonkívül mellékelniük kell a tudományos, szépirodalmi, illetve mű­vészeti működésüket megfelelően igazoló nyomtatásban megjelent, vagy eredeti munkáikat, annak a folyóiratnak vagy stb. megjelölésével, melyben munkája eredetileg megjelent. A tudományos vagy irodalmi működésnek több kisebb terjedelmű és egy nagyobb, legalább 8 ívet betöltő terjedelmű munkából kell megállapítania. A mű­vészeti működést a műről készített fényképekről és eset­leg az azokról megjelent kritikákkal kell igazolni, ki­állításon \aló részvétel igazolásával és az esetlegesen nyert díjak felsorolásával. Legelőnyösebben azonban ma­gukkal a pályázatban felsorolt eredeti művekkel, egy Bu­dapesten megtartandó, a pályázatra a bírálóbizottság által megjelölt időben rendezendő házikiállítás keretében, A Turul Akadémia bírálóbizottsági tagságáért csak 40-ik életévét még be nem töltött bajtárs folyamodhatik. A pályázat határideje 1934 április 25. A beérkezett pályá­zatokat elbíráló legfelsőbb bizottság elnöke: dr. Pettier Jenő egy, ny. r. tanár, a Magyar tudományos Akadémia tagja. A RSE fotoszakosztályában április és május hónapok­ban a következő előadások lesznek: 17-én Gerő László őr­nagy „Fotografálás a világháborúban“, 24-én vitéz Agg- házy Kamill ezredes, a Hadimúzeum igazgatója a „Dager- rotyp töréneti fejlődése és a hadimúzeum gyűjteménye“, május 1-én Haviin Károly dr. tanácsjegyző a diapozitív készítésről, 8-án Reminiczky Lajos tanácsi fogalmazó _a „Fényképezés és vadászat“, május 15-én pedig Pénzes Jó­zsef dr. árvaszéki jegyző „Képesztétika és fotografálás" címen tartanak előadásokat. Az előadások látogatása díj­talan. A fotoszakosztály klubhelyisége Vili., Mária-u. 10. sz. alatt van. Erimmel József kőműves mester, építési vállalkozó Budapest, II., Medve-utca 38. (Saját ház) Telefon: 32-3-57 WEITZ FERENC DESZELÖG9ÄM BUDAPEST. X., HÖLGY-UTCA 8. SZÁM Telefon : 48-9-80. KŐBÁNYA ALSÓ P. U.-NÁL Alapítási év 1909. UJ reszelők, csere reszelők, használt reszelők újra vágása. Vidéki megbízások pontosan eszközöltetnek DANI KAROLY KÖPENY- ÉS RUHA-ÜZLETE Budapest, V., Vilmos császár-út 10., I. 15. Lakás ugyanott Telefon: 85-9-91

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents