Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-18 / 16. szám
4 Budapest, 1934 április 18. «s» Nincs panasz a snagángyógyiníésm.émyeJk. működése ellen jDöníöÉí a foelügyminisssíer a főváros és a sazan a- ÉóriumoJk vitájú.'ham. — Nos^írifiUálaílan diploma jú orvosi soßolsom allkalma&íate A közigazgatási bizottság néhány hónappal ezelőtt feliratot intézett a belügyminiszterhez és felhívta a figyelmet arra, hogy egyes magánkórházak és magángyógyintézetek jóváhagyott szervezeti szabályzatok nélkül működnek, ellenőrzésük hiányos és működésükben gyakran szabálytalanság észlelhető. Rámutatott a főváros arra is, hogy egyikmásik magánkórházban orvosok működnek, anélkül, hogy nosztrifikált diplomájuk volna. A belügyminiszter most válaszolt a főváros felterjesztésére. A miniszter nem osztja a főváros felfogását és közli, hogy tudomása szerint nincs Budapesten egyetlen magánkórház vagy gyógyintézet, amelynek ne volna jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata. A miniszternek egyébként az a felfogása, hogyha akadna olyan magánkórház, vagy gyógyintézet, amelynek a működése szabálytalan, ezért a főváros felelős, mert a felügyelet és az ellenőrzés gyakorlása az ő hatáskörébe tartozik. Azt is megállapítja a miniszter, hogy egyetlen magánkórház szabályai sem engedik meg külföldi képesítésű, nosztri- fikálatlan, tehát érvénytelen diplomával rendelkező orvosok működését. Megállapítás szerint ilyen orvosok nem is működnek a magánkórházakban. A fővárosnak azt a kérését, hogy az ösz- szes budapesti magánkórházak szabályzatait küldjék be felülvizsgálás végett, jogalap hiányában nem teljesítheti a belügyminiszter. Közölte azonban ^ egyidejűén azt is, hogyha a jövőben ríj magánkórház és magángyógyintézet létesül, szervezeti és működési szabályzatát a főváros útján kell a kormányhatóságokhoz jóváhagyás végett felterjeszteni és így alkalma nyílik a fővárosnak a szabályokba való beleszólásra. Júniusban kitűzik a közgyűlés napirendjére a tanácsnokok választását Ä megszűnő törvényhatósági tanács már nem dönt személyi kérdésekben Általános meglepetést váltott ki a fővárosi törvényhatóság minden tényezője előtt a főpolgármesternek az a rendelkezése, amelyik a főtisztviselői állásoknak behelyettesítés útján történt betöltésében nyilvánult meg. Farkas Ákos, Morvay Endre, Felkai Ferenc, Babarczy István és Thorday Lajos tanácsnoki behelyettesítése valóban megérdemelt munkásságot jutalmazott és így befejezettnek tekinthető az üresedésben volt tanácsnoki állásoknak ily módon történt betöltése. A főtisztviselői állásokkal kapcsolatban felmerült az a kérdés, hogy mikor kerül sor a törvényben előírt választásokra, amelyek jogérvényesen is gondoskodnak a tanácsnoki állások betöltéséről. Tudvalevő, bogy a jelenlegi törvény szerint a tanácsnokok választása a törvényhatósági tanács hatáskörébe tartozik, amellyel szemben az új törvényjavaslat ezt a feladatot ismét a közgyűlés jogkörébe utalja. Beavatott helyen érdektődtünk a tanács választása terminusáról, amelyről érdekes információt kapott a Fővárosi Hírlap munkatársa: — A behelyettesítésekkel egyenlő nyugalmi állapot teremtődött a tanácsnoki állások betöltése körül — mondották — és így nincs sürgős szükség arra, hogy a választást a törvényhatósági tanács napirendjére tűzzék. Semmi gyakorlati célja nem volna ugyanis annak, hogy a közvetlen megszűnés előtt álló törvény- hatósági tanács személyi kérdésekben döntsön és ezzel préjudikáljon annak a törvényhatósági közA főváros elnöki ügyosztályán Liber Endre alpolgármester elnöklésével, Farkas Ákos tanácsnok, az elnöki osztály vezetője, Felkai Ferenc tanácsnok, racionalizálási biztos, Duday Alajos tanácsnok, a kerületi elöljárók értekezletének elnöke és az egyes szakcsoportok, így a szociálpolitikai, adóügyi, műszaki, számvevőségi, stb. reszortok kiküldötteinek jelenlétében két hét. óta úgyszólván napról-napra sorozatos értekezleteket tartanak, amelyen azokat a szempontokat vitatják meg, amelyek nemcsak a fővárosi racionalizálás végrehajtásánál lesznek irányadók, hanem az új elöljárósági törvény megalkotásánál is. Az új előljárósági törvénynek tulajdonképpen már készen kellene lenni, mert az 1930. évi, most revízió alatt álló törvény a kerületekre nézve 53-ik szakaszában úgy intézkedett, hogy a belügyminiszter a törvény életbelépésétől számított három éven belül a kerületi közigazgatásról külön törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. Ez a javaslat azért nem került gyűlésnek, amelyik az új törvény alapján viszanyeri a főtisztviselők kiválasztására vonatkozó jogkörét. — Az új főtisztviselők tehát egyelőre helyettesített minőségben látják el feladatukat és jogérvényes megválasztásuk akkor válik időszerűvé, amikor az új törvény életbelépett. Az eddigi számítások szerint júniusban tartják meg azt a közgyűlést, amelynek tárgysorozatára felveszik a tanácsnoki állások betöltését. I •" * T- V» r ' Magától értetődik, hogy a közelmúltban behelyettesített tanácsnokok a közgyűlésen is elnyerik a szavazatok túlnyomó többségét és ezzel állásukban véglegesen megerősítést nyernek. — Más a helyzet a főjegyzői, a tanácsjegyzői és a fogalmazói állások ügyében, mert ebben a vonatkozásban a készülő új törvény a polgármester számára biztosítja a kinevezés jogát. A behelyettesített, ilyen kategóriákba tartozó tisztviselők tehát minőségüket véglegesnek tekinthetik. mert minden kétségen felül áll, hogy a kinevezési joggal rendelkező polgármester a véglegesítésnél kizárólag őket fogja figyelembevenni. A tisztviselői előléptetésekkel egyidejűleg most hosszabb időre lezárul a rangsorba való feljutások lehetősége. Váratlan körülmények hozhatnak üresedéseket, amely esetben a polgármester minden késedelem nélkül gondoskodik a kinevezések végrehajtásáról. z sorra, mert már egy évvel a fővárosi törvény életbeléptetése után beszélni kezdtek a reform szükségességéről. A városházán azonban megkezdődött a racionalizálás előkészítése és egy hónappal ezelőtt a polgármester megbízta Felkai Ferenc tanácsnokot a műszaki adminisztráció megreformálásának előkészítésével is. A kerületi elöljáróságok ügyvitelének átszervezésére vonatkozó előmunkálatokhoz egy esztendővel ezelőtt fogtak hozzá. Ugyanakkor a polgármester utasította a kerületi elöljárók értekezletét is, hogy a maguk részéről dolgozzanak ki tervezetet, hogy revizió esetén milyen módosításokat, vagy újításokat tartanának szükségesnek a kerületi közigazgatásban. Az elöljárók ezt a tervezetet kidolgozták, azután a polgármester a tisztiügyészségnek és a központi ügyosztályok főnökeinek adta ki, hogy tegyék meg rá a maguk észrevételeit. Mindezeknek az adatoknak a birtokában fogott hozzá azután az említett sorozatos értekezlet a végleges javaslat elkészítéséhez, amelyet hamarosan megküldenek a belügyminiszternek is, hogy az előljárósági törvény előkészítésénél felhaszhálbassa. A racionalizálás nagyjelentőségű munkájának jelenlegi állásáról és a vele összefüggő kérdésekről Felkai Ferenc dr. h. tanácsnok tájékoztatta munkatársunkat. Első kérdésünk az vpŰ, hogy a felsőházi tárgyalás alatt álló fővárosi törvényreform mennyiben befolyásolta a racionalizálás munkáját! A- A fővárosi törvény szőnyegen lévő reformja eleinte természetesen befolyással volt a folyamatban lévő munkálatokra — úgymond, — sőt rövid szünet is beálllott, amíg nem ismertük az új törvénytervezet szövegét és intencióit. Most azonban már kialakult a reform lényege és ismerjük a részletkérdéseket, a bennük foglalt intenciókat, ennek megfelelően tehát újabb lendületet kapott a racionalizálás munkája. Ezidőszerint a kerületi közigazgatás reformjának előkészítésén dolgozunk. Az elöljárók értekezletének memorandumában foglalt javaslatok, a tisztifőügyész és az ügyosztályvezetők észrevételeinek egybevetésével és mérlegelésével készül a végleges javaslat. Hogy a reform milyen arányú és milyen természetű lesz, arról részleteiben még nem nyilatkozhatom. A kerületi közigazgatásban sok tennivaló van, mert az 1890. évi törvény, amelyen a mostani szervezet felépült, sok alapvető hibát tartalmaz, amelyeket természetesen ki akarunk küszöbölni. Általánosságban annyit jelezhetek, hogy a kerületi elöljáróságok hatásköre bizonyos tekintetben bővül, esetleg új munkaterületeket is kapnak, viszont más vonatkozásban szűkebbé válik az intézkedő joguk a centrális közigazgatás javára. Az előljárósági reform-tervezet hamarosan elkészül, mert a belügyminisztérium is sürgeti, hogy hamarosan hozzákezdhessenek az előljárósági törvény kodifikálásához. — A műszaki adminisztráció reformjának előkészítéséhez a polgármester úr rendelete alapján, alig egy hónapja fogtunk hozzá. A vezetésem alatt álló racionalizálási csoport közigazgatási tisztviselőit ebből az alkalomból a jolgármester műszaki szakemberekkel egészítette ki, ennek a csoportnak a közelmúltban elhúnyt Krencsey Géza főtanácsos volt a vezetője. Az ő helyét Bánóczy Béla műszaki tanácsos tölti be, aki a középítési ügyosztályban egyébként már több mint két éve foglalkozik racionolizálási kérdésekkel. A műszaki csoportnak van egy úgynevezett szabványozási alosztálya, amelynek Fűzy főtanácsos a vezetője. Ennek a feladata az, hogy a közmunkáknál megállapítsa a felhasználásra kerülő anyagok egységes szabványát, ami egyrészt olcsóbbodást eredményez, másrészt az ipar szélesebb területének foglalkoztatását teszi lehetővé. — A műszaki racionalizálás terén még az adatgyűjtésnél tartunk, kialakult álláspontról tehát ma még nem beszélhetünk. Van olyan irányzat is, amely a régi mérnöki hivátal, illetve a régi középítési igazgatóság visszaállítását tartaná helyesebbnek, Erről azonban vitatkozni lehet. Mindenesetre elbírálás alá kerül az a megoldás is, hogy az önálló műszaki csoport megalkotásával, amelyben helyet, foglalna a mai középítési, útépítési, városrendezési és magánépítési ügyosztály, meg lehetne-e és hogyan lehetne megoldani a kérdést. Ennek a problémának igen számottevő része a kerületi műszaki igazgatás, amelyet szintén most tanulmányozunk. Megkérdeztük: van-e alapja az elterjedt híreknek, hogy a kerületi választmányok megkezdik működésüket? — A kerületi választmányokról készített szabályrendeletet a kormány a közelmúltban jóváhagyta. A törvény szerint tehát a szabályrendetet ki kellett hirdetni, ez azonban nem jelenti korántsem a kerületi választmányok működésének tényleges megkezdését. Örülök, hogy ez a kérdés felmerült, legalább alkalmam nyílik az itt támadt félreértések tisztázására. A fővárosban ugyanis a rendelet kihirdetésével kapcsolatban elterjedt az a hír, hogy már április 7-én életbelépő szabályrendelettel egyidőben működésbe lépnek maguk a válaszmányok is. Ez tévedés. A szabályrendelet ugyanis azt mondja., hogy a kerületi választmányok az új közigazgatási beosztás életbelépésével egyidőben kezdik meg funkciójukat. Ez mostanáig a XI. kerület kivételével nem történt meg. Egyébként is lehetetlen zűrzavart idézne elő az, ha a választmányok ténylek megalakulnának. A választásokat ugyanis az líj kerületi beosztás szerint tartották meg, s most az lenne a helyzet, hogy egyes kerületekben — amelyek majdan báromra oszlanak — egyszerre három kerületi választmány is lenne. Ez pedig lehetetlenség. Amint az új kerületi beosztást sikerül végrehajtani, természetesen nyomban megalakulnak majd a választmányok is. — Az adminisztráció racionalizálása hosszú évekre terjedő program és bár igen jelentékeny utat haladtunk már előre, mégis azt kell mondani, hogy a kezdet kezdetén vagyunk. A munka mindenre kiterjedő alapossággal és körültekintéssel, de fokozódó lendülettel folyik és a cél az, hogy olyan reformokat tudjunk megalkotni, amelyek nemcsak ma, hanem évtizedekre is helyes irányt tudnak biztosítani a fejlődő főváros sokágú közigazgatásának. Egpes firftetetei IliltiK, Alien pedig meg- szfkittk 8 kerületi elillUigek Mfiskirét ismét felmerült a Középítési igazgatóság visszaállításának terve — Évekig elhúzódik az adminisztráció racionalizálásának munkája
