Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1934-04-18 / 16. szám
Budapest, 1934 április 18. 5 PESTI KIRAKAT A vizűm Egyidöben sokat gondolkoztam azon, hogy a szülő falumb éli bíró hogyan az ördögbe kapott rá a porköpönyegre, mikor a falujabeliek, sőt a környékbeli fálukbeliek közül soha egyik se urizált ebben a különös, de vidéken hasznos ruhadarabban. Később rájöttem, hogy bíró uram egyszer valami úri társaságban mulatozott és az urak jókedvükben kocsira- szálláskor őrá is ráerőszakoltak egy fehér köpönyeget, olyat, mint ma a doktorok viselnek operáláskor. A bíró úr előbb savanyú képet vágott hozzá, merthogy a falubeliek kinevetik. Nem nevették ki, sőt megnövekedett a tekintélye. Bíró uram pedig előnyösen tapasztalta, hogy az ünneplő mándlija a porköpönyegben káprázatosán tiszta maradt. Egyszóval, a különösből, amire soha se gondolt volna, sőt amit addig rossz szemmel nézett, intézmény lett számára. Pedig hát, ha hosszú évtizedek után innen, a nagyváros kőrengetegéből, visszagondolok a kis falumra, ma is azt mondom, hogy nem való a parasztnak a porköpönyeg. Olyan az, mint kardos katona kezében a paraplüi. Hát ez a porköpönyeg-eset ismétlődik meg most a vízummal, amelyet a háború erőszakolt ránk és amelyből talán hasznunk is van. de nem való szabad emberek számára, pedig ebben az autarkiás világban nagyon nehéz lesz tőle megszabadulni. Most kísérletezik megint ezen a téren Fabinyi Tihamér kereske- delmi miniszter, aki bejelentette, hogy a vízumkényszert Angliával szemben öthónapi időtartamra felfüggeszti próbaképpen. Nekünk semmi kétségünk, hogy ez a próba sikerrel fog járni és az Anglia felől felénk irányuló idegenforgalom emelkedése irányt fog mutatni a jövő számára. Tudjuk mi azt is nagyon jól, hogy a képtelen megkötöttséget jelentő vízumkényszert mi nem puszta szórakozásból tartjuk fenn, sőt hivatalos helyen azzal is tisztában vannak, hogy a vízumok árából beszedett kis pénzeket súlyosan felülmúlná az a lényegesen nagyobb haszon, amely az idegenforgalom emelkedéséből származnék. De hát, kérdi mindenki, mit csináljunk az utódállamokkal, amelyek politikai, helyesebben félelmi okokból nem hajlandók elállani a vízumtól. Pedig igazságtalan békéket életbentar- tani vízumkényszerrel akkor sem lehet, ha azt minden magyar sóhajtásra is külön alkalmazzák. A mi hatóságainknak azonban fokozott erővel kell küzdeniök ez ellen a középkori eszköz ellen. Küzdeniük kell, mert nem hasznot hoz, hanem rengeteg kárt tesz nekünk. Csak nemrég hallottunk egy tizenöt-tagú amerikai társaságról, amely Bécsből Budapestre akart átrándulni. Amikor meghallották, hogy vizűm kell az útlevelükre, csodálkozva kérdezték meg, hogy mi az? Hát a vizűm intézményének teóriáját még csak meg lehetett magyarázni nekik, de amikor azt hallották, hogy a vízumnak ára is van, egyszerűen sarkonfor dúltak és nem jöttek el Pestre. Mit, hogy nekik beléptidíjat kelljen fizetniük, amiért Budapesten költhetik el a pénzüket? Hát ezt már nem. Ezért kell megszüntetni a vízumot, mert vízummal idegenforgalmat nem csinálni, hanem csak megölni lehet. ÍPII rttlPAR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Telefon limn 22-1-49. Budapest, V., Nádor-utca 18. sz. 1111111111 f 11 Aszfaltgyár és anyagtelep : 1 llllllIlii ,x” G“*»««1-:*1 37- «■ i MM S+JUSCH FEKETE JÁNOS L. TSTÖFEDÓMSSTEB. KST, L, KAROURApÚT IC TELEFON: «t-O-M r MAROSSI F. LAJOS M CamantárA-, mik6-, mirrinj, nasaik-, fal- te padlóburkoló vállalata te bizományi lerakat* BUDAPEST, IX., ANGYAL-UTCA SS | M kiad inéit Bőv forg három és négy- WCKPI szobás lakások ók május 1-ére, központi fűtés és ígvízszolgáltatással — vagy anélkül, abbét: Palatínus építő és ingatlanalmi r. t. V. kerület, Rudolf-tér 6. Telefon: 12-1-45, 12-3-85 Hunyadi János ui TERMÉSZETES KESERÜV1Z AM MtíaZTÓaZKEVKK LKQKIYÁLÓBB aftemn. boy háztartásban bsm HUGYOZHAT ■atAsAbak felOlmulhatatlan mm ANDRÁS, BUDAPEST Híve vagyok a polgármester egyéni kormányzata és egyéni felelfissége emelésének - mondja Némethy Károly Megállapítja azonban, hogy az űj törvény annyi terhet hárít a polgármester vállaira, amit egy ember, még a legkiválóbb Is, szellemileg és fizikailag elviselni képtelen A fővárosi törvényjavaslat felsőházi vitája nagy lépésekkel halad előre és a felszólalóknak majdnem mindegyike a legnagyobb tárgyilagossággal birálta a javaslat különböző rendelkezéseit. Ellentétben a képviselőházi vitával: itt nem a politikum hangoztatása vonul át az elmondott beszédekben, hanem inkább a szakszerűség és a tapsztalat, amelyek ebből a szemszögből vizsgálták a törvényjavaslat intézkedéseinek helyességét és szükségét. A vita egyik legkiemelkedőbb szónoki teljesítménye Némethy Károly titkos tanácsosé volt, aki úgyszólván végigment a fontos újítások egész vonalán és véleményét a legnagyobb figyelemmel hallgatták meg minden oldalon. Némethy Károly országszerte méltán elismert szakértője a közigazgatás nehéz tudományának és így véleményére joggal lehet kíváncsi az a közvélemény, amely még ma is sok tekintetben ellentétes beállításban ismeri a fővárosi törvényjavaslat indítóokait. Felsőházi nagyszabású beszédének elmondása után felkerestük Németliy Károly v. b. 1.1. ny. belügyi államtitkárt és megkérdeztük tőle, hogy miképpen látja a törvényjavaslat szükségességét, és hogy várható-e jótékony változás a főváros ügyvitelében és gazdasági életében1? Némethy Károly a következőképpen nyilatkozott a Fővárosi Hírlap számára: — A javaslat kiemelkedő célja az, hogy a fővárosnak nem egészen aggodalommentes háztartását rendbehozza, az adózó polgárság terheinek további emelése helyett a meglévőket is lehetőleg ^ csökkentse, a költségvetésnek egyensúlyát és rendjét helyreállítsa és ezt a fővárosi számszék szervezetének és hatáskörének megfelelő kiterjesztésével intézményesen biztosítsa. Mindezt a rendkívüli időkhöz mért kivételes eszközök, a szokásos kormány felügyelet mértékét meghaladó érdemleges beavatkozás alkalmazásával kívánja a törvényjavaslatot biztosítani. A rendkívüli kormányhatalom tudvalevőleg, a főpolgármester idevonatkozó, egy-két évre terjedő megbízásában fog kulminálni, amelynek érdemleges tartalmát a belügyminiszter által kibocsátandó tervezet fogja megszabni és amelynek az autonómiában idáig szokatlanul rideg jellegét a törvényhatósági bizottság által alapítandó 17-es ellenőrző bizottság közreműködése fogja némileg enyhíteni. — Tagadhatatlan, hogy mindez eléggé szigorú, bár a mai világban már nem eléggé szokatlan rendelkezés. Meggyőződésem, hogy a kormány nem privát passzióból nyúl ily kivételes intézkedésekhez és jobb szeretne szelidebb tartalmú, népszerűbb javaslatokkal szolgálni. — Meggyőződéses híve voltam mindig és vagyok ma is a jól felfogott autonómiának, amelyet felfogásom szerint kényszerítő ok nélkül, nem szabad csorbítani. Viszont nem szabad olyan fétisként állítani be az önkormányzatot, mintha ez az állam életében öncél lenne. Tehát ma az általános gazdasági válságban minden szép teória és régi agazság háttérbeállításával az a kérdés, hogy vannak-e komoly bajok Budapest háztartásában és ezeket meg tudja-e az autonómia orvosolni. Az orvoslás csakis az eddiginél erősebb orvosszerek alkalmazásától várható. — Az az időpont, amikor a rendkívüli eszközöknek igénybevételét tovább halasztani nem lehet: a belügyminiszter nyomatékos kijelentései és az indokolás határozott megállapításai szerint elérkezettnek tekinthető. Ne felejtsük el, hogy a mai pénzügyi — gazdasági válságot világszerte mindenütt rendkívüli elbánással, többnyire diktatórikus módszerrel igyekeznek enyhíteni. További megjegyzésem az, hogyha a szanálásnak rendkívül kényes munkáját az eddigi szellemben kizárólag az autonómiára bíznók: az eredményt aligha lehetne teljes mértékben biztosítani. A kényes és nehéz munkának lassú vagy eredménytelen teljesítéséért az autonómiát, a kollégiális testületeket vagy éppen a közgyűlést, felelőssé tenni nem iehet. Ezzel szemben a belügyminiszternek, a kivételes hatalmat gyakorló főpolgármesternek egyéni felelőssége gyakorlatilag különb, mert fogható és érvényesíthető garancia. A belügyminiszter bizonyára nem azért kér rendkívüli felhatalmazd sokát, hogy ne éljen velük és meg* ijedve a felelősség súlyától, félúton megálljon, féleredmény dicsőségével megelégedjék. — Megakadályozni tehát a kormány szanálási akcióját nem lehet és nem is szabad, viszont feltétlenül kívánatos, hogy az idáig még ismeretlen szükségren- delkczések a valódi komoly szükséglet mértékét sem térben, sem időben túl ne lépjék. Sem a kormányzat, sem a törvényhozás, sem a közvélemény nem akarhatja, hogy a kivételes állapot a szükségesnél tovább tartson és az ország fővárosának kisebb önrendelkezési joga legyen, mint a vidéki városoknak és nagyközségeknek. — Csodálatosképpen a kisgyűlések intézménye a legtöbb vármegyei és városi törvény- hatóságban előtérben áll. Ezzel szemben a budapesti törvényhatósági tanács líj intézménye a főváros különleges helyzetében nem vált be és nem sikerülhetett jól egy nagy világváros komplikált szakigazgatásában a laikus politikai elemeknek túlsúlyra jutott szereplése. Anélkül, hogy az annyit vitatott belügyminiszteri indokolás minden tételével azonosítanám magamat: magain is csalatkoztam abban a kedvező várakozásomban, amelyet a törvényhatósági tanács működéséhez fűztem. Ez a működés a maga egészében nem elégíheti ki a szakszerű kritikát. A törvényhatósági tanács a maga hatáskörében tárgyilagos és egészen eredményes munkát a dolog természete szerint logikai okokból nem mindig teljesíthetett. Ennek oka, egyrészt, hogy a politikai pártok az adminisztráció intézésére nem egészen hivatottak, másrészt, mert fontosabb kérdésekben a paktumszerű megállapodások váltak szükségessé. Annak ellenére, hogy elismerem a törvényhatósági tanács reformálásának szükségét, a tanács teljes eltörlését nem fogadom örömmel és megnyugvással. El tudtam volna képzelni olyan megoldást, ami az intézmény megfelelő átalakításával és hatáskörének módosításával annak megmentésére vezetett volna. — Nézetem szerint a gyakorlati tapasztalat valószínűleg hamarosan beigazolja, hogy valami közbeeső szerv hiányzik a polgármester és a közgyűlés között. Beigazolja egy ilyen kisebbszámú —- részint a vezető tisztviselőkből, részint külső autonómszakemberekből — paritásos alapon összeállított testületi hatóság jogosultságát, sőt szükségét. Ennek hiányában egy ideig bizonyos visszaesés várható a közelmúlthoz képest. Minden tekintetben a polgármester egyéni kormányzata és egyéni felelőssége emelésének vagyok a híve, mégis attól félek, hogy az új törvény annyi terhet hárít a polgármester vállaira, mint amennyit egy ember egyébként szellemileg, fizikailag, bárminő kiválóság is legyen: egyáltalán nem tud elviselni. — Összefoglalva nézeteimet, hangoztatnom kell azt, hogy tulajdonképpen szükség javaslattal állunk szemben, ahol nem lehet elvi álláspontok eszményi magaslatáról nézni a megpróbáltatásokban gazdag mai szegény életet. Ha tehát sikerül ezt a szükséges reformot akként életbeléptetni, hoey a kormánynyilatkozatokban feltárt egészségtelen helyzetet megjavítsa, akkor a javaslat meghozhatja a remélt eredményeket. * Némethy Károly ny. belügyi államtitkár véleménye bizonyára széles körökben kelt feltűnést a maga hűvös tárgyilagosságával és a helyzetet alaposan ismerő megállapításaival. A fővárosi törvény- javaslat parlamenti tárgyalásának közvetlen befejezése előtt különös súllyal bir Niémethy Károly nyilatkozata, aki a helyesen alkalmazott kivételes intézkedésektől bizalommal reméli a főváros és az összlakosság helyzetének jobbrafordulását. A A legjobb sokszorosító gép a D. GESTETNER BUDAPEST, VI., ANDRÁSSY-ÚT 9 TELEFON: 19-2-20
