Fővárosi Hírlap, 1934 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1934-04-18 / 16. szám

Budapest, 1934 április 18. Mm 3 forgalmas kikötők, új hidak, modern repülőtér is úthálózat mellett Budapest lesz a nemzetközi közlekedés gócpontja A Rómában lefolytatott nagyfontosságú gazda­ságpolitikai megbeszélések mindinkább előtérbe hoz­zak Magyarországnak a Duna mentén rendelkezé­séi-e álló kitűnő központi fekvését és ezzel kapcso­latban azt a tervet, hogy Budapest gócpontja és egyúttal átmenő állomása legyen a Kelet és Nyugat forgalmának. Az ebben a vonatkozásban várható nagy fellendülés Budapestet is előbbre vinné a gaz­dasági megerősödés útján, így tehát elsőrendű fon­tossága van annak, hogy a dunai közlekedéssel kap­csolatos tervek mielőbb valóra váljanak. Erről a problémáról folytattunk beszélgetést Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselővel, az Egységes Községi Polgári Párt elnökével, aki a következőket mon­dotta a Fővárosi Hirlap munkatársának: — A magyar Duna fokozottabb kihaszná­lása mindenképpen indokolt és a hatóságok, valamint a gazdasági tényezők együttes össze­fogása szükséges ahhoz, hogy ez az elsőrendűen fontos viziút a legnagyobb lehetőségig kihasz­náltassák. Elsősorban a tranzitóáruk forgalmá­nak növelésére nyílik kilátás és ezért szüksé­gesek olyan megállapodások, amelyek kedvezményes tarifákkal nyújtanak módot a budapesti kikötők és intézmé­nyek teljes kihasználására. Az állami Duna-kikötő ügyesen illeszkedett be ezirányú feladatába, a ferencvárosi helyikikötő azonban nem váltja be a működéséhez fűzött reményeket. Drága pénzen alkotta meg a fővá­ros közönségének áldozatkészsége ezt az intéz­ményt, amelynek életrehivásánál nem arra gondoltunk, hogy az egyszerűen zöldség-kira­kodóhelye legyen az élelmiszer nagy vásárnak. Kellő együttműködésre van szükség az állami és a fővárosi kikötők között és ebben az eset­ben tényezői lehetnek a nemzetközi áruforga­lom lebonyolításának. — Ezzel egyidejűleg szükségesnek tartom az óbudai híd mielőbbi megépítését. A Boráros-téri híd erős ütemben közeledik a befejezés felé és ha sikerül a kormány és a főváros együttműködéséből ezt az alkotást a megvalósítás útjára vinni, úgy nincs kétségem aziránt, hogy az annyira szükséges óbudai híd sem várathat sokáig magára. A nyersanyag és a szükséges felszerelések az állami vasgyá­rak révén rendelkezésre állhatnak, a költségek fedezetét pedig továbbra is biztosíthatjuk az ingatlanátírási ille­ték felemelt kulcsának további érvény- bcnhagyásával. Ezt a többlet-terhet, az eddigi tapasztala­tok alapján, könnyen vállalják az érdekeltek és így meg van a lehetőség ahhoz, hogy az óbudai híd is mielőbb elkészüljön. — A dunai közlekedés és forgalom tökéle­tesítéséhez tartozik a végleges nagy repülőtér megépítése is. Nézetem szerint, a mátyásföldi repülőállomás nem alkalmas a rendkívülien élénk repülőforgalom lebonyolítására és ezért más megoldások érdekében kell sürgős tanul­mányokat folytatni. Ebből a szempontból a Csepelsziget északi része, vagy pedig az óbudai nagysziget jöhet számításba, amelyek közvetlenül a vasúti ágazatok és a kitűnő viziút mellett beilleszkedhetnek a nagy nemzetközi forgalomba. Ha mindez nem is szo­rosan vett fővárosi feladat, a kezdeményezés­nek mégis a részünkről kell kiindulni, mert a nagyszabású közlekedési centrum kialaku­lása elsősorban■ Budapestnek jelentene felbe­csülhetetlen előnyöket. MQCZNIK édes mustár francia mustár Sahgsfőuánisi Pawilloa Weinsruber Városisáét Naponta katonazene — A repülőforgalom és a viziút fokozot­tabb kihasználása mellett természetesen gondoskodni keil az autóforgalom lebo­nyolításának megkönnyítéséről is. Sajnálattal látom, hogy az országos vonat­kozású útépítési kérdések még mindig nincse­nek összpontosítva és így a sok hatóság illeté­kessége között nehezen jut, előre az a törekvés, amelyik a kifogástalan és elsőrendű magyar úthálózat megvalósítását tűzte maga elé. Ez a magyarázata talán annak is, hogy a magyar utak a legelképzelhetetle­nebb anyagokból készülnek és nincs semmi összhang, amely a szükséges kívánalmakat egyöntetűen kifejezésre juttatná. Az útburkolások tekintetében mindenütt a kül­földön kialakult az egységes rendszer és sehol sem találni olyan utat, amelynek a borítására ne a belföldön kitermelhető anyagok kerülné­nek felhasználásra. Magyarországon bőséges mennyiségben áll rendelkezésre a cement- és kőanyag, amelyek mindenképpen alkalmasak arra, hogy az annyiszor kifogásolt rossz utak helyett európai értelemben vett modern úthálózatot su­gározzanak Budapest felé. Meggyőződésem, hogy a panaszok megszűnése esetén nemcsak a személyautók forgalma, hanem a mindinkább tért hódító teherautó-közlekedés is a magyar utak felhasználásával bonyolódna le a Kelet és a Nyugat között, amelynek közgazdasági előnyei hamarosan éreztetnék hatásukat. — Bízom a kereskedelmi miniszterben, aki minden vonalon tetterős intézkedésekkel igyek­szik terveit valóra váltani és szeretném, ha az ő nevéhez fűződne Magyarország közlekedési rendszerének újjászületése. Kozma Jenő szavai bizonyára nem tévesztik el hatásúikat és amint értesülünk, máris folyamatban vannak olyan irányú megbeszélések, amelyek az észszerű elgondolások realizálására irányulnaJc. A gazdasági fellendülés gyenge szellőinek jelentkezé­sekor kell feltétlenül az adottságokat kihasználni és Magyarország, illetve Budapest számára olyan lehe­tőségeket biztosítani, amelyek az egyetemes gazda­sági élet felvirágzásához szükségesek. Szakszerű bírálatok jegyében indult meg a törvényjavaslat felsőházi vitája fi plenáris tárgyalás e héten befejeződik — Hírek n főpolgármesteri állás körül A felsőház bizottsági üléseinek befejezése után, nagy érdeklődés közben indult meg a plénum előtti vita, amelyben a magyar közélet kitűnőségei mon­dották el véleményüket a fővárosi törvényjavaslat részleteiről. Németiig Károly ny. belügyi államtitkár klasz- szikus tárgyilagossággal fejtegette a fővárosi tör­vényjavaslat szükségességét és vázolta azokat a ke­reteket, amelyeket nem volna tanácsos túllépni. Be­szédében az önkormányzat mellett kötötte le magát, de elismerte a kényszerítő okok szükségességét, amelyek ezt a javaslatot életrehívták. Ripka Ferenc ny. főpolgármester hatalmas be­szédében bírálta a javaslatot és felsorolta, hogy az elmúlt hatvan esztendő alatt milyen nagy kulturális és szociális munkát végzett az önkormányzat, ami­vel világvárossá tette Budapestet. Határozati javas­latot terjesztett be arról, hogy a felsőház elismeré­sét fejezze ki a főváros közönségével szemben, amelynek alkotómunkája Budapestet Európa legjob­ban berendezett és legszebb fővárosává tette és amely olyan erőforrásnak bizonyul, hogy az európai fővárosok között Budapest tudott legjobban ellen­állni a gazdasági leromlásnak. Hosszasan bizonyí­totta, hogy a fővárosnál nem folyik pazarló gazdál­kodás. Hangoztatta, hogy Budapestet polgárainak önérzetére és szabadságszeretetére kell felépíteni, ez a javaslat pedig nem ezt a célt szolgálja. Varsányi Emil a hivatalnok-tanács intézménye mellett foglalt állást. Részletesen boncolgatta azt a különbséget, amely a hivatalnoki tanács és a tör­vényhatósági tanács között fennáll. Az előbbit a kötelességérzés, a felelősség és a tapasztalatok biz­tonsága jellemzi, az utóbbi ellenben nem vezetheti eredményesen az ügyeket, mert ez nem a hivatása és egyébként sincs ideje az alapos tárgyalásra. A mai rendszer mellett a polgármester felelőssége megoszlik, mert nem vállalhatja az ódiumot olyan ténykedésekért, amelyeket nem ő kezdeményezett. Örömmel üdvözölte az új törvényjavaslatot, mert az megszünteti a zavarokat és a felelősséget a polgár- mesterre hárítja, aki azt nyugodtan vállalhatja is. Baltazár Dezső a javaslat ellen szólalt fel. Ki­fejtette, hogy az esetleges hibák kikiiszöbölésését az önkormányzat a maga saját hatáskörében is elvé­gezheti. Hangoztatta, hogy közcselekményeknek a nyilvánosság világosságában kell lofolyniok. A kor­mánynak a központi hatalom gyakorlásában erősnek és egyúttal óvatosnak kell lennie, nehogy meg­bontsa a régi kereteket. Apponyi Károly gróf helyeselte, hogy a mai rendkívüli időkben rendkívüli hatalmat adjunk a kormánynak, ha arra szükség mutatkozik. A fővá­rossal kapcsolatban ez a szükség pedig bekövetke­zett. Szőke Gyula elismerte, hogy a fővárosnál maga is tapasztalt hibákat, de a meglévő törvény alapján is lehetett volna eredményt elérni. Szót emelt a tör­vényhatósági tanács fenntartása mellett. A következő napon Szontagh Jenő mutatott rá arra, hogy ez a törvényjavaslat nem fogja megjaví­tani a főváros közigazgatását. Kern érti, hogy a fő­város élén álló keresztény és nemzeti alapon álló két párt többségét miért akarja a kormány meg­bontani. Tulnagy hatalmat jelent a kormány kezé­ben ez a javaslat és ezért a javaslatot nem fo­gadja el. Glückstahl Samu kimutatta, hogy a régi Város­házán nem uralkodott a politika. Az a munka, amit a főváros jó és rossz időben végzett, minden elisme­rést megérdemel. A javaslat első elgondolásában tényleg az autonómia sérelmét jelentette, de mai formájában nincs semmiféle alkotmányjogi sérelem. A belügyminiszternek a szanálási tervezet kibocsá­tásánál arra kell ügyelemmel lennie, hogy a főváros háztartásának egyetlen biztos bázisa, ha a lakosság gazdasági helyzetén javítanak. Ha rajtaállna, csak egy mondatot irna be a tervezetbe: hozzák rendbe a főváros lakosságának magánháztartását és akkor el fog tűnni a deficit. Láng Lajos arról beszélt, hogy a főváros deficit­jének oka a pártpolitika túlzott érvényesülése és a főváros teljesen elhibázott pénzügyi és üzemi poli­tikája. A belügyminiszter által felállított az a tétel, hogy ezen változtatni kell: helyes, de a gyógymód teljesen elhibázott. Az a pártpolitika, amelyet a mi­niszter elítél, az új törvény következtében még na­gyobb lesz. Helytelenítette a törvényhatósági tanács eltörlését és a polgármesternek adott korlátlan jog­kört. A javaslatot nem fogadja el. A felsőház csütörtökön folytatja a fővárosi tör­vényjavaslat vitáját, amely előreláthatóan a hét vé­gére teljesen befejezést nyer. Egyelőre nem Időszerű ii főpolgármesteri Éliás betöltése Várospolitikai körökben sűrűn foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy milyen változások várhatók a főváros legfőbb irányításában. A találgatások hosszú sorozatát az a körülmény indította meg, hogy közvetlen befejezés előtt áll a törvényhozásnak a ja­vaslat fölötti vitája és mindinkább fokozza az érdeklődést a szaná­lási tervezet, amelynek széles hatáskörben való végrehajtására, tudvalevőleg, a főpolgármester nyer megbízatást. A főpolgármesteri állással kapcsolatban számos név került kombinációba, amelyeknek viselői értékes egyéniségek és kitűnő közigazgatási szakemberek, sőt elsőrendű gazdasági és pénzügyi kiválóságok. A kombinációkkal szemben azonban az a helyzet, hogy érdemleges elhatározások még nincsenek. Erre vo­natkozólag illetékes kormánykörökből azt a felvilágosítást adták a Fővárosi Hirlap-nak, bogy a székesfővárosi főpolgármesterség kérdése nem foglalkoztatja az illetékes tényezőket. Erről sem tárgyalások, sem megbeszélések nem voltak, tehát minden személyi vonatkozású találgatás nem fedi a kormány később esetleg kialakuló elhatáro­zását. A kombinációk koraiak és a törvény kihirdetéséig — május közepéig — személyi kérdések nem kerülnek a kormány döntése alá. |DST HORNUL OKL ItfMlÖK Építési vállalat BpeSl,V,KOSSUfll LajOS íér 13-15.T.: 28 3 68 VÁROSHÁZ VIRÁGÜZLET — rtLLHNDÓflfS FRISS VIRÁGOT SZÁLLÍT — Városháza épületében, Káróly-körút 28. sz. a. a kapu me llett

Next

/
Thumbnails
Contents